Fővárosi Hírlap, 1922 (11. évfolyam, 1-44. szám)
1922-09-20 / 31. szám
2 Budapest, 1922. szeptember 20. Közúti és a főváros, abban az esetben a fővárosnak az a terve, hogy bérbe veszi a két vasutat. Aminthogy bérbe akarja venni a főváros a Közútitól a személyzeti lakóházakat is, amelyekre a főváros megváltási joga szintéh nem terjed ki. Érdekes különben az is, hogy a most közreadott mérleg szerint milyen tételekből áll a Közúti vagyona. A mérleg vagyon-oldalán szerepel 3-4 millió korona értékű állami és fővárosi kölcsön-kötvény, 67 millió értékű vasúti cimlet, 1 millió n. é. hadikölcsön (óvadékul letett értékpapírok). A bérházak 9-3 millió korona értékkel vannak beállítva a mérlegbe. A személyzeti lakóházak 2-6 millióval, a telkek 2-6 millióval. Meg kell azonban említenünk, hogy ezenkívül egy sereg ház és telek a vicinálisok mérlegében van elszámolva. így aztán összesen 58 háza és 192,000 négyszögöl telke van a Közútinak és a vicinális vasútnak. A házak közül csak 12 a földszintes és e 12 földszintes ház kivételével minden háza Pésten van a Közútinak és a vicinálisoknak. A házak legnagyobb része 4—5-erneletes. Ezeket a házakat még olcsó telken éis olcsó pénzért egy-két évtizeddel ezelőtt építtette a vállalat. Ezek az ingatlanok ma óriási pénzt érnek és ezek a házak és telkek, melyeknek az értékében nemcsak a valuta eltolódása, hanem a békebeli normális értékemelkedés is kifejezésre jut, amint említettük, a mérlegben az eredeti építési és vásárlási értékben vannak beszámítva. Húzom I KlKötNpItft Ml Néhány hét múlva hozzáfognak a „francia kikötő“ építéséhez A csepeli kereskedelmi és ipari kiköltő építkezése körül az újabb időben nagyon kevés történt. Zielinszky Szilárdban az önbizalmatlanság kerekedett fejül és m,a,ga -is belátta, hogy nem képes a kikötőit! kellő időben a maga egészében felépíteni és a forgalomnak átadni. Az a tempó, amelyet Zielinszky elérhetőnek vélt, azt jelentette volna, hogy a csepeli kikötőt csak minltegy 1926-ban lehetett volna a közforgalom számára megnyitni. Oly időpontiban tehát, amidőn a cseh-francia tőkével épülő pozsonyi s z étik i k öt'ő isi előreláthatólag meg lesz már nyitva a nyilvános forgalom részére. Zielinszky kormánybiztos tehát, a nagy, átfogó terveket félretéve, meglehetősen közönséges szempontok áltlal vezettetve, arra az alapra helyezkedett, hogy a kikötő legfontosabb műtárgyait kell időrendi sorban mielőbb elkészíteni és azokat elkészültük után azonnal a közforgalom céljaira át kell adni. Más kérdés azonban az, amit erősen kétségbevonnak, hogy az ilyen részletekben való átadás legalább a kikötés illúzióját kelti-e? A katasztrofálisan lassú építkezés melletti is remélik, hogy a kikötő egyes részeit, u. m. a Csont-utcától a Beöthy- uteáig húzódó uj medencét és az ehhez csatlakozó parti vágáyokait a közeli jövőben üzembe lehet venni. A kikötő építkezési munkálatainak jelien képéről a Fővárosi Hírlap munkatársa a következő bizakodó információ alapján számolhat be: — Az állami számlára végrehajtott építkezések közül a soroksári Dunaág felső szakaszán vont partfal teljes hosszában elkészült. Ugyancsak készen van a kikötő eme részének feltöltése és megépült az ide vezető vasúti pályatest is. A vágánylerakási munkálatok most folynak. — A soroksári Dunaáíg kotrási munkálatait egy állami kotró-garnitúra (kotrógőzös, vontatóhajó és 5 kavicsszállitó bárka) végzi. A kikötő egész terepét a Dunaágból kotrott kavicsanyag- gal töltik fel. Az anyagot egy gőz- és egy benzines mozdony szállítja csillekocsikon a feltöltendő hely színére. — A jövő hónapban veszi kezdetét a Schnei- der-Creuzot párisi cég számlájára épülő u. n. „francia kikötő“ építése. A kikötőnek ez a részlete közvetlenül a vasúti összekötő-hid alatt veszi kezdetét és a Csont-utcánál végződik, ahol az államilag épített kikötőben nyeri folytatását. A francia kikötőt a magánvállalkozás fogja építeni. Az építkezést nem egy komplexumban adják ki. Egyelőre a Magyar Építő r.-t., a Kereskedelmi Bank és a Ganiz-Danubius r.-t.