Fővárosi Hírlap, 1923 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1923-01-17 / 3. szám
If 3 Budapest, 1923 január 17. WIA1W4P malátakávénak csinál reklámod és egy drága, bájos me/teilen gyereket ábrázol, amititl issza a kávét. De bt adle r Nándort nemcsak a pucér gyerekek, hanem a pucér’ férfiak is felháborítják. Magvas beszédjében elmondta, hogv a villamos kocsik ablakaira mostanában ragasztották ki Tormay Cecil ui folyóiratának. a „Napkeletinek a plakátját. Ez a plakát egy pucér férfit ábrázol, amint — háttal áll a publikumnak. Ezek után Stadler mester merész fordulattal áttért a kabarék és színházak lenge ruháira és korát megszégyenítő tájékozottsággal elemezte, hogy a művésznők, akik Olivia hercegnőt és Szép Helénát alakítják a színpadon: hány centiméter hosszú alsó fehérneműt hordanak. A közgyűlés hálásan tapsolt a kitűnő előadónak. Tapsolt neki először azért, hogy ezekben a mehéz időkben, ezekben a szomorú napokban hosszúra nyúlt előadásával egy kis derűt és egy kis érdekességet vitt bele a közgyűlés programúdéba; de a közgyűlés tapsa szólt annak a szakavatottságnak és hozzáértésnek is. amelyekkel Stadler mester ezeket a kényes témákat) fixirozta. Nesdfilt o üJolff-piirt belső egysége Ereky tábora csendes — Megbékélés, vagy mandátimi-meghosszabbitás Hetek óta beszélnek — és csak beszélnek — kompromisszumról, meg miegymásról. Mindehhez pedig nincsen tárgyi alap, mondhatnánk, hogy mindez jóindulatú találgatás. Kétségtelen, hogy az ellenzék és a többség ma lényegesen távolabb áll egymástól, mint az ó-esztendő befejezésekor. Különös okát adni ennek nem igen tudnánk, ha véletlenül nem hivatkozhatnánk arra, hogy a mai eltávolodás a nem sikerült békekisérJetnek a természetes reakciója. A párisi ut előtt Sipőcz polgármester értekezletre hívta az ellenzéket, valami egyebet is akart, de ezt szemérmesen elhallgatta és a maga Wolff Károlytól függő szerény szerepkörében tárgyalási alapot sem tudott sem biztosítani, de még mutatni sem. Amikor az ellenzék egyik része tulfinomult jónevelésével megjelent a polgár- mester referádáján, a másik rész"pedig udvariasan lemondott erről á^ szerencséről, akkor szinte automatikusan kiélesedett a helyzet. Még lehetne kétség az iránt, hogy még ma is az újévi beszédek hatása alatt áll a városházi politika, amin nem igen változtat az sem, hogy Ereky Károly a minap igen nobilis beszédet mondott. Az ellenzéken ujesztendőkor harcias beszédeket mondtak, Bar ács Marczell és Pakots József szavai u küzdelem tovább folytatására köteleznek. Ezzel szemben Sipőcz Jenő újévi beszéde után még ma is igen keserű az ellenzék szája-ize, mert az ő beszéde azután nemcsak harcias, de bántó és ingerlő is volt. Aki másként állítja be a mai városházi helyzetet, az rosszul van informálva. Tárgyalások, békekisérletek nincsenek. Mindössze egy okos, józan és a főváros érdekeit komolyan szolgáló beszéd hangzott el. Ezt a beszédet azonban nem Wolff, nem Csilléry, nem Sipőcz és nem a többségi párt, hanem Ereky Károly mondotta és meg kell állapítanunk, hogy a többségi párt jórésze nem is lelkesedik Ereky beszédéért, amelyet — mint mondják — a saját szakállára mondott. Ez azonban nem azt jelenti, hogy nem volnának a többségi pártban is megfontolt, a jövőbe néző emberek. Igenis vannak és ezek a leghatározottabban állítják, hogy az Ereky-féle lépésnek már itt volt az ideje. Igen jelentős az a tábor, amely ma Ereky Károly mögött áll és amely tábor abban a véleményben van, hogy az ellenzékkel való megegyezés alkotmányosabb eszköz a hatalmonmaradásra, vagy a kommunális életben való további részvételre, mint az a brachiális módszer, amelyet Wolff Károly a mandátum-meghosszabbitással tervez. Korántsem szabad azonban azt