Fővárosi Hírlap, 1922 (11. évfolyam, 1-44. szám)
1922-10-18 / 35. szám
Budapest, 1922. október 18. 5 jfovaBO&JinzMP jut a színház legújabb művészi produkciójának, a Három nővérének. Csehov Antal világhírű színmüvének. A szombati előadás kivételesen fél 7 órakor kezdődik. Vasárnap délután a ,.Három a kislány ikerül szinre. A Lili bárónő a Blaha Lujza-Szinházban változatlanul megtölti estéről-estére a színházat. A népszerű operett e héten is minden este szimrfei kerül Péchy Erzsivel! a címszerepben. Vasárnap délután 3 órakor mérsékelt hely áraikkal a nagysikerű Ei-Fi-t adják. A gazdag lány 200-ik előadása. Szenes Béla páratlan sikerű vígjáték a, A gazdag lány. péntdkien kerül 200-adszor szilire a Belvárosi Színházban. A jubiláns előadás főszereplői: T. Forrai Rózsi. Simonyi Mária, Hahnel Aranka. Vasizary Piroska. Petheő, ki a Nemzeti Színház igazgatóságának szives engedel- mével. régi szerepében lép föl. Bérezi. Somlai es Gárdonyi. , A negyvenéves lány, O-breton ballada, valamint a nagysikerű szezonnyitó műsor tréfái és kitűnő magánszámai e heben is teljesen betöltik az Andrássy- uti Színház műsorát. Ugyanezt a műsort ismém \ asárnap déluitán is 3 és fél órakor mérsékelt hely- áraikkal. A Vígszínház heti műsora. Kedd: Három nővér. Szerda, csütörtök, péntek: Cserebere. Szombat: Három nővér (kezdete fél 7 órakor); Cserebere (kezdete egynegyed 11 órakor). Vasárnap délután: Három a ki,silány: e'ste: Cserebere. Hétfő: Cserebere. A Kamarában ma és egész héten a nagysikerű Fekete lovas Beregi Oszkárral, az Apák bűne Olaf Föns-el és Fridolin a bar ban, fél 6. fél 8 és háromnegyed 10 órakoin Mozgókép-Otthon. Napról-napira fokozódik a (kiváló műsor síikére. A Földönfutók (Számüzö/ttek), a Svens'ka-filmgyár orosz miliőből származó 6 íelvoná- sos regénye. A Hős; és Charly című amerikai bur- leszk-slágerek, 4 felv. (5. 7, 9). Indexen o nem hiuűnatos elemek Irta: Dr. Sebeok Dezső A napilapok foglalkoztak a belügyminiszter egy rendeletével, amely a Magyarországon lakó külföldiek összeírását, itt tartózkodási engedélyeiknek revízióját rendelte el. Köztudomásra került a iszékesfővá- rosi törvényhatóság jogügyi bizottságában tárgyalt és e kérdésről szóló szabályrendelet tervezete is. Nézzük meg, milyen törvényes és eddig más törvényekkel hatályon kivid nem helyezett rendelkezések szabályozzák ezt a kérdést és milyen rendeletek voltak eddig érvényben és gyakorlatiban. A külföldieknek Magyarországon való tankózko- dása és letelepedése a törvénytárunkból kitünőleg mindig liberálisan kezeltetett. Az 1879. évi L. t.-c. 48. §-a szerint azok az idegenek, a kük 1881 december 31-ig külföldi állampolgárságuk fenntartását az illetékes törvényhatóságnál be n e m jelentették és 1875-től 80-ig itt lakták és adóztak, magyar állampolgárokká váltak. Az azóta beköltözött külföldiekre vonatkozólag az 1886. évi XXII. t.