Fővárosi Hírlap, 1921 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1921-01-05 / 2. szám

2

emlékezetéből, bogy fenntartási költségek is v.annak a világon. Valószínűleg ezek is megszabadulnak, azonban majd a házuktól, ha jön a vagyon vakság. A ház ma cisak igen gazdag embernek való. aki ki tudja Várni, amikor a házból újra vagyon lelsz.

A régi háziúr baja azonban aligha kész baja az uj háziúrnak. Épen ezért remélhető, amine az építőiparban határozottan számítanak, hogy a tavaszra megkezdődnek és pedig nagy arányokban az cpitke- |

zések. Persze a magánvállalkozók részéről. Sokkál szomorúbb a helyzet árhatósági építkezések körül; E tekintetben legelső sorban a főváros szokott számításba jönni. A főváros azonban szegény é.s nem kezd uj építkezésbe. Egy és más régen megkezdett 'építkezés befejezése a legmesszebbmenő terv ma # városházán és ma már megelégednének azzal, ha eszközöket találnának a vállalkozási kedv felkeltésére, a magántevékenység serkentésére.

Budapesti, 1921. január 5.

radék, s ha feltételezzük, hogy a hátralevő időre, amelyre a járadék fizetendő, -a pénz tünk' vásár ló ereje a békebelinek legalább a ’felét átlagban el fogja érni, még tikkor is a részvényesek a békebeli jövedelműknek tulajdonképen csak a felét fogják- megkapni.

Az egyezkedési kísérletek minden valószínűség szerint hamarosan megindulnak. Igen, jelentékenyem súlyosbítja a helyzetet), hogy a villamos-társaságok alaposan belelátnak a főváros kártyáiba és mindenek 'felett tisztában vannak azzal, hogy _- a megváltási szándék nem túlságosan komoly.

Miklós Ödön a Ounabizottság elnöke

Magyar emberek az adminisztrációban — Még nem történt döntés a székhely-kérdésben

A Fővárosi ti i r 1 a p már hetekkel ezelőtt jelentette, hogy a nemzetközi Ounabizottság elnöke Miklós Ödön nyugalmazott államtitkár .személyében m a g y a r ember les z. Uj esztendő napján ugyanis Troubridge admirális, aki mint Anglia képviselője, eddig viselte ezt a tisztet, átadta azt Magyar- ország képviselőjének. Tudvalevőleg a nemzetközi Ounabizottság elnöke minden hat hónapban változik és pedig az egyes nemzetlek d-elllegátusaira megállapított sorrendben jut. A Ounabizottság első elnöke francia volt, julius elseje óta angol, most pedig 1921. év julius elsejéig magyar ember tesz. Ez az első eset a háború befejezésle óta, hogy Magyarország képviselője valamely általános európai szervezetben nemcsak mint tag vehet részt, hanem mint elnök szerepe-].-Érdekes elmondani ebből az alkalomból, hogy kik a tagjai ennek a nemzetközi Dunabizottságnak, amely Ulmtól Braifáig teljhatalmú ur a Duna és forgalma fölött és amelynek elnöke most Miklós Ödön tett. Tagjai pedig: Anglia részéről Sir T r o tili r i d g e admirális (helyettese még nincs), Olaszország részéről: Rosetti követ, helyettese Maro z z i kapitány. Németország részéről Seliger követ, helyettese T hermán n báró követségi tanál- csofte Bajorország é-S Württemberg külön követet is küldtek, mint parti államok Peters titkos tanácsos személyében, Ausztria részéről: Bucheisen miniszteri tanácsos, helyettese: Horabostel követségi titkár, Bulgária részéről: Laza row a közmunkák és viziutak főigazgatója, Jugoszlávia részéről: Rísz tics követ, helyettese Bili an kapitány, Románia részéről: Concescu követ, helyettese: Bot ez kapitány, Cseh-Szlovákia részéről: Müller államtitkár. Miklós Ödön helyettese Jár may' Etem ér miniszteri tanácsos a külügyminisztériumban.-M i k 1 ó s Ödön elnökllése alatt igen nagyfontos- ságu kérdések megoldására van kilátás. Még a nyáron az őszbe1 is belenyúló tárgyalásai voltak Páris- ban a két Dunakonferenciának, a nemzetközi és az európai (ennek Magyarország nem tagja) Dunakonferenciának. E tárgyalásokon előterjesztették a dunai konvenció 42 paragrafusból álló tervezetét. A küldötteik ebben a kérdésben kormányaikkal való megállapodásuk után az áprilisban ismét Párisban összeülő konferencián a második olvasás alkalmával köz- Hik kívánságaikat.

