Fővárosi Hírlap, 1922 (11. évfolyam, 1-44. szám)
1922-02-01 / 5. szám
mos lesz, a részleteket pedig a kormány rendeletileg fogja megállapítani“, hogy ez a mód milyen lehet, arról nem kell beszélni. 1 eljes képtelenség, hogy akkor, amikor egy választási rendszer önmagában helyes és jó, de annak gyakorlati szabályozásától függ annak helyes alkalmazása, azt ilyen módon lehessen elintézni. Mindaddig nem láthatok ebben, a kérdésben tisztán, a inig arról nincs információm, hogy a kormány miképp akarja a lajstromos szavazási jogot szabályozni és mindaddig azzal a tény- uycl kell számolnom, hogy Budapest, választói joga nem a törvényhozás akaratából születik meg, hanem ázt a kormány állapítja meg rendeleti ntem. Friedrich fatván — Képtelenségnek tartomhogy a- választói jog csak Budapesten legyen lajstromos. Ma már tisztán látom, hogy az én választójogi javaslatomnak egyetlen hibája az volt, hogy a kisebbségeknek nem biztosítottunk benne képviseletet. Ha most újból abban a helyzetben lennék, hogy nekem kellene megcsinálnom a választójogi javaslatot, nem tennék egyebet, mint elővenném az én választójogi rendeletemet, azt egész terjedelmében. változtatás nélkül meghagynám, de kiegészítenem azzal, hogy lajstromos legyen és a kisebbségek is képviseletet kapjanak. Budapest, 1922. február I. Wolff nem fizet Diplomatikus beszéd az Erzsébetvárosban Az Erzsébetvárosnak boldog napja volt vasárnap, mert hallhatta Wolff Károly prófétai szavát, hallhatta Csilíéry András bölcs intelmeit és láthatta az újonnan kisgazdásitott Freky Károlyt. Bármily szerény és magába vonult ember is Wolff Károly, meg kel! állapítani, hogy erről a beszédéről még sokát fognak beszélni, sőt az entente: — ha neki jólesik vakaródzhatik is miatta. Az orosz szovjet mézesheieibén hangzottak a Nyugat felé ilyet; hangok. Külföldi adósságokat nem fizetünk- mondták azok mert ezeket az adósságokat még a cári Oroszország-csinálta, amihez a proletárdiktatúrának semmi köze sincs. Wolff Károly Vázsor,yi cárizmusát jelöli meg, mint emez adósságok anyját, miközben Wolff Károly „demokráciája“ lesz az', amely magyar koronákban akarja a külföldi valutákat megfizetni. Úgy'látszik. a Vezér még nem értesült róla, hogy a sajtó már szabad és gondos cenzorok nem: gyomlálják ki a népgytilési sületlenségeket. Vajjön, mit fognak szólani odakint a külföldön az ilyen beszédekhez? Vájjon javunkra szolgálnak-e az ilyen szónoklatok, még liar Wolff Károly egy hirtelen, szinte megmagyarázhatatlan kanyarulattal „testvéreivé“ fogadja is a szociáldemokratákat? Egyszóval Wolff Károly testvére lett a szocialistáknak, Ereky pedig felcsapott kisgazdának és Budapestet a parasztság fővárosa számiára akarja elrekviráltatni. Históriában, de. a magunk szemével is sok politikai rezsimet láttunk mi már, de ilyen merész kanyarodókat egyetlen rezsimnek az örvényein se láttunk. A hanyatló hatalomnak ilyen fluid uniókkal való táplálása azonban mein sokat fog használni és nem fog liasz- nákü az sem, hogy Wolf fék még mindig felszínen tartják két utolsó prügeiküiabejukat: a szabadkőműveseket és a zsidókat. Körülbelül ezek az erzsébetvárosi gyűlés tanulságai. A gyűlés közönsége tiszteletreméltó áldozatkészséggel hallgatta--a vezéreket, sajnos, a gyűlést követő vacsorán sajnálatos incidens toriént, mert amikor Wolff Károly a s'zabadkiraly- választás gondolatának nemes magvait akarta elhinteni a fogékony telkekbe, a publikum nyilván tévedésnek •esett áldozatul, mert visszhangként azt kiálltotta: Éljen a király! Az erzsébetvárosi beszédek mindenesetre olyanok voltak, hogy a várospolitika vonalán! is éreztetni fogják hatásukat. A Keresztény Köz- sepi