Fővárosi Hírlap, 1922 (11. évfolyam, 1-44. szám)
1922-02-01 / 5. szám
Budapest, 1922. február !. pa rá tussal készül a választásra és ugyjyevezett nagy névsort állít össze, amellyel reméli, h o g y a három h u d lg p e s t i kerület 35 m a n- dátumának jelentős többségét hódi t j a meg a maga számára. Ezen a listán békésen meg fognak férni a legitimista demokraták, a legitimista p á r t o n k i v ii 1 i e k, a köztársasági R a s s a y é k, az ugyancsak köztársasági B a 11 h y á- n y i é k, meg a s z o c i á I d e m o k r a t á k. A szociáldemokrata jelöltekről ma még sejteni sem lehet, hogy kik lesznek. Ezeknek névsorát csak gz utolsó pillanatban hozza nyilvánosságra a pártvezetőség. A fényes nevek azonban a blokk-listákon lesznek, itt fog szerepelni: Bárczy István, V á- z s o n y i Vilmos, U g r o n Gábor, Rassay Károly, Sándor Pál, gróf Batthyány Tivadar. Ábrahám Dezső, valószínűleg Giess wein Sándor. S z i 1 á g y i Lajos, Fenyő Miksa és M é h e 1 y Kálimán. A régi képviselők: Benedek János. B r ó d y Ernő, továbbá M á r k u s Jenő, Hantos Elemér, B *aj r a c s Marcell/ F ii zess é r y Zoltán, Pako'ts József. Bársony Elemér, dr. Fábián Bélit! és valószínűleg a múlt választáson; néhány szavazattal lemaradt fiber Antal is. Budapest másfélmiiliárdos költségvetése Nincs deficit — papíron Győzött az egyensúlyozás művészete A pénzügyi osztály a napokban publikálta a főváros 1922. évi költségvetcs-tervezetét. Az idei budget deficitmeiites; a bevételek fedezik a kiadásokat. A költségvetés mérlege igy fest a tervezet szerint: Bevételek 1,442.847.644 K Kiadások 1,442.847.644' K Az előzetes híradások úgy szóltok, hogy az u.i költségvetés szenzációja egy ici-pici fölösleg lesz. De nincs fölösleg, pedig egész nyugodtan csinálhattak volna, mert ha ez a költségvetés-tervezet reális, úgy amint va|n, akkor reális lett volna azzal az ici-pici fölösleggel is. A részletes költségvetés még nincs kinyomatva. igy tehát egyelőre csak amúgy általánosságban beszélhetünk arról, ‘hogy tulajdonképpen mi is van ebben a másfélmiiliárdos költségvetésben. A külföldi adósságok esedékességei nincsenek benne, az bizonyos. Talán jól is van ez igy. mert ezek a külföldi adósságok nagyon .elcsúfítanák ezt a nagyszerű budgetet. Csupor József tanácsnok, a pénzügyi osztály vezetője a külföldi adósságokról külön előterjesztést fog készíteni, azonban természetesen csak akkor, ha W a 1 k ó meghatalmazott miniszter befejezte a külföldi hitelezőkkel a tárgyalásokat. A tavalyi költségvetési eredményekkel szemben az idei 413.29 millió koronával gyarapodott. Ennyivel gyarapodtak a kiadások cs ennyivel .gyarapodtak a bevételek Js. A kiadásoknak kis hijján 40 százalékos emelkedését a munkabérek és az anyagárak emelkedésével magyarázzák a városházán, és nagy kérdés. hogy a zárószámadás igazolni fogja-e ezt az emelkedést. Mit tudhatjuk azt most, januárban, hogy mi történik Szilveszterig. Mit lehet azt tudni ma, hogy december végéig mennyivel drágul az élei, mennyivel drágulnak az anyagárak és a munkabérek? A kilátások nem túlságosan biztatók. Pedig — amint látjuk — a pénzügyi osztály, a munkabér esetleges emelkedését nem vette számba olyan mértékben, mint kellett volna, A pénzügyi osztály ugylátszik nagyon bizakodó volt, amikor a kiadási tételeket összeállította. nyilván azért, mert nem akarta elrontani a költségvetés-tervezet deíicitimentes mérlegét. Ennek ellenére is a kiadásokat az idén mégis 413 millió koronával kellett magasabbra preíiminálni á tavalyi kiadásoknál. Összehasonlítva a tavalyi eredményekkel, az idei bevételi és kiadási tételek a következőképpen festenek': Bevétel Kiadás millió i cor.