Fővárosi Hírlap, 1920 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1920-07-14 / 29. szám
Budapest, 1920. július 14. 3 Szabadkőművesek a városházán. Utazás a Hajnal-páholy körül — Usetty Ferenc képviselő nyilatkozata A városházán sok volt a szabadkőműves: ez tagadhatatlan tény. A védekezés sablonja az, hogy be- kényszeritették őket a páholyokba, hogy ha érvényesülni, ha előrejutni akartak, akkor nem volt más választásuk. Komolyabban Ítélő körök — magában a KNE pártjában is — .azonban arra az álláspontra helyezkednek, hogy nem az a döntő argumentum valakinek a bűnössége mellett, hogy szabadkőműves volt, hanem az, hogy a páholyban milyen irányban dolgozott, a páholynak, amelynek tagja volt és magának az illető tisztviselőnek, milylen szerepe volt a destrukció felidézésében. így vélekednek ma már a kereszténypárti politikusok, a párt lapjai azonban •még kétféle irányt képviselnek, különösen egyes páholyok megítélésében. A Nemzeti Újság például a budai H a j .ma 1-páhoiy feloszlatása alkalmával ezt a páholyt igen súlyosan megvádolta és pellengére állította ia páholy két vezetőjét: B u- kovszky Viktor tanácsnokot és Liber Endre h.-tanácsnokot. Ezzel szemben az U j Nemzedék egyik cikkében kijelenti, hogy „a leghatározottabban állást kell foglalnunk egyes lapok eljárása ellen, hogy épen azokat a volt szabadkőműveseket pellengérezik ki, — Bukovszky Viktor, Lilber Endre tanácsnokokat stb. — akiknek magatartása legkevésbbé esketik kifogás alá“. Hogy melyik részen van az igazság, mutatja Usetty Ferenc nemzetgyűlési képviselő alább következő nyilatkozata is: — A Fővárosi Hír lop legutóbbi számában közölt nyílt:ftk ozatloimba n blyan kifejezés csúszott be, mintha én egész általánoisságban az ellen foglaltam volna állást, hogy szabadkőművesekkel nem szerepelhetnék egy listán. Az én felfogásom a választások kérdésiében nyíltan: és precízen az, hogy nem vagyok barátija a paktumnak. Helyesebbnek tartottaml volna, ha a községi választásokon és .amint az a nemzetr- gyíi'liési választásokon történt, az erősebb győzött volna. Jöttek volna be az V., VI. ési VII. kerületekből a régiek, a többi kerületekben majd ellensúlyozták volna a kereszténypárti tagok. Általában ami a városházi szabadkőműveseket illeti, nem tartom megengedhetőnek, hogy egyes városi tisztviselők, akik annak idején igen helyesen, nem lőtték szabadkőművesek, most minden megkülönböztetés nélkül pálcát törnek minden tisztviselő társuk fölött, aíkik, ki tudja, milyen presszió alatt beleptek <a sza,badkőm)űves páholyba és ott sem a házasság, sem a vallás- ■ erikölcs ellen sohai sem vétettek. Igenis, egyé- nenkint meg kellene vizsgálni mindenkinek a működését és aki nem volt' hazafias, azt félre kell állítani. De egyoldalúan, a tények ismerete nélkül valakit indexre venni, mert szabadkőműves volt, nem lehet. Ennek a nyilatkozatnak kiegészitéseképen a kérdést teljesen ismerő forrásból azt közük a Fővárosi Hirlapí-pal, hogy épen a szóbanforgó Hiaj- n a 1-páholy volt egyike a hazafiasán és politikamentesen dolgozó szabadkőműves páhO' lyoknak. Módunkban van ennek a páholynak 1902. október 22Í-éni történt megalakulása alkalmával készített vázlatos programmjáből nehány kiszakított részt közölni: „Feladata egyfelől az uj páholynak a budai oldal társadalmának szabadkőmíivesi szellemben, való átalakításában, nevelésében részt venni, másfelől pedig a széthúzó elemeket szövetségünk érdekszférájába vonni. Másfelől a szabadkőmű vési kötelességek közül a hazaszeretet nyíló virágainak ápolása és a k ö z ii g y e k szolgálatának [fokozottabb iejle s;zi- tése lenne egyik kimagasló fénypont, mely után az uj páholy epedve törekszik. A nemzeti egység megteremtésére irányuló komoly törekvésből a szabadkőművességnek is ki kell venni a maga részét. Ha eszméink, érzelmeink az egész emberiséget ölelik is föl. alapjában, gyakorlatilag és elsősorban mégis csak a magunk nemzeti keretében., a magyar társadalom megszilárdításához és a nemzeti nagysághoz vezető utak egyenget él- s é h e z kell tevékenységünkkel járulnunk. Erős meggyőződésünk az, hogy a magyar nemzet boldogulása attól függ, ha minden polgár a hazának fai-, nyelvi1, és