Fővárosi Hírlap, 1921 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1921-06-22 / 26. szám

Budapest, 1921. június 22. 3 rek, Csupor József, Édes Endre, Purebl Győző és Vájná Ede tanácsnokok, Wenhardt János központi kórházi föiga’zgató, Sereghy Árpád fő- számtanácsos és Uertl Géza Számtanácsos. Csupor tanácsnok uj szimfóniája Színházak, gyógyszertárak és találkahelyek engedélydija Csupor Józsefnek, a főváros pénzügyi dik­tátorának, legfrissebb szimfóniája a régi illetékek fölemelése és uj illetékek kreálása. Az uj illetékekre vonatkozó javaslattal most készült el a pénzügyi osztály. Az előterjesztést a tanács már le is tár­gyalta, jónak, helyesnek találta és elfogadta. A köz­ségi illetékekből mindössze 12—15 millió korona, uj bevételre számítanak a városházán. Ennek a javas­latnak az aiz alapgondolata, hogy minden, amihez a fővárosnak valamelyes köze van: pénzbe keidül. A kiadványok és beadványok, ai tárgyalási jegyzőköny­vek, okmányok, bizonyítványok, engedélyiek, ipar- jogositványok, hitelesítések, másolatok kiadása mind­mind pénzbe kerül. Az egyik többe, a másik keve­sebbe. Van úgy, hogy városi bélyegben rójja le fliz ember az illetéket; ha pedig nagy az illeték: akkor készpénzben. A főváfros közigazgatása rengetegbe kerül. A városházán tehát úgy okoskodnak, hogy azok, akikinek az érdekében dolgozik ez az admi­nisztráció, az valamelyest járuljon hozzá az admi­nisztráció költségeihez. »»Díjjal rovassanak meg mindama ténykedések, melyeknél 1. magánérdekből hatósági szolgáltatás vétetik igénybe; 2. melynél hatósági cselekményből a kérelmező félre jogi előny származik; 3. melynél a hatósági engedélyből az engedélyezett foglalko­zás korlátolt voltánál fogva, vagyoni értéket kép­viselő előny származik, vagy a hatósági engedély folytán luxusigények kielégítésére szolgáló kereset keletkezik, vagy hatósági engedély folytán tömeg- etladás történik és végül hatósági engedéllyel köz­terület) nem bérletszerüen vétetik igénybe; 4. mely­nél a székesfővárosi közigazgatási hatóságok hite­lesített Ikönyyekben vagyoni nyilvántartást vezet­nek.“ Rövidre fogva, ezek azok a „ténykedések“, ame­lyekből a főválros pénzt akar csinálni. Ennek a ja­vaslatit ervezetnek természetesen legérdekesebb ré­sze /a szabályrendelethez csatolt díjjegyzék. Ebből a díjjegyzékből megtudjuk, hogy mi mibe kerül, ha majd megadja a közgyűlés a pliacetumot. Lássuk csak: 5 koronás dij fizetendő a szé­kesfőváros hatóságaihoz és hivatalaihoz magánfelek által benyújtott minden beadvány, vagy szóbeli ké­nelemre' felvett jegyzőkönyv után. amennyiben azok az állami bélyeg- és jogilleték alól nem mentesek. Erkölcsi bizonyítvány 10 koroméba, iparigazol­vány 20 koronába; iparengedély 40 koronába, há- zalási könyvek látitiamozása 10 koronába kerül. Anyakönyvi kivonatok: a) ha a fél a bejegyzés évét megjelöli 10 korona; b) ha a fél a bejegyzés évét megjelölni nem tudja, vagy helyte­lenül jelöli meg 20 korona; c) családi értesítő 40 koromlai; d) a fél megbízásából a családi értesítő ki­állítása iránt az illetékes anyakönyvvezetőhöz in­tézett megkeresés 20 korona. Hullaszállító és kísérőlevél 50 koriona; irattári éls levéltári másolat iaz első oldalért 10 korona; min­den további oldalért 5 Ikorona; házbérbevallási iv másolata oldalankint 10 konona. Természetesen külön tlairifája van a tervbirála- toknak és a műszaki eljárásoknak. Ide tartoznak a hordójelzések és hitelesítések. Külön fejezet illeti a közjogi természetű jogo­sítványokat. A községi kötelékbe valló fölvétel pél­dául 500 korona és 40,000 korona közt váltakozik. Ellenben a budapesti illetőség megálla­pítása, annál a magyar állampolgárnál., aki ille­tőségét az 1886. évi XXII. t.-c. 10. §-a alapján szerzi meg: 200 korona. Külföldi honosok lakhatási enge­délye 100 korona; külföldi honosok lakás- változtatásának bejelentése 20 korona; házassági kihirdetés alól való felmen­tés 50 k o r o ii a. I p a r d i j a k: a) kézműves, illetve a kisipar ke­retét meg nem haladó üzleteknél a ként iparigazol­vány kiadásakor, laihol az illető személyes tevé­kenysége az üzlet alapja: 200 korona; b) oly üzle­teknél, vagy vállalatnál a kért iparigazolvány ki­adásakor, amely számbavehető tőkebefektetés nél­kül nem indulhat meg (pl. nyílt üzlet, gyár). 