Fővárosi Hírlap, 1922 (11. évfolyam, 1-44. szám)

1922-10-18 / 35. szám

4 Budapest, 1922. október 1«. Senki Wet?.,.harmadszor! Milliós visszaélések az aukcióknál A lapokban kiabáló hirdetések ágaskodnak: „Legmagasabb árt! ér!! el!!! Nekem ér­tékesítésre átadott szőnyegek, képek, arany, ezüst, ék­szer, szőrme; bútor, porcellán, könyvek és egyéb mű­tárgyakért. Nagy vevőközönség! Állandó kiállítás!“ Persze a hirdetések nem ilyen egyszerű szedés­sel jelennek meg, hanem olyan betűkkel, amilyenek­kel a múltban a balkáni háborút jelentették be a lapok. Elmentünk az, egyik, Erzsébet-köruti műkeres­kedésbe. Adni, venni akartunk. Igenis, kéremássan, hangzik folyton-folyvást! Es megmutatta a müizlésü kereskedő, helyesebben aukció-mester, hogy mily páratlan csodadolgai akadnak. Szemünkbe tűnt egy csatakép. Bizonyosan kol­bász és disznósajt híján az utóbbi években ezt füstöl­ték, mert igen jó barnára konzerválódott!. — Hogy ez? — kérdeztük és megfogództunk egy székbe (Mária Terézia idejéből mázolva). — Háromszázhuszezer korona. — Nagyszerű, annyit megér — másnak.... És ez a porcellán? — Oh, ez valódi meisseni, ez a kis angyal, gyö­nyörű, nem igaz? Ahogy a kagylóból dirigálja a hattyút... Csak tizenötezer korona. Valamikor hat korona ötven fillér volt. De hát, Istenkém, azóta az angyalok is érzik a zürichi és a pesti kurzust. Ahogy barangoltunk az úgynevezett mükereske- désekben és a különféle aukciók tárlatain, olyan visz- szaélés nyomára jöttünk rá. amilyenhez fogható ma nincs egész Európában, Ázsiában meg különösen nincs. Gombamódra, minden ellenőrzés nélkül ren­dezik az aukciókat, a minisztérium gondoskodott arról, hogy e téren fölíorditsom minden józan álla­potot és fölrúgják az évekkel ezelőtt meghonositott rendet. A kereskedelmi minisztérium elvette a fő­várostól az aukciók, művásárok ellenőrzési jogát és ezzel az intézkedésével évi 15—40 milliótól is elütötte, ami a szegényalapra járt. De ennél is súlyosabb az. hogy lelkiismeretlen „műkereskedők“ és aukcióren- de-zők hitvány, bóvli-árukért százezreket és millió­kat kérnek, a jóhiszemű emberek tömegeit becsapják, úgy az eladókat, mint a vevőket. 1913-ban rendezte Budapesten az első vásárral kapcsolatos mű kiál látást a Szentgyörgy-céh. Sikerült, és utána jöttek mások, főleg 1916 óta, amikor aztán a főváros közgazdasági ügyosztálya szükségesnek találta, hogy a,z aukciók rendezésének szervezeté­ben bizonyos rendszert honosítson meg. Részesedést Is kapott, a bruttóbevételek három szá­zalékát, amit a szegényalaphoz csatolt. Gondos­kodott a főváros ellenőrzésről is, hogy a beraktáro- ZK>tt dolgokból semmi el ne vesszen, ki ne cserélőd­jék, az átadott tárgyakért felelősség is legyen. Gon­doskodott továbbá, hogy minden művásárt és auk­ciót a hatóság ellenőrizzen, megkövetelte az árak ki­írását, hogy hamis dolgokat megakadályozzon, s ha valaki mégis visszaélt a bizalommal, az többé auk­cióval ne jöhessen szédelegni. Saép tempóban ment a dolog, aukciót művásár követett, sok napra négy is esett, mígnem egyszer csak a kereskedelmi minisztérium felütötte a tör­vénykönyvet, hivatkozott az 1881. évi XXIX. tör­vénycikkre, amely ugyan egész mást mond, de mindegy, a fővárosnál erősebb lévén, elvette tőle a jogot, hogy az aukciók dolgába beleavatkozzék. A főváros azóta csak csendes szemlélője az aukciók cégére alatt űzött sok visszásságnak és igen gyakori az eset: szédelgéseknek is. Ezek az igen jól jöve­delmező üzleti vállalkozások ma. a kereskedelmi mi­nisztérium érthetetlen kedvezéséből öt-tizéves privi­légiumokkal rendelkeznek. Az ilyen szerencsések, Ernszttel az élen, tehetnek azt, amit akarnak, minden ellenőrzés nélkül. A fővárost még a jogos haszon- részesedéstől is elütötték. Nincs sehol állami vagy iő- városi közeg, nincs szakértő, nincs hivatalos becslő, a műtárgyakat bátran kicserélik rosszabbra és a kijátszott áldozat