-nak egy berlini magánvállalat átfejlesztése utján létrejött közös -alapítása, kapott Schneider-Creuzot-éktól nagyobb megbízatást. A Magyar Építő r.-t. a földmunkákat már meg is kezdte. Száraz kotrói már dolgoznak, ássák a'z alapot, melyre a létesítmények épülni fognak. — A petroleum-kikötő építésének ügye egyelőre holt ponton van. Ezt a kikötőt tudvalevőleg a Csepel-sziget északi csúcsán a nyílt Duna felőli oldalam építik. Az épitke'zé's a régebbi Steaua Romana volt kikötőjének szilárd magja körül csoportosul. Nevezetesen a hajókikötőt megbővitik és a szivattyúállomások, valamiint a csővezetékek számát szaporítják. A petróleum-kikötő építése azonban egyelőre nem sürgős, mivel a Romániából irányuló petroleum- forgalom ezidőszerint igen korlátolt terjedelmű. Enniek okából a kikötő kormánybi’ztossága az oly létesítmények felépítéséit hajtatja sürgősen végre, amelyekre a közforgalomnak leginkább és leghamarabb szüksége van. Uj adókkal sújtják a városokat Zilahi Kiss Jenő 300 uj állást kreál Mindig megijedünk, valahányszor a pénzügy- miniszter uj törvény kiadását Ígéri, mert ez az uj törvény uj adót jelent. Éppen azért meglehetős meglepetést keltett Kállay Tbor pénzügyminiszternek a nemzetgyűlésen legutóbb elmondott beszéde, melyben a pénzügyminiszter bejelentette, hogy az ősz folyamán a városok háztartáséinak rendezéséről uj törvényt fog a ház elé terjeszteni. A városok háztartásának rendezése tudlva- levően már megkezdődött, megkezdődött pedig elsősorban az általános forgalmi adó félszáza- lékának átengedésével és folytatódott azzal, hogy az állam különböző fajta kereseti adók megszüntetésével megcsinálja az általános kereseti adót, melyet szintén odaajándékoz a városnak. A Fővárosi Hírlap a minap már kifejtette, hogy ezt a legújabb ajándékát a pénzügyminiszternek aggodalommal kell fogadni, de hogy milyen aggodalmat keltő ez az uj ajándék: csak most derül ki igazán, mikor a pénzügyminiszter bejelentése sejtetni kezdi, hogy még ezt a gyönge ajándékot sem kapják olcsón a városok. A forgalmi adó a fővárost meglehetősen kisegítette a háztartási bajok kátyújából, mert a forgalmi adó-bevétel olyan jövedelmet biztosit a városnak, amilyen jövedelemről egy esztendővel ezelőtt még álmodni sem mertünk. A dolog úgy áll, hogy ha mindén jól megy, a forgalmi adóból körülbelül 5—600 millió korona jut a főváros háztartásának. Arra) már rájött a pénzügy- miniszter is, de rájöttek a városházán is, hogy ez az adó a legkisebb adó, mert ez olyan mértékben emelkedik, amilyen mértékben nő a drágaság. És mivel a drágaság állandóan nő, tehát ezért gyarapodik a főváros forgalmi adó-bevétele is. Ez igy rendén is lenne, mondják a városházán, csak az a baj, hogy annak az 5—600 millió koronás bevételnek, amihez az egyre dráguló forgalom révén jut a város, folyton újabb és újabb helye van. Legújabban például a január 1-én megváltadó villamos vasút forgótőkéje céljára kell elvenni ebből a jövedelemből 400 milliót. Amint említettük, a forgalmi adó-jövedelem nagyszerű ajándék a városok, különösen pedig a főváros számára. De most már kiderült az is, hogy a pénzügyminiszter ezt az ajándékot nem adja ingyen. Hogy mennyire nem adja ingyen, mutatják azok az adójavaslatok, amelyeket a nemzetgyűlés csak most tárgyalt le és fogadott el. így például kiderült, hogy a földadóból városi adó címen csak a kataszteri tiszta jövedelem kétszeresét engedi át a városoknak a fiskus. Szóval a pénzügyminiszter nem engedi meg, hogy a városok és igy a főváros is magát a földadót pótlékolja meg, hanem csak az úgynevezett kataszteri tiszta jövedelmet. Azután1 itt van a házadó dolga. A főváros már élvekkel ezelőtt kérte a kormányt, hogy a házadó-jövedelmet engedje át teljesen a fővárosnak. A házadó-jövedelem ugyanis olyan szoros összefüggésben van a ház- bérek emelkedésével, annyira hozzá van nőve a főváros fejlődéséhez, gazdagodásához és gyarapodásához, hogy a város teljes joggal kérheti, hogy a kereseti adó helyett az olyan kiadós hozadéki adókat engedje át, mint amilyen a házadó. Ezzel