A Ounabizottság szervezeteiben azonban vannak még magyar emberek, igy az adminisztratív főosztály helyettes vezetője R u d á u Amadé miniszteri tanácsos, a hajózási főosztály helyettes vezetője pedig H a u- kovszky hajóskapitány. Miután a Hungáriában eddig a Ounabizottság számára bérelt helyiségek kicsinyeknek bizonyultak, az irodák február közepén a budai pénzügyigazgatóság Fö-utca 1. szám alatt levő helyiségeibe, közvetlen a Lánchíd budai feljárójánál, költöznek -és itt maradnak addig, amig a s z é k h e 1 y- k é r d é s végleg- ti s z tg. zó d i k.

Mint említettük, a Dunakonf erencia második ülésszaka áprilisban lesz Párisban, majd ugyanitt ülnek össze májusban is a Ounabizott-ság tagjai. * \

I kánTöll: ni'ozflókép-Offhon I

jjUDÁS FIAI I

J A Corvin filmgyár mestermüve. 6 felvonásban *

; AZ ÜZLET — ÜZLET!

Egy amerikai karrier története. 5 "felvonásban. »

Január 7-én uj műsor!

■ —----------------------------— --------------------—---------------------------- ■

■ Pénztár: d. e. '/,11-töl j/J-lg, d. u. 3-tól (vasárnap d. u. 2 órától]. "

■ Előadások kezdete: 5, ,7 ,9 órakor. Vasárnap és ünnepnapokon ■

’ 4, '/46. 7 és 9 órakor. 5

A városházán a Közúti módosított feltételeit várják

Fenyegetés a megváltással — Vagy megegyezés, vagy pörlekedés

Éjjel-nappali tanácskozások! és küzdeim-ök után a vili am os •-'vasutak kérdésében győzedéi meskedétt a tizebkelttes ad hoc bizottság és a közlekedést ügyosztály együttes álláspontja, amelylyel szemben d-r. Szabó Imre főügyész és egyldelg a tanács ;aggodakm-ai állottak. Ezek után -a közgyűlés (egyhangúlag kimondotta, hogy a két villamos vasút területhasználati szerződéséi 1921 január hó elsejére felmondja.

Sok ellentétes magyarázattal és kombinációval szemben meg -kell most már állapítani/, hogy tulajdonképen mit jelent a közgyűlés határozata? Röviden azt mondhatnánk, hogy

a főváros a megváltás, illetve a területhasználati szerződés fölmondása mellett döntött, ez azonban nem föltétlenül jelenti azt. hogy a főváros tényleg házi kezelésbe veszi a közlekedési vállalatokat.

Azok, akik a közgyűlésüeikl ezt a határozatát iniciálták. úgy találták, hogy a Közúti által tett ■ajánlat elfogadhatatlan és igy a fővárosnak fel kellett mondania a szerződést csak azért, hogy szabad kezet biztosítson magának a jövőre. Egyik döntő érv -az volt, hogy a Közüli kilencvenéves szerződést ikivánp. amit a tizenkettesek túlságosain, hosszú megkötöttségnek tartottak. Ezzel a lépéssel, amelyet most tett -a közgyűlés, még két esztendő áll rendelkezésre, amely alatt remélhetőleg meg fogják találnál a szükséges megoldást. A városházán mindenesedre arra számítanak, hogy a Közúti módosítani fogja az ajánlatát.

Ezzel szemben kétségtelen, hogy a közgyűlés ilyetén döntése nem volt elkerülhetetlenül szükséges

és annak jelentőségét legtöbben abban látják, hogy a tizenkettes bizottság ezzel is nyomást akart gyakorolni a Közútira. Olyan oldalról, ahol elfogultan bírálják ,az eseményt, kaptuk a következő nyilatkozatot;- A fővárosnak elegendő lett volna közgyűlési határozatában kimond ami, hogy ragaszkodik a jogaihoz és a villamos társaságokkal tárgyalásba bocsátkozik a megoldásról. Nem volt szükség azonban a január elsejei felmondásra'. Ezzel tulaj doniképien semmit sem veszített volna a főváros, legföll-ebb úgy esztendő haladékot jelentett volna], mely a jövő év január elsején, ha köziben más megoldás nem alkiádt volna, élhetett volna a közgyűlés ezzel a jogával. Egész általánosságban nincs semmi olyan momentum, amely az)t mutatná, hogy a megváltás a főváros számára előnyt jelentene. Ezzel szembem a felmondással elvesztette a hárainlási jogot, vagyis ü'.t, hogy annak idején a főváros ingyen jusson hozzá a villamos vasatokhoz. Ma pedig nehéz milliókra van szükség a megváltáshoz. Maga a vasutak karbahclyezése vagy száz- mliilliíót -emésztene 'fel, de ha a megváltás gondolata végleg győz, viselnie kell a fővárosnak a kisorsolatlan részvények az átlag- osztalékok. az élvezeti jegyeik költségeit és kiadásait. Az eredmény az -lehetne, hogy a deficit, amely ma is toronymagas, óriási rekordot érne el. vagy pedig a közönséget kellene újból horribilis módon megterhelni. Azt a (közönséget, amely már amúgy is alig bírja a terlidr.