gondolni, mintha volna a többségi pártban egy kialakult, vagy kialakulóban levő Ereky-csoport, de annál bizonyosabb az, hogy igen sokan vannak, akik vele éreznek és tudatában vannak annak is, hogy ez nem az a lépés, amelynél már meg lehet állani. A többségi pártban a bomlásnak nincsenek látható jelei, de bizonyos, hogy az egység is csak látszólagos és Wolff Károlynak nagyon kell óvakodnia, hogy bármilyen csekélyhatásu robbanóanyag kerüljön be a pártba, mert szinte abban a pillanatban beállhat a krízis. Vannak, akik tudni vélik, hogy Ereky pénteki beszéde Wolff intenciói ellen való volt. Tudni vélik, hogy Wolffot a beszéd egyes részei határozottan kellemetlenül érintették. Ha valószínűtlennek tartjuk is, hogy Ereky, aki mindig alávetette magát a pártfegyelemnek, nem közölte volna vezérével felszólalási szándékát, de éppen olyan bizonyos, hogy a- pártnak olyan előkelő oszlopával szemben, mint Ereky, még vvolffi erőszakosság sem élhetett a cenzúra jogával. Nem cenzúrázhatta Erekyt még akkor sem, ha teljesen elitéli is, amit mondott. Mindez azonban a többségi párt belső ügye, amely kifelé legfeljebb annyit árul el, de ezt igen pregnánsan, hogy a belső egység teljesen megdőlt. Az ellenzéket mindez túlságosan nem érdekeli, hiszen ezen az oldalon már leszámoltak azzal, hogy a Wolff-párttal sem egészében, sem annak töredékeivel kapcsolatot nem keresnek és a komolytalan közeledési kísérleteket tudomásul nem veszik. Az ellenzék és itt elsősorban a demokratákat értjük, tulajdonképen a választásokon akarja összemérni fegyvereit a ma már bukottan vegetáló többséggel. Nem jelenti ez azonban azt, hogy egyesek és csoportok, amelyek jobb meggyőződésre jutnak, hmelyek a reakció vizeiről a liberalizmus és demokrácia felé eve’znek, nem váltanának ki szimpátiákat. A többségi párt belső életében lappangó ellentétek, amelyek immár szabad szemmel is megfigyelhetők, adnak azután alkalmat a kombinációkra. így születhetett többek között az az ujesztendő táján nagy port fölvert információ is, amely szerint a jobboldal igen jelentős rés'ze élénken keresi az alapot a „baloldal értékes elemeivel“ való együttműködésre. Amikor a többségi pártban szabad szemmel is megfigyelhető ellentéteket emlegetünk, állíthat juk, hogy a városi politika baloldali irányítói is teljesen tisztában vannak ezzel. Ennek bizonyítására csak dr. Glücksthal Samunak a Fővárosi Hirlap-bm két hét előtt megjelent nyilatkozatára utalunk, amelyben határozottan megcáfolja ugyan a többséggel való tárgyalásokat; de amikor a kombinációk eredete felől nyilatkozik, kijelenti, hogy mindenfelől hallatszik az eliágiiletlenség, amely nyomon követi a mai városi pártkonstellációt. „Tény az — mondja dr. Glücksthal —, hogy a dolgok egy kicsit eltolódtak és hogy a túlsó oldalon a keretek semmiképen sem tarthatók fenn." Erre a kijelentésre, erre a megállapításra eklatáns példát szolgáltatott az Ereky-féle fel- szólalás. Ma, holnap, vagy holnapután? — erre a kérdésre felelni még nem lehet, de egészen kétségtelen, hogy „a túlsó oldalon a keretek semmiképen sem tarthatók fenn.“ BÁLINT TELEFON : 16-31. Harisnyák, jumperek, gyapjukabátok síb. legszebb választékban IV., Kossuth Lajos-u.I. ARANYAT. üstöt, régiségeket, B RIL LIA N S T. Í!SSS: SCHMELZER BENŐ '»z«', tőkben vesz és elad Központi városház, főkapu mellett. király-ut 28 sz A világhírű ®UX 17/50 HP, PRESTO 9/30 HP. VOMHG- és HAGAUSautók legközelebb megérkeznek a CLUB GARAGE kiállító m^rsta-termébe Tökéletesen zajtalan járás, kevés benzin- fogya.vztás, fölülmulhatatlan elegáncia! Telefon: 135-69 és 189—25 vagy József 139—78. Körséta a városházán Valami van a levegőben — Jön a MOT. — Fenevadak a gázgyárban — Ilovszky tiszteleg Az izgalmak mintha elültek volna. A