Fővárosi Hírlap, 1923 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1923-08-01 / 30-31. szám

Budapest, 1923 augusztus TŐZSDEI HÍRLAP Girón túl — ex-giró előtt A tőzsdén most furcsa események előtt állunk, valami olyanra készülnek, ami még nem volt, nem is kívánatos, hogy legyein! és amit talán az utolsó pillanatban sikerül elodázni. Arról van szó, hogy a jövő héttől kezdve két héten át Igiirón kívül kötik az üzleteket a budapesti tőzsdén, ami magyarul any- nyit jelent, hogy egyik nap megkötik az üzletet, más­nap pedig már fizetni és szállítani kell. Aki csak egyszer látta a tőzsde életet és forgalmát, tudja, hogy ez mit jelent, helyesebben mit jelentene, ha egyáltalán keresztülvihető volna. ,, Mert megjósoljuk és mert ezen a ponton könnyű a jóslásnak egyébként hálátlan szerepére vállalkozni, hogy az ex-giró teljes kudarccal fog végződni. Nem lesznek vevők és nem lesznek eladók, egyáltalán nem lesz üzlet, mert miután ki van zárva a játék lehető­sége, nincs értelme! az üzletnek sem, az átértékelési folyamat megáll erre a furcsa tizennégy napra. Az ügynökök nagyrésze máris kijefentette, hogy még a bankoktól kapott megbízást sem vállalja, merít nem hajlandó százmilliókkal a zsebébein: és papírok ezrei­vel a hóna alatt szaladgálni, hogy szállítson és át­vegyen. Az ügynökök nagyrésze már el is utazott, egész sereg tőzisdést direkt különvonat vitt el Sió­fokra, az egyezmény fekete táblája tele van hirdeté­sekkel, amelyekben az ügynökök közük, hogy elutaz­tak és senkinek sincs joga az ő nevükben üzletet kötni. így áll a helyzet most egy héttel az ex-giró na­pok előtt. Ha a tőzsde vezetősége mégsem változ­tatna elhatározásán, akkor ezeken a 'napokon az egész tőzsdeidő alatt csak a nemjegyzett értékben lesz jelentékenyebb üzlet, mert .ezekben megszokta a tőzsde a prompt-kassza való eladásokat és vétele­ket. Ha ezt. a piacot akarták föllemditeni, akkor elér­ték a céljukat, egyébként olyan lesz a tőzsde ebben a két hétben, mintha be lenne zárva, mert hogy igazi üzlet legyen az ex-giró, az ki van zárm A Suiner-koncern, Az utóbbi időben a lapok börze-rovatában sűrűn találkozunk papírokkal, ame­lyeket az úgynevezett S u 1 n e r - k o n c e rni veze­tett be a magánforgalomba. Ismertebbek ezek között: az I n g é í a, a Hollandi Izzó és a Calor ia. A tőzsdén alig tudják, hogy miféle tőke-koncemtrácio az a bizonyos Suiner-koncern, de mert milliárdos ér­tékeket akarnak a közönség körében elhelyezni, szük­séges volna a nyilvánosság megfelelőbb tájékozta­tása. Azért mi érdekelt helyre néhány kérdést inté­sünk', hogy a kapott fölvilágositást aztán nyilvános­ságra bocsáthassuk. 1. Az I n g é í a tudtunkkal a Fried r ich és Sulner épitővállalkozó-cégből alakult. Miért k e 1- 1 e 11 ezt a céget 1921-ben részvénytársasággá átala­kítani és riiiféie aktívákra alakult ez a részvénytár­saság? 