Fővárosi Hírlap, 1920 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1920-07-14 / 29. szám

Budapest, 1920. julius 14. Vogel Gyula, Wayand Miklós. Kirchner BHáné, Ka- czián János. Piazza Győző, Kaich János. Pótta­gok: Bayer Antal, Magyar Imre. Mihailovich Zsigmond. Nemzeti Demokratapárt: Dr. Pető Sándor, dr. Bródy Ernő, Pakots József, dr. Feleki Béla, Sümegi Vilmos, Szilágyi György, Kovács Ernő, Lédermann Mór, Wilheim Adolf dr., Bosnyák Izsó, dr. Politzer Gusztáv, Gáspár Fiilöp, Szántó Jenő, dr. Fábián Béla, Halász Manó, dr. Rosenak Miksa. Pót­tagok: Ladányi Zoltán, Kil^ovics Károly és Galam­bos Jenő. VII. kerület, VII. kerületi Egyesült Községi Párt: 14 mandátum. VII. kerületi Friedrich-párt: 10 mandátum, VII. K er ül-e ti E&y esült Községi Párt: Dr. Bárczy István, dr. Lipták Pál, Erhlich G. Gusz­táv, Pálffy József, Nessi Gyula, Milbich Tamás, dr. Éber Antal, Nagy István, Márkus Miksa, Petrovácz Gyula, dr. Márkus Jenő, Perndl Flóris, dr. Kiss Fe­renc, dr. Fekete László. Póttagok: Grünfeld Miksa, Benzsiay Károly. VII. Kerületi Friedrich-Párt: Dr. Csilléry András, Horváth János, Müller József Leó, Jajczay János, Ereky Károly, Rácz Sándor, dr. Liedemann Frigyes, .Sándor Béla, Paulheim Ferenc, dr. Fáy Aladár. Póttagok: Galambos Mátyási, Vida Istvánná, dr. Walkó Rezső, Barkóczy Sándor. VIII. kerület. Józsefvárosi Keresztény Városi Párt: 13 mandátum. Józsefvárosi Nemzeti Demokratapárt: 10 mandátum. VIII. kerületi Nemzeti Középpárt: 1 mandátum. Józsefvárosi Keresztény Városi Párt: Dr. Avarffy Elek, Mahunka Imre, dr. Weiss Konrád, Müller Antal, Bohn József, dr. Kazay László, Bienski Lipótné, Ilovszky „János, Szakái Géza, Bieber Jenő, dr. Vasek Ernő, Jajczay Mihály, dr. Horváth Mihály. — Póttagok: Pászthy János, özv. dr. Dirner Gusztávné Reök Erzsébet, Székely János, dr. Bernády Dániel. Dó z sei'fÍv ár o:s i |N e\m z e t i Demokra,ta Polgárpárt: Bársony Elemér, dr. Füzesséry Zoltán, dr. Hajdú Marcell, Weiller Ernő, dr. Körmöczi Zoltán, Freund Dezső, Zimmermann Dezső, Vitéz Aladár, Fodor Jenő, Karczag Vilmos. — Pótta­gok: Ungár Mór, Nobel Árpád. VIII. Kerületi Nemzeti Középpárt: Dr. Lengyel Endre. IX. kerület. Keresztény Szocialista és Nemzeti Párt: 24 mandátum. Keresztény Szocialista és Nemzeti Párt: Dr. Vassi József, Usetty Ferenc, dr. Háller I. József, Buday Dezső, dr. Usetty Béla, Hamar Ist­ván, Popelka Béla, dr. Zlinszky János, dr. Kleineisel Jakab, dr. Verebély Jenő, dr. Szokolay Antal, Wensky Nándor, Kovács Gábor, K. Törökné Kovács Hermin, Bartha Albert, Stumpf Károly, Köncs Géza, Simo- novics Viktor, Novák István, Pekovits János, Hlatky Lajos, Rusolán Endre, Vas« Béla, dr. Deér Endre. — Póttagok : Herritz Rezső, Ujváry Rezső, Resch József, dr. Ritoók Emma, Reiner Ferenc, Urbán János. X. kerület. Keresztény Szociális és Nemzeti Párt: 24 mandátum. Sajó Sándor, Szémann Mihály, dr. Valnicsek Béla, dr. Válya Gyula, Sajó János, Czigány Sándor, Szabó József, dr. Battlay Ákos, Hikádié József, Ku- tasy Jenő, Maródy József, Takaró Géza, Sorg Antal, dr. Minke Béla, dr. Viczián István, Gyalokav Imre, Rózsavölgyi Gyula, dr. Záborszky István, Kosztelnik Ferenc, Dörfler Lajos, dr. Takács István, Albert Fe­renc, Szekrényessé Károly, Pilis Károly. — Pót­tagok : Weigand Mihály, Schneider Mihály, Csáky Ferenc, Mohos Ferenc, Reithauser Róbert, Tóh Lajos. Amit o törvényből kifelejtettek Ki igazolja az uj városatyákat ? Megválasztottuk Budapest uj törvényhatósági bizottságát, amelynek hivatása lesz uj életet kez­deni a városházán. Hogy ez mikor esedékes, ebben a pillanatban még bizonytalan, de vannak, akik tudni vélik, hogy S i p ő c z, Jenő dr. kormánybiztos augusz­tus elő'tt nem szándékozik egybehívni a közgyűlést, amely feltevésben azonban nem lesz nehéz csalódni. A törvényhatósági bizottság összeillésének azon­ban formalitásai is vannak, olyan formalitásai, ame­lyeket a törvény ir elő. Meg kell kérdezni többek között az uj