elmehét a sóhivatalba, anélkül, hogy a jegyére legalább sót kapna, ha az eredeti Mednyánszky-képét már nem is tudja többé viszont­látni. Az illetékes fővárosi körök álláspontja a keres­kedelmi miniszter ártalmas rendelkezéséről igy hangzik: — Érthetetlen, amit csináltak. Az aukció ügyét most egy kalap alatt intézik a d é 1 i g y ü m ö 1 c s ügyével. Mi annakidején meg­szerveztük az aukciók dolgát, amely évek folyamán szépen bevált. Most ez az apparátus hiányzik. De nem kapja a főváros azokat a jogos milliókat se, amelyek a három százalékokban befolytak és amiket a szegény alap céljaira fordíthattunk. Négy év óta egy fillért se kapunk. — És hogy milyen visszaélések történnek a mű- vásárlások és aukciók körül, arról jobb hallgatni. A minisztériumban, úgy látszik, nem tudják, mint kell fölkutatni a zugvásárokat, hogyan kell őket megrend- szabályozni. hogy ne semmizzék ki azokat, akik mű­tárgyaikat letétbe helyezték, vagy akik eladnak, avagy venni akarnak. — A főváros közgyűlése annakidején magáévá tette a tanács álláspontját és fölirt a kormányhoz, hogy az aukciók körül minél előbb csináljon rendet. A rendezésnek pedig csak egy módja lehet: ha a fő­várost beiktatják jogos igényeibe, a régi helyzetébe visszaállítják. A kereskedelmi minisztérium a pénz­ügyminisztérium javaslatára eddig csak annyi enged­ményt ttett, hogy a 3%-ot hajlandó volt! a fővárosnak odaadni. Ez azonban évek óta egy fillért sent hozott a fővárosnak. Ez is mutatja a tűrhe­tetlen, az anarchisztikus állapotot. „Kevesebb Kiabálás - több komoly munka“ Gondoskodni kell a tisztviselőkről — A politizáló tisztviselő maga a forradalom — A mandátum-meghosszabbitás és a fővárosi törvény revíziója — Dr. Fábián Béla nemzetgyűlési képviselő és fővárosi bizottsági tag nyilatkozata Az utolsó hetek eseményei közül messze kima­gaslik az a politikai tömörülés, amely a parlament baloldali pártjai között végbement és amely a libe­rális és demokratikus pártokkal szoros kapcsolatba hozta a keresztény politika egyes: kimagasló kép­viselőit is. Ennek az alakulásnak, amely a helyzet és az elvek további tisztulását is magával fogja hozni, meg lesz a hatása a városi politikában is. Ez adott alkalmat arra, hogy dr. Fábián Béla képviselőtől, aki egyben a városi politikának is rendkívül agilis tényezője, nyilatkozatot kérjünk a Fővárosi H i r- 1 a p számára. Az alábbiakban Fábián Béla kép­viselő érdekes rajzát adja a mai helyzetnek 6s annak, ami a városi politikában várható: — Veizsonyi Vilmosnak az ellenzéki szövetség megalakulása alkalmával egy a sajtóban meg­jelent nyilatkozata szerint az ellenzéki szövetség programmja nemcsak radikális, de még liberális megnyilatkozásnak se nevezhető: konzervatív Programm. Alapgondolata a rend, a nyugalom helyreállítása, a forradalmak és ellenforradal­mak korszakának lezárása. Ezt a politikát sze- retnők inauguralva látni a budapesti városházán. Rend, nyugalom., a főváros kivezetése a gazda­sági káoszból, a tisztviselők politizálásának be­szüntetése és érdemeiknek, nem pedig politikai értéküknek megfelelő előrehaladása. Fenyeget minket a tízmilliárdos városi költségvetés és köz­ben szinte hónaipról-hónapra drágul a villany, a gáz, a viz. Tízmilliárdos a költségvetés és a tisztviselők megélhetési lehetősége még sincs biztosítva, Budapest városi tisztviselői álmaikban, mint egykori menyországra gondolhatnak vissza a régi liberális fővárosra, melynek a tisztviselői az összes köztisztviselők körében irigylésre méltó helyzetben voltak, fizetésükből nemcsak megélni tudtak, de az elsőrendű szükségletek kielé­gítése után bőven telt még jó ruhára, jó cipőre, szórakozásra, még külföldi utazásra is. Istenem', hol vagyunk attól, hogy ma a főváros tiszt­viselője csak az elsőrendű szükségletét is ki tudná elégíteni fizetéséből? Mi a tisztviselő-kér­désben sohasem politizáltunk, sohase kívántunk a