Párt most készül tárgyalni renegát fiaival,- Széchenyi-Párt-ha tömör ülőkkel. Ezek előtt a tárgyalások előtt mindenesetre igen fontos volt ez ;,z erzsébetvárosi felvonulás, hadd lássák meg a í ■„negálok, mily bölcs vezéreket veszi teljek, ha rtem hajlandók visszatérni Wolff Károly jogara alá. 3 Mellékkormányt emlegetett a szerdai közgyűlésen dr. Fele ki Béla. Városházi mellékkormányt, amelyet Tanítók Nemzeti Szövetségének hívnak. Mi nem adtunk ilyen előkelő és ma oly divatos nevel ennek az intézménynek, de mi is megmondtuk már annak idején, hogy mik azok, amibe nincs joguk beleavatkozni. Zilahi Kiss Jenő tanácsnok ur annak idején adott is ki egy nyilatkozatot. hogy igy, hogy agy... Be nem történt semmi más. Akkor is úgy beszélt, mint szerdán, amikor nagy applombbal kijelentette, hogy „az iskolában ö sem tár meg politikát, csuk nemzetvédelmi politikáit". Istenein, milyen jók ezek a szép szavak, amelyekkel mindent be le- , hét takarni. Bele lehet burkolni a Tanítók Nemzeti Szövetségének a kinevezésekbe való beavatkozását. a tanácsnok ur október ó-iki hires beszédét és az összes mellékkormányok működését. Mellékkormány ----- hát jó! van, legyen igaza Feleki doktornak — nevezzük mellékkor mányitok. Annyi azonban bizonyos, hogy titokban Sipöcz polgár- mester is egy véleményen van Felekivel és velünk is. Ö is boldog lenne, ha nem lennének mellékkormányai, de még boldogabb, ha meg tudna szabadulni attól a tökormánytól, amely az összes incllékkormányoknúl terhesebb. Végre v^lafeára A hála jegyében A multheti közgyűlésről A főváros íruiltlieti közgyűlése mindjárt pikantériával kezdődött. j£ bér Antal mondta el néhány szelíd szóval véleményét a S i p ü c z-a k c i ó r ó 1 és Wolff Károlyról. Hogy az elején kezdjük á dolgot. Sipöcz Jenő polgármester megkérte a bankokat, hogy adjanak ők is a nyomor enyhítésére. A nagybankok vezetői nem túlságosan lelkesedtek ugyan az akció megindításáért, dehát azzai q megokolással, hogy a. szegények és nyomorultak mégsem bűnhődhetnek a. Sipöcz és Wolff tapintatos gazdasági politikájáért és. tízmillió koronát ajánlottak föl a nyomorakció céljaira. A köszönet természetesen nem maradt el, mert W o 1 f f Károly, a keresztény községi párt vezére a Huszár-akcióról mondott beszédébe ügyesen beleszőtte a nagybankokat is és hálából azért., mert tízmilliót adtak a nyomor enyhítésére: egy jót irányzott lövéssel beléjük lőtt. Dicséretére legyen mondva: lövése .telitalálat volt. fiber Antal azonban nemi hagyta annyiban a dolgot és a főváros multheti közgyűlésén a napirend előtt szót kért és visszalőtt. kimondta, hogy milyen meglepő, ho;gy előbb könyör- adományokat koldulniuk és mikor már miegikaptak. amit kértek: akkor a keresztény községi párt elnöke föláll a közgyűlésben és aposztrofálja azokat a bankigazgatókat, akik a 12 millió koronás igyüjtésből 1D milliót adnak. A bankok vezetői nem reflektálnak hálára és köszönetre, de az efféle furcsa elbánást úgy a maga, mint társai nevében visszautasítja. Ugyanezen a közgyűlésen még Feleki Béla mondott el néhány őszinte megjegyzést a főváros jelenlegi iskolaügyi politikájáról. Feleki felszólalás* rabló izgalmat váltott ki ia hallgatóságból, de az tál elcsendesült megint minden. Z i 1 a h i-K i s s tanügyi politikája pedig megmaradt. a demokrata oldal is föleszmélt és arra ébredt, hogy nem egészen rendién való az, ami a tanítók, tanárok és iskolaigazgatók dolgában másfél esztendő óta makacs következetességgel folyik. Nem a fiatalok szálltak azonban csatába, hanem a párt egyik régi tekintélye ugrott pompás hadi- felszereléssel a tüzvonalba. Mi nem szoktuk a véka alá rejteni a véleményünket és ha