Fővárosi Hírlap, 1920 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1920-06-16 / 25. szám

3 Budapest, 1920. juniius 16. Újra tárgyalnak a villamosokról A közgyűlés összeillése előtt nincs döntés Sándor Pál nyilatkozata Nemcsak a proletárdiktatúra, de a Károlyi ior- radalom is sok nehezen megoldható probléma été állitotlta azokat, akik műi a jogrend visszaállításán fáradoznak. Ezek között a problémák között is a legfontosabbak közé tartozik az, amely a \illamos- vasutak körül jelentkezett. A Közútit és a Városit a forradalom második miaipján ..szocializálták“ és egyesítették. A jogír end visszatértével egy gyárat visszaadni tulajdonosaiknak, egy uradalmat felol­dani a szocializálás járma alól, a könnyebb felada­tok közé tartozott. A villamos vasutak azonban az állami kezelésben — az állam hibáján kivid —- óriási deficitet gyűjtöttek. Csak természetes, hogy ilyen •körülményiek között és a mai anyagárak mellett, amelyek csak a deficit növekedésének reményét he­lyezik kilátásba, a vállalatok csak igen meggondolt alapon hajlandók iaz egyezségbe belemenni. A Fővárosi H i r 1 a p munkatársa kérdést intézett Sándor Pálhoz, a Közúti vederig,alatti­jához, hogv mi ma a vállalat visszavételének dolgá­ban a helyzet. Sándor Pál röviden tínriyit válaszolt: — Tárgyalások ma nincsenek a Közúti, dolgában, de agy tudom, most fognak meg­kezdődni. A dolognak azonban ebben a pil­lanatban különös jelentősége nincsen, mert döntés addig, atrüg a főváros törvényható­sági bizottsága össze nem ül, semmi esetre sem lesz. Sándor Pál nyilatkozata körülbelül azt je­lenti. hogy a v i 1 Pa m o s vasutak dolgában csak az ő is s z e 1 lesz döntés. A most meg­induló tárgyalásokon a Közútit vaíó színül eg H a- lászy László n'y. miniszteri tanácsos fogja képvi­selni. A mi most már a Közúti főbb feltételeit illett, azokat — értesülésünk szerint — a következőkben foglalhatjuk össze: a koncessziók megadására ma már, miután, a vállalatok az állam kezében vannak, nem a főváros, hanem az állam hivatott; a Közúti., mii után1 rendkívüli, beruházá­sokra van! szükség a végletekig lerongyolt vállalat helyreállítására és miután uj vona­lak, rendkívüli fejlesztés szüksége forog fenn. kilencvenéves koncessziót kivárt; a Közúti ezzel szemben rendkívüli be­ruházásokra, ma még szinte számokban ki sem fejezhető beruházásokra, földalatti stb. vonalak kiépítésére kötelezi magéit. Mindezek olyan rengeteg tőkét vesznek igény - be. hogy >a vállalkozásba idegen töke segedel­me nélkül belemenni szinte a lehetetlenséggel hatá­ros. Kétségtelen azonban, hogy olyian európai hirii vállalat, mint a Közúti, azt a külföldi segítséget szinte játszva tudja biztosítani és a budapesti közúti közlekedést rapid módon fogja tökéletesíteni és vi­lágvárosi nívóra fogja felemelni. Az elkövetkezendő tárgyalásoknak kell majd eldöntenie azt is, hogy a két vállalat egyesítésével, vagy .azoknak szétválasz­tásával oldják-e meg a mai válságos helyzetet. Ma még mindenesetre alternativ tervek forognak sző­nyegen. de valószínűleg mihelyt az összes illetékes tényezők véleménye és állásfoglalása