-ban millió, kor.-ban 1021 | 10 '2 1921 || 1922 1. Ingatlan és ingó vagyon . 63-79 : 103-92 8-n 11-85 (!. Közélelmezés 6ö-3l ! 1-7-93 48 35 || 88-35 I III. Közegészség 78-25 1 101-72 195-00 ;i 254-50 ÍV. Vallásügy — j _ 3-72 íj 6-56 V. Közoktatás 10-17 18-07 102 981] 187 75 VI. Népjólét 12-04 15-97 56-22 I 77 05 Vlf. Közművelődés 0-57 1 0-67 8-09 I 11-27 Vili. Városépítés, közüzemek 262-52 ! 275-17 325-47 j 421-68 IX. Különf. intézmények 58-OS j 67-69 109-40 ! 141.41 X. Általános igazgatás 22-00 28-45 89-23 128-13 XI. Hitelügy 12-02 j 14-1-5 77-77 60-70 XII. Községi közszolgáltatások 450-40 1 719-6!) *•941| 59-13 Összesen 1,035-21 il,448-50 [ 1,036-21 i ,448-50 A költségvetést kisérö jelentés elmondja, hogy a Pénzügyminiszter leiratban hívta föl a fővárost, hogy külföldi kölcsönei ügyében kezdjen közvetlen tárgyalást hitelezőivel. A polgármester meg is tette a kezdeményező lépéseket. Elárulja a jelentés azt is, hogy a háborús. deficit 231.8 millió koronát tesz ki, amelyet a főváros 60 félév alatt fóti törleszteni. Ezután 40 oldalon számol be S i p ü c z Jenő polgármester arról, hogy a múlt évben mit tett a tanács. A tanács jelentése tehát elég terjedelmes. Ebből a jelentésből megtudjuk, hogy a forgalmi adónál 160, a közterületek használatánál 38, a fogyasztási adónál 32. a vágóhidaknál 26, a városi vámnál 24, a községi adópótléknál 15, a vigalmi adónál 15 millió, a szemétfuvaroiz'ási illetéknél 13, a szálloda-adónál 9, az elektromos műveknél 8, az általános igazgatásnál 6 millió korona a bevételtöbblet. A legjelentékenyebb kiadási többletet az 192J. évi költségvetéssel szemben az iskolák produkálták: 84 millióval; a közigazgatás: 38 millió koronával. A helyi kikötő építése 30 millió koronás kiadással van beállítva. A személyzeti kiadások emelkedését a következő adatok világítják meg: 1921-ben 1922-ben millió K-ban a közigazgatási és intézeti személyzet járandóságai (törzsille t- rnények, élelmezési, eljárási és különmunkádnak és természetbeni eljárások értéke) 42.12 61.36 a tanítószemélyzeté 42.08 63.73 munkabérek 150.23 207.89 234.48 332.98 Nem cgésze,n százmillió korona a differencia. A következő fejezetben azt magyarázza a jelentés, hogy a kiadás 50°/n-a közmimk'aberuházásra megy. Ezután leközli a jelentés a múlt budgetviía alkalmával. a tárnicshoz utasított 75 javaslatot és lörvpuyhaUósági élet címen elmondja, hogy mivel telt 'cl a mult esztendő. Valósággal kluja a polgármester jelentésének az a fejezet, amely az iskolákról szól. Ebben a fejezetiben azt találjuk legérdekesebbnek, hegy a múlt évben mindössze csak 51.584 iskolakerülő volt Budapesten. A tüzelőanyagokról való jelentést még októberben részletesen ismertette a Fővárosi Hírlap. Amint már említettük, a tizenkét főcsoport közül csak az ingatlan- és