Fővárosi Hírlap, 1920 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1920-04-28 / 18. szám
Budapest, 1920. április 28. 3 Május 1 ■én — házbéremelés Ferdinándy igazságüg-yminiszter nyilatkozata Szokatlanul érdekes, nem mindennapi közönséggé!! telt meg zsúfolásig vasárnap délelőtt a Vigadó elsőemjetleti nagyterme^ Budapest háztulajdonosai gyűltek össze, hogy panaszaikat, amelyeket már közel öt esztendeje hangoztatnak, nyílt, gyűlése« demonstrációval hozzák a közönség és a kormány tudomására. A nagygyűlés lefolyásáról! beszámoltak a napilapok, megemlítették, hogy Kmetty Károly egyetemi tanár, Mahunk'a Imre országgyűlési képviselő ismertették a háztulaúdonosok panaszait és H e 1 t a i Béla, a Háztulajdonosok Szövetségének iigyvezetö-eilnöke ismertette azokat a követeléseket, amelyekkel a szövetség a kormány elé járul. H e 1 t a i Béla komoly és értékes előadásban ismertette a háztulajdonosok mai helyzetét és rámutatott arra a lehetetlenségre, hogy mig minden téren visszaállították a magántulajdont. — addig Budapest háztulajdonosai még ma sem komoly tulajdonosai házaiknak. Nincs rendelkezési joguk, nincs rendelkező módjuk és kezeiket rigorózus rendeletek kötözik meg — úgy, hogy mindennek nevezhetők, csak háztulajdonosoknak nem. A felszólalások komoly és érdekes] sorozatából egyszerű volt megállapítani, hogy Budapesten a komoly ipar megindulását csak egyetlen lánc köti: a háztulajdonos mai tarthatatlan helyzete. Az összes iparágaknak épitő lélsi javító munkát mindig a háztulajdonos adott.. Amióta a háztulajdonos nem javíttathat, nem renoválhat, téljes az ipar pangása. A fennálló rendeletek, a lehetetlen bérfizetési viszonyok mellett egyetlen háziúr sem javíthat, egyetlen iparos se kap munkát. — így nemcsak a nemzeti vagyont képviselő bérház megy tönkre — de a munkátlanság- ban elzűllik, elposhad az ipar is. Munkátlan épitő- mestereink. szerelőink,, tetőfedőink, ácsaink, épületasztalosaink és lakatosaink kénytelenek lesznek a nyomor elől külföldre menekülni, ahol van munka és akad munkaalkalom. Az ipar végtelen pangásán egy okos rendelettel azonnal segíteni lehetne. A háztulajdonosoknak adják meg a jogot a házaikkal való rendelkezésre, ez majd magával hozza a négy év óta szünetelő renoválási és építési munkák azonnali felvételét. Ha a háztulajdonosnak érdemes lesz megint törődni a házával, ha a" ház komoly" tulajdona lesz újra, akkor maid azonnal megkezdődik a munka. Akkor majd egymásután jelenik meg a házakban a szerelő, a kőműves, a festő, az asztalos, a bádogos, a lakatos létei előszedi mindazokat a javítanivalókat, amelyek már a háború első esztendeje óta várnak reparálásra. Budapest valamennyi iparosa egyszerre kenyérhez jut. Budapest valamennyi iparosának meglesd a munka lehetősége és a magán- tulajdon komoly szankcionálásával elkezdődik az aktiv munka, az egyetlen lehetőség az ország talpra* állításához. A háztulajdonosok jogos kérésüket 8 pontban foglalták össze és> egy küldöttséggel eljuttatták az igazságügyminiszterhez. Dr. Ferdinándy Gyula igazságügyminiszter átvette a háztulajdonosok kérését tartalmazó memorandumot iéls igazságos elintézésit ígért. A Fővárosi Hírlap munkatársa felkereste az i g a z s á g ü g y m i n i s z t <e r t. aki az ..igazságos elintézés“ módozatairól a következőket volt szi\es mondani: _ A háborús étet mélyen belenyúlt a magánjogba és olyan korlátokat állított fel, amelyeket csak egy hosszas koinszolidáció ré\ éti tudunk egyenként széjjel törni. Ilyen koriját van ma íi ház és tulajdonosa között. A háztulajdonos nem élvezi ma tulajdonának békés birtoklását. Ez olyan anomáliái, amin egy konszolidációra készülő államban okvétlenül segíteni kell. Meg kell adni a lehetőséget, hogy a háztulajdonos tényleg a ház tulajdonosa, birtokának élvezője legyen. _ Fz nem egyszerű és nem könnyű munka. Re ngeteg aizi ember Budapesten, annyi az uj lákó, hogy máskép közöttük rendelt teremteni nem'lehet, mint a magántulajdon) megszorításával Természetesen ez arra vezetett, hogy' a rend el étek és rendelkezések sorozatai lehetetlenségeket hoztak létre. Én