Fővárosi Hírlap, 1920 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1920-06-16 / 25. szám
2 Budapest, 1920. junius 16. Nem is szólva tehát arról, hogy a mai viszonyok között, amikor komoly városfejlesztésről nem is igen lehet szó, mindenesetre figyelembe kell vennünk, hogy ma egy koldusország polgárai vagyunk, amely koldusországnak legelsőrendü feladata mindent megspórolni!, ami megspórolható. Ráadásul pedig, ami talán a legfontosabb akadály, nem szabad elfeledni, hogy a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, — törvény értelmében, speciálisan budapesti, fővárosi szerv, amely teljes mértékben a főváros vagyonából él, a főváros vagyonával gazdálkodik. Vagyona a fővárosi pénzalap és ha a törvényt megnézzük, minden garas, amelyből fenntartja magát és amely felett diszponál, fővárosi pénz. Ezt a vagyont másra, mint a főváros építésére, felvirágoztatására, fejlesztésére felhasználni nem szabad. Ha tehát a Közmunkatanácsot országos szervvé akarnánk fejleszteni, arra a célra a főváros vagyonát felhasználni nem lenne szabad. Ami megint azt jelentené, hogy uj befektetéssel, igen súlyos pénzösszegek áldozása válna szükségessé. Ezt pedig az ország mai helyzetében igazán nem lehet sem kívánni., sem megkockáztatná Ilyenformán a Fővárosi Közmunkák Tanácsa nem lehet más, mint ami máig volt és nekem meggyőződésem, hogy igy is bőségesen van hivatása, van munkája, van szerepe. A hangulatkeltések. amelyeket ellene különböző célokból eszközöltek, Igen nagy részben igazságtalanok és meggyőződésem, hogy a Közmunka- tanács mai hatáskörében is igen derekas munkát végezhet a főváros: érdekében. Százhárom szálloda minden szobáját megvizsgálták A főváros repülő-bizottságának munkája A budapesti szállodások — tudvalevőleg - argumentumokkal jól felszerelt kérelemmel fordultak minden illetékes faktorhoz,' amely kérvényekben az volt a kívánságuk, hogy a szállodai szobák árát méltányos módon felemelhessék. A megokolt kérelmet természetesen mindenhol messzemenő jóindulattal fogadták, mert hiszen mindenki előtt tisztán állott a veszedelem, hogy ha a jogos kívánságokat nem honorálják, akkor Budapest egyik legrégibb és legtiszteletreméltóbb iparát nem lehet megmenteni a tőnkremenéstől. A szállodások kérése nyomán a legtökéletesebb vizsgálat vette kezdetét. A közigazgatási ügyosztály repiilöbizottságot szervezett amelynek bizony bőséges alkalma volt a repülésire. Az történt ugyanis, hogy ez. a bizottság Budapest 103 szál ljoj d á< j ái n álk m i n d e n egyes1 ' szobájában megjelent. Minden egyes szobának topográfiái és gazdasági viszonyait szemügyre véve, minden szobára nézve külön határozott és a speciális viszonyok fi gye- lembe vételével minden egyes szobának k ii 1 ö n-k ülőn állapította meg a napibérét. Természetesen a méltányosság szempontjának figyelembevételével csaknem minden szobának az árát felemelték, amit méltányosnak is kell mondani, mert, hogy csak egy példát idézzünk, a Hungária-szálló a múlt esztendőben 5.7 millió koronát fizetett rá üzemére. Budapest öt legnagyobb szállodája azonban még mindig keserves helyzetben van, mert szobáik legnagyobb részét idetgen missziók, katonatisztek és menekültek foglalják le, akik természetesen csak a hatósági árakat fizetik. Hogy a szállodák repülő-bizottságai milyen rendkívüli munkát végeztek, bizonyíték az, hogy feladatukat négy-öt hét alatt végezték el és ma már csak az utólagos reklamációkat vizsgálják át. Egyik ilyen reklamáció például az Astoria szállodából érkezett. Az Astoria ugyanis speciálisan és mellesleg szólva okosan úgy van berendezve, hogy itt a szobák kétharmadrésze kétágyas és csak egyharmadrö- szc egy ágyas, ellentétben a többi, régebbi budapesti szállodával, ahol az arány ennek épen a meg-, fordítottja. Ennek a speciális viszonynak a figyelembevételével most az Astoriában a bizottság újabb vizsgalatot eszközöl. Ha ezt a csekély revíziós kérelmet is letárgyalták, akkor Budapest