Fővárosi Hírlap, 1920 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1920-04-28 / 18. szám

2

Budapest, 1920. április 28.

teni még', hegy a főváros igen. élénken érdeklődik a tőzsdeadó behozatala iránt is és így valószínű, hogy legközelebb erre is rákerül majd a sor.

Az igazi Lucza-széke

Bevégezték a kikötő-ankéteket

Azok az ankétek, amelyeknek hivatása a csepeli kereskedelmi lés ipari kikötő, raktárterületeinek megállapítása, az elmúlt héten állandóan folytak és. a tanácskozások ebbe a hétbe is belenyúltak. A fontosabb ankétek a következők voltak:

kedden: a szénkikötő dolgában, csütörtökön: a darabáru-forgalomról, szombaton: a kőről, kedden: a petróleumról.

Ezzel az ankétjeit sorát be is fejezték és a bizottság most már minden érdekeltséget meghallgatott. Az ankétek nem szűkölködtek (jellemző, sőt derűs epizódokban sem. Az egyik kereskedelmi érdekeltség résztvevője, aki 1898-ban is részt vett már hasonló ankéteken, nem minden malicia nélkül Jelentette ki:

— Sajnos, a kikötő ügye ma is ott v a n, ahol; húsz esztendő előtt volt. Ugyanezt az ankétet már 1898-ban is: megtartották és azon akkor is szerencsém volt résztvenni. A különbség csak az, hölgy akkor az emberek még lelkesedtek. ma meg jobbára szkeptikusak. A tervek is változtak azóta. Először a G o n d a-fléile tjarv volt divatban, aztán a H o s z p o t z k y-íéle, most pedig a harmadikféle tervet van szerencsénk üdvözölni.

A kereskedelmi kikötőre vonatkozólag a kereskedelmi körök véleménye; az, hogy e 1 a s z t i k u- sankell a terveket megcsinálni. Az elv: rajzoljuk meg a tervet nagyban, építsünk kicsiben és hagyjunk lehetőséget a fejlesztésre. Akkor az álltam csinálta a kikötőt, ma azonban nalgy része van benne a fővárosnak is, ami reményt ad arra. hogy ezúttal biztosabban haladunk a megvalósulás felé. Különben már lélpiil is a parttal és ez annyit jellent, hogy a z

é P

i ti k

e z

é s í

1

:öb

b é

a 1

3 b a h a

gy

n i

n e

m

1 e

h e t

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

■ X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Négy évig sztrájkoltak—a sertések

1916 márc. 17.—1920 ápr. 21-ig- — A budapesti lakosság éhségsztrájkjának sikere

Budapest életének az elmúlt hétien nagy izgalmai voltak és tudni kell. hogy mindez az izgalom az élelmiszer-piacon összpontosult. A napilapok valóságos hadiiö'lentéseket produkáltak azokról az eseményekről, amelyek a piacokon, légióként pisidig a mészárszékekben kialakultak. A hús árának esése olyan szenzációja volt Budapestnek, amilyennel nem minden esztendőben találkozunk. A főváros lakosságának sok elhibázott forradalma után végül jött az éhségsztrájk, amely szintén forradalmi lépés volt és amely sikerült is. A hús után a többi élelmicikkek ára is zuhant, úgy hogy a hét elejéin még 24 korona volt a spenót, ugyanazt a hét végén 2 koronáért lehetett kapni és pedig olyan mennyiségben, hogy Dunát lehetett volna velíej rekeszteni.

A főváros közélelmezési ügyosztálya azonban április 21-i két történelmi dátumként jegyezte föl. Nagy oka van ennek, amit Budapest minden polgárának érdemes megtudnia. Ezíetn a napon volt szerencséje ugyanis! hosszu-hosszu idő után a budapesti henteseknek a budapelsti állatvásáron eleven, sőt igazi sertéseket üdvözölhetni, öser- tésségeik ugyanis esztendőkön át haragban voltak velünk, visszavonultan éltek és ha imitt-amott mégis részletekben szerencsénk volt hozzájuk, akkor kerülő utakon érkeztek el hozzánk. A közélelmezési ügyosztály megállapítja, hogy az utolsó sertéshez 1916 március leikén volt szerencsénk. Ezen a napon lépett életbe a maximállás, ami tisztelt sertés-barátainkat teljesen elidegenítette tőlünk. Négyesztendős duzzogás után most injeig- békéltek és mi hisszük, reméljük, hogy a felelevenített barátság tartós és bensőséges lesz.

