Fővárosi Hírlap, 1922 (11. évfolyam, 1-44. szám)
1922-02-08 / 6. szám
&»ioKmíimiim'uiai7í5TiiniiiH;iiBiiiiai»Oig8Bi»ioiiia85jniiij3835g»saa3Haii3iBiiii3iiiBiiiniiiai3ia8i8aiutaiisaiiiE ELŐFIZETÉSI ARAK: Egész VÁROS!, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP évre 300 K. Félévre 150 K. Egye5 számok kaphatók a kiadóhivatalban<£><£><£><£)<£><£> " FELELŐS SZERKESZTŐ DACSÓ EMIL Megjelenik minden szerdán. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VI. kér., Szív-utca 18. sz. Telefon 137—15. szám. KasJt&STaou&iEi Emelőraddal bólintják fejbe a pesti polgárt a hét miniden, napján és a nap mindem órájába;n. Ha egy álló hét- niek az emelési statisztikáját vizsgáljuk, látni fogjuk, hogy ezen az egy hetem belül aktuálissá vált a vízvezetéki dijak felemelése, a villamos- vasúd viteldijak emelése, a forgalmi adó emelése, a fény űzési adó emelése, a gázszolgáltatás árának emelése és aern utolsó sorban1 a házbérek felemelése. A sokfajta felemelés éppenséggel nem .nyújt felemelő látványt. A vízszolgáltatás árának fokozása nem egyéb, mint a háztulajdonosok béremelési igényeinek jogosítása, következménye. A Vízfogyasztásért eddig is csak közvetve, ház- bértöbblet alakjában fizetett maga a. vizfogyasz- tó közönség és természetes, hogy most, amikor a háziurak magasabb vizdijakat lesznek kénytelenek fizetni, nyomban áthárítják ezt a jelentékeny többletet a lakókra. Egészen tárgyilagosam meg kell állapítani, hogy a háziuraktól ezt éppen úgy nem lehet rossz néven venni, mint ahogyan nem lephet meg senkit az sem, hogy a főváros pénzügyi vezetői emelőkörutjukom elérkeztek a vízhasználat újabb megadóztatásához. De jogosan követelheti a pesti polgár, 'hogy ha már ismét megdrágítják az életéi, ha ismét jelentékenyen megnehezítik a létért való küzdelmét, akkor legalább se forduljanak elő többé azok a tűrhetetlen állapotok, amelyek a vízszolgáltatás körül tapasztalhatók ma csaknem, minden házban. Gondoskodjék a főváros arról, hogy ne csak a földszinten és az első 'emeleten, hanem a liáz felsőbb régióiban is legyen állandóan viz, hiszen á jövőben nem kell majd félni a vízpazarlástól sem, minthogy már legközelebb minden lakást .vízmérőórával fognak felszerelni. A háziuraktól sem sajnáljuk a bértöbbletet, sőt készségesen elismerjük, hogy a lakás a békeviszonyokhoz képest a legolcsóbb dolog még mindig Budapesten. De a béremelésnek legalább cgy- részét a házak restaurálására kell íorditaniok a háztulajdonosoknak és ez nemcsak alakók érdeke, —- hanem a háztulajdonosokéi is, mert hiszen különben napról-napra vészit a ház értékéből. Ami a forgalmi adó és a fény űzési adó emelését illeti, erre vonatkozólag is teljesen kikristályosodott már az a megállapítás, hogy az elsőrendű életszükségletek brutális megdrágítása ismét csak a fogyasztáközönséiget érinti a legsúlyosabban. A főváros és általában a városi lakosság szempontjából égbekiáltó igazságtalanság, hogy a falu tehetős népére, a gazdatársadalomra egyáltalában nem vonatkozik ez az emelés, tehát ismét a városi lakossággal fizettetik meg az állaim számláját. Ma tovább haladunk az emelések gyász utján, a villamosba ütközünk. Itt azután már nem olyan egyszerű és szelíd a kérdés, mert hiszen köztudomású tény, hogy a villamosvasúti tarifa újabb emelésének nemcsak a munkabérek