ösz- szes szállodái szobáinak meg lesz állapítva la, legmeltányosabb hatósági ára. A repiilöbizottság- ban részt vett Z i 1 a li i Dezső, a'főváros idegenforgalmi hivatalának igazgatója is, ami azt jelenti, hogy az idegenforgalmi hivatalnajk mostantól kezdve a lehető legpontosabb katalógusa lesz a budapesti szállodai szobákról és tömeges idegenforgalom esetén az idegenek elhelyezését játékos küny- nyedséggel lehet majd elintézni. Itt említjük meg, hogy a fővárosi elöljárók legutóbbi értekezletükön elhatározták, hogy a szállodai. adónak behozataláról a tanácsnak javaslatot tesznek. Ezzel szemben — mint a Fővárosi Hírlap jelentette — ezzel a kérdéssel a pénzügyi ügyosztály már régebben foglalkozik és valószinii- leg miié az elöljárók megteszik lépésüket, már maga a javaslat is készen lesz. Kétmilliós ráfizetés a Gellért-fürdő szenére Emelni fogják a fürdőárakat A ..szénkatasztrófa, amely az egész világon kiséit és amelyet mi megszabdalt-oryzágu ma,- gyancik sokszorosan érzünk, a főváros'- fürdőiméi is éi eztetni, kezdi szomorú hatását. A ’város- gazdasági ügyosztály most készült cl a fürdők költségvetésével és ez alkalommal katasztrofális számadatok kerültek elő. Azért a: szénért ugyanis,, amely még az 1918. év végén ős csak 2 korona 40 fillérbe került, ma ab bánya 82 koronát fizet a főváros, amihez még métermázsánkint 5 korona vasúti fuvardíj é;s 10 korona kocsr.fuvar járul, ami azt jelenti, hölgy mire a szén a fürdőkbe, rendeltetési helyére kerül 97 koronát emésztett fel. Akkor azonban még mindig kimaradt a számításból egy igen fontos és igen .súlyos tétel, a kvalitás kérdése. Ebben a. mai szénben ugyanis 20 százalék olyan anyag, leginkább kő van, a mely a tüzelésre teljességgel alkalmatlan. Hölgy ez az áremelkedés és ez a minőségbeli eisé,s miit jelent, egyetlen számadat megvilágítja, a Gellértfürdönél ugyanis ez a differencia két milliós többletkiadást Jelent, ami szintén könnyen megérthető, ha tudjuk, hogy a főváros a költségvetésbe annak idején a szénre 35 koronás egységárat vett föl, mint olyat, amelynél magasabbról akkor még álmodni sem lehetett. Ma pedig a valóság már 97 koronánál tart. A főváros most mindenekelőtt Ran Gottlob szénkormánybiiztoshoz fordult, kérve, hogy biztosítson a fürdők számára, jobb, de mindenesetre olcsóbb szenet. Akár sikerül azonban ez a lépés, akár nem,, ma már teljesen kétségtelen, hogy a közel jövőben a fürdöárak újabb és pedig tetemes emelésének kell elkövetkeznie. A főváros nem teheti meg, hogy a fürdőkre ráfizessen, sőt inkább ma az az álláspont, hogy a főváros üzemeinek kell legjelentősebben a községi alapot táplálnia. Misszió a missziók körül Hivatalos idegenforgalom Budapesten Budapest Idegenforgalmai a,z utóbbi időben feléledt. Sajnos azonban nem olyan irányban, mint ahogy szeretnénk. Nem olyan idegenek járnak most mifelénk, akik hoznak, hanem akik visznek. Természetesen tisztelet a kivételeknek, akadnak olyanok is, akik hoznak. Bizonyos közgazdasági szempontokból érdeklődő idegeneket leszámítva, a többi nagyrészt hivatalos küldetésben jön hozzánk. A (sokat emlegetett missziók ezek. amelyeknek száma most, hogy a békeszerződést aláírtuk, valósz.iniilcg lényegesen meg fog szaporodni. „ Ezek az urak, ha hivatalosan járnak is itt, mégis csak forgalmaznak valamit. Mindenekfelett Pedig igen fontésak abból a szempontból', hogy Magyarország jóhirét elviszik a külföldre és ha majd megkérdik tőlük, hol jártak, nem felejtik el majd megmondani, hogy Budapest a világ egyik legszebb városa. Az idegenforgalmi elvek egyik legfontosabbika pedig az, hölgy az idegent magára hagyni nem szabad, annak mindent a szájába kell rágni, különösen nálunk, akiknek olyian igen-igen sok mindenfélét kell megértetnünk a külfölddel. A missziók legnagyobbrészt katonaemberekből állanak és igy hosszú hónapokon át a missziók elI szállásolása a katonai ügyosztály hatáskörébe tartozott. A katonai ügyosztály helyezte el V y x alezredestől