párisi ut, az adó-kiagyalás, az* újévi harsonák zengése után méla csend és az alkotás-mentesség nyugalma ülte meg a városházát és legfeljebb néha a fürdők bérbevételéről villannak fel ellenőrizhetetlen hírek. Az illetékesek ebben a kérdésben is mélyen begombo- lódznak, csak néha jelentőségteljes mosollyal közük, hogy valami van a levegőben. A (tisztviselő urak jobbadán a kommunális politika helyett a külpolitika iránt érdeklődnek. Az újságíró kérdésére újabb kérdésekkel válaszolnak é,s. a kis-entente, nagy-entente iránt érdeklődnek. Általában úgy mondják, hogy a fővárosi riport napjai ineg vannak számlálva. Hogy miért, erre a kérdésre is megadják a feleletet: — Jön a MOT. Ha csodálkoznék ezen az ember, kész a felelet: — A MOT előretolt csapatai be fognak vonulni a városházára. A rendőrség után most a városházát foglalják el. Már rendezik is be a MOT városházi kirendeltsége számára az illendő helyiséget a második emeleten. Ennek pedig a fele s.em tréfa. Mint emlékezni méltóztatik, a rendőrségen a MOT megjelenése után hamarosan kitiltották az újságírókat az épületből. Hogy Wolffék sem lesznek kegyelmesebbek, az legalább is igen valószínű. A nyilvánosságról majd gondoskodik a MOT és az u-rak maguk közt maradhatnak majd a bizottsági termekben, ahol az ellenzék elejétől fogva nincs jelen, Igazuk van tökéletesen: mit keserítsék meg életük utolsó hónapjait az ujság- irók kotnyelesked^ével. Mert hogy Wolff Károlynak újabban mindent rossznéven vesz ez az akadékoskodó sajtó. Rossznéven veszik például, hogy vasárnaponkint a polgármesteri helyiségben küldöttségeket fogad és beszédeket mond. Hát ez már megint micsoda nyaka- tekert gondolkodás. Hát nem emlékeznek már rá a szerkesztő urak, hogy a. választások után Wolff Károly maga is beülhetett volna a polgármesteri székbe, csak akarnia kellett volna. Hát ha a saját akaratából nem ült bele, akkor egy kis polgármesteri ven- dégszireplést mégis megengedhet magának. Van aztán, aki azt firtatja, hogy a Kisipari Hitelszövetkezetet a másik rezsim csinálta. No már, hogy ilyen szőrszálhasogatás! Nem is igaz, mert a régi rezsim csak adóisságokat csinált. Ha pedig annak a bizonyos Vita Emilnek volna valami érdeme a Kisipari Hitelszövetkezet megalkotása körül, akkor mi ismerjük Ilovszky bizottsági tag urat olyan objektiv férfiúnak, hogy Vita Emilhez is elvezeti a kisiparosok hálálkodó deputációját. Megtalálhatják a Belvárosi Takarékpénztárban. Nincs is messze a városházától. Máskülönben nincsen semmi baj, csak az iizemigazgatók kerültek bele újabban a kurzus puskatiizébe, amire mi nem sokat adunk, mert rendszerint ki szoktak békiilni az urak, ahol az állásából elbocsátandó tisztviselőnek, vagy igazgatónak nincs pre- zumptiv utóda. A Hevesi József esete azonban már más, mert nála már az utódot is emlegetik. Az uj rendszer ugyanis előbb — véletlenül persze _ utódot talál és akkori kiteszi a szűrét az elődnek. De hogy az ilyen utódnak politikai érdemei lennének, az merő hazugság. Hevesi Józseffel is csak az a baj, hogy tizenegynéhány esztendeig okosan, tisztességesen és odaadással dolgozott. Aki pedig ilyet csinál, annak igazán nem lehelt helye a városházán. A Hevesi József kiszemelt utódjának — mint említettük — nincsenek és nem lehetnek politikai érdemei. Nem is lehet az ilyet ma behozni a városházára, mert itit üldözik mindazokat, akik Wolffék politikáját vallják. Olvassuk legalább, hogy a Wolfí- párt értekezletén szó vétették, hogy a gázgyár egyik tisztviselőjét felette hatósága nem akarta addig előléptetni, amíg az illető le nem mond a keresztény községi parkban viselt titkári tisztjéről. No ilyen fenevadak vannak abban a csúnya gázgyárban, fenevadak, akik keresztényszocialistákat íríistölkölnek.
