Fővárosi Hírlap, 1921 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1921-12-24 / 51-52. szám
Budapest, 1921. december 24. I Ti*e» ■■■MH v • ■■■■■' emelése, 1 e s z á 11 i t á sa és megszűnt e- t é s e, továbbá! öt millió koronát meghaladó kölcsön felvétele esetén. (Itt következnének a választásra vonatkozó intézkedések.. A szer k.) b) A városi választ m á n y. A képviselőtestületnek fenn nem tartott és a kerületekhez át nem utalt önkormányzati ügyek intézése a képviselőtestület által alakítandó választmányra volna ruhái- zandó. E választmány, mely a; városi választ- m á n y nevet viselhetné, állna a polgármesterből, a két alpolgármesterből és harminc tagból, kiket a képviselőtestület három évenként ujjáalakulásía alkalmával választ. A városi válas'ztmáhv elnöke a polgármester. A határozatképességhez a tagok több mint felének kai1! jelen lennie. A városi választmány hatáskörét szabályrendeletben megállapítandó módon aí-v ál a szt m án y o kb an is! gyakorolhatja. A szakbizottságokat, mint véleményező testületeket. a városi választmány mellett is m e g h a gy a n d ó k nak t a r t j u k. c) A polgármester és az a 1 p o 1 g ár- mesterek. A polgármesteri tisztséget. ,ai minősítés kikötése nélkül, a képviselőtestület által szabadon választott polgárral kívánjuk betöltetni. A polgármester 6 évre választandó. Az alpolgármesterek. kik a polgármester helyettesei, szintén m i nősít é s k i k ö t é s c nélkül, a képviselőtestület által 6 évre szabadon válíasztandók a polgárok közül. A polgármester és az 'alpolgármesterek választásánál a képviselőtestület tagjai felének jelen kell lennie. d) A tanács. A tanács elnöke a polgármester, kit az általa megbízott tanácstag helyettesit; tagjai az alpolgármesterek és a tanácsnokok; az utóbbiak főiskolai (minősítésű hivatalnokok. A tanácshoz tartoznak még az összes központi hivatalok. e) A k e r. e 1 ii 1 j á r ó s á g ok és a k er. v á- lasztmányok. A kér. elöljáróságokra nézve az 1893 ; X X111. t.-c.-ben megállapított és már meggyökeresedett szervezetet nem kívánjuk megváltoztatni. Csak egy módosítást tartunk kívánatosnak s, ez az, hogy a, kér. elöljárók a tanácsnokok j o g á 11 á sál n y érjék s következéskép a z ö s z- s z e s tanácsnokok úgy a központi, mint a kerületi igazgatásban legyenek alkalmazhat ó k. A kér. választmányok tagjainak száma 24-ről felemelendő 40-re és 10 póttagsági hely szervezendő. Elnökét a kér. választmány maga válassza. /) Az árva szék. Az árvaszékre nézve, a mai szervezet módosításra nem szorul. g) A s z á m v i z s g á 1 ó hivatal. A könyvvitel ellenőrzésére, továbbá a számadások és: leltárak vizsgálatára hivatalnokokból számvizsgáló hivatal szervezendő, m el ynek t a g'j a i t a képviselő- testület választja. A számvizsgáló hivatal közvetlenül a k é p v i s e bő testület alatt áll s j e 1 e n t c s: é t is e h h e z teszi. A tanács tagjait és a főtisztviselőket' a képviselőtestület válasszal 6 évre, a többi alkalmazottakat a p o lgá r mester nevezze ki éle t h o s z- s z i g 1 a n. A főpolgármester A főpolgármesteri állás m essz ii n- t e ten dő. A közigazgatási bizottság A közigazgatási bizottság intézményét fenntar- tandónak tartjuk, csak a főpolgármesteri állás mege szüntetéséveii elnöki állás szervezésére szorul. Az állami felügyelet Az állami felügyelet jogát a belügyminiszter gyakorolja. A belügyminiszter felvilágosítást és véleményt kívánhat, felfüggesztheti azokat a határozatokat, melyek nézete szerint a törvényben előirt alaki kellékek betartása nélkül hozattak, vagy amelyek hozatalára az illető szerv hatáskörrel nem bírt, vagy amelyek törvénybe tvagy rendeletbe ütköznek; a város ügyvitelét s pénzkezelését megvizsgsáltathatja; a fővárosi törvény szerint terhelő kötelezettségeket végső' esetben a főváros költségére megtétetheti. A felügyeleti jog gyakorlása érdekében a képviselőtestület jegyzőkönyvei ,a, belügyminiszterhez felküldendők. A szabályrendeleteket tartalmazó, valamint költségvetésre és zárszámadásra vonatkozó határozatok e végből külön is felterjesztendők. Ha a miniszter a felterjesztett szabályrendeletre vonatkozólag 60 nap alatt