kezdve mindazokat az., urakat, akik közöttünk megjelentek. Nem is volt baj a bekvártélyozás körül, de ebben a kérdésben sokkal súlyosabb érdekek forognak kockán, mint amilyeneket jnirokra- tikus módon el lehet intézni. Nagy-nagy szempontoknak kell irányítania azt a módot, ahogyan mi ma az idegenekkel bánunk. Azt a bizonyos, sokat emlegetett mentalitás-megváltoztatást kell ‘szolgálnia még annak a szobának is, amelybe az. idegeneket elhelyezzük és a magyarság nagy igazságát kell szolgálnia még a viznek is, amelyben az idegent megfürdetjük. Ezek a szempontok arra irányították B ó d y polgármestert, hogy az entente-missziók elhelyezésének kérdését kivegye a bürokrácia kezéből. Most, ha egy idegen megérkezik Budapestre, azt Zilahi Dezső, a főváros idegenforgalmi hivatalának igazgatója kapja kézhez. Az ő feladata azután, hogy gondoskodjék a hivatalos idegenről és hogy ..foglalkozzék“ is vele. Zilahi Dezsőnek utasítása van arra, hogy az entente-missziók tagjait állatta dóan figyelmességekkel halmozza el, a legfőbb feladata azonban mindenesetre az, hogy igyekezzék hozzájárulni annak a bizonyos mentalitásnak megvalósításához. Félmilliós tatarozás az állatkertben A jegybevételt fölemészti a lóhus-beszerzés Bérezel Jenó' dr. tanácsnok nyilatkozata Budapestnek büszkeségévé lett az állatkert. Ez a nagyszerű alkotás azonban, mint minden a világon, szintén megszenvedte a háborút és az azt követő nehéz időket. Nekünk mégis sikerüli tűrhető állapotban kimenteni a nagy világégésből az állat- kertet, dacára annak, hogy világhírű állatkerteket becsuktak. Sőt aki mostanában járt kint az állatkertben, kellemes meglepetéssel szerezhetett tudomást arról, hogy ott igen jelentős tatarozási munkák folytak és ha az állatállomány némiképen megcsappant is, az állatkert ismét friss szépségekkel gyarapodott Az állatkert mai helyzetéről Bérezel Jenő dr. tanácsnok a következőket mondta el a Fővárosi H i r 1 a p munkatársának: — Az állatkert tatarozása be van fejezve. Egészen uj köntöst kapott az állatiéért és dacára az öntözési nehézségeknek, a flórája is gyönyörű. A legsürgősebb munkákat, mint például a fácános-ház helyreállítása, végrehajtottuk. A festés, mázolás, az utak helyreállítása megtörtént. Berendeztünk azonkívül egy külön csővezetéket is, amelynek az a célja, hogy az Artézi fürdő fölös vizéből a vastagbőrüek-nek, a vízilovaknak, meg a többieknek, juttassunk. Kapni fognak az artézi vízből télen a krokodilusok is, amelyek egész télen alusznak a meleg gőzben egyetlen falat étel nélkül. Most két krokodilusunk van, ezeknek is biztosítottuk a meleg vizet. Ezzel a régi panaszok eliminálva vannak. Ez a tatarozás körülbelül félmillió koronába került. — A fentartási költségek, különösen az élelmezési kiadások igen nagyok. Ezekről legközelebb a közgyiiléspótló tanácsülés elé részletes jelentést fogunk terjeszteni. Hogy az élelmezési költségekről csak halvány képet nyújtsak, megemlítem, hogy a lóhus, amelynek valaha 20 fillér volt kilója, ma 29 koronába kerül. Ilyenformán a jegybevételt egymagában a lóhusbesz érzés főiem ész ti. Hol van akkor még az a töméntelen más élelmiszer, amire nap-nap után szükségünk van. — Az állatkert azonban kulturális intézmény lévén, a belépő jegyek árát sem lehet folytonosan emelni. Nem is szólva arról, hogy a belépőjegyek árának emelé'se igen könnyen visszafelé sülne el és bevételi csökkenést jelentene. Ma az érdeklődés az intézmény iránt igen -nagy és méltán, mert az állatkert nagyon szép külsejében is. de egészséges állatokkal is igen szépen be van népesítve. A főváros önérzettel mondhatja, hogy amikor úgyszólván a kontinens összes állatkertjei kipusztultak, mi iné g ni i n- d i g iszép, kellemes és t a n u 1 s á g o s s z ó- rakozást tudu n k n y u j t a n i. Addig, amig máshol már régen becsukták az állatkerteket, nekünk m ég mindig 1600 darab állatunk van. Ezt azonban természetesen csak áldozatok és küzdelmek árán lehetett elérni.
