Fővárosi Hírlap, 1922 (11. évfolyam, 1-44. szám)
1922-09-13 / 30. szám
Budapest, 1922. szeptember 13. 2553 r 5 párhuzamos első oszcály volr, ott ma ellesendő egy, •ahal három volt, ősit; ma a megmaradó két első osztályban is megfogyatkozott a kis diákok száma. De van még egy jelensége az idei behatásoknak és ez már teljesen a kurzus-politika ereménye. Alig van a fővárosi elemi iskolákban zsidó v állású töanulő. Az a szellem, amelyet a kurzus a városházán bevezetett, nemcsak a zsidó tanítókat és tanítónőket! nem kímélte, de az apró gyermekeket is elriasztotta. Az aggódó szülök, akik érthető módon védeni akarják gyermekeiket az antiszemita irányzat megnyilaltkozásaitól, más módot kerestek gyermekeik nevelésére. A főváros területén rendkívüli módon elszaporodtak a izsidó felekezeti iskolák és most a zsidó vallásu elemi iskolai tanulók kevés kivétellel oda iratkoztak be. Ez az eredmény tatán még a legel vak ultabb antiszemita városi funkcionáriusokat: és városatyákat sem fogja valami őszinte örömmel eltölteni. gyógyító vizek és gyógyító fürdők Karlsbad Budapesten — Bérezel tanácsnok tervei a városi fürdők fejlesztéséről Budapest maholnap megiinnepli ötvenedik születésnapját és ezt a nagyszerű évfordulót felhasználjuk arra, hogy egyet-mást elmondjunk Budapest intézményiéiről és üzemeiről, és egyet-mást elmondjunk azokról a tervekről, amelyekkel a főváros mai vezetősége meg akarja kezdeni az uj ötven esztendőt. Ásványvizüzem. Az ásványvizüzem talán a legfiatalabb üzeme Budapestnek, de olyan érdekes és olyan nagyszerű jövőnek néz elébe, hogy mindenesetre megérdemli, hogy vele kezdjük meg az ismertetést. Az ásványvizüzem szoros nexusban van a főváros rövid idő alatt világhíressé lett gyógyító fürdőivel és ismerve Be rezei Jenő dr. tanácsnoknak szerencsés kezét és nagyszerű ötleteit, biztosan reméljük, hogy ez a kitűnő és tehetséges tanácsnok, valamint nagyszerűen megválogatott munkatársai, akik lelépi tették a fürdőket és életrehivták az ásványviziizemet, rövid idő alatt még az eddiginél is nagyszerűbb dolgokat fognak produkálni az ásványvizüzem és a fürdők fejlesztése terén. Az ásványvizüzem 19 17-ben indult meg. Az Erzsébet-hid lábúnál fakad a Hungária gyógyforrás. Ugyanott 'Violt a Propeller-szálló; valamikor ennek az udvarán rendezték be az ivócsar- nokot, ide jártak a nagyszerű lythiurntartaimu vízért a vesebajosoki. Ennek a víznek Magyarországon nincsen párja. A régi kitűnő urológusok és vesespecia- fisiták, élükön Bakó professzorral, már régóta rendelik; a főváros városgazdasági osztálya pedig nagy- szemű ötlettel kihasználta ezt az érdeklődést és ma már úgy áll a dolog, hogy nemcsak az emberek ezreit juttatja hozzá a főváros a lythiumos gyógyító vízhez, hanem azonkívül a maga számára 'kitűnő üzletet teremtett a forrásból azzal, hogy megcsinálta az ásványvizüzemet. 