2. A Hollandi Izzónak van-e már műkö­désben levő gyára? Miféle jogon használja a „Hol­landi" nevet? A hollandi főkonzul. Fiedderns, miért nem fogadta el a fölajánlott igazgatósági tag­sági állást? Az Övadékbank miért nem vállalta, hogy e részvényeket a tőzsdén manazsálni fogja? Ki az a Kaufmann Amsterdamban, akinek bizonyos érdekelt­sége van a Hollandi Izzónál? Miért kért fölvilágosi- tást Fledderus a Hollandi Izzó felöl V é g h Károlytób a tőzsde elnökétől? A Franki vaskereskedő részvény- társaságnak miféle érdekeltsége van a Hollandi Izzónál? .3. A C a 1 o r i a - részvényeket Sulner Márton Londonban is elhelyezni akarja. Miféle érdekeltséggel tárgyal ott? Reméljük, hogy ezekre a kérdésekre a közönsé­get kielégítő választ fogunk kapni. Fábián és a nagyvágó, A F á b i á n - r é s z v é- nyek a budapesti tőzsdén még sohasem tapasztalt hausse és a korona sajnálatos leromlása dacára^ is csak alig javították meg árfolyamukat. A Fábián- vállalatról már több Ízben elmondottuk a mi érdek­telen véleményünket, amely főleg abban csúcsosodott ki, hogy a gyár, szakértők szerint, nem lépi át a na­gyobb kovács,műhely fogalmát, csak ezentúl szándé­kozik majd erőteljesebben fejlődni, amihez a tőkét a tőzsde közönségétől szándékozik beszerezni. E rész­vények tőzsdei bevezetése alkalmával megírtuk, hogy a gyár jelentősebb aktívái között egy hídmérleg sze­repel, továbbá bizalomgerjesztőnek azt hiresztelték, hogy meg akarják szerezni a gyárral szomszédos telket (ha Mezei József megfelelő részvényt rá tud sózni a publikumra) és hogy Fábiánok külföldi tőke- érdekeltséget keresnek. Mozgolódni azonban tud­nak Fábiánok. Se szeri, se száma a hangulatos kom­münikéknek. Ezeknek az elhelyezésére legújabban egy nagyvágót szerződtettek, akinek az a hiva­tása, hogy még a lapokat is megvágja. A Finombörgyár finomságai. A Fővárosi Hír­lap irta meg először, hogy micsoda rejtélyes rejtel­mek vannak, a Finombőrgyár körül, azóta több lap­társunk foglalkozott az üggyel, legutóbb a szaklapo­kon kívül a Reggel is, amely részletesen közli a gyár és a gyárigazgató priuszát. A Finom R.-T. igazgató­sága nyilttérileg nyilatkozott és bejelentette a sajtó- port, ama nevezetes és megszokott sajtópörök egyi­két, amelyben sohasem lesz íőtárgyalás, Néhány lap azonban még rendületlenül közli, hogy egy ilyen finom részvény 2,3.000 korona. Nem irigyeljük a gusz­tusát annak, aki megveszi. Papírok a magánforgalomban. Hétfőn a magán- forgalomban a következő papírokat keresték: Kéve 3800—4200, Karancs,herényi 23—26.000, Cellini 5000— 5400, Délkelet 28—30.000, Pharmacia 4000—4400. Ma­gyar-amerikai 13.500—14.500, Újpesti beton 2600— 3000, Móri szén 20—25.000, Böhm hordó 6200—7000, Warnsdoirfi 1800—'2000, Kopeczky 2500—3000, Win- ternitz 3000—3500, Óbuda-UjPaiki 4500—5500, Hungária kalap 13—14.000, Budapesti bank 5300—5800. A Földhitelbank e héten már saját szárnyain re­pül, egészen önálló intézete lesz a magyar pénzpiac­nak, akik alapították és nagyra nőni látták, útjára engedik. Bizonyos, hogy a Pesti Hazai Első Takarék és az Anglo-Austirian Bank nem szívesen teszik ezt, de mem tehetnék másként, mert a Földhitelbank túl­nőtt az ő gyámságuk keretein, Paupera Ferenc dr. sokkal erősebb, sokkal nagyvonalúbb, sokkal egyé­nibb bankvezérnek bizonyult, semhogy ne tudna a saját lábain járni. Az alapítók kivonulnak, helyüket jórészt külföldi tőkések foglalják el, a Földhitelbank pedig az