ingóvagyon fejezetének, la fr nni fjCMw inj> ■asuvvi >■ n-miafsu»közéleimezés fejezetének és a községi közszolgáltatásoknak van fölöslegük; a többi fejezet mind deficittel dolgozik. A legnagyobbak az adószerű jövedelmek. A forgalmi adóbevételt 300 millió koronával, a szállodai-ad ót ötven millió és a vigalmi adót 40 millió koronával értékeli a városházi optimizmus. Ezek a bevételi források látszólag elegendők arra, hogy a megnövekedeit kiadásokat fedezzék vele. Azonban azt hisszük, hogy ezek ,a bevételek nagyon óvatosan vannak összeállítva, mert egészen bizonyos, hogy nemcsak a forgalmi adóbevétel és nemcsak a szálloda- és vigalmi adó lesz jelentékenyen nagyobb az idén. mint tavaly volt. de az egyenes adók is. Hiszen nagyon érdekes, hogy tavaly a főváros valósággal befolyt, adószerű bevételei körülbelül 'kétany- nyit tesznek ki, mint amekkora összeget a fővárexs pénzügyi osztálya a mult esztendőre előirányzott Valószínű tehát, hogy a bevételek valóságos eredménye szintén jobb lesz a prejitninárénál. Ügy hogy ha közbe nem jön valami váratlan munkabér-mozgalom, é-s lm a külföldi adósságok aranyban fizetendő Emortizációijától (eltekintünk; a főváros 'háztartása ! csakugyan rendben lenne. j A költségvetés-előirányzathoz még hozzá tehet- | juk azt is, amit Csupor József tanácsnok bizta- jj tűsképpen mondott az újságíróknak, amikor a bud- * getet megismertette előttük. Csupor tanácsnok j ugyanis kijelentette, hogy a kiadások 56°/o-át. itehát j 850 milliót közmunkákra fognak fordítani. Ha Csupor I tanácsnok mondja, akkor kétségtelenül -úgy van, ahogy mondja. De mégis kételkednünk kell benne, hogy az egyre emelkedő munkabéreik és tisztviselő- fizetések, horribilis szénárak stb. mellett a kiadás 56°/o-át tudja a tanács ’közmunkákra felhasználni. A költségvetés elárulja még, hogy a kórházi alapoknak sincs deficitjük, mert a bevételük is. a kiadásuk is 283.79 millió korona. Végül a pénzügyi osztály enge- deimet kér a közgyűléstől, hogy tekintettel a munkabérek, ,a szén és egyéb anyagárak emelkedésére, 2Ö0/o-ka! fölemelhesse a viz diját, hal a vízmüvek kiadásai 20 millióra vagy annál is nagyobb összegre emelkednének. A ‘közgyűlés bizonyára örömmel tesz majd eleget a kérésnek. Politikusok Budapest uj választói jogáról Vázsosiyi Vilmos, Brody Ernő, Lipfák Pál, Rassay Károly és Friedrich István nyilatkozatai Az egész országban csak Budapesten lesz laj- stroinos a választás, Budapest két kerületében éísi a környékből rekrutálódó harmadik kerületben. Az ország egyéb részeiben nem !e:sz meg ez a rendszer és a nemzetgyűlési ellenzék ezt a javaslatnak igen nagy hibájául rój ja fel. .Tény az, hogy van ebben a szétválasztásban valami hibridség, vaviarosság, a rendszerességnek tudatos megbontása. Éppen ezért az alábbiakban ebben a speciális kérdésben a Fővárosi Hírlap néhány kiváló politikusunknak a véleményét kérte ki. Dr. Vázsonyi Vilmos a következőket mondta: Egyik legnagyobb hibája ennek a javaslatnak, amely nem más, mini a tetszés szerint szabályozható' szavazók választójoga, hogy a javaslat Budapesten lajstromos, a vidéken pedig közvetlen választójogot ajánl. A választói jognak, nézetem szerint, feltétlenül egységesnek kell lennie és nem lehet ^rra