nyilvános­ságra jut, könnyű lesz megismerni a kivezető utakat. SCALA SZÍNHÁZ í£k VII., Hermina-ut 5i. Telefon: 120-7?. Este: József 58-81. A Revü színház vendégjátéka Minden este 7 órakor SZÉP HELÉNA Offenbach világhírű operettje. Péchy Erzsi, Székelyhidy Ferenc dr., Gyárfás Dezső és Galletta Ferenc felléptével Vasárnap junius 20-án d. n. I;>4 órakor mérsékelt helvárakkal ____________A „PÜNKÖSDI ROZSA“ __________ Je gyek elére válthatók a szinház pénztáránál és az összes jegyirodákban. Közlekedés minden irányban gondoskodva van. JANCSI-ARENA (VÁROSLIGET) Budapest legolcsóbb szórakozóhelye. Olcsó helyárak mellett naponta 3 órától,vasár- és ünnepnap 2 órától a brilliáns júniusi monstre műsor keretében szenzációs attrakciók Esténként 7 órától nagy díszelőadás válogatott 15 legjobb és sláger számmal. Villamos- és omnibuszközlekedés. • • • Mit tárgyal a közgyüléspótló? A főváros tör­vényhatósági bizottsága hatáskörébe működő ta­nács szerdán délután 4 órakor Sipőcz Jenő dr. kormánybiztos elnöklésével újból ülést tart. A tárgysorozat legkiemelkedőbb pontja az 1918. évi zárószámadásnak és vagyonleltárnak nie ^állapítása, amelyet S ta n ko v i t s Szilárd tanácsnok referál. Természetesen nem fognak hiányozni a műsorról az áremelések sem, igy a városi vámok, a pezsgöadó, az ebadó, a hordöjelzési dijak és a hirdetődijak eme­lése az az adag, amely a végtelen emelések soro­zatában erre a közgyiiléspótlóra esik. A városi vá­mok emelésének tervét már részletesen közölte a F ő v á rosi Hirl a p annak idején. A pezsgő- adó körül a fővárosnak ma már harmadféléves ta­pasztalatai vannak. Most azután uj szabályrendelet kerül a közgyüléspótló .elé, amely uj szabályrende­letben több a gyakorlatban felmerült vitás kérdést kiván a tanács megoldani, e mellett azonban a pezsgöadó kulcsát 25 százalékról 33 egyliar- inad százalékra e m e 11i fel. Ez azt jelenti, hogy eddig egy üveg pezsgőnél a teljes ár egy negyedét, ezentúl pedig egy harmadát kell adóba fizetni. A- jö­vedelemtöbblet, amelyet ettől várnak, évi más­fél millió. Vita Emil tanácsnok először fog ezúttal a közgyiiléspótlón szerepelni, persze szintén emeléssel és pedig a hordójelző dijak, valamint a keményseprési dijak emelésével,, ez utóbbinál a drá­gulás újabb 200 százalék lesz. Kemény tanácsnok a hirdetőoszlopok és táblák reklámjait teszi drá­gábbá. Egyetlen, aki nem emel Csupor tanácsnok lesz. Ö megelégszik vele, ha a belügyminiszter vég- revalahára jóváhagyja már a kötelező ravatalozásra vonatkozó szabályrendeletet. Egyéb tárgyai még Csupor tanácsnoknak az Uj Szent János-kórház há­rom tüdőbeteg pavilion építésének folytatása és a közkórházi orvosok illetményeinek rendezése. Ez­zel szemben Bukovszky tanácsnok a derék tűzoltókról kiván gondoskodni. A tűzoltók mos­toha sorsáról a legutóbb már megemlékezett a Fő­vár o s i Hírlap. Ezek a mindenekfelett derék émberek minden 48 órai szolgálat után kapnak sza­badnapot. Olyan terhes szolgálat ez a megfelelő el­lenszolgálat nélkül, hogy ez év március hónap óta, amikor á minden másnapos' helyett a minden har­madnapos szabadnap lépett életbe, 150 tűzoltó hagyta el helyét. Ezeknek pótlása mind a mai napig nem sikerült. Most aztán a szolgálatban levő tűzol­tóknak ingyen ebédet fognak adni, ami a főváros­nak havi 40.000 koronájába fog kerülni. 