-c. 15. §-a intézkedett, amely szerint a külföldi, ha valamilyen községben állandóan lakni akart, tartozott ezt bejelenteni és ha kimutatta. hogy a község megterhelése nélkül magát és családját tartósan eltartani képes és erkölcsileg kifogástalan, a lakhatási engedély tőle nem volt megtagadható. A lakhatási jogosultság megszerzése után két évre. ha külföldi, kifogástalanull viselkedett, letelepedési engedélyt ^kaphatott és öt évi kifogástalan itt tartózkodás után már a község kötelékébe való felvétele kilátásba helyezését is kérhette. Az 1879. évi XXVII. t.-c. a külföldiekre Iküllön bejelentési kötelezettséget ugyan nem statuált, de az 54.091/88. számú belügyminiszlteri rendelet, amely 'bejelentés végrehajtása tekintetében intézkedik, a külföldiek nyilvántartására vonáíkozólag utasította a vármegyei és városi törvényhatóságot, hogy e tárgyban szabályrendeletet dolgozzanak ki. E szabálylrlen- die leltek a 100.122/95. számú belügyminiszteri rendelettel jóvá is hagyattak és 1896. év január elsején léptek életbe. A fővárosban azonban a jelentkezési kötelezettség tekintetében csak 1908 május 1-től vannak kényszerítő rendszabályok. A külföldieknek a magyar korona országai területén való lakhatásáról törvényhozási’lag az 1903. évi V. t.-c. intézkedik, első §-ában kimondván, hogy: „Külföldiek a magyar korona országainak bármely községében, tartózkodhatnak.“ E szakaszból kétségtelen, hogy a törvény a külföldieknek! a- szabad költözködési jogot, a lakhely szabad rmegválasztását megadj a. Kétségtelen tehát e törvény szövegéből, hogy a külföldiek rövid itt tartózkodásához külön engedély nem kell. de viszont minden külföldi itt tartózkodásáról a törvény következő §-a szerint kell, hogy a hatóságnak tudomása legyen, hogy azokat, akik közbiztonsági szempontból kifogásolhatók, vagy magukat eltartani nem képesek, az államhatóságok eltávolithassáW így tehát természetes, hogy bármely rövid időre is érkezik ide- a külföldi, megérkezéséit és eltávozását a hatóságnál bejelenteni köteles.. Későbbi rendeletben azonban kifejezetten kimondották, hogy 1896. év január 1. ellőtt érkezett külföldiek, akik a magyar korona országainak területén állandóan laknak, külön bejelentési kötelezettség alá nem esnek1. Azok, akik az 1886. év január 1. után költözködtek be és az 1886. évi XXII. t.--c. 15. §-ában kívánt „lakhatási engedélyt“ az 1903: évi V. t.-c. életbelépése napjáig meg nem szerezték, kötelesek voltak 'Jalkihatási szándékukat az uj törvény életbelépésétől számított három hónapon belül bejelenteni. Az 1903. évi V. t.-c. az országban 1906 március elsején. a székesfővárosban 1908 május elsején lépett életibe. A székesfővárosra még az a speciális szabály is érvényes, hogy mindazok, akik 1908 május 1-ig a lakhatási engedélyt még nem szerezték, úgy a szélkies- fővárosi (tanács, mint a főkapitány által bármikor fölszólíthatok, hogy 15 napon, belül j el e'n t kiei-z z e- nek. Sőt még az 1896. évi január 1. előtt beköltö- zöttek bár lakhatási bizonylat elnyeréséért folyamodni nem tartoznak, azonban erkölcsi előéletük, személyazonosságuk, állampolgárságuk, valamint megélhetési viszonyaik bármikor nyomozás tárgyává te- heftö. A miniszteri ne,n,delet világosan szószerint ezt mondja: ,,E z intézkedésnek nem az a c é 1 j a. hogy a m á ír il e t e 1 e p e d e 11 é s itt már állandóan j ö v e d ,e 1 e m f o r’r ássál b i r ó külföldiek mintegy i g a z o 1 á s in a kényszerit t essenek, hanem kizárólag az. hogy azok az idegenek, a k ijki bár hosszabb ideje itt laknak, de k ö z biztonsági szempontból aggályosak, vagy mert a községnek terhére esnek, személyi és ö n f 'e n n t a r It á s i viszonyaik k i- d éri the tők legyenek.