ezen, gyökeresen változtatni kívánok. Elismerem, a mai bérek tarthatatlanságát és olyan megoldást fogok május elsejére megkísérelni, — amely a háztulajdonosok jogos igényeit a lehetőségig kielégítse. — Első sorban al tisztviselők lakbérpótlékát ÉJoKwasiJíi/eMp fogjuk felemelni, hogy a lakbéremelés újra súlyosan épen a fix .fizetéses osztályt ne érintse, azután a fővárossal folytatandó közös megbeszélések alapján olyan béremelést engedélyezünk, amelyből fedezhető legyen az állami, a községi adó, a vizáij és egyéb fizetendő közigazgatási járulék. A házbéremelés igy a terheket arányosan elosztja és lehetővé teszi, hogy a háztulajdonos valamit kapjon birtoka révén. — Hogy a háztulajdonos a szükséges renoválásokat végrehajtani képes legyem, a lakbér- emelés megállapításánál tekintetbe fogjuk venni a lakók es üzlethelyiség bérlők mai anyagi viszonyait és valószínű, hogy a jó módhoz mérten fogjak a házbéremeléseket engedélyezni.- Május elsejére meghozzuk a lakásrendelet revízióját és megszüntetjük a mai anomális tarthatatlan helyzetet. Az igazságügyminiszter megértő nyilatkozata igy reményt kelthet arra, hogy május elsejétől a háztulajdonos. ha nem is teljesen, de valahogy mégis komolyabb tulajdonosa lesz ,a házának, mint ma. • • • A köztisztviselők és a világítási árak. A F ő v árosi Hírlap irta meg először a köztisztviselők pamaszát. amely a világítási árakról szólott. A március elsejére visszamenőleg felemelt villany- és gázárak tekintetében ugyanis a főváros tar.ácsai kivételt tett a főváros alkalmazottaival és ezek a jövőben is a régi áron kapják a gázt és a villanyt. Több köztisztviselő a Fővárosi Hirla p-hoz fordult, tegye szóvá ia;zt a méltánytalanságot, hogy a fővárosi alkalmazottaknak megadott kedvezményben mcm részesülnek a köztisztviselők, holott a főváros alkalmazottai mindenkor megkapják — akárhányszor állami segedelemmel — ugyanazokat a kedvezményeket. amikben a köztisztviselőknek irésziik van. A Fővárosi Hírlap felszólamlását a nemzetgyűlésen Budává r y László KNE-párti képviselő interpellációja követte, aki nemcsak a köztisztviselők, de a kulturmunkát végzők, elsősorban az újságírók számára is követelte a kedvezményt. Dömötör Mihály belügyminiszter azonnal válaszolt az interpellációra és szavai után biztosra lehet venni, hogy a belügyminisztérium módosítani fogja a tanács határozatát és pedig úgy. hogy a gázt és villanyt a köztisztviselők is a régi áron fogják kapni. Telitalálat érte a tanácsot. Telitalálat érte a tekintetes tanácsot a kis budai ágyúból, amely tulajdonképen nem is működik. A dolog eredete az, hogy ,a budai reáliskola erkélyén a múlt század közepe óta pontosan déli tizenkét óraikor egy kis ágyút sütöttek *1. Akiinek nem volt órája, vagy nem volt ideje megnézni. annak is tudnia kellett, hogy dél van. A bol- sevizmus, amely itt hagyta a csúf, a rosszulsikerült pesti szobrok egész tömegét, beszüntette ezt a kedves öreg szokást. Vagy tán ágyúra volt szükségük és ezzel az erkélyi kis pattantyuval akarták meghó- ditani a világot. A románok persze szintén féltek mindem lövöldözéstől ,és csoda, hogy a gyerekek kapszlis puskáit és parittyáit össze nem szedték. Ám H: bolsevizmus is kiszenvedett, a románok is kirnasi- roztak, a budaiak pedig pár aláirásos kérvényben fordultak a tanácshoz: adják vissza nekik a kedves, meghitt, öreg déli pukkanást, mert anélkül, hisze* úgy megszokták, a levesnek sincs elég jó ize. A tanács sok ajában-bajában bizony megfeledkezett a budai ágyúról, ami még nem háborította fel a jó budaiakat, de amikor ujesztendőkor újra megsürgették kérésük teljesítését és mind máig nem történt semmi, most már ige» zúgolódnak a tanács ellen. Es igazuk van ja budaiaknak. Fél esztendőn át sürgetnek valamit. amit egyetlen tollvonással elintézhetett volna a tanács. Most aztán nekiirányozták ágyújukat a tanácsnak, amelyet telitalálat ért: elmentek á kormánybiztoshoz. akinek nyilván több érzéke lesz a kedves, öreg tradíciók iránt és a budaiak remélhetőleg megint ágyuszóra ebédelhetnek. A budaiak és a Közúti. Meglepetve olvassuk a kitünően szerkesztett Budai