Fővárosi Hírlap, 1921 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1921-06-22 / 26. szám

4 Budapest, 1921. junius 22. ró!. Persze nem sikerült lebeszélnie. Hiába szóno­koltak. Idáiba argumentáltak: nem használt semmit. A többség ilyesmiben nem érti a tréfát; megsziat- vazita az öt autóbuszt. Igaz ugyan, hogy most egy kis haj van az autóbuszok körül, mert a kereske­delmi miniszter nem akar belemenni abba>, hogy a magyain gyáripar megkerülésével a főváros ré'gi autóbusizokatl vásároljon, die. hát mindegy. A közgyű­lés megtette a magáét. A másik hosszú vita egy kereskedelmi miniszteri rendelet körül forgott, mely rendelettel a, miniszteir — mint mondta — tisztázni aka'rta a villamos vasutak jogviszonyát. Ezzel ai rendelettel aiztán végleg meg van tisztázva az a jogviszony. A vitában különben az volt a legérde­kesebb, hogy egy kövér, szőke demokrata város­atya, B e d ő Mór nevezetű, ezt a rendeletét hasz­nálta föl ráv hogy Mmondja' szüzbeszédéti. Eddig ugyanis csak közbeszólásaiviail excel!ált. De mint szónok is megállotta a sarat, sőt megesett vele, ami nem minden demokratáival esik meg: a keresztény- párt elfogadta az egyik indítványát. Azután Q á s- pár Fiilöp, a kitűnő gőzfavágó, védte melg a Pub­likumot a fatolvaijokkal szemben. Gáspárnak nagy sikere voll mert meghallgatták; ami Gáspárnál eined- írué'nyszámba megy. Mindazonáltal (azonban leszavaz­ták a nagy faszónokot. Lendl Adolf és a főváros. Nem ismerjük azokat az okokat, amelyek a főváros tanácsát arra birták, hogy egy olyan férfiút, aki Budapest egyik legszebb, európai hírnévre szert tett intézményét megalkotta, egyszerűen minden kárpótlás nélkül elbocsássa szol­gálatából és felbontsa szerződését. Lendl Adolf dr.- ról van szó, aki megteremtette dr. Márkusi Jenő tanácsnoksága idején a budapesti áflatkertet, amely­nek megalkotása után Buenos-Ayres városa is kérte a tudóst, hogy az ő állatkertjüket is tervezze meg. ami meg is történt. Most Lendlre, ennek a csodála­tosan szép, bámulatosan kedves, rengeteg tudást tük­röző intézménynek megalkotójára nincs szüksége többé a fővárosnak. Ismételjük, nem ismerjük a vá­dakat, még kevésbé a bizonyítékokat, de józan ész­szel el sem tudjuk képzelni, hogy dr. Len d 1 Adolf, akit Buda társadalma ma is szeretette] dédelget, szinte tüntetőén kényeztet, bolsevista, vagy mi lett volna. Lendl maga azt mondja, hogy ő minden ellene intézett támadást kivédett, minden vádat megcáfolt és mi ezt el is hisszük neki; de akkor is, ha talán föltéve, de meg nem engedve, a nagy vörös őrület­ben, exisiztenciáSa oltalmazásában, mint annyi sokan, akik ma is magas polcokat töltenek be. ő is meg­szédült volna egy kicsit, dr. Lendl Adolfot akkor is más elbánásban kellett volna részesíteni. Az állat- kert tiz esztendő óta szemeíénye ennek a városnak és most éppen amikor a jubileum felé közeledünk, most lökik ki búcsúszó nélkül annak megteremtőjét. De ha a főváros hálaérzése olyan rövid, hogy azt nem lehet tiz esztendőre vissizanyujtani, akkor is te­kintsenek rá a tanácsbeli urak a tegnapra és a mára. Nézzenek körül a mai állatkerten és gondoljanak vissza arra, amikor még dr. Lendl Adolf tudása és lelkiismerete