és az anyagok drágulása az oka, hanem jórészbeni az is, hogy az erőszakosan el- ínlajdonitott vasat társaságok vezetése nélkülözi a kellő szakértelmet. Emelni, emelni, — ennek a szomorú tendenciának is megvannak a maga természetes korlátái, határai. A polgárság .teher- birása nem végtelen, a sok teherpróba is azt bizonyítja, hogy nem megy tovább a dolog. Tessék gondoskodni arról, hogy a kereskedő, az iparos, a Interner kellő keresethez, megfelelő jövédelemhez jusson, tessék a sorvadozó adóalanyt megmenteni, hiszen az állam és a főváros ezzel önző munkát végez, mert önmaga számára menti meg azokat, akikből él. A főváros részéről a legcsekélyebb jelét sem látjuk annak, hogy felismerné a polgárság felseigité- sének, megmentésének szükségességét. Az állam is csak most, nagysokára - ■ de talán, még nem későn — fog hozzá egy nagyon komoly és nagyon szép perspektívát nyújtó munkáihoz. A budgetprovizóriumbau a kormány felhatalmazást kapóit a nemzetgyűléstől arra, hogy a budapesti kereskedelmi feikötő keretén belül építendő szabad kikötő létesítésére vonatkozólag megállapodást köthessen a francia. Schneider-CreuzotA üudapesü lakáskérdés és a vele kapcsolatos szociális és gazdasági problémák nem tudnak dűlőre jutni. Azzal a kormány és a főváros is tisztában voltak kezdettől fogva, hogy a lakásépítkezés megindítása csupán a lakásokkal való szabad rendelkezés utján oldható meg, mível csakis ez adhat ösztönzést a vállalkozó tökének arra, hogy újabb bérházak létesítéséhez kezdjen. Ezen a téren miár megtörtént a kezdeményező lépés, amennyiben a kormány az újonnan létesített házak feletti szabad rendelkezés jogát törvényhozá- silag biztosította. Tagadhatatlan, hogy a törvény megjelenése után bizonyos mozgolódás mutatkozott az egész építőiparban, jeléül annak, hogy >ai pénzcsoportok terveket szőnek és ajánlatokat kérnek az építkezési ipartól. Mindezek az előkészületek azonban távolról sem elégítik ki azt a várakozást, amit a kormány részéről e törvényjavaslat hatásához fűztek és illetékes körökben a változatlan mértékben mutatkozó lakásszükségletek is állandó gondokait okoznak. A lakáshivatalban beállott válság ismét aktuálissá tette a lakásforgalom szabadságának a kiterjesztését és ami azzal együttjár. a háziurak béremelési szabadságának visszaadását. Minden tényező megegyezik abban, hogy ma már úgyszólván a gazdasági és a társadalmi életnek ezen az egy pontján vannak csak olyan arányú megkötések, 'amik az élet jelentkező igényeivel nehezen egyeztethetők össze. Tenni kell tehát valamit, ami azonban ne jelentsen a főváros lakóira súlyos megterheltetcsf, esetleg egyesek anyagi összeomlását, másrészt pedig ai háziurak kétségtelenül nehéz anyagi helyzetén is javítson. Ami a kérdés felvetésének időpontját illeti, az szerencsésnek mondható nemcsak azért, mivel megadja az első lökést egy gyűlöletessé vált intézmény: a Lakáshivatal leépítéséhez, hanem azért is. mivel tavasz előtt állunk és ez az időszak a legalkalmasabb az építkezések megindításához. Csakhogy minden tényezőnek össze kell fogni, hogy az, érdekek összeütközéséből a szerencsés kiutat megtalálják. Százezrek sorsa függ a megindult tanácskozások folyamán attól, hogy a főváros lakossága olyan képviseletet kapjon, amely a kívánatos érzékkel rendelkezik abban az