Fővárosi Hírlap, 1920 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1920-06-16 / 25. szám

Budapest, 1920. juiuius 16. 99 3 Újra tárgyalnak a ulllamosokról A közgyűlés összeülése előtt nincs döntés Sándor Pál nyilatkozata Nemcsak a proletárdiktatúra. de a Károlyi ior- radalom is sok nehezen megoldható probléma elé állító tit a azokat, akik ma a jogrend visszaállításán fáradoznak. Ezek között a problémák között is a legfontosabbak közé tartozik az, amely a \i1lamos- vasutak körül jelentkezett. A Közútit és a Városit a forradalom második íiiaipján ..szocializálták" és egyesítették. A jogír and visszatértével egy gyárat visszaadni tulajdonosaiknak, egy uradalmat felol­dani a szocializálás járma alól, a könnyebb felada­tok közé tartozott. A villamos vasutak azonban az állami kezelésben — az állam hibáján kívül — óriási deficitet gyűjtöttek. Csak természetes, hogy ilyen ■körülmények között és a midi anyagárak mellett, amelyek csak a deficit növekedésének reményét he­lyezik kilátásba, a vállaltaitok csak igen meggondolt alapon hajlandók ez egyezségbe belemenni. A E ő városi M i r 1 a p munkatársa kérdést intézett Sándor Pálhoz, a Közúti vezérigmizató- iálioz. hogv mi ma a vállalat visszavételének dolgá­ban' a helyzet. Sándor Pál röviden ennyit válaszolt: Tárgyalások ma nincsenek a Közúti dolgában, de úgy tudom, most fogunk meg- kezdődni. A dolognak: azonban ebben a pil­lanatban különös jelentősége nincsen, mert döntés addig, amíg a főváros törvényható­sági bizottsága össze nem ül, semmi esetre sem lesz. S á n d o r Pál nyilatkozata körülbelül azt je­lenti, hogy a villamos vasutak d o 1 g á b a n csak az ősszel lesz döntés. A most meg­induló tárgyalásokon a Közútit valósziniileg Ha­lász y László ny. miniszteri tanácsos fogja képvi­selni. A mi most már a Közúti főbb 'feltétel:it illeti, azokat — értesüléisiürik szerint — a következőkben foglalhatjuk össze: a koncessziók megadására ma már, miután a vállalatok az állam kezében vannak, nem a főváros, hanem az állam hivatott; a Közúti, miután.1 rendkivüli beruházá­sokra* vart szükség a végletekig lerongyolt vállalat helyreállítására és miután uj vona­lak, rendkivüli fejlesztés szüksége forog fenni, kilencvenéves koncessziót kíván; a Közúti ezzel szemben rendkivüli be­ruházásokra, ma még szinte számokban ki sem fejezhető beruházásokra, földalatti stb. vonalak kiépítésére kötelezi magéit. Mindezek olyan rengeteg tőkét vesznek igény­be. hogy ia.vállalkozásba idegem töke segedel­me nélkül belemenni szintié a lehetetlenséggel hatá­ros. Kétségtelen azonban, hogy olyan európai hírű vállalat, mim*: a Közúti, azt a külföldi segítséget szintié játszva tudja biztosítani és a budapesti közúti közlekedést rapid módon fogja tökéletesíteni és vi­lágvárosi nívóra fogja felemelni. Az elkövetkezendő tárgyalásoknak kell majd eldöntenie azt is, hogy a két vállalat egyesítésével, vagy azoknak szétválasz­tásával oldják-e meg a mai válságos helyzetet. Ma még mindenesetre alternativ tervek forognak sző­nyegen. de valósziniileg mihelyt az összes illetékes tóniyezők véleménye és állásfoglalásai