Fővárosi Hírlap, 1922 (11. évfolyam, 1-44. szám)

1922-10-18 / 35. szám

Budapest, 1922. október 18. 3 minden ok megvan arra, hogy aggodalmat kelt­sen ez a láz, amely pontosan akkor jelentkezik, amikor a nyomor is mind érezhetőbbé válik. Szinte jókor jön a belügyminiszteri rendelet, a mely a rendőrügyeleti dijak címén egy-egy mu­latóhelytől havi 120.000—200.000 koronáig ter­jedő összeget követel. Ez talán egy kicsit csilla­pítani fogja a lázt és ha nem, akkor hadd hull­jon, ha nem is mind, legalább — a férgese. Kicserélődik a Tanács fele Ha visszatér a mérnöki hivatal... — Pardont kapnak a szabadkőművesek ? ... A városházán hetek óta tartja izgalomban a tisztviselőket az a gondolat, hogy miéhányan megérdemlett és várvavárt előléptetésben része­sülhetnek azon a réven,, hogy egy alpolgármes­teri és több tanácsnoki állás üresedik meg. Az alpolgármesteri állást tudvalevőleg Rényi Dezső hagyja el, aki viszont a villamos vezérigazgatója lesz; de elmegy a villamoshoz Till Antal tanács­nok is, akinek máris szabadságot adtak arra az időre, amig még a város szolgálatában marad. A Saliay Árpád halálával és az nj alpolgármes­ter megválasztásával megüresedő tanácsnoki ál­lások is nagy vonzó-erőt képviselnek. Összesen tehát — mint a Fővárosi Hírlap említette már — eddig egy alpolgármesteri és három tanácsnoki állás betöltéséről volt sző. Most azonban a tisztviselők reményei újabb táplálékot kaptak. amely remények között vannak közelebbiek és távolabbink is. A közeli remények az újabb nyug­díjazásokkal, a távoliak pedig a fővárosi tör­vény revíziójával kapcsolatosak. A nyugdíjazások során első helyen dr. Szabó Sándor tiszti főorvost kell említenünk, akinek — úgy látszik — nem használt az sem, hogy a három alpolgármester a tanács által küldve de- putációban kérte a polgármestertől a tiszti fő­orvosnak hivatalban való megtartását. A polgár­mester azonban — nyilván felsőbb akaratból — kénytelen volt megingathatatlannak maradni. Dr. Szabó Sándor utóda dr. Végh János lesz, aki Szabó mellett szintéin sokat és becsületesen dol­gozott Budapest közegészségügye érdekében. Nincsenek Wolfféknak aggodalmai Végh János­sal szemben amiatt sem, hogy szabadkőműves volt. A tisztviselők mindenesetre örömmel és megnyugvással veszik tudomásul, hogy Végh Já­nosnál már nem veszik figyelembe a s'zabad- kőmüves múltat, ami mindenesetre precedens lesz és hinni kell, hogy e a tisztviselők előmenetelét többé nem lógja gátolni a szabadkőműves múlt. A további nyugdíjba vonulók Goreczky ÍV. kerületi és Szepessy X. kerületi elöljárók. Az ő megüresedő két helyük a jegyzői kar két tagjá­nak biztosit majd előmenetelt. Általában! azt hiszik, hogy a választásokat nem apránkint ejtik meg, hanem majd akkor, amikor az összes itt felsorolt állások megüresednek és ekkor fognak egy alpolgármestert, három tanácsnokot, egy főorvost, egy helyettes főorvost, két elöljárót választani. De még ennél is nagyobb teret enged a kom­binációknak és a reményeknek a fővárosi tör­vény revíziója és pedig ennek az a részlete, ame­lyet Baranski Gyula bizottsági tagnak e héten megjelent egy nyilatkozata hozott nyilvános­ságra. Eszerint a főváros szerelné visszaállítani a mérnöki hivatalt, amely gondolattól nem lehet megtagadni bizo­nyos célszerűséget. Feltétlenül megszüntetné ez az intézkedés a jogi és műszaki képzettségű tisztviselők között a szinte szükségszerűen ál­landó súrlódást és féltékenységet. Természete­sen a gondolat ma még csak abban a terve­zetben van benne, amelyet a főváros készített, de magának a törvénynek a belügyminisztérium­ban való előkészítésére még nem juthatott el idáig. Addig is, amig ez megtörténik, valószínűleg elesik az a kombináció, amely Rényi és Till tá­vozásával vonatkozásban felmerült és amely szerint a közlekedési ügyosztály élére műszaki képzettségű tanácsnokot állítanak Valtiny József főtanácsos személyében. Valtiny kiváló ember, de azt mondják, hogy már azt is megbánta a közgyűlés, hogy