érdemileg nem nyilatkozik, az hatályba léptethető. A költségvetést a belügyminiszter csak akkor és annyiban függesztheti fel, ha és amennyiben a bevételek közt felvett közszolgáltatások a törvény, illetőleg a szabályrendeletek által megengedett határt meghaladják vagy ha azok a kiadások, melyek törvény vagy szabályrendeletből kifolyólag a fővárost terhelik, a költségvetésbe nem vétettek fel; ha a képviselötestület .valamely kötelező kiadás fedezetéről gondoskodni felszólítás után is vonakodnék, a belügyminiszter annak a költségvetésbe való beállítását elrendelheti; ily elrendelő határozat ellen panasznak van helye a közigazgatási bírósághoz. A belügyminiszter a költségvetést 30 napon belüli átvizsgálni s az eredményről a fővárost*értesíteni tartozik. A fővárosi közmunkák tanácsa A fővárosi közmunkák tanácsa intézményét eltörtem!önek tartjuk. Hatásköre átruházandó a fővárosra az építési ügyekben való felebbviteli s felügyeleti jogkör kivételével; ennek gyakorlására a közigazgatási bizottság kebelében egy műszaki választmány alakítandó, melynek elnökét és 2 tagját saját kebeléből, 2 tagját pedig a gyakorlatot nem folytató szakértők közül a köz- igazgatási bizottság választ. A fővárosi közmunkák tanácsának rendelkezése alatt álló jövedelmek és vagyon, legalább amennyiben fővárosi eredetű, a városnak visszabocsátandók. Különvélemények A javaslattal szemben különvélemények is voltak. Dr. Heltai Ferenc és Márkus József nem járultak hozzá a választójogi tervekhez és Márkus József kifogásolta, hogy a kerületi elöljárók is a tanácsnokok jogállását nyerjék. Terjedelmes különvéleményt adtak be dr. Kxinz Jenő és dr. Platthy György. Bródy Ernő nemzetgyűlési képviselő, fSv, bizottsági tag a lakásépítő tevékenység felvételéről A főváros százmilliós összeggel kíván a közeljövőben kísérletezni abban az irányban, hogy a lakáskérdést megoldja. Nincs az a laikus szem. amely, észre ne venné, hogy ez ritka naivitás, mert ezen az utón ragaszthatunk néhány ilastromot egy nagyváros krónikus nyavalyájára, de meggyógyítani nenn tudjuk azt. Megkértük dr. Bródy Ernő képviselőt é;S fővárosi bizottsági tagot, aiki ennek a kérdésnek kiváló ismerője, mondja el, miben látja a megoldást. A képviselő ur volt szives a Fővárosi Hírlap számára a következő nyilatkozatot tenni: A háború és forradalmak után be kell látnunk, hogy a legfontosabbak a szociális és gazdasági kérdések. Hzek között is elsőrendű fontosságúvá és döntő súlyúvá emelkedtek a munkáskérdés, a középosztálynak, a hivatalnokoknak a kérdése, a földreform ügye és a lakáskérdés. Nem dughatjuk homokba a fejünket, az élet itt van előttünk, napról-napra jelentkeznek ezek a problémák és ha előbb hozzáláttunk volna ezeknek megoldásához, akkor nem nőttek volna a nyakunkra és nem lettek volna katasztrofális jelentőségűvé. Nern szeretek magamról beszélni, de nem hallgathatom el, hogy már 1917-ben .én, a jogász üs, előadást tartottam a Magyar Mérnök- és Épitészegyletben erről a kérdésről és hangsúlyoztam, hogy ha nem történik elegendő intézkedés, akkor meg fognak ismétlődni a francia-német háború utáni berlini események. És mi történt ezek után? Folyt a lakásrendeletekkel való végnélküli kormányzás, pedig lakásrendelettel, lakáshivatallal, bürokráciával ezt a kérdést elintézni nem lehet. Nem akaBudapest székesfővárosi legfőbb gondja a kórházak mellett az iskolák fenntartása. A milliós, lakosság felé való haladás irgalmatlan terheket'ró e tekintetben főváros, háztartására1. így van ez ina is, amikor pedig nem lehet semmit sem a múlt. sízám- lajára irni. miért ez a miüt páratlan bőkezűséggel gondoskodott a kulturális igényekről, csak úgy, mint a közegészségügyről, annak minden vonatkozásában. Pótolni való nincs, de megsokasodtunk és a drágaság itt is kétségbeejtően megnövelte a terheket. Kitetszik ez abból a nobilis, tisztalátásu és az objektivitás nemes magaslatára emelkedett nyilatkozatból is, amelyet/V a s s József vallás- és közoktatásügyi miniszter tett a E ő városi Hírlap munkatársa előtt. A nyilatkozat ugyan megfosztja a fővárost attól a reménytől, hogy az. iskolák ál lamos i- tása révén