őrködött a kincsek fölött, amelyek az állatikért ben vannak. Mi nem vagyunk természettu­dósok, de látjuk, hogy a különbség óriási és tudjuk, hogy Lendl természettudós, akinek helyét ezen a poszton nagyon nehéz pótolni. Mindezt nem vette figyelembe a tanács és lehet-e csodálkozni azon, ha dr. Lendl Adolf keserű érzésekkel távozik a főváros szolgálatából és ma már semmi sem tarthatja vissza attól, hogy magánjogi igényeit a bíróság előtt érvé­nyesítse, amely valószínLileg még a főváros tanácsá­nál is igazságosabb lesz az állatkert megteremtőjé­vel szemben. Akkor pedig megint lesz mit fizetnie a fővárosnak, mert Lendl 224.000 koronára és tízezer korona évi nyugdíjra pörli a fővárost. Ezért a pénzért pedig megkaphatnák dr. Lendl Adolf értékes mun­káját és kiváló tudását is. A Városi Színház bérleti ügye, A Városi Szín­ház bérleti ügyében beállott fordulat foglalkoztatja most a városi köröket. Általában az a vélemény, hogy a főváros autonómiáján súlyos sérelem esetit és a pályázat körül folyt) béka-egérharc arculcsapása a törvényhatóság önkormányzatának és önrendel­kezési jogának. Példátlan eset a városok törtémeté- • ben, ami a fővárossal történt, hogy egy nyilvános pályázat utján kiadott bérlet fölött, nem ai tulajdo­nos főváros, hanem az állam diszponál. A legvesze- dlelmeseblb precedenssel állunk szemben, mert a fő­város ezek ufián nem rendelkezhetik a saját va­gyona fölött ugy. ahogy azti jónak és a mágiái szem­pontjából helyesnek tartja. Szóval 'nein ura a saját vagyonának és a mostani eset illuzóriussá tesz min­den nyilvános árlejitlést, mert ugyanígy járhat ai fő­város bármely más bérleti ügynél. A vigadói bér­letet, amely legközelebb aktuális lesz., szintén annak adhíaitja majd az állam, akinek akarja. Ilyen körül­mények között a leghelyesebb intézkedés az volna, ha a pályázai tokait egyeneslen a minisztériumhoz juib- taitnák. Tudvalevő dolog, hogy az állam a maga súlyával úgyszólván ráfeküdt a Városi Szinház bér­letére. Hiába helyezkedett ugy a népszínházi bizott­ság, mint a törvényhatósági közgyűlés arra az ért­hető álláspontnál hogv neki adja a színházat állami kezeliélsbe és egy komoly, művészi és anyagi szem­pontokból egyaránt megbízható művészemberre bíz­za ennek a kultúrintézménynek a vezetését. Hiába voliti minden erőlködés, metrt a minisztérium akara­tával és parancsával szemben a főváros gyöngének bizonyult. A fővárosnak most szabály szerint uj pályázatot kellene kiirnia^ hogy ezzel is dokumen­tálja azt, hogy a főváros jól felfogott: érdekeit tar­totta szem előtt, amikor Ábrányinak Ítélte oda ai Városi Színházat éls nem személyi kultuszból csiei- 1 ekedett). Azonkívül a közönségnek a nyilvános pá-" lyázatokba vetett bizalma is kötelezi a törvényha­tóságot arra. hogy ezt az immár ominózus ügyet újabb pályázat utján vigye dűlőbe. Ha ezt a főváros nem teszi, ugy példát aid majd arra. milyen komoly alapja van a nyilvános árlejtésnek és milyen humo­ros helyzeti elé állathatják a fővárost, ha például két egymással szemben álló pályázó szinleg késhegyig menő hlaircot folytait! egy objektum elnyeréséért é's végül egymással megegyeznek. Ilyen játékot űzni a fővárossal nem szabad. Elvégre