500 korona; c) személyes tevékenységre alapított kis­terjedelmű vállalatnál a kért iparengedély kiadása­kor (kávémérés, zsibárus-kodás, kéményseprés). 400 korona; d) oly vállalatnál a kért iparengedély kiadá­sakor. ahol a tőke szerepe a túlnyomó (pl. fogadó, kávéház, drogéria). 1000 korona. Kétségen kiviil legnagyobb érdeklődésre tart­hat számot a díjjegyzék ama része, amely az etnge- délydijakról szól. A gyógyszertárak, dohányárudák, csalédszerzö-intézetek. kéményseprő vállalat és ren­des járatú, időhöz kötött személyszállítás tizévenkint fizeti az engedélydijat), még pedig a vállalat tízévi bérének 15 százalékát. A színház, k a b a r éi, mozi, orfeum, cirkusz, lovarda, állatsereglet, vagy ha­sonló természetű üzlet, vagy előadás, hangverseny, mutatvány vagy táncmulatság ugyancsak tizéven- kin't fizeti az engedélydijat, még pedig a tízévi bér­összeg 15 százalékát. Az előadások, vagy előadás- sorozatok, ha engedélyük tiz évnél rövidebb időre szól. az engedélyezett időre eső bér 15 százalékát fizetik. Ha a felsorolt vállalkozások saját: ingatlanu­kon működnek, vagv bért nem fizetnek, illetve a fizetett bér bármely oknál fogva a szokásos bérek­nek mee nem felel, a dij kiszabásának alapjául a hellyi viszonyoknak és a vállalat természetének meg­felelő bér veendő. Meig kell állapítanunk, hogy egy- egy uj színház énig e d éji y d i j a ia négy- százezer koronát is elérheti. Viszont a szab ál yrien deliét megállapítja, hogy állandó jellegű kultúrintézményeknél a közgyűlés, egyes kultureilő- adásoknál pedig: ui tanács különös méltánylást ér­demlő esetekben a hatósági dijat részben vagy egész­ben elengedhej| i. A bordély ház. találkahely és engedé­lyezett kéjnőlakás szintén fizet enge'défydijati, szin­tén tizévenkint fizétíi, laikár csak a színház, vagy a gypgyszertár és ugyancsak a tízévi bér 15 százalé­kát fizeti engedélydij gyanánt. A vendéglő, kávéhá'z, bar, szálloda, az antik műtárgyakkal való kereskedés, a luxus-sze­mélyfuvarozás (számozatlan bérkocsik és bérautók), valamint a hatósági riendelkdzés alatt álló vizek igénybevételével vízjogi engedéllyel létesített vál­lalatok, kivéve az öntözés és a házi vízszükséglet elláltása céljából * létesített! müvek, tizévenkint az egyévi bén 10 százalékát fizetik engedélydij gyanánt. illetéket kell fizetni — 200 koronát — az árveré­sek hatósági engedélyezéseért; egy-koronás b é 1 y e g i 11 e ifi é k e t k e 11 ’ r a g a s íz t a n i min­den utcai plakátra és kövezet dijat fizet­nek minden év első napján a bérkocsik és a bér­autók. Végül illetéket Ikell fizetni a sorsjegyek rész­letfizetésre történő eladásáról vezetett üzleti köny­vek és magánzálogházak üzleti könyveinek hitéle- sitéseiért. íme. körülbelül ez Csupor József tanácsnok uj szimfóniája. fl roszuaríer kibícel Kép az uccáró! Andris lóápoló a bérkocsiállomáson. Ez magya­rul van mondva, de ha helyesen akarjuk megfogal­mazni eizt ia mondatot, pesti nyelven így kell mon­dani: Andris rósz var ter a k o n f 1 i s s t iam- d o n. Most már megérti az Andris, hogy róla fo­gunk beszélni. Andrisról, aki napsütéskor, vagy vi­harban ott őgyeleg a pihenő konflislovak körül és maszatosan, elnyűtt gúnyában vigyáz a stand rend­jére. Szép időben, ha pasas érkezik a standra, a ba­kon ülő kocsis udvariasain felszólítja: — Tessék beülni, nagyságos unl! — Aztán leüti a piros taksa-zászlót és rákiált Andrisra: — Vegye le az aibrakos-tarisznyát! Aindtris lassú* cammogással a lóhoz ballag és vég­télen nyugalommal leoldja a ló fejéről a 'tarisznyát, összecsomagolja és átadja a kocsisnak, aztán vissza­megy a lóhoz és szép lassan fölkantározza. Közben a ta!ksa-óra halad és a pasas türelmetlenkedik: — Menjünk már! — Mindjárt. — szól hátra a kocsis. — Andris., itasson! Most Andris veszi a rocskát és csoszogva el­indul a stand vízcsapjához. Megtelik a rocskai And­ris a ló orra alá tártja és rászól: — Vedelj görhes! — Megőszülök, menjünk, — türelmetlenkedik