Fővárosi Hírlap, 1921 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1921-10-19 / 43. szám

Tizedik évfolyam Budapest, 1921. október 19-én 43. szám. 8afi»aiiiaiiiaiHaHiaiMa!»p»naí»ianiai»»EiiiiPiiiagiiDmp»naninu8aiignnip»iainamomnmnmanig8BiPint ELŐFIZETÉSI ARAK: Egész évre 240 K. Félévre 120 K. Egyes számok kaphatók a kiadóhivatalban <@ ss> <s> <s> <s> VAROS!, POLITIKAI ÉS KÖ HETILAP FELELŐS SZERKESZTŐ DAC SÓ EMIL Megjelenik minden szerdán. Szerkesztőség és kiadóhiva­tal: VI. kér., Szív-utca 18. sz. Telefon 137—15. szám. n/*0n Budapesten megszűnik, Becsben erösbödik a külföldiek jótékonysági akciója Ausztriában 500,000 gyermekről gondoskodnak — Dr. Nobel Ödön, az amerikai segélyzö akció osztrák főbiztosa nyilatkozik a Fővárosi „Hírlapinak Budapest számára szomorú szenzációja volt a hétruek az a hir, ho,gíy a genfi Vöröskereszt­misszió meg akarja szüntetni magyarországi segélyakcióját és távozni akarnak a többi kül­földi segitőbizottságok is. A hivatalos megokolás ma, amikor soha nem látott téli nyomorúság elé nézünk, a'z volt, hogy mi már a külföld segítsé­gére illem szorulunk. Ez azonban — s ezt Buda­pest minden polgára érzi — végzetes tévedés, mert a külföldi jótékonyságra soha olyan nagy szükségünk nem volt, mint most. Maguk a kül­földi missziók vezetői is látják ezt és igy meg­van a reménység arra, hogy sikerül a genifi ha­tározatot megváltoztatni. Olvastunk olyan kom­binációkat, amelyek azt mondják, hogy Wolff Károly és Zilahi-Kiss Jenő nyilatkozatai lettek volna azok az okok, amelyek a genfi szomorú lépést eredményezték. Nem hivatásunk ezeknek az uraknak a megyédéi inczése, mégis azt kell mondanunk, hogy a genfi Vöröskeresztnek tudo­mása sincs az ő létezésükről, még kevésbbé „po­litikai megnyilatkozásaikról“, amelyeket Isten mentsen, hogy valaki az ország közvéleményével tévesszen össze. Nem igen lehet másról szó, mint­hogy a külföld nem ismeri a mi nyomoruságös helyzetünket, mert mi nemi tudunk organizált sí­rással tüntetni és nyomorúságunkat nem hord­juk körül véres kardként a világban. Ma min­den szánalmat Oroszország és Ausztria foglal­nak le a maguk részére és igy ők is kapják a legtetemesebb segítséget. De eh kell mondanunk itt azt is, hogy Ausztria nemcsak a segélyek megszerzését, de annak szétosztását is pompá­san organizálta meg. Odaát e tekintetben cso­dákat műveltek és nálunk is bizonyosan más- képpeim történik a dolog, ha Búrczy István nagy­szerű alkotása, a Népjóléti Központ nincsen út­jában Wolff Károly jó szivének. Nem vádolunk senkit, mert tudjuk, hogy akit odaállítottak a jószivü külföldi adakozók segítésére, azok be­csületeseim, szorgalmasan elvégezték a munkáju­kat és el is értek annyi eredményt, amennyit a rendelkezésükre bocsátott eszközökkel el le­hetett érni. Szerintünk azonban ez még sem volt egyéb szorgalmas, skatulyázó, bürokratikus te­vékenységnél; ugyanakkor pedig Bécs hatalmas intézménnyel gazdagodott, amelyet, ha egyszer az amerikaiak elhagyják az osztrák fővárost, az állam vesz majd kezébe. A nyomorúság és a jószívűség tehát Bécsben örökéletii, nagyszerű intézményt teremtett, nálunk pedig a pártpoli­tika és a rövidlátás lerombolta azt a Népjóléti Központot, amelyből a Bécsinél is nagyobbsze- rüt lehetett volna fejleszteni és pedig sokkal ki­sebb áldozatok árán) és sokkal jelentéktelenebb eszközökkel. A bécsi akció magyar vezetője Ez a szomorú helyzet alkalmat adott arra, hogy megismerkedjünk a bécsi amerikai gyermeksegitő- akcióval, amelynek élén magyar ember, dr. Nobel Ödön egyetemi magántanár, a bécsi egyetemi gyer­mekklinika első asszisztense, az amerikai gyermek- segiíő-akció főbiztosa áll. Dr. Nobel, aki mindössze csak 36 éves, középiskoláit Magyarországon végezte és csak az egyetemre került Bécsbe, ma is kitünően beszél magyarul és büszkén vallja magát magyar­nak. Nemcsak mint gyermekorvos kiváló és szakmá­jában európai hirii tudós, de egyben zseniális admi­nisztrátornak is bizonyult. Alkalmunk volt dr. Nobel Ödönnel hosszan beszélgetni és módunkban van a Fővárosi Hírlap olvasóival előadását a kö­vetkezőkben röviden ismertetni: — A háború előtt nálunk teljesen ismeretlen volt a táplálkozásról váló szisztematikus gondosko­dás, de erre nem is volt semmi különösebb szükség. Az egyetlen ilyen természetű akció a háború alatt is a bécsi gyermekeknek vidéki nyairaltatása volt, Namely az elgyengült városi'gyermekeket akarta erő­síteni. A táplálásról való szisztematikus gondosko­dás grandiózus, most kiépített müvének kezdete 1918-ra, a szerencsétlen háború utolsó nyarára te­hető, amikor a „Károly király nyaraltatási akció“ keretében Magyarországra mintegy 64.000 osztrák gyermek került, hogy ott többhetes üdülés alatt erő­södjenek. Már akkor orvosi kiválasztás alá kerültek a rosszul táplált gyermekek. Amikor azután két esz­tendő előtt az amerikai gyermeksegitő-akció Né- met-Ausztriában megkezdte tevékenységét, akkor már nemcsak a kiválasztása volt lehetséges azoknak a gyermekeknek, akik különleges táplálékra szorul­tak, de ekkor már lehetséges volt a szükséges pót­lásokat mennyiségileg is szabályozni és ezzel le volt rakva a táplálásról való szisztematikus gondoskodás alapköve, amelynek kifejlesztését az amerikai gyer- meksegitő-akciónak és a P i r q u e t-féle táplálási rendszernek köszönhetjük. — Tudományos vizsgálatokból és megfigyelé­sekből, amelyek a bécsi gyermekklinikán történtek, tudjuk, hogy azokat a károkat, amelyeket a gyer­mek rossz táplálkozása okozott, megfelelő táplálko­zással eliminálni lehet. Ha a rossz tápláltság idő­ben nem tartott tulsoká, akkor a testi fejlődés igen jelentékeny hátramaradottságát is meg lehet javí­tani. A Pirquet-féle szisztéma — Nem tudok elég dicséretet mondani az úgy­nevezett Ernährungsfürsorgerin-ek szerepéről, akik­nek hivatalsa eddig teljesen ismeretlen volt. Mellet­tük azonban a munkatársak egész serege, férfiak és nők minden társadalmi osztályból működik közre az újfajta szociális munkában. Ezeket mind szakszerűen képezik ki, állandó érintkezésben vannak a gyermek- klinikával és a saját utánpótlásuk kiképzéséiről ön­maguk gondoskodnak. Ez a személyzet ma meg- haladjia az 1200 főt. — A Pirquet-féle szisztéma szerint a gyermek táplálfsági állapotát, a testnagyság és a suiy között levő számszerű viszonyból derítjük ki. Maga a test­súly nem elegendő a tápláltsági állapot meghatáro­zására, hanem azt össze kell vetni egy más testi mértékkel. Pirquet ezt a másik mértéket az ü 1 ő- magasságban találta meg. Pirquet tanár tervét remélhetőleg akkor is meg tudják majd valósítani, ha a magunk erejére támaszkodva kell az iskolai