Hogy azonban ez az örömünk ne legyen zavartalan, a hét végén újra felszöktek a húsárak, aminek

A kormánynak a budapesti községi választásokról a nie/mzetgyüiliés elé terjesztett törvényjav asillataJ az elmúlt héten sok tárgyaláson ment keresztül. Letárgyalták ajzit a képviselő- házban egy hevenyészett ülésen a budapesti kereszténypárti nemzetgyűlési képviselők, majd a nemzetgyűlés közigazgatási bizottsága Haller József képviselő előadásában. Végül beható, báróim estét igénybevevő vfta fejlődött ki erről a kérdésről a Keresztény Nemzeti Egyesülés pártjában, ahol a hét végéig a javaslat első 11 pontját tárgyalták le. Ezek után a tárgyalások utáni befejezettnek kelilt tekinteni, hogy

a törvényjavaslatból a mai formájában semmi esetre sem lesz törvény,

amint az előrelátható volt és amint azt a Fővárosi Hírlap, ismerve a kérdésben felmerült aggodalmakat, előre jelzett.

A Keresztény Nemzeti Egyesülés1 pártjában elhangzott kifogásokat körülbelül a következőkben foglalhatjuk össze:

1. A 3. §-nál többen kívánják, hogy a, főváros rendszeresített állásban levő tisztviselője, vagy alkalmazottja nem lehet a, törvényhatósági bizottság tagja. Azt mondják, hogy a múltban is sok bajtól mentette volna meg a 'fővárost, ha egy-két tisztviselő bent ülhetett volna a közgyűlésben.

2. A 3. §-nál hiánynak mondják azt, hogy nincs benne a szakaszban egész kifejezetten, hogy a. fővárosnak kölcsönt adó bankok főtisztviselői. vagy* igazgatósági tagjai nem lehetnek tagjai ,a közgyűlésnek. Ezt — mondják — a legsúlyosabb inkompatibilitási esetnek kellene minősíteni.

3. Az 5. §-nál helytelenítik, hogy a községi választásoknál a választók ugyanazok lehetnek, mint akik a nemzetgyűlési választók voltak. Itt nagyobb megszorítást kivannak a helybenlakás tekintetében, nevezetesen azt kívánják, hogy csak az legyen választó, aki legalább 1914 január 1-je óta Bud a pesten l a k i k.

4. A 8. §-nál két kifogás- is van. Tiltakoznak az ellen, hogy .a választhatóság a négy polgári elvégzéséhez legyeim kötve. Ez — mondják — a mai demokratikus elveknek .nem felelhet meg többé. Ha a nemzetgyűlésben minden kvalifikáció nélkül valló kisgazdák ülhetnek, miért kell akkor a községi választásoknál a választhatóságot igy' megszorítani. Ez esetleg azt jelenthetné, hogy például Mahun ka Imrét sem lehet majd megválasztani, aki pedig a Eriedrich-párt városi szakértője. A másik kifogás viszont, hogy itt nem tartják elégnek az J914 óta valló helybenlakást, hanem e helyett 1908 január 1-je óta való helyben- lakást kö vetelmek.

5. A 11. §. iái kock'ar ewdszeres választásokat írja elő. Az ez ellen való kifogásokat már iSr mertette a/f óvárosi H.i r 1 a p.

6. A 13. §. azokat a személyiségeket -sorolja föl, akik állásuknál, tisztjüknél fogva tagjai a közgyűlésnek. Itt sok uj ötlet merült fel a (főváros társadalmának különböző köreiben. Többek közt azt kívánják, hogy hivatalból tagjai legyen a törvényhatósági bizottságnak a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, az ügyvédi kamara elnöke, a budapesti tankerületi fö- igazgtó stb.