lesz, amivé Paupeira Fefreinc dr. formálta és teremtette. Ö és a Földhitelbank egyet jelentettek már eddig is, most fokozottabb mértékben lesz ez igy, mert ő lész az elnök, az egyetlen dirigensi, aki nem ismer korlátokat, csak olyanokat, amilyeneket csak bölcsesége, cs,ak koncepciója maga tleremt magának. Nevezetes esemény ez a magyar gazdasági életben, az újjáépítés munkája hatalmas harcost nyert az újjászületett Földhitelbankban, amely viszont egy olyan kiváló egyéniség kialakulását és nagyszabású munkáját teszi lehetővé, mint amilyen Paupera Fe­renc. A Földhitelbank tranzakciójáról, amely ennek a hétnek eseménye lesz, a következőket jelentjük: A Földhitelbank részvénytársaság Paupera Fe­renc dr. elnöklcse alatt július 31-én tartotta XII. évi rendes közgyűlését. Az 1922. üzletévről elötierjeSiZteít zárszámadás, melyet egy 56 millió koronás alaptőke gyümölQSözteibése terheit, 78,896.654 korona1 tiszta nyereséggel zárult. A közgyűlés határozata értelmé­ben az 1922. évi osztalékszelvények augusztus, 1. napjától kezdve a bank pénztáránál 200 koronával (100 százalék) kerülnek beváltásra. A közgyűlés továbbá hozzájárult Paupera Ferenc dr. elnök azon javaslatához, miszerint a jelenlegi nyolcvannégy- millió koronát kitevő alaptőke 130 millió ko­ronára felemeltessék. A kibocsátási feltételek a kö­vetkezők: 2’darab régi részvény alapján egy uj rész­vény vehető át 25.000 korona átvételi árfolyamon, amely az igény jog gyakorlásakor fizetendő be. Az elővételi jog 1923. évi augusztus 2. napjától augusztus 10. napjáig bezárólag gyakorolható a Földhitelbank részvénytársaság főpénztáránál. (Elővételi pénztár­órák délután 3—5-ig.) Az alaptökefelemelési művelet befejeztével a bank saját tőkéi mintegy 6 milliárd 400 millió koronára fognak emelkedni. A közgyűlést: kö­vető ülésben az igazgatóság Paupena Ferenc dr.-t elnökké és Sir William Garthvaite Bart-et aleuökké választotta. A Magyar Városi Bank alaptőkéjének 550,000.000 K-ra emelését határozta el. 500.000 darab uj részvény 1:1 arányban darabonként 700 K-ért ,a régi részvé­nyeseknek ajánltatik fel, mig a fennmaradó részvé­nyek magasabb árfolyamon az intézet már fennálló külföldi kapcsolatának kimélyitése céljából külföldi pénzcsoportnak engedtetik át. Az elővételi jog augusz­tus 4-ig bezárólag a Magyar Városi Bálinknál' és a Magyar Jelzálog Hitelbanknál gyakorolható. Aluminiumérc Bánya és Ipar R.-T. édekkoréhez tartozó és az utódállamok területén működő vállala­tok egységes vezetésének biztosítására a Bankhaus Blankart 6; Cie, zürichi cég közreműködésével 3 millió svájci frank teljesen befizetett alaptőkével megalakult Zürichben a Bauxit Trust A.-G., amely az Aluminiumérc Bánya és Ipar R.-T. összes üzleteit át­veszi és azok egységes vezetéséről gondoskodni fog. Ezen átszervezéssel kapcsolatban a Bankhaus Blan­kart & Cie. cégjogot biztosit az Aluminiumérc Bánya és Ipar R.-T. részvényeseinek arra, hogy részvényei­ket Bauxit Trust R.-T. részvényekre cserélhessék! át. Az egyidejűleg közzétett hirdetmény értfölmcbén, min­den 25 darab Aluminiumérc Bánya és Ipar R.