“ A rendőri hatóságok az 1903. évi V. t.-c. 10—U4. §-a alapján mindama külföldiek kiutasítása iránt föl van jogosítva és kötelesek intézkedni: „1. akiknek az ország területén való tartózkodása az állam érdekeire, vagy a közbiztonságra, közrendre veszélyes; 2. akiknek személyi és vagyoni viszonyai felől szerzett értesülés ki nem elégítő, vagy ha kedvező is. de később az illetővel szemben alapos, gyanú forog fenn, hogy magát és családját tartósan fenntartani nem lesz képes és igy előreláthatólag közsegélyre fog szorulni; 3. akiknek van már ugyan lakhatási bizonylatuk, de időiközben az állam érdekeire, vagy a közbiztonságra, vagy a közrendre nézve veszélyessé váltak.“ Ugyancsak e törvények 10. §-a szeriint a rendőri hatóságok,' azokat a külföldieket, akiket veszélyesnek tartanak, de a kiutasítást, illetve a kényszer melletti eltávolítást indokoltnak nem látják, azokat állandóan figyelemmel tkasérhetik és ellenük bármikor el jár hatnak. Mindezekből tehát kitűnik, hogy elég törvényes rendelkezés van, arra, hogy a „k ülföidie k“ eliten eljárjanak és nem kell ujabíb törvényes jogcímeket „alkotni“, hogy szegény zsidó dolgozókat kiutasíthassanak. • • • Bukovszky tanácsnok a hivatalában. Bukó v- szky Viktor tanácsnok, aki hónapokon ác betegeskedett, teljesen felépült és átvette hivatalának vezetését. Betegsége alatt nagy munkabírással, tudással és odaadással L i b e r Endre főjegyző helyettesítette a közjótékonysági ügyosztály vezetésében. Amikor a kávés kalkulál. A kávésok némiképen elbizakodtak az utóbbi időben, mert tudni vélték, hogy ők kedvenc gyermekei az OKÁB-nak. Ezt a hitüket, abból merítették, hogy nem kérhettek olyan áremelést, amire az OKAB ne adta volna legmagasabb áldását. De meg látni kellett az OKÄB rokon- szenvét azoknak a tapasztalatoknak az alapián, amelyet a testvér-szakmánál, a vendéglősöknél szereztek. Ha a sör árát egyik napról a másikra 20 K-val lehelt emelni, miért ne lehetne lendíteni a tejeskávé árán is? Ha a levesnek nevezett különféle gyanús folyadékokért ma már egy vagyont kall fizetni, miért- ne lehetne többre értékelni a pohár tejet is, amely természetesen annál 'több vizzel higitaudó fel, minél m-agasabb -az ára. Ez igazán természetes. Eddig 34 K volt úgy a tejeskávé, mint a Pohár tej cukorral. Ez nem lehet helytálló. Elmentek hát az OKÁB-hoz és elpanaszolták, hogy igy nem lehet megélni, hogy igy ráfizetnek az üzletre. Az OKAB azonban _ Vájjon mi történhetett vele? — kalkulációt követelt. Kapott is, mert kalkulációban a kávésok nem smucigok. Fölsorolták, hogy a kávé kilója 1000—1500 korona, a tej ára pedig 50, 60, no mondjunk egy nagyot: 70 korona. Az OKAB gondolkodott egy kicsit és úgy határozott, hogy a kávé árát meghagyta a régi nivóu. a 34 koronán, a pohár tej árát cukorral