a városépítési ügyosztályt elvette a jogi képzettségű tisztviselőktől, nemhogy uj technikai ügyosztályt csinálna. Mindezeket a problémákat ügyesem megol­daná azonban az, ha visszaállítanák a mérnöki hivatalt, amelynek élére egy alpolgármesteri rangban levő főigazgató és annak körülbelül hat osztálya élére hat tanácsnoki rangban levő mii- szaki képzettségű tisztviselő kerülne. A mai ügy­osztályok viszont megmaradnának a mai mivol­tukban, de valamennyinek az élén jogi képzett­ségű tanácsnok állana. Ezzel megszűnnék a ver­sengés, csak éppen a takarékosság elvével ke­rülne ellentétbe a főváros. Mindez azonban csak kombináció, a tisztviselők képzelik igy és még­is érdemelnék, hogy vágyaik beteljesedjenek. Ak­kor Budapestnek teljesen uj tanácsa lenne, hi­szen a most megüresedő három tanácsnoki állás mellett újabb három állás szabadulna fel a jo­gászok számára, migi a technikusok a mai három reprezentáns állás helyett hetet kapnának. Start előtt a „Nova“ A „Helyiérdekű“ vagyona — A főváros alkuszik a Bur-vasutra „Nova" tudvalévőén, egy uj részvénytársaság­nak a neve. amely még csak ezután fog megszületni. Kovának fogják hívni ugyanis azt a részvénytársa­ságot, amely a Budapesti Közúti Vaspálya­társaság szabadva g y o u á b ó 1 a 1 ,a k u 1 hetven millió korona alaptőkével. A Budapesti Közúti Vaspá'lyalársaság augusztus 29-iki közgyűlésén már bejelentette a tranzakciót. A Közúti részvényesei természetesen1 egyhangúlag és szívesen járultak hozzá a tranzakciós tervhez, ami érthető is, mert hiszen mindenki nagyon jól tudja, hogy a Közúti óriási Sizabadvaigyona érték emelkedési lehető­ségét veri béklyóba a Közútival pörbenálló főváros. Az értékemelkedés lehetőségét tehát csak úgy lehet megnyitni, ha a Közúti szábadvagyonából külön rész­vénytársaságot csinálnak. Ezt a célt szolgálja a Nova. Amint említettük, a Közúti részvényesei már hoz­zájárultak az uj részvénytársaság alakításához. Pén­teken tartotta közgyűlését a Budapesti Helyi­érdekű Vasutak R.-T. is és ezen a köz­gyűlésen a Helyiérdekű, melynek összes részvé­nyei a Közúti tárcájában vannak, természetesen szintén hozzájárult az igazgatóság ama propoziciójá- hozi, hogy „a megváltás, illetve háramlás alá nem eső társasági vagyonúikat részek a Budapesti Közúti Vaspályatársaság által alapított részvénytársaság ré­szére eladassanak11. A N o v a tehát átveszi az egész Budapesti Helyiérdekű Vasutak Részvénytársaságot; de későbbi komplikációk elkerülése céljából a Helyi­érdekű Részvénytársaság gyomrából is kioperálják a szabadvagyout reprezentáló szabad vagyont és be­olvasztják a „Nova“ ingatlan-vagyonába. A Nova, amint halljuk, már a legközelebb meg is tartja alakuló közgyűlését és úgy látszik, erre a hírre a tőzsde ismét barátságosabb elbánásban része­síti a Közúti-részvényeket, amelyeket az. utolsó idők­ben már nagyon elhanyagolt. A Közúti-részvények, amelyek ezelőtt két hónappal már a tizenkétez,res kurzust túlszárnyalták, néhány héttel ezelőtt nagyon ellanyhultak. Az utóbbi napokban azonban annak a hírére, hogy minden Közúti-részvényre és minden Közuti-élvezeíi-jegyre másfél részvényt: ad a Nova és arra a hírre, hogy az uj részvények valószínűleg 6000 koronás kezdő kurzussal kezdik meg pályájukat: a Közúti-részvények kurzusa is föllendült és az utóbbi napokban nagyon keresték őket. A nagy tranzakció előtt nem árt utána nézni, hogy ltulajdonképen milyen részekből is áll a Buda­pesti Helyiérdekű Vasutak Részvénytársaság va­gyona? Vasúti beruházásokra 81.87 millió, rekon­strukcióra 10.92 millió van beállítva a mérlegbe; ta.jtalékitőke 2.5 millió; készletek értéke 22.67 millió. A vállalat követelései 40.40 millió koronát tesznek ki; ebből a Gép- és Vasutfelszerelési gyár 24.17 millióval tartozik; az értékpapír vagyon pedig 39.95 millióval szerepel a mérlegben. A társaság szabad vajgyonát képező ingatlanok mindössze 6,1 millió ■) -lerónával vannak ' beállítva a mérlegbe és ez az egy tétel eléggé bizonyítja, hogy