-1. rész­vények ellenében 10 darab egyenként 50 svájci frank névértékű 1923. üzletévi osztalékjogosultsággal biró részvény vehető át az Angol-Magyar Bank R.-T. ér- tékpapirpénztárálnál szeptember 15-ig. A svájci Bauxit Trust A.-G. részvényeiből 10 darab lesz egy tőzsdei kötés. A Palágyi faárugyár-részvények. Az 'évtizedek óta fennálló Palágyi Gyula-féle bútor- és vasárugyár, mely 1917-ben alakult át részvénytársasággá és most 50 millió K alaptőikéje van, a közeljövőbeini a tőzsdére fogja bevezetni részvényeit a Bondy és Tarján cég utján. A vállalat a Hajtsár-uton hatalmas ingat­lannal rendelkezik. Gyára, amely intézeti bútoroktól luxusbutorokig mindent gyárt, úgyszintén vaságyakat, rezbutorokat, portált és üzletberendezéseket, állan­dóan 150 munkást és 30 tisztviselőt foglalkoztat. Esztergom-Szászvári Köszénbánya R.-T. Ezen társaság igazgatósága a részvényeseket augusztus hó 4. napjára rendkívüli közgyűlésre1 hivlja meg, melynek indítványozni fogja, hogy a társaságnak jelenleg 36 rnillio koronát tevő alaptőkéjét 90.000 daraib uj rész­vény kibocsátása által 18 millió koronával 54’ millió koronára emelje fel, hatalmazza fel az igazgatóságot a kibocsátás időpontjának és egyéb módozatainak oly­módon való megállapításával, hogy- a kibocsátandó összes uj i észvényekre az elővételi jog a régi rész­vényeseknek biztosittassékl , .. Holzindustrie A.-G. Zürichben megtanított icozgy ülésé a n48.o2P38 svájci frank tiszta nyereség­ből részvényenként 3 svájci frank osztalék kifizetését határozta el. A szelvények beváltása augusztus, 1-töl Zürichben a Blankáit é: Co. bankháznál, Budapesten, pedig az Országos Fatermelő R.-T.-nál (V„ Zoltán- utca 16.) Zü.richre kiállított svájci frankra szóló csek­kel történik. Elhatározta továbbá a közgyűlés a vál­lalat alaptőkéjének 7 millió svájci frankra való föl­emelését olvk'épen. hogy az igazgatóságnak egy ko­rábbi megállapodása alapján a részvényeket svájci frankban, névértéken felül egy, a Comptoir d’Escompte de Géniévé genfi bank vezetése alatt álló svájci cso­port veszi át, amely a régi részvényeseknek minden K) darab részvény után 1 darab uj részvényt ad 5000 K adó- és bélyegilleték megtérítése ellenében. A vo­natkozó részvényutalványokat folyó évi augusztus 1-től kezdődő leg az Országos Eatermelö R.-T. szol­gáltatja ki. A Dél-Kelet Viszontbiztosító R.-T., amely az el­múlt üzleti évben 200 százalék osztalékot fizetett, a részvények' tőzsdei (egyeztetését fogja: kérni. Az in­tézet a Frankfurti Általános Biztosiíó Társaság ma­gyarországi telepeinek jogutódja és annak összes üz­leteit a folyó évben átvette. Érdekeltségéhez tarto­zik: a „Dunántúl“, az' „Ivria" (Budapesten és Nagy­váradon'), a Román Lloyd temesvári biztosító inté­zetek, valamint a Frankfurti Általános Biztositó Tár­saság magyarországi, ausztriai és cseh-szlovákiai te­lepei és a Frankfurti anyaintézet összes üzleteiből részesedés. A tőzsdei bevezetést, engedélyezése után a Strassen és Társa bánikcég, Budapest (V., Nádor­utca 11.) fogja eszközölni. A Magyar Szalámigyár R.