a pasas, amine Andris mérgesen rámordui: — A lámáik is köti innyi! Negyedóra múlva végre rácsap a kocsis a lóra: gyite! Elindulnak. Nyári napsütéskor. Ha azonban szálkád a zápor, a kocsik akkor is a standon állnak, de kocsis egyiken sincs. Jön az utas. körülnéz és meglátja Andrist, aki a nagy szemetds ládára tá­maszkodik. A fején valami rongyos zsákféle. a viz csurog róla: — Szabad a kocsi? — kérdi tőle. — Nincs itt a gazdája, — felel egykedvűen Andris. — Szólítsa elő. — mondja a pasas. — Most nem lehet, etetünk. — De hisz nincs abnakos-tarisznya a lovon. — Hát ilyen Ítéletidőben nem is lehet etetni, majd ha eláll az eső. — Akkor hívja a gazdát, addig csinálhat egy fuvart. — Nem gyiihet, bent van a sankbaai. neki is köti valamit harapni. A pasins csatakosan odébb áll, elmegy a másik standra, ahol szintén sorban állnak a konflisok, ott sem lát kocsist, csak la rósz vártér mondja: — Nem lehet elmenni, etetni köll! * Vasárnap délután szabadnapos Andris. A stan­don magához veszi a cók-inókját, a rongyos zsákot, amiéllyel az eső ellen védekezik és egy újságpa­pírba csavarva a kenyeret hóna alá szorítja. Aztán bemegy a sankba, az ünnepnap örömére állva le­hajt egy-két spriccert és elindul az Angyalföld irá­nyába. A borocska, jókedvre hangolta Andrist és mikor mendegélve elént a Szív-utca sarkára, meg­látta. amint a kávéház ablak-asztalánál két ur sak­kozik. Andris odaállt és nézte a játékot. Néha mor­góit valamit. ia két játékos irámosolygott és aztán tovább húzogatták a figurákat. Egyszer csak megkopogtatja Andris az ablakot, éppen mikor a fekete-figurás ur huzni akart: — Mit) csinál? — mordul rá Andris, — vigye el a királynővel a parasztot! A sakkosok mulattak a szurtos utcai kibicen, aki most) már meg volt elégedve a játék menetével, mert iái fejével helybenhagyóan bólintgatotlt. De ni csalk, ugy látszik, valami nagy ügyetlenséget akar elköveitfni az egyik játékost mert Andris dühösen felemelte a karját, megfenyegette, maid mérgesen megdörömböl'te az üvegtáblát és rákiáltott: — Azt a kutyafáját! Rögtön betöröm az abla­kot: a toronnyal a parasztot! vigye el! Bizonyára ugy történt, ahogy Andris akarta, mert egy-két pillanatig még rábámult a sakktáblára, aztán mosolyogva búcsút intent iá játékosoknak és támolyogva tovább ment. Vasárnap délután volt. Az emberek ünnepi ru­hában sétálgattak az utcán és senkinek sem tűnt fel. hogy a kopott, rongyos roszvarter sakkozik, két ur bent a kávéházban, Andris kintről az ablakon ke­resztül. • • • Megfigyelések a közgyűlésen. Ugy volt, hogy négy interpellációt és kilenc indítványt kell végig­hallgatni ,a múlt szerdai közgyűlésen, de csoda tör- tétiitl: a napinemd elfogta az időt az indítványoktól és az interpeillációkílól. Pedig .az indítványokra sokan vártak a karzaton. Gyászba öltözött nők; fiatalok és öregek viáriakoztak türelmesen, amíg az ö ügyükre) kerül a sor. A városatya urak sokáig tanakodtak, hogy mit aikiair ez a sok gyászruhás nő. Végre ki­derült, hogy élő halottakat: orosz fogságban síny­lődő hozzátartozóikat gyászolják. Ki az urát. ki ,a fiát; és azért jöttek el a főváros közgyűlésére, hogy méghallgassák dr. Fábián Béla interpellációját, alki az oroszországi magyar hadifoglyok hazaszállí­tását akarja megsürgetni. De Fábiánra nem került a sor. sem a hadifoglyokra. Szegény gyászoló nők szomorúan, csalódottan hagyták ott a közgyűlést. Sokan voltak kiváncsiak dr. Hegedűs József in­dítványára is. aki a tielefon-kényszeirkölcsön. ügyét akarta megbolygatni és azr akarta indítványozni, hogy a kétezerkoronás teleíon-kényszerkölcsönt rész- leltekben is lehessen fizetni, mert ezt a kétezer ko­ronát nem mindenki tudja kirázni a mellényzsebé­ből. Sajnos, erre az okos és sürgős indítványra sem kerülhetett sor. Ellenben csinos szóharc támadt öt öree villamos-autóbusz körül. Ezt az öt öreg autó­buszt Bécs városa Budapest nvakába szeretné sózni. Az udvairias Budapest pedig persze meg ákarja venni az öreg jármüveket, de két fránya demokrata min­denáron le akarta beszélni .a közgyűlést a szándéká-

Next

/
Oldalképek
Tartalom