közvagyonról, az adófizetők pénzéről víam szó. A polgármester külön­ben rövidesen összehívja a népszínházi bizottságot, hogy megvitathassák a Városi Szinház bérletének példátlanul furcsa esetét. Budai Színkör e heti műsora: Szerda: R i go­le 11 o. Csütörtök: Hatalmak (először). Péntek: Hatalmak. Szombat: A tánckirály (először). Vasárnap délután: A vereshaj u; este: A tánc- ki ír á 1 y. „Le az álarccal“ az Omniában és a Tivoliban. Az Omniában és a Tivoliban az évad egyik legna- gyobbszabásu kalandorfilmjének, a nagysikerű Brix- toni Keselyü-nek harmadik és befejező része került színre e héten „Le az álarccal“ cimen. Mindkét színházban pompás kisérőmiisor előzi meg a nagy film bemutatását. Az előadások egyformán 5, 7 és 9 órakor kezdődnek. fi TŐKE Paupera—Zala—Wälder, A Földhitelbank e hó 20-án tartott közgyűlése az intézet tízéves fennál­lása alkalmából egyhangú lelkesedéssel Paupera Ferencz dr. vezérigazgatót, ebbeli állásának érintet­lenül hagyásával az intézet alelnökévé, Zala La­jos és Wälder Béla igazgatókat pedig az igaz­gatóság tagjaivá választotta meg. Hivatalos hiradás szerint, a közgyűlés ezzel kívánta elismeré­sét kifejezni azért az eredményes, munkáért, amelyet Paupera vezérigazgató és munkatársai: Zala és Wäl­der igazgatók az intézet megalapozása és fölvirágoz- tatása körül kifejtettek. Ezt a híradást avval told­hatjuk meg, hogy az elismerés nemcsak az intézetük érdekét mindig szivükön hordó bankvezetőket érte. hanem az ö -személy ük ben egyúttal három derék ma­gyar ember kitüntetését is jelenti, akik megmutatták, hogy a tőke hazafias szellemben is irányítható. A szerencsétlen trianoni békekötés következtében ugyanis a Földhitelbank összes vállalkozásai külföldre kerülitek, Paupera—Zala—Wälder ennek dacára meg­mutatták, hogy az intézet irányítását és vagyonának kezelését nem kell okvetlen a magyar közgazdaság vérkeringéséiből kikapcsolni és nációnal'izálási cimén a vagyont külföldre áttolni, mint ahogy hasonló hely­zetben a többi pénzintézetek tették. A Földhitelbank továbbra is magyar pénzintézet maradt, ezt jóleső érzéssel állapítjuk meg és ezért a három bankvezért külön elismerés is megilleti. Százhuszmillió lesz a Hitel és Közvetitöbank alaptőkéje. Mint -előző számunkban már jelenteniük, a Kereskedelmi Takarékpénztár tranzakciójára vo­natkozó tárgyalások befejezést nyertek. A takarék- pénztár e hó 25-én rendkívüli közgyűlést tart, ame­lyen alaptőkéjét 120 millió koronára emeli föl és cégéit Hitel! és Közvetitöbank R.-T.-na vál­toztatja. Minthogy az intézet a Fabank érdekkörébe került, az igazgatóságba bekerülnek a Fabank dele­gáltjai. előreláthatólag dr. H i 1 b Jenő, Bauer Jenő, Kral Gyula és Ehrenfeld Mór igazgatók, a bé­csi érdekeltségből Kola Arthur bankár, Gern­gross Hugó, Du schnitz Jakab és még mások. A bank vezérigazgatója Szegő Lajos mariad, ügy­vezető igazgatók dr. Szilágyi Dezső és S c h 1 a n- ger Mór lesznek. A bécsi intézetlet Auer Róbert, dr. Rosenbaum Árpád és Weiszberger Alfréd fogják vezetni. A Pénzintézeti Központ Schmidt József b. t. t. elnöklésével tartott közgyűlése, az 1920-as mérleg megállapítása után elhatározta, hogy az „A“-sorozatu üzletrészek után 6°/° osztalékot fizet. A Lánczy Leó halálával megüresedett választmányi tagsági helyre Weisz Fiilöpöt, a Serly Gusztáv lemondásával meg­üresedett igazgatósági tagsági helyre Visnya Ernőt választotta meg, a. felügyelőbizottságot Sc hr eye r Endre dr.