szemben a pénzügyminiszter a házadót megtartotta magának és kijelentette azt is az uj házadö-törvény indokolásában, hogy a ház- adónál a községi pótadót sem engedheti teljes mértékben érvényesülni, hanem ő majd egy későbbi törvényben fogja megszabni, hogy a házadó után milyen kulcs szerint szedhetik a pótlékot a városok. Ez természetesen a főváros háztartására nézve szomorú valóság, mert ^ a városházán abban reménykedtek, hogy az állami házadó után 60 százalékos pótadót vethetnek ki. A törvény indokolásából azonban arra lehet következtetni, hogy a pénzügyminiszter a 60 százalékosnál csak sokkal alacsonyabb kulcsot fog engedélyezni a fővárosnak. Ugyancsak a mostan szőnyegre kerülő törvények indokolásában jelzi a miniszter azt is, hogy az általános jövedelmi adót megpótlékolni nem engedi és a társulati adó pótlékját is csak később fogja megállapítani a városok számára. A fővárost tehát, amint az eddigi kijelentésekből is látható, nagy csalódások érték, mert a város nagyobb jövedelmekre számított, mint amennyit kapni fog. De talán még ennél is nagyobb baj az, hogy azoknák a jövedelmeknek, amelyeket a pénzügyminiszter juttat most a városnak, nagyon súlyos ellentételei vannak. Arról van szó, hogy a pénzügyminiszter meg akarja szüntetni azokat a pénzbeli természetben való segítségeket, amellyel eddig a közigazgatási alkalmazottak békebeli és meglehetősen gyatra alapfizetését az állam megpótolta. Tudjuk, hogy az állam eddig megadta a közigazgatási alkalmazottaknak is mindazokat a kedvezéseket, amelyeket az állami tisztviselők megkaptak. A főváros minden közigazgatási alkalmazottja s nyugdíjasa kapott tehát a rendes fizetése mellé háborús segélyt, különböző fajta drágasági pótlékot (Hegedűs-segély stb.), családi pótlékot, lakbérpótlékot, stb. A sok mindenféle címen folyósított segítséget a főváros háztartásában kereken egymillárd koronát tesz ki egy esztendőben. Ezenkívül a főváros közigazgatási alkalmazottai és tanügyi személyzete kap a várostól úgynevezett természetben való ellátást, lisztet, zsírt, fát, szenet, olcsó cipőt és egyéb ruházati cikkeket. Ha jól összeszámítjuk, ez a segítség is közel jár a milliárdhoz. Már most tessék elképzelni, hogy a kormány ezeket a pénzbeli és természetben való segítést meg akarja szüntetni és teljesen át akarja hárítani a városokra. Mondanunk sem kell, hogy a főváros háztartását katasztrófába hajtja ez a reform és sem a busás forgalmi adó-bevétel, sem az általános kereseti adó odaajándékozása, sem pedig az egyéni felemelt adók nem lesznek elegendők arra, hogy csak részben is fedezzék azt az óriási kiadást, amelyet a városok háztartásának rendezéséről szóló készülőiéiben levő törvény akar rászabadítani a főváros háztartására. Pedig ez az uj törvény egy-két hónap múlva már aktuális lesz: ezen az uj törvényen már nagyban dolgozik Lukács Ödön miniszteri tanácsos. És mert ez az uj törvény már ott lóg a főváros felett, éppen azért csodálkoznunk kell a főváros törvényhatósági bizottságának gavallériáján, mely még mindig nem szűnik meg egyre-másra uj állásokat szervezni. A nyári vakáció előtt való közgyűlésen szavazott meg a közgyűlés Zilahi Kiss Jenő tanácsnok javaslatára körülbelül 300 uj tanügyi állást. Imponál nekünk a törvényhatósági bizottság bátorsága, amely a folyton magasabbra tornyosuló háztartási terhek dacára elég merész volt, hogy uj hatalmas terheket lódítson a főváros nyakába. Arról van szó, hogy itt nemcsak az állásukból kiemelt tanítók és tanárok nyugdiját kell továbbra is fizetnie a városnak és ^ nemcsak az állásukból kiemelt tanítók és tanárok helyébe újonnan beválasztott tanitószemélyzet fizetését kell majd előteremteni a városnak, hanem, amint említettük, 300 uj állás szervezéséről is szó van és a nyugdíjazott, valamint az uj tanitószemély- zetnek az alapfizetés mellé még az állami pénzbeli kedvezmények és a természetben való ellátás is jár. Ez milliókat tesz ki egy esztendőben és ezt a sok-sok milliót nemsokára az állam helyett szintén a fővárosnak kell majd megfizetnie.