vallási külömbség nélkül a kölcsönös igazság, méltányosság és tiirelmesség alapján összeforrhat a ni agyar haza, a magyar álla m* eszme és a magyar király iránti lelkes és rendületlen ragaszkodásban és h ü s é g b e n. Ezzel töltené be Magyarország históriai és kulturális hivatását. Ezért valljuk nyíltam és belső meggyőződésből, hogy a királyi művészet szolgálatában leplezetlenül a nemzeti egység konszolidálására való törekvés egyik legfőbb cél u m k. Felemelt fővel bátran hirdetjük, hogy az általános szabadkőműves eszméket és eszményeket, az igaz emberszeretet igéit csak akkor terjeszthetjük igazán a magyar társadalom különböző rétegeiben, ha a királyi művészet nálunk is úgy, mimt Nyugat-Európa előhaladoftabb államaiban nemzeti alapokra helyezkedve, mintegy közelebb fekszik az egyesek szivéhez.“ Nem kell ezt bővebben magyarázni, mindenki tisztán és világosan láthat és kétségtelen, hogy azokat a szabadkőműveseket, akik ezt hirdették, a legintramzigensebb gondolkodás sem bélyegezheti meg. A tanács tagjainak igazolása egyébként már nem soká várat magára, mert a belügyminiszter épen a minap küldte ki a bizottságot, amelynek elnöke S i p ő c z Jenő dr. kormánybiztos, tagjai pedig Fest Lajos miniszteri tanácsos, Siket Andor min. titkár, Agoras z tó Tivadar pestmegyei alispán és Székely György dr. megyei tiszti fölügyész. A bizottság már meg is kezdte működését és hozzá fogott a beadott feljelentések, valamint a tanács tagjai által készített igazoló jelentések tanulmányozásához. lasztási küzdelem a remények ellenére sem kerülhető el. Ehrlich ü. Gusztáv azt kérte, hogy töröljék nevét a listáról, mert nem kíván éles támadások céltáblája lenni. Már helyére jelölt is volt, Sándor László, volt főkapitány személyében. A bejelentés azonban későn érkezett és igy E h r 1 i c h G. Gusztáv neve rajtamaradt a listán. Gundel a Royalban. A R o y a 1-s z á 11 ó étterme, kávéháza és cukrászdája mindenkor kedvenc helye volt a budapesti közönségnek. A fejlődés uj pontjához jutott el azonban ez a kedves, finom és elegáns hely most, amikor a Royál nagyszálloda r.-t. azt G u n d e 1 Károlynak, a főváros egyik legelőnyösebben ismert vendéglősének adta bérbe. Gundel előkelő ízlése, kitűnő konyhája, mindenkor válogatottat! szolgálatkész személyzete a múltból ismerős Budapest közönsége előtt. Szeptember közepén vonul be Gundel a Royalba, s amellett a városligeti vendéglőt is megtartja. Kétségtelen, hogy a Royál még látoga- tottabb lesz, mint eddig volt. Hogy oltanak tüzet Kőbányán? A héten tűz volt Kőbányán. A zsidó templom égett. A tűzoltóság pedig tolólétra és gőzfecskendő nélkül vonult ki, olyan szánalmasan szegényes fölszereléssel, mint ha harminc esztendővel vissza estünk volna. Az ok mindenesetre az volt, hogy a kőbányai tűzoltóknak nincs más felszerelésük. Budapestnek ez a része pedig más elbánásban kellene, hogy részesüljön, gyár gyár hátán van, egy komolyabb tűzesetnél úgy elharapóz- hatik a veszedelem, hogy nincs emberi hatalom, amely megállítsa és mérhetetlen értékek pusztulhatnak el. Kőbányám mégis másként kellene tüzet oltani • • • Mi történt a IX. és X. kerületben? A IX. és X. kerületben, mint ismeretes, a választási küzdelem legelején kialakult a helyzet, hogy csak egy lista lesz és pedig nem paktumos lista. A demokraták, a liberális pártok, tehát az ellenzék teljességgel félreállott és egyik kerületben sem vette fel a harcot, hanem kardcsapás nélkül engedte át a teret a keresztény pártnak. Városházi körökben sokat beszélnek különösen S p r i n g e r é k-nek erről az elhatározásáról. Senki sem tudja, hogy mi történt, amikor a demokraták küzdelme nem lett volna teljesen meddő. Hiszen a nemzetgyűlési választásokon P e r s i á n Ádám és Bittner János képviselőjelöltek együttesen vagy 9000 szavazatot kaptak. Ez a 9000 voks most az aránylagos választásnál a liberális pártoknak nehány mandátumot biztosított volna. A statisztika-tudósok azt mondják, hogy Kőbányán is ki lehetett volna halászniok nehány mandátumot. De hogy mi volt az oka a nagy félreállásnak, azt senki sem tudja biztosan. Szakemberek látogatása a kikötőben. F o c k Ede tanácsnok vezetésével az elmúlt hét csütörtökjén