Fővárosi Hírlap, 1921 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1921-12-24 / 51-52. szám
Tizedik évfolyam Budapest, 1921. december 24-én 51—52. szám. ELŐFIZETÉSI ARAK: Egész évre 300 H. Félévre 150 K. számok kaphatók a kiadóhivatalban <£><S)<S)‘3)c2>c£> VÁROSI, POLITIKAI ÉS KÖ HETILAP FELELŐS SZERKESZTŐ DAC SÓ EMIL Megjelenik minden szerdán. Szerkesztőség és kiadóhivatal : VI. kér., Szív-utca 18. sz. Telefon 137—15. szám. A karácsony szolid, finom, örömmel, boldogsággal telt hangját megütni az eldurvult irótollal, megfásult, lesorvadt lélekkel, fenékig kiürített szívvel — édes Istenem — de nehéz. Ez a gyönyörű nagyváros mi lenne ma, hogy ünnepelne ma, hogy rajzaná- nak ma este a sugárzó arcú, kiáradó szivü emberek a káprázatos fényességű utcákon, ha az ötesztendős öldöklés nem tépte volna le legszebb-virágainkat, ha a négyhónapos rablóvilág nem tiporta volna sárba ideáljainkat és a har- rnadfélesztendős betegség, lábbadozás nem bontotta volna meg sorainkat. Milyen más karácsonyt ülnénk ma, ha a sok-sok keserű pohár elmúlott volna az ajkunktól. A Szeretet nagy ünnepén, Krisztus születésének napján, nem akarunk emlékezni, inkább azt szeretnénk sejteni, hogy a karácsonyi jászol meghozza végre a minden szenvedésektől való megváltást. És bocsáttassák meg nekünk, ha a bölcső mellett a Keresztfára emlékezünk. Bocsáttassák meg nekünk, ha ma, a boldog öröm estéjén a szenvedő anyák légiójára gondolunk, akik hét esztendő óta mindig csak veszítenek és százszor átélik a Keresztfa gyötrelmeit. A hősi halottak, a vértanuk, a nyomor áldozatai vonulnak fel előttünk és azt érezzük, hogy megbünhődtünk már mindenért. Valami más korszaknak kell jönnie és nem lehet hiú reménye a jóknak, a becsületeseknek, hogy megnyílnak végre az utak, ahol a tiszta szivek egymásra találnak. Mi magunkba szál- lunk ezen a napon, amikor jogunk lenne az örvendezésre, mi szigorúan számot vetünk a lelkiismeretünkkel ma, amikor mindenkinek joga van emelkedett lélekkel dicsérni az Urat. És ez a számvetés tiszta. Ott állünk ma is, ahol hét esztendővel ezelőtt állottunk. Nincs az az inkvizíció, amely szeplőt tudna látni a mi gondolkodásunkban, amely azt tudná mondani, hogy a mi lelkünk egyensúlya csak egy pillanatra is jobbra, vagy balra billent volna. Mi nem asztunk a vörös áradattal, mi nem temetkeztünk a salakba, mi nem Ítéltünk meg senkit igazságtalanul, mi nem üldöztünk senkit, de pártfogoltunk minden kit, aki, ha megtévelyedett is, de nem volt lelkében gonosz. Jó érzés az, szent és felemelő gondolat az, tisztán állani olyankor, amikor a rohanó idők áradata, akarva-nemakarva, az emberek tízezreit mocskolta be. Ez az, ami erőt ad a mi hangunknak, ez az, ami jogot ad nekünk arra, hogy senki előtt meg ne hajtsuk büszke fejünket, ez az, ami a törpe- ségek, a nagy és kis bűnösök fölé emel bennünket. Ez az, ami jogot ad nekünk arra, hogy a magyar karácsonyfa alatt tisztes helyet biztosítsunk magunknak. És itt a karácsonyfa alatt sem hallunk mást, mint a szeretet tiszta hangjait, a . megértés, a társadalmi béke zsolozsmáját. Hónapok, sajnos, már évek óta hirdetjük ezt és a magunk meggyőződéses kereszténységét évek óta nem vagyunk hajlandók felcserélni mások konjunkturális kereszténységével. Mert nincsen mód arra, hogy a