-T. júliusi 29-i közgyűlé­sén Móhr Béla dr. elnök javaslatára elhatározta az alaptőkének 300 millióról 500 millió K-ra való fölemelé­sét. Az uj részvények 5:2 arányban adatnak ki da­rabonként 5000 koronáért, azonkívül az igazgatóság a társaság tárcájából ugyancsak minden 5 régi rész­vényre egy Czinner szalámi-részvényt ad ingyen. Az elővételi jog augusztus 1-től 16-ig bezárólag a társa­ság főpénztáránál gyakorolható. Á Magyar Mezőgazdasági Hitelintézet R.-T. rész­vénytőkéjét P/s milliárdra emeli fel. miáltal saját tőkéi 1 -5 milliárdra emelkednek. A tőkeemelés az intézet erős fejlődésben lévő üzletein kívül két je­lentős tranzakcióval van .kapcsolatban. Az intézet ugyanis megszerezte a 100 millió K részvénytőkéin és saját telepén teljés üzemben lévő „Corvin" Vas­öntő- és Gépgyár R.-T. részvényeit, továbbá jelenté­keny érdekeltséget vállalt a borsodmegyei Sagókoft- dói Köszénbánya R.-T.-nál. Az utóbbi vállalat rész­vénytőkéié 50 millió K és naponta 35 vágón szenet termel. A vállalat elnöke báró Szterényi József. A Magyar Mezőgazdasági Hitelintézet R.-T. t mindkét jelentékeny iparvállalat részvényeinek tőzsdei be­vezetését kérelmezte. Ugyancsak érdekkörébe vonta a Debrecenben, 43 év óta fennálló Debreceni Kölcsö­nös Se'gélyző Egyesületet, mellyel megalapította 60 millió K részvénytőkével a Tiszántúli Mezőgazdasági Hitelintézet R.-T.-ot. A Demecseri ipartel .pék r.-í. igazgatósága „augusztus hó 11-én tartandó közgyűlésén az alaptő­kének 40 millióról 100 millióra való felemelését java­solja. A társaság tulajdonát képezi a Demecseren 26 holdon fekvő legmodernebb mezőgazdasági ipartelep, amelynek különböző üzeméi már az idei kampányban fokozatosan működésbe helyeztetnek. A társaság bankári teendőit a Magyar-Német Bank látja el. A Magyar Forgalmi Bank R.-T. közgyűlésén az igazgatóság jelentést tett arról, hogy a háború,előtti | külföldi valuta-adósságai tárgyában megállapodást j létesített. Ezzel kapcsolatosan a közgyűlés az intézet alaptőkéjének 100 millió K-ra való fölemelését hatá­rozta el. A régi részvényeseket minden 1 darab régi részvény untán 1 darab uj, már ai folyó üzlefév.re osz­talékjogosult részvény illeti meg 8000 K átvételi ár­folyamon. A régi részvényeseknek az elővételre fel nem ajánlott részvényekből 50.000 darabot az intézet külföldi hitelezőivel létesített egyezség alapjain ezek a hitelezők fogják átvenni, mig a fennmaradó 50.000 darab részvénynek a kibocsátási árnál lényegeserni na­gyobb áron szabad kézből való értékesítése tekinte­tében gondoskodás történt. Az elővételi jog gyakor­lása augusztus 4-ig az intézet pénztáránál eszközöl­hető. A Pesti Viktória-Gözmalom e hó 26-iki közgyű­lése részvényenként 1000 K osztalék (100.000 darab 1922-re osztalékjogosult részvény ä 1000 = 100 mil­lió K) kifizetését határozta el. Az Első Törökszentmiklósi Gőzmalom R.-T. köz­gyűlése elhatározta', hogy részvényenként 80 I< osz­talékot fizet a Magyar Országos Központi Takarék­pénztárinál, valamint hogy az alaptőkét 12,000.000 K-ról 24,000.000 K-ra emelte fel. A szerkesztésért és kiadásért felelős: Dacsó Emii. Kiadja: a .FŐVÁROSI HÍRLAP“ lapkiadó-vállalat Révai-Nyomda Budapest, V. kér., Ügynök-utca 8. sz. (Nyomdaigazgató : Sziklai Pál.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom