Fővárosi Hírlap, 1921 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1921-06-22 / 26. szám
4 Budapest, 1921. junius 22. ró!. Persze nem sikerült lebeszélnie. Hiába szónokoltak. Idáiba argumentáltak: nem használt semmit. A többség ilyesmiben nem érti a tréfát; megsziat- vazita az öt autóbuszt. Igaz ugyan, hogy most egy kis haj van az autóbuszok körül, mert a kereskedelmi miniszter nem akar belemenni abba>, hogy a magyain gyáripar megkerülésével a főváros ré'gi autóbusizokatl vásároljon, die. hát mindegy. A közgyűlés megtette a magáét. A másik hosszú vita egy kereskedelmi miniszteri rendelet körül forgott, mely rendelettel a, miniszteir — mint mondta — tisztázni aka'rta a villamos vasutak jogviszonyát. Ezzel ai rendelettel aiztán végleg meg van tisztázva az a jogviszony. A vitában különben az volt a legérdekesebb, hogy egy kövér, szőke demokrata városatya, B e d ő Mór nevezetű, ezt a rendeletét használta föl ráv hogy Mmondja' szüzbeszédéti. Eddig ugyanis csak közbeszólásaiviail excel!ált. De mint szónok is megállotta a sarat, sőt megesett vele, ami nem minden demokratáival esik meg: a keresztény- párt elfogadta az egyik indítványát. Azután Q á s- pár Fiilöp, a kitűnő gőzfavágó, védte melg a Publikumot a fatolvaijokkal szemben. Gáspárnak nagy sikere voll mert meghallgatták; ami Gáspárnál eined- írué'nyszámba megy. Mindazonáltal (azonban leszavazták a nagy faszónokot. Lendl Adolf és a főváros. Nem ismerjük azokat az okokat, amelyek a főváros tanácsát arra birták, hogy egy olyan férfiút, aki Budapest egyik legszebb, európai hírnévre szert tett intézményét megalkotta, egyszerűen minden kárpótlás nélkül elbocsássa szolgálatából és felbontsa szerződését. Lendl Adolf dr.- ról van szó, aki megteremtette dr. Márkusi Jenő tanácsnoksága idején a budapesti áflatkertet, amelynek megalkotása után Buenos-Ayres városa is kérte a tudóst, hogy az ő állatkertjüket is tervezze meg. ami meg is történt. Most Lendlre, ennek a csodálatosan szép, bámulatosan kedves, rengeteg tudást tükröző intézménynek megalkotójára nincs szüksége többé a fővárosnak. Ismételjük, nem ismerjük a vádakat, még kevésbé a bizonyítékokat, de józan észszel el sem tudjuk képzelni, hogy dr. Len d 1 Adolf, akit Buda társadalma ma is szeretette] dédelget, szinte tüntetőén kényeztet, bolsevista, vagy mi lett volna. Lendl maga azt mondja, hogy ő minden ellene intézett támadást kivédett, minden vádat megcáfolt és mi ezt el is hisszük neki; de akkor is, ha talán föltéve, de meg nem engedve, a nagy vörös őrületben, exisiztenciáSa oltalmazásában, mint annyi sokan, akik ma is magas polcokat töltenek be. ő is megszédült volna egy kicsit, dr. Lendl Adolfot akkor is más elbánásban kellett volna részesíteni. Az állat- kert tiz esztendő óta szemeíénye ennek a városnak és most éppen amikor a jubileum felé közeledünk, most lökik ki búcsúszó nélkül annak megteremtőjét. De ha a főváros hálaérzése olyan rövid, hogy azt nem lehet tiz esztendőre vissizanyujtani, akkor is tekintsenek rá a tanácsbeli urak a tegnapra és a mára. Nézzenek körül a mai állatkerten és gondoljanak vissza arra, amikor még dr. Lendl Adolf tudása és lelkiismerete őrködött a kincsek fölött, amelyek az állatikért ben vannak. Mi nem vagyunk természettudósok, de látjuk, hogy a különbség óriási és tudjuk, hogy Lendl természettudós, akinek helyét ezen a poszton nagyon nehéz pótolni. Mindezt nem vette figyelembe a tanács és lehet-e csodálkozni azon, ha dr. Lendl Adolf keserű érzésekkel távozik a főváros szolgálatából és ma már semmi sem tarthatja vissza attól, hogy magánjogi igényeit a bíróság előtt érvényesítse, amely valószínLileg még a főváros tanácsánál is igazságosabb lesz az állatkert megteremtőjével szemben. Akkor pedig megint lesz mit fizetnie a fővárosnak, mert Lendl 224.000 koronára és tízezer korona évi nyugdíjra pörli a fővárost. Ezért a pénzért pedig megkaphatnák dr. Lendl Adolf értékes munkáját és kiváló tudását is. A Városi Színház bérleti ügye, A Városi Színház bérleti ügyében beállott fordulat foglalkoztatja most a városi köröket. Általában az a vélemény, hogy a főváros autonómiáján súlyos sérelem esetit és a pályázat körül folyt) béka-egérharc arculcsapása a törvényhatóság önkormányzatának és önrendelkezési jogának. Példátlan eset a városok törtémeté- • ben, ami a fővárossal történt, hogy egy nyilvános pályázat utján kiadott bérlet fölött, nem ai tulajdonos főváros, hanem az állam diszponál. A legvesze- dlelmeseblb precedenssel állunk szemben, mert a főváros ezek ufián nem rendelkezhetik a saját vagyona fölött ugy. ahogy azti jónak és a mágiái szempontjából helyesnek tartja. Szóval 'nein ura a saját vagyonának és a mostani eset illuzóriussá tesz minden nyilvános árlejitlést, mert ugyanígy járhat ai főváros bármely más bérleti ügynél. A vigadói bérletet, amely legközelebb aktuális lesz., szintén annak adhíaitja majd az állam, akinek akarja. Ilyen körülmények között a leghelyesebb intézkedés az volna, ha a pályázai tokait egyeneslen a minisztériumhoz juib- taitnák. Tudvalevő dolog, hogy az állam a maga súlyával úgyszólván ráfeküdt a Városi Szinház bérletére. Hiába helyezkedett ugy a népszínházi bizottság, mint a törvényhatósági közgyűlés arra az érthető álláspontnál hogv neki adja a színházat állami kezeliélsbe és egy komoly, művészi és anyagi szempontokból egyaránt megbízható művészemberre bízza ennek a kultúrintézménynek a vezetését. Hiába voliti minden erőlködés, metrt a minisztérium akaratával és parancsával szemben a főváros gyöngének bizonyult. A fővárosnak most szabály szerint uj pályázatot kellene kiirnia^ hogy ezzel is dokumentálja azt, hogy a főváros jól felfogott: érdekeit tartotta szem előtt, amikor Ábrányinak Ítélte oda ai Városi Színházat éls nem személyi kultuszból csiei- 1 ekedett). Azonkívül a közönségnek a nyilvános pá-" lyázatokba vetett bizalma is kötelezi a törvényhatóságot arra. hogy ezt az immár ominózus ügyet újabb pályázat utján vigye dűlőbe. Ha ezt a főváros nem teszi, ugy példát aid majd arra. milyen komoly alapja van a nyilvános árlejtésnek és milyen humoros helyzeti elé állathatják a fővárost, ha például két egymással szemben álló pályázó szinleg késhegyig menő hlaircot folytait! egy objektum elnyeréséért é's végül egymással megegyeznek. Ilyen játékot űzni a fővárossal nem szabad. Elvégre közvagyonról, az adófizetők pénzéről víam szó. A polgármester különben rövidesen összehívja a népszínházi bizottságot, hogy megvitathassák a Városi Szinház bérletének példátlanul furcsa esetét. Budai Színkör e heti műsora: Szerda: R i gole 11 o. Csütörtök: Hatalmak (először). Péntek: Hatalmak. Szombat: A tánckirály (először). Vasárnap délután: A vereshaj u; este: A tánc- ki ír á 1 y. „Le az álarccal“ az Omniában és a Tivoliban. Az Omniában és a Tivoliban az évad egyik legna- gyobbszabásu kalandorfilmjének, a nagysikerű Brix- toni Keselyü-nek harmadik és befejező része került színre e héten „Le az álarccal“ cimen. Mindkét színházban pompás kisérőmiisor előzi meg a nagy film bemutatását. Az előadások egyformán 5, 7 és 9 órakor kezdődnek. fi TŐKE Paupera—Zala—Wälder, A Földhitelbank e hó 20-án tartott közgyűlése az intézet tízéves fennállása alkalmából egyhangú lelkesedéssel Paupera Ferencz dr. vezérigazgatót, ebbeli állásának érintetlenül hagyásával az intézet alelnökévé, Zala Lajos és Wälder Béla igazgatókat pedig az igazgatóság tagjaivá választotta meg. Hivatalos hiradás szerint, a közgyűlés ezzel kívánta elismerését kifejezni azért az eredményes, munkáért, amelyet Paupera vezérigazgató és munkatársai: Zala és Wälder igazgatók az intézet megalapozása és fölvirágoz- tatása körül kifejtettek. Ezt a híradást avval toldhatjuk meg, hogy az elismerés nemcsak az intézetük érdekét mindig szivükön hordó bankvezetőket érte. hanem az ö -személy ük ben egyúttal három derék magyar ember kitüntetését is jelenti, akik megmutatták, hogy a tőke hazafias szellemben is irányítható. A szerencsétlen trianoni békekötés következtében ugyanis a Földhitelbank összes vállalkozásai külföldre kerülitek, Paupera—Zala—Wälder ennek dacára megmutatták, hogy az intézet irányítását és vagyonának kezelését nem kell okvetlen a magyar közgazdaság vérkeringéséiből kikapcsolni és nációnal'izálási cimén a vagyont külföldre áttolni, mint ahogy hasonló helyzetben a többi pénzintézetek tették. A Földhitelbank továbbra is magyar pénzintézet maradt, ezt jóleső érzéssel állapítjuk meg és ezért a három bankvezért külön elismerés is megilleti. Százhuszmillió lesz a Hitel és Közvetitöbank alaptőkéje. Mint -előző számunkban már jelenteniük, a Kereskedelmi Takarékpénztár tranzakciójára vonatkozó tárgyalások befejezést nyertek. A takarék- pénztár e hó 25-én rendkívüli közgyűlést tart, amelyen alaptőkéjét 120 millió koronára emeli föl és cégéit Hitel! és Közvetitöbank R.-T.-na változtatja. Minthogy az intézet a Fabank érdekkörébe került, az igazgatóságba bekerülnek a Fabank delegáltjai. előreláthatólag dr. H i 1 b Jenő, Bauer Jenő, Kral Gyula és Ehrenfeld Mór igazgatók, a bécsi érdekeltségből Kola Arthur bankár, Gerngross Hugó, Du schnitz Jakab és még mások. A bank vezérigazgatója Szegő Lajos mariad, ügyvezető igazgatók dr. Szilágyi Dezső és S c h 1 a n- ger Mór lesznek. A bécsi intézetlet Auer Róbert, dr. Rosenbaum Árpád és Weiszberger Alfréd fogják vezetni. A Pénzintézeti Központ Schmidt József b. t. t. elnöklésével tartott közgyűlése, az 1920-as mérleg megállapítása után elhatározta, hogy az „A“-sorozatu üzletrészek után 6°/° osztalékot fizet. A Lánczy Leó halálával megüresedett választmányi tagsági helyre Weisz Fiilöpöt, a Serly Gusztáv lemondásával megüresedett igazgatósági tagsági helyre Visnya Ernőt választotta meg, a. felügyelőbizottságot Sc hr eye r Endre dr.