nyilvános­ságra jut, könnyű lesz megismerni a kivezető utakat. SCALA SZÍNHÁZ A2,f VII., Hermina-ut 51. Telefon: 120-7?. Este: József 58-81. A Revü színház vendégjátéka Minden este 7 órakor SZÉP HELÉNA Offenbach világhírű operettje. Péchy Erzsi, Széke’yhidy Ferenc dr., Gyárfás Dezső és Galletta Ferenc felléptével Vasárnap junius 20-án d. ti. 1/-_>4 órakor mérsékelt helvárakkal A „PÜNKÖSDI ROZSA“ Jegt^ek elére válthatók a színház pénztáránál és az összes jegyirodákban. Közlekedés minden irányban gondoskodva van. JANCSI-ARÉNA (VÁROSLIGET) Budapest legolcsóbb szórakozóhelye. Olcsó helyárak mellett naponta 3 órától,vasár- és ünnepnap 2 órától a brilliáns júniusi monstre műsor keretében szenzációs attrakciók Esténként 7 órától nagy díszelőadás válogatott 15 legjobb és sláger számmal. Villamos- és omnibuszközlekedés. • • • Mit tárgyal a közgyüléspótló? A főváros tör­vényhatósági bizottsága hatáskörébe működő ta­nács szerdán délután -4 órakor Sipőcz .lenti dr. kormánybiztos elnöklésével újból ülést tart. A tárgysorozat legkiemelkedőbb pontja az 1918. évi zárószámadásnak és vagyonleltárnak megállapítása, amelyet Stankovits Szilárd tanácsnok referál. 1 ermeszetesen nem fognak hiányozni a műsorról az áremelések sem, igy a városi vámok, a pezsgöadó’ az cbadó, a hordöjclzési dijak és a hirdetődijak eme­lése az az adag, amely a végtelen emelések soro­zatában erre a közgyiiléspótlóra esik. A városi vá­mok emelésének tervet már részletesen közölte a F ő v á r o s i Hirl a p annak idején. A p e z s g ö- •a d ó körül a fővárosnak ma már harmadféléves ta­pasztalatai vannak. Most azután uj szabályrendelet kerül a közgyűlés pótló .elé, amely uj szabályrende­letben több a gyakorlatban felmerült vitás kérdést kíván a tanács megoldani, e mellett azonban a pezsgöadó kulcsát 25 százalékról 33 egyhar- mad százalékra *e m e 1 li fel. Ez azt jelenti, hogy eddig egy üveg pezsgőnél a teljes ár egy negyedét, ezentúl pedig egy; harmadát kell adóba fizetni. A- jö­vedelemtöbblet, amelyet ettől várnak, évi más­fél millió. Vita Emil tanácsnok először fog ezúttal a közgyüléspótlón szerepelni, persze szintén emeléssel és pedig a hordójelző dijak, valamint a kéményseprési dijak emelésével,, ez utóbbinál a drá­gulás újabb 200 százalék lesz. Kemény tanácsnok a hirdetőoszlopok és táblák reklámjait teszi drá­gábbá. Egyetlen, aki nem *emel Csupor tanácsnok lesz. () megelégszik vele, ha a belügyminiszter vég- revalahára jóváhagyja már a kötelező ravatalozásra vonatkozó szabályrendeletet. Egyéb tárgyai még Csupor tanácsnoknak az Uj Szent János-kőrház há­rom tüdőbeteg pavilion építésének folytatása és a közkórházi orvosok illetményeinek rendezése. Ez­zel szemben Bukovszk y tanácsnok a derék tűzoltókról kíván gondoskodni. A tűzoltók mos­toha sorsáról a legutóbb már megemlékezett a Fő­városi Hírlap. Ezek a mindenekfelett derék émberek minden 48 órai szolgálat után kapnak sza­badnapot. Olyan terhes szolgálat ez a megfelelő el­lenszolgálat nélkül, hogy ez év március hónap óta, amikor a minden másnapos' helyett a minden har­madnapos szabadnap lépett életbe, 150 tűzoltó hagyta el helyét. Ezeknek pótlása mind a mai napig nem sikerült. Most aztán a szolgálatban levő tűzol­tóknak ingyen ebédet fognak adni, ami a főváros­nak havi 40.000 koronájába fog kerülni. 