előkelő szakemberekből álló társaság látogatta meg a budapesti kereskedelmi és ipari kikötő építkezését. A Mérnök- és Építés z-E g y Le t mintegy száz tagja vett részt a kiránduláson, hogy megszemléljék a különleges partialépitést, amelyről a Fővárosi Hírlap annak idején bővebben megemlékezett. A vendégek sorában ott voltak: Lázár Lajos, MÁV. igazgató, az építési osztály vezetője, Farkas Kálmán osztályvezető a népjóléti minisztériumban, B u d a y Béla, a kereskedelmi minisztérium útügyi osztályának vezetője, G á 1 i k min.' tanácsos, Szécsy MÁV. főfelügyelő, Szentgály Antal a Közmunkatanács alelnöke, Sármezey Endre az Acsev volt igazgatója és mások. A kiváló technikusok nagy érdeklődéssel szemlélték meg az építkezést és általános megelégedéssel nyilatkoztak a látottakról. A látogatás mintegy három óra hosszat tartott és a jeles szakemberek végignézték egy szekrény usztatását és teljes elhelyezését. Érdemes feljegyezni, hogy ezzel a szekrénnyel együtt most már tizenöt szekrény van elhelyezve a Duna fenekén, ami azt mutatja, hogy a partfalépités jelentékenyen előrehaladt. Ehrlich G. Gusztáv vissza akart vonulni. A VII. kerületi paktumos listán — mint ismeretes — igen előkelő helyen szerepel E h r 1 i c h G. Gusztávnak a neve. A paktumos listával szemben a Friedrich-párt igen erős küzdelmet folytatott és a választási agitáció során Lipták Pál kereskedelmi államtitkárt, a kereszténypárt vezetőjét is, igen éles támadásokban részesítették. Amikor nyilvánvaló lett, hogy a vámint Szilasba-lháson. Világváros villamos nélkül. Budapest kezd visszatérni valahogy ,a régi világvárosias keretek közé. Lassan-lassan visszaszerezzük kényelmünk eszközeit. Persze nem szabad egyszerre lehetetlenségeket kívánni, de mégis nem túlságosan szerénytelen a pesti publikum, ha azt szeretné, hogy forró nyári nap után ne kellene este a tyúkokkal az ágyba bújni. Üdülni, vagy szórakozni joga van a nap munkájában kifáradt embernek. De hogyan rándüljon ki akár csak a városligetbe is, ha este 10 után nincs villamos. Csak egyetlen egy órával szeretné a pesti ember megtoldani a villamosközlekedés idejét. Akkor ki lehetne látogatni a Fővárosi Cirkuszba, a Jancsi-arénába, a Scala-Szinházba, át lehetne rán- duIni a Budán játszó derék temesvári színtársulat pompás előadásaira. A kiváló Sebestyén Géza igazgatót nagyon a főváros figyelmébe ajánlotta a kultuszminiszter. De mit ér a főváros jóindulata, ha a pestieknek tiz után gyalog kell hazadöcögniök? Budai Színkör. Az Orfeusz óriás sikere következtében a Budai Szinkör-ben egyelőre más darab szóhoz sem juthat, miért is az igazgatóság e hét minden estéjére Offenbach nak ezt a pompás operettjét tartja műsoron. A Túl a nagy Krivái- non igy csak yasánnap délután kerül színre rendes esti helyárakkal. Jó családapa nyáron gondol arra, hogy mivel fűtünk télen Most simán és akadályok nélkül lehet még a pestszentlőrinci Cséry-féle bányatelepről kil- tiinő minőségű kokszot kapni. Megrendelhető a P e s t is z e n 11 ő r f n c i K o k s z t dr m e 1 ő Vállalatnál (Budapest, V.. Rudolf-tér 5.. II. 8. Telefon 115-27). A Szép Heléna az óriási érdeklődés dacára még csak néhány este kerül színre a Scalai-Szinházban Péchy Erzsi, Rátkai Márton és Galetta Ferenc feli- léptével. A Jancsi-aréna Budapesten még sohasem látott, gazdag júliusi műsorral kedveskedik a közönségnek. Az ötletes Jancsi bohóc állandó vidámságban tartja a publikumot, az elegáns Schmidt igazgatónő a „Bocskay fénykora“ cimii látványos darabban brillíroz. szenzációsak Schmidt igazgató mutatványai idomított lovaival, mulattató F r i e d 1 e r hasbeszélő, bájos E 1 z i az 5 éves táncos csodababa. nagyszerű kerékpárosok Dolcyés Partner és kiviilök még vagy 40 szám szerepel a nagyszerű műsoron. TABARIMU^iti BUDAPEST, Vili., RÁKÓCZY-UT 63 Júliusi uj műsor. Kezdete fél 9 órakor. SZALONTAI FERIKE dr. Farkas Ferenc versével Burner és Tons 2 CABONIS step duett Elsőrendű konyha. — Kitűnő italok. — Két zenekar. KÉR T M Q jF I (Városligeti fasor és " “ * “ * Aréna-ut sarkán) Előadások: 3U9 és 10-kor A legújabb amerikai filmszenzáció! A fehérfogu álarc! Második rész: A KÉK PAPAGÁLY. Padarovszky tánckreációk
