Fővárosi Hírlap, 1921 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1921-06-22 / 26. szám

Budapest, 1921. június 22.

3

rek, Csupor József, Édes Endre, Purebl Győző és Vájná Ede tanácsnokok, Wenhardt János központi kórházi föiga’zgató, Sereghy Árpád fő- számtanácsos és Uertl Géza Számtanácsos.

Csupor tanácsnok uj szimfóniája

Színházak, gyógyszertárak és találkahelyek engedélydija

Csupor Józsefnek, a főváros pénzügyi diktátorának, legfrissebb szimfóniája a régi illetékek fölemelése és uj illetékek kreálása. Az uj illetékekre vonatkozó javaslattal most készült el a pénzügyi osztály. Az előterjesztést a tanács már le is tárgyalta, jónak, helyesnek találta és elfogadta. A községi illetékekből mindössze 12—15 millió korona, uj bevételre számítanak a városházán. Ennek a javaslatnak az aiz alapgondolata, hogy minden, amihez a fővárosnak valamelyes köze van: pénzbe keidül. A kiadványok és beadványok, ai tárgyalási jegyzőkönyvek, okmányok, bizonyítványok, engedélyiek, ipar- jogositványok, hitelesítések, másolatok kiadása mindmind pénzbe kerül. Az egyik többe, a másik kevesebbe. Van úgy, hogy városi bélyegben rójja le fliz ember az illetéket; ha pedig nagy az illeték: akkor készpénzben. A főváfros közigazgatása rengetegbe kerül. A városházán tehát úgy okoskodnak, hogy azok, akikinek az érdekében dolgozik ez az adminisztráció, az valamelyest járuljon hozzá az adminisztráció költségeihez.

»»Díjjal rovassanak meg mindama ténykedések, melyeknél 1. magánérdekből hatósági szolgáltatás vétetik igénybe; 2. melynél hatósági cselekményből a kérelmező félre jogi előny származik; 3. melynél a hatósági engedélyből az engedélyezett foglalkozás korlátolt voltánál fogva, vagyoni értéket képviselő előny származik, vagy a hatósági engedély folytán luxusigények kielégítésére szolgáló kereset keletkezik, vagy hatósági engedély folytán tömeg- etladás történik és végül hatósági engedéllyel közterület) nem bérletszerüen vétetik igénybe; 4. melynél a székesfővárosi közigazgatási hatóságok hitelesített Ikönyyekben vagyoni nyilvántartást vezetnek.“

Rövidre fogva, ezek azok a „ténykedések“, amelyekből a főválros pénzt akar csinálni. Ennek a javaslatit ervezetnek természetesen legérdekesebb része /a szabályrendelethez csatolt díjjegyzék. Ebből a díjjegyzékből megtudjuk, hogy mi mibe kerül, ha majd megadja a közgyűlés a pliacetumot.

Lássuk csak: 5 koronás dij fizetendő a székesfőváros hatóságaihoz és hivatalaihoz magánfelek által benyújtott minden beadvány, vagy szóbeli kénelemre' felvett jegyzőkönyv után. amennyiben azok az állami bélyeg- és jogilleték alól nem mentesek.

Erkölcsi bizonyítvány 10 koroméba, iparigazolvány 20 koronába; iparengedély 40 koronába, há- zalási könyvek látitiamozása 10 koronába kerül.

Anyakönyvi kivonatok: a) ha a fél a bejegyzés évét megjelöli 10 korona; b) ha a fél a bejegyzés évét megjelölni nem tudja, vagy helytelenül jelöli meg 20 korona; c) családi értesítő 40 koromlai; d) a fél megbízásából a családi értesítő kiállítása iránt az illetékes anyakönyvvezetőhöz intézett megkeresés 20 korona.

Hullaszállító és kísérőlevél 50 koriona; irattári éls levéltári másolat iaz első oldalért 10 korona; minden további oldalért 5 Ikorona; házbérbevallási iv másolata oldalankint 10 konona.

Természetesen külön tlairifája van a tervbirála- toknak és a műszaki eljárásoknak. Ide tartoznak a hordójelzések és hitelesítések.

Külön fejezet illeti a közjogi természetű jogosítványokat. A községi kötelékbe valló fölvétel például 500 korona és 40,000 korona közt váltakozik. Ellenben a budapesti illetőség megállapítása, annál a magyar állampolgárnál., aki illetőségét az 1886. évi XXII. t.-c. 10. §-a alapján szerzi meg: 200 korona. Külföldi honosok lakhatási engedélye 100 korona; külföldi honosok lakás- változtatásának bejelentése 20 korona; házassági kihirdetés alól való felmentés 50 k o r o ii a.