városatyákat, hogy mért jöttek, mi jogon ülnek be a közgyűlési terembe, ki küldte őket. Ezeket a feladatokat eddig mindenkor a régi iga­zoló választmány intézte el, amely régi és uj közgyűlések között az összekötő kapocs volt, mint például a képviselőházban a háznagy. A községi választásoknál is lett volna azonban már funkciója az igazoló választmánynak, mert a régi törvény szerint „az igazoló választmány őrködik a választási előmunkálatok és a választások szabályos végrehajtása felett és Ítél mind az összeírás, mind a i választás körül felmerülő minden panasz tárgyában." Az uj törvény azonban az igazoló választmányt ki-, ütötte ebből a hivatásából. A választás után való hi­vatása a választmánynak megmaradt. A választási jegyzőkönyvek az igazoló vá­lasztmány elnökének azonnal átadandők. Az igazoló választmány megvizsgálja a jeg 3'zö- könyveket, megvizsgálja a megválasztott rendes tagok és póttagok választóképességét, esetleg azok minősitvényét. Aki több kerületben válasz-. tatott meg, az igazoló választmány felszólítására az igazolás után három nap alatt köteles aziránt nyilatkozni, melyik választást fogadja el. Egyszóval az igazoló választmánynak igen fon­tos teendői lennének, ha volna ilyen választmány. Az uj kurzus azonban a múltnak még emlékeit is máglyára vetette, a régi, bukásra, kimúlásra alapo­san megérett közgyűlésnek az igazoló választmányát sem ismerheti el döntő bírónak. Az elmúlt héten tehát nem kis fejtörést okozott Sipőcz Jenő dr. kormánybiztosnak, hogy ha már a régit elismerni nem lehet, hol vesz majd igazoló választmányt, amelyre feltétlenül szükség van, hiszen enélkiil az ül be a közgyűlési padokba, akinek épen kedve kerekedik. A hiba mindenesetre ott csúszott be, hogy a budapesti községi választásokról szóló törvény kodifikátorai megfeledkeztek erről a fontos körülményről és igazoló szervről nem gondoskodtak. Hát ki fog már most igazolni? — ez volt a nagy kérdés. Az uj közgyűlés maga választ a maga iga­zoltatására a maga kebeléből igazoló választmányt? Ez nemcsak hogy eddig soha nem történt meg, ele nonsens is. Kényszerült eszközhöz kellett tehát folya­modni, ami abban áll, hogy az uj városatyákat egy külön e célra alakított bizottság fogja igazolni. A bizottságot amely hat tagból fog ál­lam, Sipőcz Jenő dr. kormánybiztos nevezi, ki és az még ennek a hétnek a folyamán össze is ül. Bódy marad Nem lesz harc a polgármesteri székért Ahogy már az lennli szokott, a polgármesteri állásra is annyi nevet emlegettek .atz elmúlt he­tekben, hogy sziinte kábult az embernek a' feje tőle. A legújabb, de igen rövid Időre felbukkant név Polónyi Dezsőé volt. Ma azonban már ő sem szerepel, ellenben a’ polgármester-jelöltek névsora Is állandóan szűkebb és szőkébb lett, úgy hogy ma már csak Bódy Tivadar, jelenlegi polgármester ési Folkusházy Lajos alpolgármes­ter szerepelnek jelöltekként. A Fővárosi Hírlap értesülése szerint azonban egyáltalán nincsen kilátás arra, hogy a polgármesteri székért harc­ra kerülne a sor, sőt ellenkezőleg, úgy tudjuk, hogy Bódy Tivadarral szemben Folkusházy La­jos fel sem fog lépni. Folkusházy, aki teljesen méltó lenne a polgár-mesterségre, nagyon jól ismieri Bódy rendkívül értékét és tudja, hogy a jelen súlyos viszonyok között igen nagy szük­ség van Bódy hatalmas admimisztrativ erejére, tudására, tapasztalatairai. De politikai szempon­tokat sem lehet Bódy mellének szegezni, mert egyiíke azoknak, aki soha sem- politizált és aki mindenkor konzervatív gondolkodásáról volt ismeretes. Ma az a helyzet, hogy Bódy Tivadart egyhangúlag fogják polgármesterré választani. Azt a tervet, hogy kívülről hozzanak vala­kit, teljesen elejtették. Az I., IX. és X. kerület uj bizottsági tagjai a múlt héten értekezletet tar­tottak, Hmielyen irányadó elvnek fogadták el, hogy a betöltésre váró állások jelöltjei csak a fő­város kebelbeli tisztviselői lehetnek, e szerint a mai státuszban keresik a jövő polgár mesterét id, aki