szeretet, a szelídség, a jóság, a mindenkit keblére ölelő tisztalelküség kereszténysége lebecsülje, lealacsonyítsa magát a kegyetlenségig. Ám feltételezzük és hisszük, hogy mindenki, aki eltért ettől a kereszténységtől, csak a nagy betegségek lábbadozó lázában cselekedte ezt. Ez az egyetlen mentőkörülmény és ez az egyetlen út arra, hogy a fertőző anyag kikerüljön Budapest polgárságának megmérgezett leikéből. Mi nem politikai céllal olvastuk el hevenyészve a bibliát, nekünk az édesanyánk, a dajkánk, a tanítónk véste a szivünkbe annak minden nemes tanítását. Mi nem tudunk meggyőződéseket váltogatni, mi ugyanazok vagyunk az életben, mint a karácsonyfa alatt. Mi mindenhol és minden alkalommal szeretünk és megbocsátunk. (p. b.) toy Isttft reformálin mes n fOunrosi törvényt Az 1909. évi tervezet — Reform, amely tizenkét esztendő múlva is haladást jelent 4 A héten végre ülésezett az a huszas bizottság, amelyet a fővárosi törvény revíziójának előkészítésére küldtek ki. igaz, hogy csak négyen jelentek meg az ülésen, de legalább fölvetődött az ötlet, hogy ezt a mérhetetlen fontosságú kérdést nem lehet másként elintézni, mint az ellenzék bevonásával, hiszen ez az ellenzék az, amelynek hozzájárulásával született meg a Bárczy-féle tervezet 1909-ben, amelyet dr. Si- pöcz Jenő polgármester méltónak talált arra, hogy végre megvalósuljon. Ezen a huszas bizottsági ülésen előterjesztették — nem Sipöcz Jenő - hanem ellenkezőleg, Bárczy István javaslatát. Mi nem rójjuk fel ezt bűnnek, sőt helyeseljük, hogy Budapest megbecsüli végre azt a zseniális, rendkívüli nagyságú ’ polgármesterét, akit két esztendőn át gyaláztak, lekicsinyeltek' és bűnbaknak állítottak oda. És igen nagy dolognak tartjuk azt, hogy Bárczy István 1909-ben olyan reformtervezetei tudott alkotni, amely 1921-ben is ki tudja elégíteni a demokratikus igényeket. Sajnos, dacára annak, hogy igen nagyot fordult az idők kereke, Budapestet még ma is egy régen elavult törvény, az 1872. évi XXXVI. t.-c. alapján kormányozzák. Ezt a régen túlhaladott állapotot végre meg kell szüntetni és mi csak örülni tudunk annak, hogy a revízió tervezetét olyan nagy agy velő, mint Bárczy István, készítette. Andrássy az uj fővárosi törvényről Nem 1909-ben, de már 1906-ban is módfelett aktuális volt a fővárosi törvény revíziója, amelyet most elővettek ugyan a városházán, de amely — tekintettel a nemzetgyűlés láthatóan rövid élettartamára — rövidesen aligha lesz törvény. Erről a refonnról gróf Andrássy Gyula, aki 1906-ban belügyminiszter volt, ujesztendő- kor félhivatalos nyilatkozatot adott. Az An- drássy-féle koncepció ezeket tervezte: Megszűnik a községi- és a képviselőválasztási jog közötti különbség. A javaslat megszünteti a virilizmus intézményét és ennek követ- kezményeképen leszállítja a törvényhatósági bizottsági tagok számát. (Ez az 1920:IX. t.