Naplóban a következő kis megrovást kalandot: Csak gyalog juthat el a szegény ember az óbudai uj temetőhöz its Sándor Pál csak szónokol, de ezt a rövid távolságot a Vörösvár i-ut végét ő 1 nem akarja kiépíteni. Az óbudai egyházközség most ismét a főváros tanácsához fordul, hogy szorítsa a Közútit, mply kötelezettséget vállalt a Kossuth Lajos-utcai koncesszió elnyerésekor a temetőhöz vezető vonal kiépítésére. Itt nincs pardon, akármilyen drága most az építkezés. Adja el a Közúti Szász Károly-utcai palotáit és rögtön lesz rá pénze. Hát ami a panaszt illeti, jogos és annak eliminálása méltányos is lenne. Csak épen a kívánság van rosszul adresszálva. S á n d o r Pál ugyanis ezidö szerint dolga felöl artmyit szónokolhat, amennyi neki jólesik. A Közútival tudniillik némi kis baj esett még a Károlyi-forradalom második napján1. Államosították. városiasitották, vagy ahogy tetszik X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X A budaiak teliát egyelőre ne keressenek Sándor Pál hosszú szónoklatai és iá kiépítendő rövid útvonal között összefüggést, mert Sándor Pálnak egyelőre tényleg csak rövidebb és hosszabb beszédekben van meg a működési területe, mig a legrövidebb és a leghosszabb villamos vonalak kiépítése a kereskedelmi kormánynál tartozik. Az Újságkiadó Tisztviselők Egyesülete vasárnap Sümegi Vilmos elnöklete alatt tartotta rendes közgyűlését az Újságkiadók Otthonában, amelyen elnök beszámolt a múlt év eredményeiről. Ezután a választásokat ejtették meg, amelylcn közfelkiáltással újra Sümegi Vilmost választották elnökké. A tisztikarba beválasztanak: Gáspár Márk, Keleti Lajos és Pór Géza, mint alelnökök; ügyvezető-igazgató: Szilágyi Miklós; főtitkár: Szalmás Arnold és 15 igazgatósági tag. Az ui igazgató formás beszédben köszönte meg megválasztását, amelyben a kar erkölcsi tekintélyének emelését tűzte ki pnogrammjául, A Kert-mozi megnyitó előadása szombaton este zajlott le impozáns ünnepség keretében. A meghívott közönség előkelő Soráibiám ott láttuk a minisztériumok, a főváros, a különböző hatóságok kiküldötteit, a pesti előkelő társiaidalom, az író- és művészvilág, nemkülönben a sajtó s a mozi- és a film-szakma reprezentánsait, akik mindannyian, osztatlan tetszéssel fogadták a teljesen újszerű, nivós vállalkozást. A Kert-mozi, amely ,ai legfrissebb és egyben a legkellemesebb nyári .szórakozóhelye a fővárosnak, a modern, filmprodukció klasszikus remekműveit tűzte műsorára és megnyitó hetében a Harakiri cimií pompás és látványos japán filmjátékot mutatja t>e- ezen tu! naponta 1/28 órai kezdettel tart folytatólagos előadásokat, amely előtt Hollay Kamilla mond prológust. fi TŐKE • • • Gazdasági koncentráció A tőkekoncentráció« folyamat egyre inkább tért foglal a magyar pénzpiacon. Ma még csak suttognak, holnap már beszélnek, holnapután pedig már félmultban emlékeznek meg olyan bonyolult és nagyszabású tranzakciókról, amilyenekről azelőtt álmodni sem mertek. A személyi érzékenységek, amelyekről azelőtt senki sem akart lemondani, ma már számba sem jönnek, a tárgyi differenciák,' amelyek miatt régebben kész tranzakciók is meghiúsultak, ma az első percben áthidalhatók. A koncentrációs folyamat megindult és többé fel nem tartóztatható. Bankok, takarékok, biztosítók és számos iparvállalat körében egyéb se hallik. mint fúziók, érdekközösségek, tőkeemelések legendája. A Magyar-olasz bank volt az első nagy, koncentrációs alakulat, kétségtelen azonban, hogy hamarosan újak fogják követni. Az idei rendes közgyűléseken egy sereg rendkívüli bejelentés fogja meglepni a — részvényeseket, akik azt hitték, hogy az ő részvényük nem osztható és nem szorozható. A kamarai választások az erők egyesitiélsét (eredményezték. Ideje is, hogy véget érien a marakodás a kereskedelem és' ipar berkeiben és mindenki, aki áldozni tud és akar, sikra szálljon a magyar kereskedelem és ipar reorganizációja érdekében. Olyan nehéz gazdasági viszonyok közt lélünk, annyi restanciánk van a cselekvések terén, hogy végre meg kell lennie a gazdasági békének is, legalább is egymás között. Lánczy kivételes egyénisége hiányozni fog