irányban, hogy a gazdasági és szociális szempontok figyelembevételével milyen szabadság biztosítható a háztulajdonosok számára és amennyiben a házbérek újabb felemeléséről volna szó, ebben a tekintetben meddig lehet elmenni a hatóságoknak, hogy a főváros polgárságának teherbírását próbára ne tegyék. A megindult tárgyalásokcéggel. A kormány élt is a felhatalmazással és már létrejött a. szerződés, amelynek értelmében a francia cég tavasszá! megkezdi a kikötő építését. Az építőipar fellendítésének első fecskéje ez, azonkívül pedig a magyar gazdasági élet vérkeringését fogja, felfrissíteni az a hat- száz millió, amelynek befektetésére a francia cég kötelezte magát. Budapesten csak úgy lehet segíteni, ha idetereljük a Balkán felé irányuló trauzi tóforgalmat. Ez mill Mr dóikat jelenthet évente ennek a. szegény országnak, elsősorban pedig ennek a. koldus városnak. A Schneider- Creuzot-cég épiti. a csehek megrendelésére a. pozsonyi kikötőt is. Erős a reményünk, hogy - ■ a mi számunkra épül ez is... ról megkérdeztük dr. Szabó Imre tiszti főügyészt, aki már eddig is erősen állta az ostromot több alkalommal. amikor a házbérek emeléséről és a felmondás visszaállításáról volt szó és ezúttal is irányítja azokat a tárgyalásokat, amelyek, a városházán Per- no Iák Nándor népjóléti miniszter tervezete fölött megindultak. Szabó Imre tiszti főügyész a következőket mondotta a F ő v á r o sí Hírlap munkatársának: —- A főváros részéről már megindultak a tanácskozások a népjóléti miniszter ur tervezete fölött. Egyelőre csupán nagy vonás okiban vettük tárgyalás alá a. javaslatot és tulajdoniképpen csak az építkezési részt és a szervezeti részt tárgyaltuk/ még) 1c. Magára a lakás rendeleti részre csak ezen a héten kerül a sor. Annyi máris bizonyos, hogy háromszoros emelésről vari! szó a terveket harmadik részében, ami azt jelenti, hogy a házbérek 40—50 százalékkal felemel he tők lennének. Erre nézve azonban még nem foglaltunk állást. — Mondanom sem kell, hogy mily nehéz az érdekellentéteket kiegyenlíteni. Az az egy bizonyos, hogy a lakás ma, a többi szükséglet árához viszonyítva, hihetetlen olcsó. Ezenkívül figyelembe kell vennünk az építkezési ipar követelményeit is, még pedig éppen a főváros lakossága érdekében szükséges az építkezési ipar kívánságát meghallgatni. Hiszen elég arra utalni, hogy mily fontos érdeke a lakosságnak, hogy az építkezési munkásoknak végre keresetet és kenyeret tudjunk biztosítani. — Természetesen eközben ügyelünk arra is, hogy a bérlők érdeke csorbát ne szenvedjen, mivel nem akarunk igazságtalanok lenni. A főváros tizenkettes bizottsága, amely a lakásügyek tárgyalására hivatott, szerdán fog foglalkozni ismét a népjóléti .miniszter tervezetével. Ha a városházám azután letárgyaltuk a javaslatot, akkor a főváros állásfoglalását közölni fogjuk a népjóléti minisztériummal, ahol aztán megindulnak a döntő tárgyalások. Előreláthatóan szenvedélyes viták fognak keletkezni a’z érdekek összeütközéséből. A szerdai közgyűlésen különben Fayer Sándor bizottsági tag a lakáskérdés dolgában interpellálni fog és ez alkalommal már módjában lesz a készülő lakásrendeletről is tárgyilagos bírálatot mondani. Meg it sí áremelések lavináié Most a házbér van a soron — Szafeé *iszts főügyész snifilat&ozata a készülő rewdeíeSről /