megmenekülhet súlyos terheitől, de egyben a miniszter ur szavai uj reménységet sugároz tatnak felénk. Vass József kultuszminiszternek a Fővárosi H i r 1 a p számára tett .nyilatkozató, egyébként a következő: A főváros iskoláinak államosításáról most rok itt most előhozakodni azzal, hogy amikor lakásokat rekviráltak, akkor legdrágább kincsünkbe, a családi otthonunkba, a magántulajdon maximumába nyúltak bele. — Az állam most az ország városainak lakásépítésére háromszáz milliót ad és ezt a javaslatot, bár ez a 300 millió nevetséges összeg, megszavazta a nemzetgyűlés. Ugyanakkor azt halljuk, hogy a főváros százmillióért akar kislakásokat építeni. Kérdem, hogy rnegoldás-e ez? Azt hiszem, nincs Budapesten ember, aki azt merné mondani, hogy százmilliós beruházással ineg lehet oldani Budapest lakáskérdését. Mindenesetre nagyon helyesek a most elfogadott törvényjavaslatnak az adómentességre vonatkozó intézkedései. Amig erről csak rendeletekben volt szó, nem volt meg az a biztonság, miután a rendeletek ki voltak téve a változtatásoknak, hogy a vállalkozási kedvet ez ingerelni tudta volna. A kérdésnek legfontosabb részei, a pénzügyi, gazdasági részek még mindig megoldatlanok. — Az építkezéshez mindenekelőtt telek, aztán munkaerő, a közlekedési eszközök és tőke kellenek. A munkaerő kérdésével már rendben lennénk, sőt attól kell félni, hogyha sokáig igy tart, akkor a munkaerő kivándorol, mert nem talál itt elhelyezkedést. Azt hiszem, az építési anyag kérdése is rendben volna, az épitési anyag előteremthető, a közlekedési és szállítási nehézségeket is meg lehet oldani. Még a tőke, a financiális helyzet kérdése a legnehezebb, az ugyanis, hogy érdemes legyen házakba a magántőkének a maga vagyonát belefektetni, hogy az rentábilis legyen, másrészt pedig, hogy az állam és a város abban a helyzetben legyen, hogy tudjon közvetlenül építeni vagy megfelelő módon segítse az építkezést. Ebben a tekintetben sok idea merült fel. Talán a legérdekesebb az, amely most Németország felől érkezik hozzánk. Hallottam, hogy olt, nehogy megtörténjék az, ami a pénzzel megtörtént, hogy t. i. nem a kitűzött célra fordítják, úgynevezett „épiiöpénzt", Bau- gelű-Qí hoznak forgalomba és tisztán az építésre alakulnak úgynevezett Baugesellschaítok és Ansiedlungsgenossenschaftok, amelyek összeköttetésben állanak magukkal az intézetekkel. Ezek az épitőpénzek arányba hozatván a forgalomban lévő pénzegységgel, annak nagy hatványára emelteinek és az épitőpénz ezzel a rendeltetéssel teljesiti hivatását, aminek az az előnye is megvan, hogy kamat nélkül történjen ez a művelet, tisztán magára a tőketörlesztésre fordítható a visszafizetés. Ezzel az ötlettel azt hiszem nálunk is érdemes lenne foglalkozni, mert valamit cselekedni kell és pedig rrtinél előbb. Soha se felejtsük el, hogy harminckét iparág sorsa függ az építőipar megindulásától. Mihelyt az építőipar megindul, lesz kereskedelem, lesz ipar, egyáltalán nincsen szó. Ezt a tervet egyelőre meghiúsultnak kell tekinteni. Az állam mai helyzete uem engedi meg, hogy ilyen hatalmas uj terheket vállaljunk, szegények vagyunk, nincs módunkban terjeszkedni. Az iskolák államosításának terve lekerült a napirendről, bár bevallom, nagyon szerettem volna, ha a gondolatot meg lehetett volna valósítani. Bármennyire is a szivemen fekszik ez a kérdés, ma ennek a megoldásnak nincs meg a lehetősége. Különben az iskolák amúgy is jó kézben vannak, hiszen a főváros a múltban a kultúráért, az iskolákért páratlanul álló, grandiózus áldozatokat hozott. Ma is dicséretesen gondoskodik a város a maga iskoláiról és elismeréssel kell kijelentenem, hogy semmi kívánni való ezen a téren nincsen. — A főváros anyagi helyzete azonban olyan, — mondottuk — hogy alig bírja ezeket a súlyos terheket. Nem gondolja excellenciád.. hogy az állam könnyebben viselhetné ezeket,? — Súlyos tévedés lenne azt hinni, hogy mi nem hozunk áldozatokat a főváros iskoláiért. Az jsz élet. Wass József kultuszminiszter nyilatkozik a „Fővárosi Hírlapinak a fővárosi iskoSátt állama segítéséről, az államosítás gondolatának meghiysíjiásáfél és a felfüggesztett iskolaigazgatók ügyéről