40.000 liter vizet ad naponta a forrás! Ennek egy részét ,,H u n g á r i a v i z“ név alatt hozza forgalomba az üzem, ezt a betegek isz- szák. Másik részét a víznek szénsavval telíti az üzem és „Harmat viz“ név aiatt. mint iiditő- vizet issza nemcsak Budapest népe, hanem a környék is, Mindenfelől keresik ezt a nagyszerű üditő- vizet, amelyet a főváros saját teherautóin szállít a balatoni fürdők számára, Kecskemétig és Miskolcig. Ezenkívül ott a helyszínen is rengeteg fogyasztója van ennek a gyógyító víznek. Naponta 3000 ember issza; a főváros kiszolgáló-személyzetet tart és poharanként koronájával árusítják a helyszínen a vizet; de aki üvegben akarja elvinni, üvegben is elviheti 3 koronájáért literjét. Ez a nagyszerű gyógyító viz 40 Celsius fok meleg, mikor kijön a tőidből. Érdekes, hogy sokan vannak, akik karlsbadi kúrát tartanak, még pedig úgy, hogy a 40 fokos Hungária vízbe Karlsbadi sót tesznek. Ott a helyszínen is lehet Karlsbadi sót vásárolni. Igazán rövid idő alatt lett ilyen nagyon népszerű ez a forrás és érthető, hogy Bérezel tanácsnok gondoskodni kíván arról, hogy a publikum minél kényelmesebben juthasson hozzá a nagyszerű gyógyitóerejü vízhez. Ezért ivócsarnokot fognak építeni a közeljövőben. Az ivócsannok tervei már el is készültek és az ui ivócsarnok rövidesen rendelkezésére fog állni a publikumnak Az ivócsariuok a Rudas-fürdő mellett épül. A forrásvizet belevezetik és a csarnokban öt csapon ömlik ez az orvosság. A csarnokban természetesen asztalok és padok is állnak rendelkezésre éig aki haza akarja vinni a vizet, az palackokban .el is viheti. A csarnok épülete alacsonyabb! lesz, mint a hid és a csarnok lapos tetejét virágággyal és pázsitos kerttel fogják disziteni. úgy, hogy a hídról nézve a szemnek nagyon kellemes látványt nyújt az egész. A Rudas tűzfaláról el fognak tűnni az otromba reklámok is. mert a reklámokkal bemázolt tűzfalakat is zöld növényekkel futtatják be. Az ivócsarnok épülete nem végleges, mert az a célja a város gazdasági ügyosztályának, hogy az Erzsébet-hid másik oldalán, a szökőkutas parkban építsen nagyszerű kolonádot a vizivók számára. Sajnos, ennek a tervivek a megvalósítására egy ideig még gondolni sem lehet, mert a kolonádos ivócsarnok megépítése 30—35 millióba kerülne. De az uj ivócsarnok megépítését az is prolongálja, hogy a szomszédos piacot is el kellene helyezni a Duna mellől. A fürdők. Szóval a kbionádos ivócsarnok megépítése is marad a nagy fiirdőprogramm megvalósításának az idejére, amikor a szenzációsan szép üelléüt-fiirdőt kibövithetik; a Rudas-fürdőt átépíthetik és elkövetkezik az ideje a Széchenyi-fürdő fejlesztésének is. A Gellért-fürdővel nagy tervei vannak Bérezel Jenő tanácsnoknak. A mai fürdő mellé mindenekelőtt nagyszerű polgári fürdőket és modern polgári szállodát és uszodát akar építeni. Ennek a 120 szobás polgári szállodának a terjvei már készen vannak és a Horthy Miklós-ut mentén a telkeket is megvettek már hozzá. De a polgári szállodán kívül egy 150 szobás luxus-szállót is akar építeni Bérezel tanácsnok. A Gellért-hegy déli lejtőjére, melynek enyhe levegője és vegetációja teljesen a délvidékre emlékeztet, nagyszerű japánkertet tervez Bérezel tanácsnok és a japánkert közepén épülne feli szenzációs pompával és kaszinóval a luxus-szálloda. It.t említjük meg, hogy a Gel- léqt-fürdőnek is van nagyszerű gyógyító meleg, forrása, amelyet az ásványvizüzem szintén ki akar használni és szénsavval telítve akar forgalomba hozni. Kétségtelen, hogy ennek a forrásnak a népszerűsége vetekedni fog a lythium-íorrásévail. mert hiszen a Gell ért-forrás népszerűsége