a vagyonrészek milyen enyhén vannak értékelve. Van ugyanis a tár­saságnak Budapesten a II., Margit-könut 26. szám alatt egy ötemeletes, a III., Pacsirtamező-utca 24—26. szám alatt egy háromemeletes, a VII. Dem- binszky-utca 10. és 52. szám alatt két háromeme­letes, a A II.. Múrányi-uitca 42. szám alatt egy négy- emeletes. a VII., Peterdy-mca 37. szám alatt egy háromemeletes, a IX., Soroksári-ut 38—42. szám alatt egy ötemeletes háza. Van ezenkívül Újpesten 9 föld- szi.ntes háza, a VII., Thököly-uton egy 3387 négy­szögöl és ezenkívül Újpesten, Erzsébeltfallván. Cin- kotan és Kerepesen 42.885 négyszögöl telke. Ez két­ségtelenül többet ér hat millió koronánál. Már most tessék elképzelni, hogy ugyanilyen szelid mértékkel van megmérve a többi érték is. A Budapest—Újpest—Rákospalotai Villamos közuti vasútnak szintén pénteken volt a közgyűlése. Ezt a vasutat a főváros meg akarja venni a Közútitól, ha ugyan meg tudnak egyezni. Ennek a mérlegében a bérházak és telkek 231.654 koronával van beállítva. Hát van ma bérház, amely 230.000 koronáért eladó? Kilencedfél mázsa búza egy hold földért Buzabéreket követel a főváros is Ha egy vidéki gazdának elmondaná az ember, az bizonyosan kétségbeesve vetne keresztet, mert azt hinné, hogy kísértetek járnak. £s mégis meg kell írni, sőt meg kell örökíteni a história számára, hogy volt idő és volt hely, ahol egy hold föld ha­szonbéreként kilencedfél métermázsa; egészen pontosan 8 -55 méter mázsa bú­zát fizetne k, ami a mai 11.500 koronás árakat számítva nem kevesebb, min t 98.325 kor o- n á t, tehát csaknem százezer kolronát jelent. Természetesen Budapest határában van az a földterület, amely ilyen páratlan módon jö­vedelmez és amely Budapest székesfőváros tu­lajdona. A fővárosnál ugyanis most folyik azok-» mák a földbérleteknek az árverése, amely bérletek­nek a hat esztendeje most telt le. A főváros illeté­kes tisztviselői minden árverésnél kisziállartek a hely­színére és ott adják bérbe a földet árverés utján a legtöbbet ígérőknek. A főváros a bérteteknél most tér át a b u z a b é r e k r e, amelyek — mint az előbb említett példából látható — rendkívül jövedel­mezők. Természetesen nem szabad azt gondolni, hogy minden bérbeadandó földterületért 8 és fél mázsa búzát fizetnek holdankint, amikor a vidéken az égi’ mázsa búza az átlagbér. A főváros azonban nagyon jó béreket kap. ami annak a bizonyítéka, hogy a licitálók nagy kedvvel Ígérnek egymásra. Az idei árveréseken mintegy 550 hold földet ad­nak bérbe. A ni i n i rn á 1 i s bér másfél mázsa bűz a. de nem is említve a maximális 8 és fél mázsás bért, igen nagy területek fizetnek négy m eg ha t m á z s a búza bért. Ezideig ennek az 550 holdnak mintegy felének van bérlője, akiktől a fővárosnak buzavalutában mintegy hatmillió évi jö­vedelme lesz. Ha a további árverések is ilyan ked­vezően fognak lefolyni, akkor a főváros 550 hold évi béreként mintegy tizenkét millió koronát fog beszedni, amit horribilis összeg­nek kell mondani. Visszatérve a legendás földre, amelyért a bérlő 8 és fél mázsa búzát fizet, konstatálni kell, hogy ez az egész terület nincsen egészen két hold. amely azonban tizenkét mázsa búzával járul hozzá a fő­város háztartási gondjainak enyhítéséhez. Bérlője természetesen egy bolgár kertész-- hiszen más­ként meg sem lehetne érteni ezt a páratlan áldozat- készséget. A konyhakertészet szépen jövedelmez, mégis megborzad a pesti ember háta, ha arra gon­dolunk, hogy kilencedfél mázsás haszonbér mellett mit fogunk majd ennek a derék bolgárnak fizetni egv fej káposztáért, egy zöldpaprikáért, vagy egy marok zöldségért? Ámbár a bolgárok jól tudják az egyszer­egyet és biztosan hallották hírét annak is. hogy Makón volt hagymatermelő, aki egy hold föld hagy­materméséből hatszázezer koronát árult ki. ASTORIA TAVERNA MEGNYÍLT NEMZETI ROYAL ORFEUM TftA Minden este «/„8 órakor a kitűnő októberi varietémüsor 6s Magyar Erzsi ä Aranymadár iSffg-ggsg

Next

/
Oldalképek
Tartalom