tisztviselőtől politikai állásfoglalást, a jövőben se tesszük. Ez nemcsak elmélet, melyet a gyakor­latban vagy beváltunk, vagy nem, de tényleges valóság, melynek komoly példáit szolgáltattuk Kispesten és Újpesten, ahol mindenütt 75 száza­lékos többséggel rendelkezünk az uj városi vá­lasztások óta, de soha még eszünkbe se jutott, hogy a városnak egyetlen régi tisztviselőjét is elküldjük. A tisztviselők ne politizáljanak se jobbra, se balra, hanem dolgozzanak. A poli­tizáló tisztviselő maga a forradalom. — Az ellenzéki szövetségnek a városi poli­tikára egyelőre nem igen lesz befolyása. A jelen­leg szövetkezett pártok közül a városházán egyedül a demokrata-párt van képviselve, amely természetesen nem alszik és még ez ősszel megkezdi a kemény előmunká­latokat a jövő évi községi választásokra. Meg fogjuk szervezni a kerületeket, a körze­teket, hogy lehetővé tegyük az elkövetkező vá­lasztásoknál a dolgozó polgárság akaratának igaz megnyilvánulását. — Azok a hirek, melyeket elképedve hallot­tunk az utóbbi időben, mintha a városházi man­dátumok a többség óhajára a kormány által meg- hosszabbittatnáinak, azt hiszem, csak a többség hő óhaját fejezik ki, de nem felelnek meg egy­szersmind a kormány intencióinak. Nincs háboru, hogy itt mandátumokat kelljen hosszabbítani, sőt a kormányelnök állítása szerint itt még kivé­teles állapot sincs. Ha pedig szükség van uj fő­városi törvényre, — én is vallom, hogy szükség van, miért nem választhatnak a budai kerületek annyi bizottsági tagot, mint a Teréz-, Erzsébet- és Lipótváros,— megalkotására van még|elegendő idő, tessék megfelelő javaslatokkal a közgyűlés és a nemzetgyűlés elé járulni. Az újpesti és a kispesti választások után a budapesti községi választások sorsa nem kétséges. Csináljanak olyan választási törvényt, amilyet akarnak, olyan választási törvényt nem fognak összetákolni, mely meghozná nekik az annyira vágyott több­séget. — Az uj választásokig is nagyom szeretnénk dolgozni. Szeretnénk dolgozni a drágaság ellen, szeretnék, hogy ha a közgyűlésen kevesebb volna a kiabálás és több v%!na a komoly munka. Nem rajtunk múlik, hogy igy legyen. |||| »III III III Will ■ Üli ill 1111111 ITT Ül SZÓRAKOZÁS IIIMHII 111 ■■Ill ■■IUI IIII» III IMII ■■§■■■«>! I■ll■llll Hill ■Ilii I Offenbach kétszázadszor. Faragó—Nádor rend­kívüli sikerű operettje csü.töötökön érkezik el a két- századik előadás ritka jubileumához a Király-Szin- házban. A daljátékban, amely azontúl is minden este műsoron van, a jubiláns estén is Ráitlkiai. Dömötör Ilona, a ma'gy. kiír. Operaház tagja, mint vendég. Honthy Hanna, Fábián. Latabár, Ihász, Raskó és Sá- rossy játszák a főszerepeket. Vasárnap délután a Három a Itánc kerül színre 3 órakor mérsékelt hely- árakkal. A Magyar Színház hete. A Magyar Színházban szerdán és pénteken a még mindig táblás házakat vonzó Tüzek cimii nagysikerű drámát, csütörtökön David és Lipschütz rendkívül mulatságos vigjáltékát. a Gretchen-t, szombaton Szoinory mélységes drámai költeményét, a II. Lajos király-t adják. Vasárnap Tímár J. Mihály gyönyörű legendáiéit, A púpos Bol­dizsárét játszálk. Most vasárnap délután a Színház megy 3 órakor, mérsékelt hely árak mellett. A kékszakál! nyolcadik felesége, melynek főpró­bája és bemutatója viharos kacagás és taps között folyt le, dominálja a Belvárosi Színház e heti műso­rát. A 'kitűnő vígjáték szerdán, csütörtökön, szomba­ton és vasárnap este kerül színre a bemutató kitűnő szereposztásában. Vasárnap délután 3 órakor mérsé­kelt helyárakkal a Vig halál és A mosolygó asszony van műsoron. A Vígszínház e hete is a ,.C s e r e b e r e“ jegyé­ben fog lefolyni. Két este. a keddi és a szombati, I Budapesti Takarék- és Mi ssárpénztár Részvénytársaság I Budapest székesfőváros alapítása I IX, Soroksári-út 58. Telefonszám : J. 39-6G. Vágóállat bizományi eladása. Bankügyletek

Next

/
Oldalképek
Tartalom