1918 — 60,622.313 K 41 f pénztári hiány. Stan­kovits Szilárd tanácsnok, a pénzügyi ügyosztály vezetője a szerdai közgyüléspótlón fogja bemutatni az 1918. évi zárszámadást és vagyonleltárt. A jelen­tés szerint az 1918. évi zárószámadás 508,804.580 K 80 f bevétellel és 501,406.751 K 21 f kiadással, tehát 7,397.829 K 61 f maradványnyal, a községi alap 1918. évi vagyonleltárát pedig 992,127.608 K 74 í cselekvő vagyonnal és 776,900.453 K 34 í teherrel, tehát 215,227.155 K 40 í tiszta vagyonnal, továbbá az 1918. év végén jelentkező pénztári hiány 60,622.313 K 41 f-ben állapítja meg. A fővárosi cipőüzem mérlege. A főváros cipő­üzeme, amely eddig igen szép sikerrel működött, ma is igen kitünően tölti be hivatását. Nemcsak, hogy mindig olcsóbban szolgálták ki itt a főváros- alkal­mazottait, mint másutt; a , legfőbb előny az volt. hogy amikor a fővárosban egyetlen suszter sem foga­dott el javítanivalót, itt mindenkor megtudták csi­náltatni a fővárosi alkalmazottak a cipőjüket. Az üzem altruisztikus alapon működik, ami természete­sen kizárja azt, hogy nyereséget produkáljon. A most megállapított mérleg szerint az üzem megfelelt altruisztikus céljának és leszámítva azt a vesz­teséget, amelyet a fehér pénz devalvációjánál szen­vedett, körülbelül ugyanannyi bevétel lett volna, mint kiadása. Pár ezer korona nyereség mégis akadt volna, a devalváció azonban 32,000 koronát vitt el és igy valami, nehány ezer koronát kitevő hiánnyal zárult a cipőüzem mérlege. Emelik a hordójelzési dijakat is. Hogy a fővá­rosnak egy hordójelző hivatala is van, azt igazán csak a beníentesek tudják. Vagy olyanok, akik a költségvetés legbenső titkaiba i? behatolnak. Ezek persze arról is értesültek, hogy a derék hordó- jelző csendben bár, de deficittel dolgozik. Most azután változtatni kell ezen az állapoton, mert a hordó pályafutása is igen jelentős. Az a hordó ugyanis, amely nem is olyan régen tizkoronát kós­tált. ma 500 koronába kerül. Ehhez arányitva a hordójelző dijakat is okvetlen emelni kellett, mert az eddig liteVenkint 0.6 fillérbe került, a jövőben pedig kerek 5 fillér lesz. , Három vaggon cseh üveg. Három \ aggon cseh­országi üvegpalack ma a legnagyobb ritkaságok közé tartozik ebben az országban. Ezt a szenzációs küldeményt, a főváros ásványvíz üzeme kapta és pedig külön büszkeség, hogy nem is mint rekompen- zációs árut. Ez a szállítmány lehetővé tette az üzem­nek, hogy fennakadás nélkül dolgozhassék. sőt, hogy az egyre sűrűbben jelentkező vidéki megrendelések­nek is eleget tegyen. Az ásványviziizem vizének azt írják különösen javára, hogy az teljesen higiénikus, tiszta forrásvíz, másrészt pedig a szénsavval való telítés tökéletes módon történik. A Budai Színkör a legváltozatosabban állította össze c heti műsorát. Szerdán, junius 16-án. Pethes Imre a Nemzeti Színház taigja és Balti Médi fellép­tével: A vasgyáros, színmű. — Csütörtökön, junius 17- én: A