ezt nem félünk megmondani a többség sokszor rabiátus elemeinek, nem fogunk megijedni akkor sem, ha ifjú demokrata orósz- lduóknak kell keserű szemrehányást tennünk. Meg kell végre érteniük, hogy nem elég a kórházi poloskák ellen harcolni, de még a demokrata-pártnak u becsülete se. sőt a párbaj-kódex szabályai se a legfontosabbak. A legfontosabb az, amit ez a kipróbált, régi, kiváló, béitor férfin mondott el a jogtalanul kenyérféléimé tett felebarátainkról. Ha a keresztény-pártnak mindig azt magyaráztuk, hogy ez a kereszténység, akkor a demokratáknak is meg kell végre mondani, hogy ez a demokrácia. Ha a botrányok ezért törtek volna ki, ha a tettlegességeket ezért kellett volna elszenvedniük, akkor ma teljes lelkesedéssel ünnepelnénk, így azonban csak dr. Feleki Bélának jár ki az a mélységes tiszteletünk, amellyel az igazságkeresőket ruházzuk fél. 1 * /Nf'Nr-—' H farsang szenzációja: FÜR & PoBpSra Serfőzde sörküSösiSegessége ve’efon: rózsát 23-9; SIÓVAL VII., Erzsébet-körut 31. Minden este 'iß órakor. Tel.: Józse£J2l—88. Az uj fényes februári misor. Mám muth-mtézmény a közélelmezésben Schoetzer Ferenc tábornok amerikai méretű alkotása Körséta a köztiszviselök impozáns éléstáraiban Elindulunk a Szerecse-n-uteából, -a Magyar Köztisztviselők Fogyasztás i, T e r -m e- 1 ő és Értékesítő Szövetkezete igazgató- sági helyiségéből. Az elnök ur, Schnetzer Fe- I ránc szkv. vezérőrnagy, volt hadügyminiszter vezeti j a társaságot, a meghívott sajtót, hogy az egész délelőttöt lefoglaló körúton bemutassa egy alig másfél esztendős intézmény valóban csodálatos kivirágzását. Magyarországon példa nélkül áll, hogy ,a semmiből miként varázsolhat elő egy'' sokakat boldogító intézményt a szervező erő, & tehetség, a hozzáértés. És. aki végighaladt ezen a meigismerö utón. hogy tájékoztassa a nagyközönséget is, elámulva hallgatta a magyarázatokat cs szemlélte a szédítő amerikai stílust: másfél' esztendő kemény munkája után a törpéből óriás lett, a hetvenkét tisztviselővel alapított Magyar Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezete ma. ezerötszáz alkalmazottal dolgozik ázzál a végső céllal, hogy megalapítsa a fogyasztói trösztjét min d e n k ö z v e t i t ő kereskedelem kizárásával. A körút első állomása a. Teréz-köruton » nyugati pályaudvarral szemközt nemrégen megnyílt modern diszíiók. Schnetzer Ferenc fáradhatatlanul magyaráz és tájékoztatja! az érdeklődőket. — Üzleteinkben bárki v á s á r o 1 h a t. A szövetkezet ténykedése ugyanis'két részre oszlik: egyik fö üzletága a kedvezményes ellátás lebonyolítása, a másik a szövetkezetnek saját megerősödésére és a drágasággal való harcra, a z általános árak csökkentésére i r á n y u- ló tevékenysége . . . A szövetkezetnek egy év előtt hét kis fiókja volt a fővárosban, a vidéken egy sem. A kedvezményes ellátás lebonyolítása tette szükségessé az intézmény kibővítését és egy rövid esztendő munkája után í, szövetkezet ma a fővárosban huszonhét f i ó k- k a 1, a vidéken kilenc kirendeltséggel, negyvennyolc elosztóhellyel, hetvenhét vasúti elosztóhellyel és 120 másféle kisebb elosztóhellyel rendelkezik. A szövetkezet 760.900 személyt, illetve 220.000 köztisztviselő-családot iát el. A szövetkezet létalapja azonban nem a kedvezményes ellátáson nyugszik, hanem a kér e.s k edel- mi üzemen, amelynek óriási fejlődését mutatja, hogy csupán a fiiSizerüzemnek havonkénti forgalma a zsir, cukor és liszt kikapcsolásával, — amelyet í vásárlók niágyrésze, mint kedvezményes árut kar meg — a fővárosban körülbelül 25 millió ko roll a, a v i d é k e n pedig -m i n t e g y 40 millió k o- rona. A szövetkezetnek saját h u s ii z e m e is van