-c. ben megtörtént. A szerk.) Szó volt a kerületek uj beosztásáról, valamint az összeférhetetlen ségnek szigorú intézkedésekkel való megszüntetéséről. Megígérte a belügyminiszter a főváros pénzügyi támogatását. A belügyminiszter nem tett ígéretet a környékbeli községeknek Budapesthez való csatolásáról, de Újpest csatlakozáséit szükségesnek vélte. A harmincas bizottság A Bárczy-féle tervezetet, amely dr. Teleki Béla indítványára készült, 1909 április 30-iki ülé- | sében fogadta el a kiküldött harmincas bizottság. Ennek a harmincas bizottságnak a névsora rendkívül érdekes. Benne voltak: dr. Bárczy István polgármester, elnök, dr. Bródy Samu, dr. Darvai Fülöp, Ehrlich G. Gusztáv, Eötvös Károly, dr. Eulenberg Salamon, dr. Teleki Béla, dr. Hecht Ernő, dr. Heltai Ferenc, ífj. Holtzspach xNándor, Hűvös József, Kasics Péter, Kollár Lajos, dr. Kunz Jenő, dr. Leitner Adolf, Márkus József, Márkus Miksa, Máttyus Arisztid, dr. Morzsányi Károly, dr. Pető Sándor, dr. Platthy György, dr. Preyer Hugó, Radocza János, Rupp Zsigmond, Sándor Pál, Schubert Sándor, dr. Springer Ferenc, dr. Szalui Mihály, dr. Szeheny Antal, dr. Tóth László és dr. Vázsonyi Vilmos. El kell ismerni, hogy egészen előkelő, szép névsor. Aláírták a javaslatot dr. Bárczy István polgármester és Harrer Ferenc tanácsjegyző. A javaslat elmondja az 1872:XXXVI. t.-c. történetét és rendkívüli tudással ismerteti a külföldi városi szervezeteket. Magát a javaslatot — a választójogra vonatkozó részek nélkül, mert e tekintetben fennálló uj törvény van — röviden a következőkben ismertetjük: A város hatásköre a) Általában. A hármas — önkormányzati, átruházott és politikai — hatáskör rendszerét, mely nemcsak a jelenlegi fővárosi, hanem a törvényhatósági törvény rendszere is, fenntarthatónak véljük, épp úgy az önkormányzati hatáskörnek eddigi megálllapitásá t. b) Az adóztatási jog. A főváros szükségletei fedezésére egyenes és közvetett adókat, illetékeket, dijakat, járulékokat, vámokat, helypénzeket szedhet. Ha valamely ingatlan városrendezési közmunka folytán értékében lényegesen és tartósan emelkedett, a főváros az igy előállott értékemelkedés (betterment) egy részét érték emelkedési illeték utján igénybe veheti. A főváros az állami egyenes adók után 40°/o-i g terjedő községi pótadót és a házbér után 5°/o-ig terjedő házbérkrajcárt külön jóváhagyás nélkül vethet ki. Minden egyéb közszolgáltatás igénybevételéhez a kormány jóváhagyása kell. c) Kölcsön vétel. A főváros által felvett kölcsönök bélyeg- és illeték- mentességet, valamint óvadékképességet élveznek. A kölcsönök felvételéhez a kormány jóváhagyása ke 11. A város szervei A város szervei: a) a képviselőtestület, b) a városi választmány és albizottságok, c) a polgár- mester és az alpolgármesterek, d) a tanács, ideértve az összes központi hivatalokat, e) a kér. elöljáróságok lés a kér. választmányok, /') az álrvaszék, g) a számvizsgáló hivatal. a) A képviselőtestület. A képviselőtestület tagjainak száma legfeljebb 250 legyen. A póttagok rendszere fenntartandó. A képviselő- testület elnökét és ai 1 e 1 n ö k é t maga válassza saját kebeléből. A képviselőtestületi tagság tartamára nézve a mai állapot, vagyis a képviselőtestület felében való megújítása a három- évenként hat évre való választással fenntartandó. Kimondandó azonban, hogy a régi képviselőtestület megbízatása addig tart, m i g az u j képviselőtestület meg n e rfi alakult. A határozathozatalnál rendesen a képviselőtestületi tagok eg y-h a; r- raada legyen jelen, kik általános többséggel határozzanak. A képviselőtestület tagjainak fele legyen jelen a következő ügyekben hozandó határozatoknál: közszolgáltatások (adók. illetékek) behozatala vagy meglevők