-ral egészítette ki. A Földhitelbank Részvénytársaság e hó 20-án tartotta meg tizedik rendes közgyűlését, amelyen Paupera Ferenc dr. vezérigazgató terjesztette elő aiz igazgatóság jelentését és az évi mérleget. Az el­múlt üzletév 11,630.177 korona tisizita nyereséggel zá­rult. A közgyűlés részvényenként 60 korona osztalék kifizetését határozta el. Az osztalék junius 21-től kerül kifizetésre'. Az Idegenforgalmi és Utazási Vállalat R.-T. (Menetjegyiroda, az Angol-magyar bank vállalata) e hó 28-án tartja ezidei közgyűlését. A közzétett mérleg szerint az egymillió koronás vállalat az 1919. évi veszteség leírása és bö tartalékolás után 219.684 K. tiszta nyereséget tüntet föl A Dietrich és Gottschlig r.-t. tőkeemelése. A Dietrich és Gottschlig Részvénytár­saság. a Földhitelbank alapitáslai, e hó 28-án tar­tandó rendes közgyűlésén felemeli 3 milliós alap­tőkéjét. A tőkeemelést a vállalat nagyszabású fejlő­dése teszi szükségessé. Mérlege 416.744 korona tiszta nyereséggel zárult, bár 198.517 korona leírást esz­közölitek. A Royal-nagyszálloda r.-t. az 1920. évben 1,200.000 K alaptőke és 9,403.593 K nyérs jövede­lem mellett 819.138 K tiszta nyereséget ért el. A Magyar országos biztosító intézet r.-t. (a Phönix biztositű társaság éis a Münchener Rückver­sicherungsgesellschaft alíaipitlása) 5 millió K névle- ges és 2 millió K befizetett alaptőke és 6,947.873 K brutto díjbevétel melletti 103.000 K tiszta nyereség­gel zárul, az előiző évről áthozott 55.084 K felesleg betudásával. A Pannónia kender- és lenipar r.-t. (a Magyar általános hitelbank vállalata) 1920-ban 18 millió K alaptőke mellett, az előző évről áthozott 24.402 K felesleg betudásával, 2,022.470 K tiszta nyereségeit] ért el. A Magyar hollandi biztosítóintézet r.-t. 1920. évi mérlege 5 millió K alaptőke (melyből 1,400.000 K van beíizcitlvie) és 7,774.851 K bruttó díjbevétel mel­lett 90.000 K tiszta nyereséget; tüntet fel. A Magyar fém- és lámpaárugyár r.-t. (ia Magyar álítialános hitelbank vállalata) junius 30-iki közgyűlé­sén az igazgatóság javasolni fogja a 4 millió K alap­tőkének 8 millió K-ra való fölemelését. A Magnezit ipar r.-t. (a Magyar általános hitel­bank vállalatai) 1920. évi mérlegét Aíh millió K alap­tőke és 4,476.225 K nyers jövedelem mellett 1.325.422 K tiszta nyereséggel zárja. A Magyar-Olasz Bank siófoki kirendeltsége. A Magyar-Olasz Bank siófoki kirendeltsége működését folyó hó 15-én újból megkezdte. A kirendeltséget Schück Emil. a bank főtisztviselője vezeti, akit a közönség már multévi működéséből előnyösen ismer. A szerkesztésért és kiadásért felelős: Dacsó Emil. Kiadja: a „FŐVÁROSI HÍRLAP“ lapkiadó-vállalat Révai-Nyomda Budapest. V. kér., Ügynök-utca 8. sz. IEfRICH ÉS fiOTTSCWlfi RÉSZVÉNY- VÍ TÁRSASÁG likőr-, rum- és cognac-gyár, teanagykereskedés Gyár és központi iroda: BUDAPEST, X., FÜZÉR-UTCA 30. Városi üzlet: IV., VÁCI-UTCA 11.

Next

/
Oldalképek
Tartalom