konyhákat fentartanunk és ha majd az amerikai se­gedelem megszűnik. Arra a megállapodásra jutot­tunk, hogy rosszultáplált gyermekeinket nemcsak kegyelemkenyér formájában fogjuk segíteni, hanem tervszerű és céltudatos eszközökkel, amelyek bizony igen jelentős terheket jelentenek. A ruhaakció — A gyermekeknek az étkező-helyekre való felvétele orvosi vizsgálat alapján történik és ezek a vizsgálatok az iskolákban mennek végbe és fél nap alatt 400—500 gyermek megy át a sorozáson. Ezen­kívül félesztendőről-íélesztendőre újabb vizsgálat kö­vetkezik, amikor is a táplálás eredményeit á'lapit- ják meg. — De nemcsak az éhségtől szenved a bécsi gyermek, hanem, fájdalom, ruhában is nélkülöz. Ezen a nyomoron is idejében segített a jószivü Amerika. 1920 újévkor 47,322 pár bőrcipőt, „ ,, 45,972 „ gyapjuharisnyát, „ novemberben 48,666 télikabátot, „ karácsonykor 49,923 pár bőrcipöt, „ „ 48,508 „ harisnyát, 1921 februárban 68,846 drb fiu-inget, „ „ 47,333 „ fiu-alsónadrágot, „ „ 47,150 „ leány-inget, , „ 36,425 „ leány-alsónadrágot osztottak ki. Étkezők a Burg ban, Belvedereben és Schönbrunnban — Az étkező-helyek belső organizációját már 1919 nyarán megcsináltuk. Minden nyilvános étkező élén egy felelős pedagógus-vezető, egy gazdaasz- szony és a szükséges felügyelő- és segédszemélyzet áll. Az étkezés alatt valamennyiüknek jelen kell len­niük. Minden gyermeknek „résztvevő-kártyája“ van, amelyre személyi adatain és az étkező-helyiség megnevezésén kívül ott vannak az összes orvosi vizsgálatok eredményei. 1919 augusztusában az ame­rikai ’gyermeksegitő-akció étkező-helyiségeiben 105 pedagógus volt elfoglalva, azóta azonban ezeknek száma 1242-re emelkedett. Ma naponta 130.000 rosz- szultáplált 4—18 éves gyermek étkezik aiz amerikai akciónál. Az étkező-helyiségek palotákban, kaszár­nyákban és barakkokban 'vannak elhelyezve, de mindenhol óriási gonddal ügyelnek arra, hogy a he­lyiségek tökéletesen megfeleljenek az egészségügyi követelményeknek. Érdekes megemlíteni, hogy a volt császári palotákban naponta 26.000 adag ételt szolgáltatnak ki, igy étkező-helyek vannak az uj Burgban, a Belvedereben és a schönbrunni várban. A központi élelmiszerraktár az egykori császári Hof- burgban van elhelyezve, ugyancsak itt van a ruha- depot is. A Fürstenberg-palota — A jelen helyzet az, hogy ma mintegy 500.000 rosszul táplált gyermeket élelmezünk egész Ausztria területén, amiben természetesen vezető szerepük van a bécsi kerületeknek, ahol legtöbb a visszama­radt fejlettségű gyermek. — A nyilvántartása a gondjaink alatt levő gyer­mekeknek igen nagy apparátussal történik. Ez az apparátus pedig a központi hivatal, amely her­ceg Max Egon Fiirstenbergnek a palotájában van elhelyezve a volt Gizella-utcában. a mostani Bösen- dorferstrasse 13. szám alatt. A grandiózus, barok- stilben épült pompás palotát a tulajdonos herceg ön­ként ajánlotta fel a nemes célra. Hogy mi történik tulajdonképpen ebben a hatalmas palotában,. amely zsúfolásig van hivatalokkal? Egész Ausztria kerü­letekre van beosztva, s minden ilyen általunk léte­sített kerületnek megvan a maga biztosa. Ezek a biztosok a maguk tisztviselő-karával itt székelnek és innen irányítják a kerületükben levő gyermekek táplálását. Az egész nagy hálózatnak az agyveleje

Next

/
Oldalképek
Tartalom