I p a r d i j a k: a) kézműves, illetve a kisipar keretét meg nem haladó üzleteknél a ként iparigazolvány kiadásakor, laihol az illető személyes tevékenysége az üzlet alapja: 200 korona; b) oly üzleteknél, vagy vállalatnál a kért iparigazolvány kiadásakor, amely számbavehető tőkebefektetés nélkül nem indulhat meg (pl. nyílt üzlet, gyár). 500 korona; c) személyes tevékenységre alapított kisterjedelmű vállalatnál a kért iparengedély kiadásakor (kávémérés, zsibárus-kodás, kéményseprés). 400 korona; d) oly vállalatnál a kért iparengedély kiadásakor. ahol a tőke szerepe a túlnyomó (pl. fogadó, kávéház, drogéria). 1000 korona.

Kétségen kiviil legnagyobb érdeklődésre tarthat számot a díjjegyzék ama része, amely az etnge- délydijakról szól. A gyógyszertárak, dohányárudák, csalédszerzö-intézetek. kéményseprő vállalat és rendes járatú, időhöz kötött személyszállítás tizévenkint fizeti az engedélydijat), még pedig a vállalat tízévi bérének 15 százalékát.

A színház, k a b a r éi, mozi, orfeum, cirkusz, lovarda, állatsereglet, vagy hasonló természetű üzlet, vagy előadás, hangverseny, mutatvány vagy táncmulatság ugyancsak tizéven- kin't fizeti az engedélydijat, még pedig a tízévi bérösszeg 15 százalékát. Az előadások, vagy előadás- sorozatok, ha engedélyük tiz évnél rövidebb időre szól. az engedélyezett időre eső bér 15 százalékát fizetik. Ha a felsorolt vállalkozások saját: ingatlanukon működnek, vagv bért nem fizetnek, illetve a fizetett bér bármely oknál fogva a szokásos béreknek mee nem felel, a dij kiszabásának alapjául a hellyi viszonyoknak és a vállalat természetének megfelelő bér veendő. Meig kell állapítanunk, hogy egy- egy uj színház énig e d éji y d i j a ia négy- százezer koronát is elérheti. Viszont a szab ál yrien deliét megállapítja, hogy állandó jellegű kultúrintézményeknél a közgyűlés, egyes kultureilő- adásoknál pedig: ui tanács különös méltánylást érdemlő esetekben a hatósági dijat részben vagy egészben elengedhej| i.

A bordély ház. találkahely és engedélyezett kéjnőlakás szintén fizet enge'défydijati, szintén tizévenkint fizétíi, laikár csak a színház, vagy a gypgyszertár és ugyancsak a tízévi bér 15 százalékát fizeti engedélydij gyanánt.

A vendéglő, kávéhá'z, bar, szálloda, az antik műtárgyakkal való kereskedés, a luxus-személyfuvarozás (számozatlan bérkocsik és bérautók), valamint a hatósági riendelkdzés alatt álló vizek igénybevételével vízjogi engedéllyel létesített vállalatok, kivéve az öntözés és a házi vízszükséglet elláltása céljából * létesített! müvek, tizévenkint az egyévi bén 10 százalékát fizetik engedélydij gyanánt.

illetéket kell fizetni — 200 koronát — az árverések hatósági engedélyezéseért; egy-koronás b é 1 y e g i 11 e ifi é k e t k e 11 ’ r a g a s íz t a n i minden utcai plakátra és kövezet dijat fizetnek minden év első napján a bérkocsik és a bérautók. Végül illetéket Ikell fizetni a sorsjegyek részletfizetésre történő eladásáról vezetett üzleti könyvek és magánzálogházak üzleti könyveinek hitéle- sitéseiért.

íme. körülbelül ez Csupor József tanácsnok uj szimfóniája.

fl roszuaríer kibícel

Kép az uccáró!

Andris lóápoló a bérkocsiállomáson. Ez magyarul van mondva, de ha helyesen akarjuk megfogalmazni eizt ia mondatot, pesti nyelven így kell mondani: Andris rósz var ter a k o n f 1 i s s t iam- d o n. Most már megérti az Andris, hogy róla fogunk beszélni. Andrisról, aki napsütéskor, vagy viharban ott őgyeleg a pihenő konflislovak körül és maszatosan, elnyűtt gúnyában vigyáz a stand rendjére. Szép időben, ha pasas érkezik a standra, a bakon ülő kocsis udvariasain felszólítja:

— Tessék beülni, nagyságos unl! — Aztán leüti a piros taksa-zászlót és rákiált Andrisra:

— Vegye le az aibrakos-tarisznyát!

Aindtris lassú* cammogással a lóhoz ballag és végtélen nyugalommal leoldja a ló fejéről a 'tarisznyát, összecsomagolja és átadja a kocsisnak, aztán visszamegy a lóhoz és szép lassan fölkantározza. Közben a ta!ksa-óra halad és a pasas türelmetlenkedik:

— Menjünk már!

— Mindjárt. — szól hátra a kocsis. — Andris., itasson!

Most Andris veszi a rocskát és csoszogva elindul a stand vízcsapjához. Megtelik a rocskai Andris a ló orra alá tártja és rászól:

— Vedelj görhes!

— Megőszülök, menjünk, — türelmetlenkedik a pasas, amine Andris mérgesen rámordui:

— A lámáik is köti innyi!