csak Bódy lehet. A ma állásukban levő tisztviselőkre vonat­kozólag is hőizitak fontos határozatot. E szerint „azok a vezető állásiban levő egyének, a kik a keresztény ügyek Iránit ellenségesek, vagy akár estik közömbösek is voltak, tisztségüket a jövőben meg nem tarthatjákA Ez -mindenesetre igen tág meghatározás, amelyet arra lehet rá­húzni, akire az ember tkarja és azt lehet alóla mentesíteni, akit az ember akar. Ha PiperkovicS alpolgám-ester nyugalomba) vonul, akkor erre a tulaijdonképen be sem töl­tött alpolgármesteri állásra Rényi Dezső, Buzath János és abban az esetben, ha műszaki képesí­tésű alpolgármestert választanak, Fock Ede ta­nácsnok ti jelöltek. Az I., IX. és X. kerületi bizottsági tagok különben, a mlellett és állást foglaltak, hogy az ügyosztályok élére műszaki, illetve orvosi képzettségű szakembereket kell állítani, amint ezt két miű-Siz-atki osztályban eddig is meg­tették. Hogy ez teljesen sikerülni fog, alig re­mélhető, mert hiszen akkor az útépítési és köz- épitési ügyosztályokon kívül techn)'.!kusv-tanáos- no.ka lenne a váro-sépitési, a közlekedési, vaikr. mint a világítási esi vízvezetéki ügyosztályok­nak ás, de orvos-tanácsnoka lenne a közegósz- ségi. ügyosztálynak ás. Ez ai jogász-tisztviselők­nek egy summában igen nagy vérveszteség lenne és valószínű, hogy a technikusok egy­szerre való előnyomulásként egy alpolgármes­teri állással is megelégednének. Számolnak azzal a városházán, hogy néhány tanácsnoki állás üresedik meg, természetesen a nélkül, hogy a tanács tagjai köizül bárkit- is ki­buktatnának. Ebben az esetben a legkomolyabb tanácsnok-jelöltek: Édes] Endre, Lung Géza, Vájná Ede, Liber Endre, Borvendég Ferenc, Till Antal és Pnrebl Győző dr. Bokányi Dezsőt hallottuk a bíróság előtt. „A vén komédiás“ -— uRogy a maga bevallás a szerint a saját hívei Szokták aposztrofálni, — igen erős fegyverzettel küzd a maga érdekében, A vádlottak padján sem rogyott meg az el­méje, Színes, ötletes népszónok itt is: de vájjon hogy áll az igazsággal? Ahogy a szavát hallottuk, a ma Született bárány sem lehet ártatlanabb, mint ő. És emlegette a városházát is. Hogy ö éS Ágoston vissza akarták helyezni régi jogaiba a tanácsot, amelyekből az előbbi népbiztosok dobták ki, de „felülről“, ott, ahol Kun Béláék trónoltak, nem engedték. Aztán meg azt bizonygatja, hogy ő a városházáról egyetlen hivatalnokot sem bocsátott el. Hát, ha jól emlékszünk, a városháza udvarán tényleg nem volt akasz­tás, de az a négy hónap, amit a fővárosi tisztviselők elszenvedtek, nem kis dolog volt. Ha Bokányi polgármester ur talán nem is fogta meg a tisztviselők krágliját, és úgy tette ki őket, azt még nem felejtették el a városházán, hogy a rémuralom emléke mégis az ő nevéhez fűződik. Hogy pedig a tanácsot Bokányi akarta volna jogaiba vis'z- Szahelyezni? Ugyan? Ez a legcsinosabb dajkamesék közé tartozik. Vájjon nem ö voltáé épen az, aki már a Károlyi-kor szakban beült a tanácsba és ott verte az asztalt? Mert azt azután igazéin nem hisszük el „a vén komédiás“-nak, hogy ö legyen az egyet­len, aki' a kom műn alatt szelidebb, tartózko­dóbb, jogtiSztelőbb volt, mint az első forra­dalom után. A bojkott miatt olcsóbb lett, ha ol csábi) lett, a megélheté­sünknek az a része, amelyet a gyomrunk­kal végzünk. Legalább, ha nem is tulságo- sian tapasztaljuk, de vígasztaláéul ezt ol­vassuk az uj ágokban. A főzelék-árak tény­leg lefelé csúsznak, de a gyümölcs-árak egy merész fordulattal megint felugrottak. A konzerv-gyárak — úgy mondják, — nagy tételeket vettek, ez okozza az újabb 'ár­emelkedést. Tulajdonképen pedig igen vigasztalan dolog ez, mert azt kell látnunk, hogy nem használ semmi, szinte nincs or­vossága a drágaságnak. Ne mérlegeljük ebben a pillanatban, hogy milyen ok, de ha akad egy ok, amely lenyomja az árakat, ugyanakkor jelentkezik \egy más\k ok, a mely újból felsrófolja azokat. Hát kell ide még lánckereskedelem is?

Next

/
Oldalképek
Tartalom