gyógyerejénél fogva már eddig is nagy volt és évezredes múltja még csak növeli ezt a népszerűséget. Már most, hogyha a Gellért-fürdő is úgy épül ki és olyanná lesz, mint amilyenné a város gazdasági osztálya szeretné tenni, akkor talán Európában sem lesz párja a Gellért-fürdőnek, mely. amint tudjuk, egy zsibongó, milliós nagyváros kellő közepén és mégis kertek és ligetek között emelkedik az ég felé. Ez a fürdő különben Is predesztinálva van arra. hogy világ fürdővé legyen. Ha már most megépülnék] uj nagyszerű szállodái és az enyhe klímája déli oldalon odavarázslódik a japánkert, ha kész lesz a sikló, akkor előreláthatólag özönkmi fog ide a külföldi idegen. A városligeti Széchenyi-iürdö fejlesztésével is sokat foglalkozik a város gazdasági ügyosztálya. A fejtesat ő - teirrveket már a háború előtt elkészítette Zigler és Dvorcsák és csak a háború akasztotta meg a várost abban, hogy az építkezést megkezdje. Nagyszerű hotelt terveznek itt^ is, melynek a frontja a városligeti tóra szólna. Óriási ter- raszok tennék még érdekesebbé ezt a különben is érdekes és szép intézményt és a fürdőt egy nagy uszoda egészítené ki. A Rudas-fürdő átépítésének a tervét is már rég elkészítette Hűld Dezső építőművész. És a főváros fürdőit nagyszerűen egészítené ki Szent Margit-Sziget. A főváros tanácsa már megindította az akciót abban az irányban, hogy az állam Budapestnek adja a szigetet. Ha a remények teljesülnek és a város csakugyan megkapja ezt a szigeteit, abban az esetben meglepetésként nem éri ez az ajándék a várost, mert készen vannak a sziget fejlesztési tervei is. Persze ezeknek a nagyszerű terveknek a megvalósítására momentán gondolni sem szabad, mj:|rit ezeknek a terveknek a megvalósítása miliiárdokha kerülne. Budapest Arany Ja koda Ima hatalmas, lélekbeli ünnepe lesz ennek a városnak, amelynek lakói meleg szeretettel, oUhatatlan ragaszkodással vannak ennek a városnak ötvenéves múltja iránt. Ölvén esztendő nem nagy idő egy város életében, de Budapestnek elég volt ölven esztendő arra, hogy három szegényes mezővároskából pompázó v i- 1 ágvárossá legyen. Ennek a p&ratianui s«ép és munkás ölvén esztendőnek történetét Írja meg POGÁNY Béla kollégánk a BUDAPEST ARANyLAKODALMA cimii ipipozáns könyvben, amely DACSÓ Emilnek, a FŐVÁROSI .HÍRLAP szerkesztőjének szerkesztésében és a FŐVÁROSI HÍRLAP kiadásában jelenik meg. Ötven esz- ttndő minden eseménye élénk színekben, minden szereplő alakja őszinte méltatásban, Budapest változó, gazdag élete eleven festésben és gazdasági alkotómunkája erőteljes megvilágításban vonul fel a Búdapest Aranylakodalma cimii díszes munkában, amely kétségkívül uralkodni J o'g az év végi könyvpiacon. • • • Olvasóinkhoz! A Fővárosi Hírlap közönsége megszokta, hogy csak az utolsó pillanatban, csak a legvégső kényszer hatása alatt szoktuk levonni a konzekvenciákat, amelyek a pénz értékének csökkenéséből és a munkabérek, anyagárak emelkedéséből már hónapok óta reánk nehezednek. A tegteljescbb önzetlenséggel, sőt önfeláldozással töltjük be ifúvatá- sunkat és szolgáljuk közönségünket. Most azonban elérkeztünk ahhoz a ponthoz, ahol a közönség belátására apellálva kénytelenek vagyunk í. évi október 1-étöl felemelni a Fővárosi Hirlap