-ral egészítette ki. A Földhitelbank Részvénytársaság e hó 20-án tartotta meg tizedik rendes közgyűlését, amelyen Paupera Ferenc dr. vezérigazgató terjesztette elő aiz igazgatóság jelentését és az évi mérleget. Az elmúlt üzletév 11,630.177 korona tisizita nyereséggel zárult. A közgyűlés részvényenként 60 korona osztalék kifizetését határozta el. Az osztalék junius 21-től kerül kifizetésre'. Az Idegenforgalmi és Utazási Vállalat R.-T. (Menetjegyiroda, az Angol-magyar bank vállalata) e hó 28-án tartja ezidei közgyűlését. A közzétett mérleg szerint az egymillió koronás vállalat az 1919. évi veszteség leírása és bö tartalékolás után 219.684 K. tiszta nyereséget tüntet föl A Dietrich és Gottschlig r.-t. tőkeemelése. A Dietrich és Gottschlig Részvénytársaság. a Földhitelbank alapitáslai, e hó 28-án tartandó rendes közgyűlésén felemeli 3 milliós alaptőkéjét. A tőkeemelést a vállalat nagyszabású fejlődése teszi szükségessé. Mérlege 416.744 korona tiszta nyereséggel zárult, bár 198.517 korona leírást eszközölitek. A Royal-nagyszálloda r.-t. az 1920. évben 1,200.000 K alaptőke és 9,403.593 K nyérs jövedelem mellett 819.138 K tiszta nyereséget ért el. A Magyar országos biztosító intézet r.-t. (a Phönix biztositű társaság éis a Münchener Rückversicherungsgesellschaft alíaipitlása) 5 millió K névle- ges és 2 millió K befizetett alaptőke és 6,947.873 K brutto díjbevétel melletti 103.000 K tiszta nyereséggel zárul, az előiző évről áthozott 55.084 K felesleg betudásával. A Pannónia kender- és lenipar r.-t. (a Magyar általános hitelbank vállalata) 1920-ban 18 millió K alaptőke mellett, az előző évről áthozott 24.402 K felesleg betudásával, 2,022.470 K tiszta nyereségeit] ért el. A Magyar hollandi biztosítóintézet r.-t. 1920. évi mérlege 5 millió K alaptőke (melyből 1,400.000 K van beíizcitlvie) és 7,774.851 K bruttó díjbevétel mellett 90.000 K tiszta nyereséget; tüntet fel. A Magyar fém- és lámpaárugyár r.-t. (ia Magyar álítialános hitelbank vállalata) junius 30-iki közgyűlésén az igazgatóság javasolni fogja a 4 millió K alaptőkének 8 millió K-ra való fölemelését. A Magnezit ipar r.-t. (a Magyar általános hitelbank vállalatai) 1920. évi mérlegét Aíh millió K alaptőke és 4,476.225 K nyers jövedelem mellett 1.325.422 K tiszta nyereséggel zárja. A Magyar-Olasz Bank siófoki kirendeltsége. A Magyar-Olasz Bank siófoki kirendeltsége működését folyó hó 15-én újból megkezdte. A kirendeltséget Schück Emil. a bank főtisztviselője vezeti, akit a közönség már multévi működéséből előnyösen ismer. A szerkesztésért és kiadásért felelős: Dacsó Emil. Kiadja: a „FŐVÁROSI HÍRLAP“ lapkiadó-vállalat Révai-Nyomda Budapest. V. kér., Ügynök-utca 8. sz. IEfRICH ÉS fiOTTSCWlfi RÉSZVÉNY- VÍ TÁRSASÁG likőr-, rum- és cognac-gyár, teanagykereskedés Gyár és központi iroda: BUDAPEST, X., FÜZÉR-UTCA 30. Városi üzlet: IV., VÁCI-UTCA 11.