Negyedóra múlva végre rácsap a kocsis a lóra: gyite! Elindulnak. Nyári napsütéskor. Ha azonban szálkád a zápor, a kocsik akkor is a standon állnak, de kocsis egyiken sincs. Jön az utas. körülnéz és meglátja Andrist, aki a nagy szemetds ládára támaszkodik. A fején valami rongyos zsákféle. a viz csurog róla:

— Szabad a kocsi? — kérdi tőle.

— Nincs itt a gazdája, — felel egykedvűen Andris.

— Szólítsa elő. — mondja a pasas.

— Most nem lehet, etetünk.

— De hisz nincs abnakos-tarisznya a lovon.

— Hát ilyen Ítéletidőben nem is lehet etetni, majd ha eláll az eső.

— Akkor hívja a gazdát, addig csinálhat egy fuvart.

— Nem gyiihet, bent van a sankbaai. neki is köti valamit harapni.

A pasins csatakosan odébb áll, elmegy a másik standra, ahol szintén sorban állnak a konflisok, ott sem lát kocsist, csak la rósz vártér mondja:

— Nem lehet elmenni, etetni köll!

*

Vasárnap délután szabadnapos Andris. A standon magához veszi a cók-inókját, a rongyos zsákot, amiéllyel az eső ellen védekezik és egy újságpapírba csavarva a kenyeret hóna alá szorítja. Aztán bemegy a sankba, az ünnepnap örömére állva lehajt egy-két spriccert és elindul az Angyalföld irányába. A borocska, jókedvre hangolta Andrist és mikor mendegélve elént a Szív-utca sarkára, meglátta. amint a kávéház ablak-asztalánál két ur sakkozik. Andris odaállt és nézte a játékot. Néha morgóit valamit. ia két játékos irámosolygott és aztán tovább húzogatták a figurákat.

Egyszer csak megkopogtatja Andris az ablakot, éppen mikor a fekete-figurás ur huzni akart:

— Mit) csinál? — mordul rá Andris, — vigye el a királynővel a parasztot!

A sakkosok mulattak a szurtos utcai kibicen, aki most) már meg volt elégedve a játék menetével, mert iái fejével helybenhagyóan bólintgatotlt. De ni csalk, ugy látszik, valami nagy ügyetlenséget akar elköveitfni az egyik játékost mert Andris dühösen felemelte a karját, megfenyegette, maid mérgesen megdörömböl'te az üvegtáblát és rákiáltott:

— Azt a kutyafáját! Rögtön betöröm az ablakot: a toronnyal a parasztot! vigye el!

Bizonyára ugy történt, ahogy Andris akarta, mert egy-két pillanatig még rábámult a sakktáblára, aztán mosolyogva búcsút intent iá játékosoknak és támolyogva tovább ment.

Vasárnap délután volt. Az emberek ünnepi ruhában sétálgattak az utcán és senkinek sem tűnt fel. hogy a kopott, rongyos roszvarter sakkozik, két ur bent a kávéházban, Andris kintről az ablakon keresztül.

• • •

Megfigyelések a közgyűlésen. Ugy volt, hogy négy interpellációt és kilenc indítványt kell végighallgatni ,a múlt szerdai közgyűlésen, de csoda tör- tétiitl: a napinemd elfogta az időt az indítványoktól és az interpeillációkílól. Pedig .az indítványokra sokan vártak a karzaton. Gyászba öltözött nők; fiatalok és öregek viáriakoztak türelmesen, amíg az ö ügyükre) kerül a sor. A városatya urak sokáig tanakodtak, hogy mit aikiair ez a sok gyászruhás nő. Végre kiderült, hogy élő halottakat: orosz fogságban sínylődő hozzátartozóikat gyászolják. Ki az urát. ki ,a fiát; és azért jöttek el a főváros közgyűlésére, hogy méghallgassák dr. Fábián Béla interpellációját, alki az oroszországi magyar hadifoglyok hazaszállítását akarja megsürgetni. De Fábiánra nem került a sor. sem a hadifoglyokra. Szegény gyászoló nők szomorúan, csalódottan hagyták ott a közgyűlést. Sokan voltak kiváncsiak dr. Hegedűs József indítványára is. aki a tielefon-kényszeirkölcsön. ügyét akarta megbolygatni és azr akarta indítványozni, hogy a kétezerkoronás teleíon-kényszerkölcsönt rész- leltekben is lehessen fizetni, mert ezt a kétezer koronát nem mindenki tudja kirázni a mellényzsebéből. Sajnos, erre az okos és sürgős indítványra sem kerülhetett sor. Ellenben csinos szóharc támadt öt öree villamos-autóbusz körül. Ezt az öt öreg autóbuszt Bécs városa Budapest nvakába szeretné sózni. Az udvairias Budapest pedig persze meg ákarja venni az öreg jármüveket, de két fránya demokrata mindenáron le akarta beszélni .a közgyűlést a szándéká-