azonban leszállította — horribile dictu! — 22 koronára, cukor nélkül pedig 18 koronára. Nemcsak az OKÁB szerint, de minden számtantanár szerint is elegendő összeg ez a két deci tejért. Elegendő lenne akár viz nélkül is, de a kávésok még vizjzel is soknak tartják az OKÁB-nak a közönség iránt most egyszerre felpezsdülő, soha nem látott szerelmét. Ebből még baj lesz, nem fogjuk kibírni a rólunk való gondoskodást. Házasság. Lóránt Ernő, a Magyar Általános Hitelbank igazgató-helye titese és Bugát ti Steíy házasságot kötöttek. A magyar Rabindranath. Lobmayer tanácsnokot képzett, müveit embernek ismerjük. A hivatalos aktákon kívül könyvekben is szokott lapozni, amivel nem mondtunk még semmi olyat, aminek révén szembekerültünk volna a. tömjénezéstöl való irtózásunkkal. Annak pedig, aki olvasott, nehéz leszokni arról, hogy tudjon is egyetmást. Pedig ma ez igen fontos kelléke annak, aki Wolff ék kegyét meg akarja tartani. Tisztelettel figyelmeztetjük hát a tanácsnok urat, hogy a saját érdekében szokjon le az olyan destruktiv irók emlegetéséről, mint az a nagyszak ál lu Rabindranath Tagore. A leghatározottabban állitSuk, hogy s-zázezeíjszer destruktívabb az az indus, mint az a szerencsétlen francia B r i e u x. akit Wolff Károly már indexre tett. No és aztán egy Sz,ibrikre azt mondani, hogy az a magyar Rabindranath! Még ki fog derülni, hogy akad egy magyar Anatole France is. No akkor aztán- szépen leszünk. Mert nekünk nem Rabindranathok kellenek, hanem Szibrikek. Szibrik, az igen, az valaki. Mi is olvastuk néhány versét. Egészen hibátlan, rendes metrumok voltak benne. Olyan kedves, csinos kis versiké-k voltlak. De hogy hol volt bennük a Rabindranath, azt iga-zán nem tudjuk. Ne haragudjék, tanácsnok ur, nem tudunk az ön, vagy az önök Szibrikjé-» ben semmi csodálatosat felfedezni. De méltányoljuk, hogy önnek tetszenek a versei. Végre is ízlés dolga. De h-a komolyan szereti ezt a Sz-ibriket, akkor ne mondjon róla olyan gorombaiságot, legalább Wolffék fülehallatára ne mondja, hogy ez a magyar Rabindranath, mert biz’ Isten, kitöri az ilyesmivel a nyakát ön is, meg a Szibrik is. Mondja egyszerűen, minden cikornya nélkül, hogy Szibrik. Ez vaLami. De hogy Rabindranath? Hiszen ez a destruktiv indus hamarosan indexre fog kérőim. Rögtön odakerül, mihelyt a fajvédelmi liga valamelyik irodalmi főnöke elolvassa. Alma-dézsma a főváros javára. A közélelmezési miniszter megengedte, hogy Erdélyből, továbbá Nagybánya vidékéről- é.s Mármanos-megyéből almát importáljanak, de a kereskedők kötelesek lesznek a közfogyasztás részére a behozott almamemnyiségből 25 százalékot a fővárosnak átadni. A Karácsonyi Vásárt az Őszi divatJkiálitás nagy sikere után december 14-töl december 24-ig rendezi a Művészeti és Kiállítási R.-T. (VI.. Vilmos császár-ut 43., telefon 115-61) a Vigadóban. A Karácsonyi Vásár niem tévesztendő össze más vállialk o z ásokk al. Október hó 20-tól 27-ig Miss LABOT TITKA. Amerikai regény 6 felv. Főszerepben : PRISCILLA DEAN. A HÁROM BOLYGÓ. Vígjáték 5 felvonásban. Főszerepben : HENNY PORTEN. ■ Előadások 4, 6, 8 és 10 órakor kezdődnek. 5