A Közúti álláspontja a felmondás után is az; a méltányos tárgyalásoknak lojálisán néz elebe. A tárgyalások megkezdését azonban a fővárostól várják.

Mi most a teendő?

A közgyűlés határozata után a tanács azonnal diküldte közjegyző utján a felmondó leveleket. Amig a kérés ke dehni és belügyminiszternek jóváhagyó határozata le nem érkezik, addig csalk tájékoztató tanácskozásokat lelhet kezdeni a vasúttársaságokkal. Ugyancsak tárgyalásokat kell majd azután kezdeni az állammal is és pedig az egyesitetlt' üzemfeezfalés idejéből származó -függő kérdések tisztázásáról.

A tanács úgy véli, hogy a megváltási jog gyakorlása, a társaságokkal szemben a fővárosnak legerősebb., de jogos fegyvere, mert mérlegbeveti a vasutak berendezésének üzemképes, jó állapotban való átadására vonatkozó kötelezettséget. A társaságok azonban ezt a követelést aligha akceptálhatják, im-erti míndionieistötre arra fognlalk hivatkozni, hogy a vasutak 1918 november óta nincsenek az ő kezükben, az üzemképességért és rekonstrukcióért ők nem felelhetnek. A főváros részéről nyírtán bevallják, hogy nem gondolnak a megváltás tényleges- efíektuá- lására, ezt a körülményt mint az alkunál nagy sulylyal e-s-ő 'tényezőt kívánják felhasználni. A tényleges foganatosítás csak abban az esetben válik aktuálissá ha az egyezségi tárgyalások sikertelenek maradnának.

Ezen a ponton azonban aligha lenne elkerülhető a perlekedés. A főváros ugyanis úgy képzeli a dolgot, hogy az egyezség meghiúsulása esetén a vasutakat a'társaságoknak vissza kellene adni, a megváltást időpontig a berendezések jó-karba helyezését el kellene velők végeztetni és ha ezt meg nem- tennék, a költségeket biróilag megállapíttatni és a -megváltási összegből levonni. Nehéz elképzelni, hogy a villamos- társaságok ebbé szó nélkül belemeuinénelki és nem indítanának egyetemleges pert az állam és a főváros ellen. Az állam ellen, mely két esztendőn át kezelte a v-asűíakát. nem eszközölt semmiféle beruházást és százmilliós deficitet gyűjtött. De ugyanakkor aligha fogják a társaságok, elfelejteni, Ihogy a Iközkezelés emez időszakáért — bár csak látszólag — de a fővárost is terheit némi felelősség, mert a cegkönyv- ben most is tulajdonosként szerepel. Igaz ugyan, hogy a vasutakat a főváros tulajdonába, birtokába tényleg át nem vette, igazgatóságukban sem mint -tulajdonosi, stem mint hatóság soha részt nem vett. Ehhez azonban, a társaságoknak semmi közük sincs és igy alighanem meg fog indulni a pörök áradata,, 'amelyekben részben a társaságok állanak majd, szemben .az állammal és a fővárossal, részben az állam és főváros küzdenek egymással. Egyszóval a Károlyi-kormány által történt I k!ö Z Ti lajdouba véte 1 (minden felgyülemlett genyedése most kerül majd operáció alá.

A 'főváros mindenesetre a legszélsőbb optimizmus álláspontjára helyezkedett, amikor a megváltásé tűzte ki célul. A. városházán ugyanis abban sem látnak veszedelmet, -hogy a! már megtörtént felmondástól a főváros többé vissza nem- léphetne. Ha ugyanis sikerüli az összes, egyesitett vasutakat egyezségi utón mRigszerezni, akkor a felmondás hatályon kívül való helyezése egyik része lesz az egyezségi feltételeknek. A megváltási összeg tekintetében a rossz valutában reménykednek a városházán. Azt mondják:

— Nem félünk töleV hogy a szerződéses feltételek szerint iáró megváltási átlag-osztalék1, akár egyezségiíeg, akár bírói döntéssel állapítják- meg. talán túlságosan előnyös tonne a társaságokra nézve. Itt véletlenül az a körülmény, hogy pénzünk! értéke jelenleg le van romolva, a főváros javára kedvezően esketik latba. A -megváltási összeg ugyanis egy fix összegű évi já