1918 — 60,622.313 K 41 f pénztári hiány. Stan­kov i t s Szilárd tanácsnok, a pénzügyi ügyosztály vezetője a szerdai közgyűlés-pótlón fogja bemutatni az 1918. évi zárszámadást és vagyonleltárt. A jelen­tés szerint az 1918. évi zárószámadás 508,804.580 K 80 f bevétellel és 501,406.751 K 21 f kiadással, tehát 7,397.829 K 61 f maradványnyal, a községi alap 1918. évi vagyonleltárát pedig 992,127.608 K 74 f cselekvő vagyonnal és 776,900.453 K 34 f teherrel, tehát 215,227.155 K 40 f tiszta vagyonnal, továbbá az 1918. év végén jelentkező pénztári hiány 60,622.313 K 41 f-ben állapítja meg. A fővárosi cipőüzem mérlege. A főváros cipő­üzeme, amely eddig igen szép sikerrel működött, ma is igen kitünően tölti be hivatását. Nemcsak, hogy mindig olcsóbban szolgálták ki itt a főváros alkal­mazottait, mint másutt; a . legfőbb előny az volt. hogy amikor a fővárosban egyetlen suszter sem foga­dott el javítanivalót, itt mindenkor megtudták csi­náltatni a fővárosi alkalmazottak a cipőjüket. Az üzem altrulsztikus alapon működik, ami természete­sen kizárja azt, hogy nyereséget produkáljon. A most megállapított mérleg szerint az- üzem megfelelt altruisztikus céljának és leszámítva azt a vesz­teséget, amelyet a fehér pénz devalvációjánál szen­vedett, körülbelül ugyanannyi bevétel lett volna, mint kiadása. Pár ezer korona nyereség mégis akadt volna, a devalváció azonban 32,000 koronát vitt el és igy valami, nehány ezer koronát kitevő hiánnyal zárult a cipőüzem mérlege. Emelik a hordójelzési dijakat is. Hogy a fővá­rosnak egy hordójelző hivatala is van, azt igazán csak a beníentesek tudják. Vagy olyanok, akik a költségvetés legbenső titkaiba i? behatolnak. Ezek persze arról is értesültek, hogy a derék hordó- jelző csendben bár, de deficittel dolgozik. Most azután változtatni kell ezen az állapoton, mert a hordó pályafutása is igen jelentős. Az a hordó ugyanis, amely nem is olyan régen tizkoronát kós­tált, ma 500 koronába kerül. Ehhez aráuvitva a hordójelző dijakat is okvetlen emelni kellett, mert az eddig literenkint 0.6 fillérbe került, a jövőben pedig kerek 5 fillér lesz. Három vaggon cseh üveg. Három vaggon cseh­országi üvegpalack ma a legnagyobb ritkaságok közé tartozik ebben az országban. Ezt a szenzációs küldeményt a főváros ásványvíz üzeme kapta és pedig külön büszkeség, hogy nem is mint rekompen- zációs árut. Ez a szállítmány lehetővé tette az üzem­nek, hogy fennakadás nélkül dolgozhassák, sőt, hogy az egyre sűrűbben jelentkező vidéki megrendelések­nek is eleget tegyen. Az ásványvizüzem vizének azt írják különösen javára, hogy az teljesen higiénikus, tiszta forrásvíz, másrészt pedig a szénsavval való telítés tökéletes módon történik. A Budai Színkör a legváltozatosabban állította össze e heti műsorát. Szerdán, junius 16-án. Petites Imre a Nemzeti Szinház taigja és Bállá Médi fellép­tével: A vasgyáros, szinmii. — Csütörtökön, junius 17- én: A