hivatkozni, hogy az ország egyik vagy másik részén kísérletekkel akarnak próbálkozni. Egész általánosságban pedig ne akarjunk 1922-ből visszatérni 1917-be, meri az jóra nem vezethet. Dr. Brődy Ernő a következőket felelte kérdésünkre.; Azt, hogy a Klebelsberg-féle választójogi javaslat csak Budapestnek és a szomszéd kerületeknek akár lajstromos szavazást adni, az ország többi kerületének pedig nem, a legnagyobb igazságtalanságnak tartom és feltétlenül helytelenítem. Vagy elvi alap az, amely abból a meggyőződésből származik, hogy a többségi választás nem helyes, vagy nem elvi alap. Ez az elv, amely ismétlem — abban a meggyőződésben gyökerezik, hogy a többségi elv nem helyes, kifejlesztette az arányos képviselet rendszerét és kifejlesztette a lajstromos szavazást, amely azt célozza, hogy minden párt a maga ereje szerint érvényesüljön. Ez egy elv, amely-/ re nézve lehet valakinek az a véleménye, hogy az helyes és lehet az a véleménye másoknak, hogy helytelen. De ha valaki elfogadja ezt az elvet helyesnek, akkor azt következetesen kell keresztülvinni. Teljesen helytelen és igazságta-' lan azonban az, amit most terveznek, hogy Budapesten és környékén lajstromos lesz a választás, az ország többi részében pedig közvetlen. —- Arra a kérdésre, hogy miként akarják Budapest huszonkét kerületét két csoportba osztani, ebben a pillanatban még nem telelhetek, mert nem ismerem a javaslatot. Mindössze any- nyit hallottam, hogy az egyik választókerületben az I—Xí. kerületek foglaltatnának, inig a másodikban a többi kerületek. Ismétlem, ezt csak hallomásból tudom. A Károlyi-kormány, amely az egész országban a lajstromos szavazást akarta megvalósítani, Budapestet nyolc választókerületre osztotta fel. Miután nem ismerem a javaslatot, kritikát sem igen tudok mondani, de ha igaz az, amiről hallomásból értesültem, akkor ez azt jelenti, hogy a budai kerületeket pestiekkel keverik össze és igy ez u rendszer nem hozza ki a természetes alakulatot, mert más társadalmi rétegek vannak elhelyeződ ve Budán és egészen mások Pesten. Dr. Lipták Pál — Nagy örömmel fogadom a lajstromos szavazást, amelyet ideális választói rendszerűre tartok. Ném tartom hibának azt sem, hogy ezt választási rendszert egyelőre csak Buda pesten alkalmazzák, mert - véleményem sze- . rint ~~ valahol mégis csak ki kell próbálni előbb a rendszert, mielőtt azt általánossá tennénk. Meg vagyok azonban győződve arról, hogy a .budapesti választásokon a rendszer kitünően be fog válni és a legközelebbi alkalommal már az egész ország lajstromos szavazással fog választani. Dr. Rassay Károly ' — Erkölcstelen dolognak tartom, hogy c kormány csak Budapestre kontemplálja a laj- siromos szavazást, ahol ebbői a kormány saját gyengesége tudatában bizonyos előnyökre akar szert tenni. Ugyanakkor pedig szerte az or- s ágban mellőzi ezt a rendszert, am elv egész Európában bevált és amelyet az egész művelt nyugat magáévá tett. Magáról arról a kérdésről, hogy a kormány miként fogja alkalmazni a lajstromos szavazást, semmit sem tudok, anyagival is inkább, mert a törvényjavaslat nem intézkedik róla részletesen, az egész nagyfon- tosságu problémát ezzel az egy mondattal intézi el, hogy „Budapesten a szavazás lajstro-