előfizetési diját, amely ezentúl évi 800 korona lesz. Olyan csekély áldozatot kérünk a közönségtől, amely semmi esetre sincsen arányban sem munkánkhoz, sem kiadásunkhoz. Biztosak vagyunk azonban abban, hogy közönségünk szives készséggel hozza meg ezt az áldozatot, amikor egyszersmind látja azt, hogy az eddiginél is tartalmasabb és terjedelmesebb lappal áll eléje a Fővárosi Hirlap. Két válasz Gaal Gaszton címére. G a a 1 Gaszton. a nemzeügyiilés volt elnöke, a temperamentumos* nagytudásu, de elfogult agrárius-vezér — mint, ismeretes — egyik parlamenti beszédében kijelentette* hogy a kormány Budapestnek hatalmas nemzeti ajándékot ad a kereseti adó átengedése révén. Sajnálatosnak tartjuk, hogy a városházi többségi párt tagjai közül, akik bent ülnek a parlamentben, senki sem állott fel és nem magyarázta meg, hogy mit jelent ez a nemzeti ajándék. Nem hallottuk sem W o 1 f í Károly, sem Ernst Sándor, sem C s i 11 é r y, sem U s e 11 y, sem B u d a y Dezső, sem B e n á r d, sem Maller István, sem Haller József* sem Homo n- n a y, sem Platthy György, sem Szabó Jóízisef, sem V i c z i á n István hangját. A héten azonban két választ is kapott Gaal űasziton. Az egyiket kiváló gazdá'lársától- a szintén agrárius hitvallású gjróí Hoyos Miksától, akinek csak egyetlen mondatát jegyezzük fel, amely elegendő válasz egymagában is a vádaskodásra. Kaposvár kiváló képviselője alá- huzoltan mondta, hogy „szerencsétlen hazánkban nemcsak gazdák laknak, hanem olyan magyarok százezrei is, akik sokkal rosszabb viszonyok közt élnek, minit a gazdák“. Ez az, amit a Gaal Gasztonok nem tudnak, vagy ami valószínűbb: szívesen és rnindunttalan elejtenek. A tárgyi választ a városok kongresszusának elnöki értekezlete adita meg, E válasz lényege az, hogy a kormány olyan adónemek jövedelmét engedte át a városoknak, amely adónemek nehezen hajthatók be és is y a v á- rosok helyzetén ez a segítés nem javit. Hibás u pótadókra vonalíikozó rendelkezés is, mert sok helyen megtörténik, hogy az átengedett adók fejében elejtendő pótadókból befolyó jövedelem többet tesz ki, mint az ui adók jövedelme, s így a v á- rosok rosszabb helyzetbe kerülnek, mint azelőtt voltak. így fest az, amikor Gaal Gaszton nemzeti ajándékról beszél. Készülődés a Petőö-centennáriumra. A főváros — úgy látszik — erőteljesen készülődik a Petőfi-cen- tennárium megünneplésére. Alkalom ez egyszersmind arra is, hogy a főváros a művészetiért és az irodalomért valamit tegyen* amikor anyagi hetezete egyébként, ilyen hatalmas ünnepi alkalom nélkül, nem igen engedi még, hogy kulturális haladásunk érdiekében sokat áldozzon. Petőfi születésének századik évfordulója alkalmából három nagyon érdekes pályázatot irt ki a főváros. Az első egy domborművel ellátott művészi Petőfi-emlék'tláblát! kíván egy 20.000 koronás és egy 10.000 koronás díjjal jutalmazni. Az emléktáblát a Kossuth Lajos-utca 3. szám alatt levő Pálffy-házon kívánják elhelyezni, ahol valaha Petőfi lakottt. A pályamüveket 1923. évi augusztus 15-ikéiől szeptember 1-éig kell a szociálpolitikai ügyosztályban benyújtani. A másik pályázat a festőművészeknek szól. 20.000, illetve 10.000 koronás pályadijra tarthatnak igényt mindazok a Petőii-tárgyu festmények* arnelye-