koldusdiák, operette. — Pénteken, junius 18- án: Stambul rózsája. —- Szombaton, junius 19-én. Somogyi Nusi a Király-színház tagja és Tamás Benő felléptével: Túl a nagy Krivánon, operetté. — Vasár­nap, junius 20-án, két előadás: Délután 3 órakor, mérsékelt helyárakkal. Tamás Benő felléptével: Az ártatlan Zsuzsi, operette; este 7 órakor Tamás Benő felléptével: Csárdáskirályné, operette. Ahol minden eladó. A város, ahol minden eladó, Budapest. A szerencsétlen középosztály már majd­nem mindenén túladott. Elfogytak a „perzsák“, oda­vannak az aranyórák, a szegényes, olcsóbb brillián- sok,.régi és szent családi ereklyék mind vándorútra keltek és csak nemrég olvastunk egy hirdetést, amelynek értelmében valaki 72 darab „a világ het­venkét városából s z á rmaz ó“ kanálgyiijteményét kínálta megvételre. Akinek lelke van, azt minden el­adott darab megrendíti. Tragédiák, mérhetetlen, a szív mélyéig markoló tragédiák lappangjanak minden ezüst tárca, aranyóra mögött. A legmeghatóbb, a legborzalmasabb tragédia azonban a napokban tárult szemünk elé egy a Rákóczi-úton kiraigasztott, kusza betűkkel rótt papirfecniről, amelyre csak ennyi volt Írva: Egy 72-e s számú b a 1 m ü 1 á b eladó. Aztán a dm. Semmi több. Aki ránézett, elíátyoloso- doít a szeme és nekiszegett 'fejjel, a földet nézve, talán pirulva ment tovább. Irgalmas Isten, milyen nyomor lehet az, amely a balműláibat viszi a piacra! Megszűnt egy városi hivatal. Egy városi hiva­talról kell nekrológot írnunk, amely hivatal a hábo­rús esztendőkben nagyszerű szolgálatokat tett és sokat dolgozott Budapest lakossága érdekében. A hivatalra valósziniileg ma is nagy szükség lenne, de sajnos, a városházán is, mint mindenütt, spórolni kell, meg kell nézni a garast és- ami csak nélkülöz­hető, nélkülözni kell. így vált nélkiilözhetővé és igy szűnt meg a ,,Szénirányitó parancsnokság“ is, amely Vita Emil dr. tanácsnok ügyosztálya keretében éveken át kitünően működött. A parancsnokság ve­zetője Bérczy Oszkár százados volt, aki nagy szaktudással, lekötelező előzékenységgel, sok erély- lyel dolgozott a Károly-köruti hivatalban. Bérczy százados akkor került a városházára, amikor Buda­pesten a legnagyobb tüzelőhiány volt és ha már tü­zelő akadt volna, akkor nem voTi fuvar, amely haza­vigye. Ekkor engedett át a" fővárosnak a katonai pa­rancsnokság megfelelő számú katonai fuvart, ame­lyeknek kitűnő megbízhatóságuk mellett az volt a legfőbb előnyük, hogy a tébolyitó fuvar-árak között olcsón vitték haza mindenkinek a kis tüzelőjét. Most megszűnt a hivatal és elmúlása alkalmával Budapest közönsége tsak elismerését róhat.ia le végzett kitűnő munkájáért. Skála szinház. Egész héten minden este: Szép Heléna. — Vasárnap délután mérsékelt helyárakkal a Pünkösdi rózsa. FLEINER JENŐ ÉS TÁRSA használt Ysmul zsákok vétele és eladása, ' elefon 119-76. I Biadapest "Vb, Percei UVEózr'—t_x. 4=. SZENTGYÖRGYI ÉS TÁRSA (cégt. SZENTGYÖRGYI JENŐ) KÖZPONTI FŰTÉS, SZELLŐZTETÉS ÉS VÍZVEZETÉK BERENDEZÉSI :::::::: VÁLLALAT :::::::: BUDAPEST, Vili,, 8ÄR0SS-UTCA 88, SZ, TELFF0N: JÓZSEF 8-97. ■■■ M0CS0NYI-UDVAR.

Next

/
Oldalképek
Tartalom