koldusdiák, operetté. — Pénteken, junius 18- án: Stambul rózsája. — Szombaton, junius 19-éu. Somogyi Nusi a Király-szinház tagja és Tamás Benő felléptével: Túl a nagv Krivánon, Operette. — Vasár­nap, junius 20-án, két előadás: Délután 3 órakor, mérsékelt helyárakkal, Tamás Benő felléptével: Az ártatlan Zsuzsi, operetté; este 7 órakor Tamás Benő felléptével: Csárdáskirályné, operetté. Ahol minden eladó. A város, ahol minden eladó, Budapest. A szerencsétlen középosztály már majd­nem mindenén túladott. Elfogytak a „perzsák", oda- vannak az aranyórák, a szegényes, olcsóbb brillián- sok,.régi és szent családi ereklyék mind vándorútra keltek és csak nemrég olvastunk egy hirdetéist, amelynek értelmében valaki 72 darab „a világ het­venkét városából származó“ kanálgyüjteményét kínálta megvételre. Akinek lelke van, azt minden el­adott darab megrendíti. Tragédiák, mérhetetlen, a szív mélyéig markoló tragédiák lappangónak minden ezüst tárca, aranyóra mögött. A legmeghatóbb, a legborzalmasabb tragédia azonban a napokban tárult szemünk elé egy a Rákóczi-úton kiragasztott, kusza betűkkel rótt papirfecniről, amelyre csak ennyi volt irva: Egy 72-e s s z ámu b a 1 m ü 1 á b elad 6. Aztán a cím. Semmi több. Aki ránézett, elfátyoloso- doí’t a szeme és nekiszegett 'fejjel, a földet nézve, talán pirulva ment tovább. Irgalmas Isten, milyen nyomor lehet az, amely a balmülábat viszi a piacra! Megszűnt egy városi hivatal. Egy városi hiva­talról kell nekrológot Írnunk, amely hivatal a hábo­rús esztendőkben nagyszerű szolgálatokat tett és sokat dolgozott Budapest lakossága érdekében. A hivatalra valósziniileg ma is nagy szükség lenne, de sajnos, a városházán is, mint mindenütt, spórolni kell, meg kell nézni a garast és ami csak nélkülöz­hető, nélkülözni kell. Így vált nélkülözhefővé és igy szűnt meg a ,,Szénirányitó parancsnokság" is, amely Vita Emil dr. tanácsnok ügyosztálya keretében éveken át kitünően működött A parancsnokság ve­zetője Bérczy Oszkár százados volt, aki nagy szaktudással, lekötelező előzékenységgel, sok erély- lyel dolgozott a Károly-köruti hivatalban. Bérczy százados akkor került1 a városházára, amikor Buda­pesten a legnagyobb tüzelőhiány volt és ha már tü­zelő akadt volna, akkor nem voTT fuvar, amely haza­vigye. Ekkor engedett át a fővárosnak a katonai pa­rancsnokság megfelelő számú katonai fuvart, ame­lyeknek kitűnő megbízhatóságuk mellett az volt a legfőbb előnyük, hogy a tébolyitó fuvar-árak között olcsón vitték haza mindenkinek a kis tüzelőjét. Most megszűnt a hivatal és elmúlása alkalmával Budapest közönsége -Csak elismerését róhat.ia le végzett kitűnő munkájáért. Skála színház. Egész héten minden este: Szép Heléna. — Vasárnap délután mérsékelt helyáriakkal a Pünkösdi rózsa. FLEINER JENŐ ÉS TÁRSA használt ’VTuj zsákok vétele és eladása, Telefon 119-76. I Budapsst "V.;, Percei 3VEó:r?—rx- 4:. szentgyorgyi es társa (cégt. SZENTGYORGYI JENŐ) KÖZPONTI FŰTÉS, SZELLŐZTETÉS ÉS VÍZVEZETÉK BERENDEZÉSI :::::::: VÁLLALAT :::::::: BUDAPEST, Vili, 8AR0SS-UTGA 88. SZ, TELFF0N: JÓZSEF 8-97. >■> MOCSONYI-UDVAR.

Next

/
Oldalképek
Tartalom