7. Sok helyen aggodalommal néznek a kormánynak a törvényben (22. §.) biztositandó ama joga elé,

az az oka, hogy a budapesti közönséget az áresések kimozdították az éhségsztrájk védelmi vonalából. A derék mlélszárosok az előnyomuló hadakat 10—12 koronás ár|emelés pergőtüzével fogadták, ami valószínűleg arra a jobb belátásra fogja kényszeríteni a közönséget, hogy még egy darabig passzivitásban kell maradnia, mert a mészárosok még nem puhultak meg eléggé. A vevők tartózkodása, a kilátásban levő .nagyobb felhozatal és az uabóil előbujó meleg idő mindenesetre változást hoznak a drágaság klélrdésé- ben, amely újra megkisénli most fölütni a fejét. Es talán segítségünkre lesznek ebben a derék sertések is, amelyek négyévi visszavonultság után újból szerencséltettek bennünket ezen a héten.

hogy a b e 1 ii g y m i m i s z t e -r a íőpolgármes- t e r (kormánybiztos) előterjesztésére, vagy meghallgatásával ia t ö r v é n1. y h a t ó s á g 5 bizottságot feloszlathat j a, ha a törvényhatóság olyan eljárást tanúsít, amely az állam érdekét, vagy! a főváros jólétét veszélyezteti, vagy a közigazgatás eredményes működését k i z á r j a. Ezt egyrészről a főváros autonómia j á in a k teljes megsemmisítésé m e k tekintik, másfelöl lazt mondják, hogy igen kétélű fegyvert adnak egy esetleg alakulandó más kormánynak a kezébe. A KNE-pártjában is varnak, akik ezt megfontolandónak tekintik, nagyjában azonban nem kívánják -a szakasz törlését.

Ami most már az eddig megejtett tárgyailá- sok pozitív eredményét illeti,, ezeken1 teljesen megbukott a Folkusházy-féle kockarendszer és a közigazgatási kerületenkint egyenlő számú mandátummal való választás mellett döntöttek, kérdés ma már mindössze az, hogy a választás a többségi elven alapuljon-e vagy arányos választások legyenek.

amely utóbbi a kisebbségi képviselet megvalósítását jelentené, de úgy tudjuk, ez elleni meglehetősen nalgy m animoizitás. Elejtették egyben a négy polgárihoz kötött választhatóságot is. Szó van még a D’Hondt-féle aránylagos választási rendszerről! is. A köziigajzgatási kerület tek szerint való választás megnöveli a városatyák számát is, miért ebben az esetbein a tiz kerület mindegyike husz-husz képviselőt küld a képviselőtestületbe és igy a húsz hivatalból tag személyiséggel együtt a tervezett 200 helyett 220 tagja lesz a közgyűlésnek.

Külön keli megeiülékezni a javaslat egy újabban észrevett hiányáról!.’ Ez a kétség újabban

a tanács mandátuma

körül merült föl. A kérdés ugyanis az, hogy az uj közgyűlés megválasztása után negyven napra tartandó tisztújító szék által megválasztandó magisztrátusnak mennyi időre szól a mandátuma? Ez tudniillik nincs benne a javaslatban. Ha a javaslatnak ebből a résizéből változtatás, nélkül! törvénty lesz, akkor a természetes és észszerű válasz csak ez lehet: a tanács mandátuma hat éves, mert a javaslatban nincs megmondva, hogy nem hat éves. Ezzel -sízembeu azonban megint az! a furcsa, hogy <ai közgyűlésinek magánlak viszont csak 1922 december végéig vainl mandátuma. Megeshetilkl tehát, hogy akkor mlegint hoznak egy törvényt, amely esetleg megint megfoszthatja a tanácsot mandátumától. Maga az a tény, hogy a főváros tisztviselőit iniem; életfogytig választják, igen súlyos keresztje a tisztviselői karnak, de ha e|zt még ilyen másféléves mandátumokkal suiltyo'sbbitják, akikor igazán nem lesz öröm Budapesten polgármesternek, vagy tanácsnoknak lenni. Kérdés, hogyan lesz kedve az ilyen tanácsnak alkotó munkára vállalkozni?

UJ és használt

ZSÁKOK és PONYVÁK

vétele és eladása

KLEIN SÁNDOR

Telefon : 81-18. Vl.f Eötvör-utca 8.

Megváltoztatják a budapesti községi választásokról szóló törvényjavaslatot

A közigazgatási kerületenkint való választás terve győzött — Izgalmas tárgyalások a kereszténypártban, és a parlament közigazgatási bizottságában