Fővárosi Hírlap, 1920 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1920-04-07 / 15. szám

Kilencedik évfolyam Budapest, 1920 április 7-én 15. szám ri?yfcii»aiiiniiiaiiiaiiiniiio»iia»Haii»oi»o»iniiiDiiiPHí^imamaiiiammiia»HPiiiamaiiiniiiauiaiiiHiiiqui< &T.ÖF1Z.BT&S1 JtRJTKt Egész évre 1 '* f> K. Fél évre ............— f>0,K. Sí gyes szdtmok ftuplia- MA a Madió hivat atban. Városi, politikai és közgazdasági hetilap Felelöm szerkeszti. t DCLCSÓ Emii Megjelenik minőén mmem ■ ddn. Szerkesztőség ém kiadóhivatalt VJ. kér. Szív-utca 18. suba Telefon oemmeomemen 137-19 A kormánybiztos Sipőcz Jenő dr. kormánybiztos nyilatkozik a Fővárosi Hírlapnak a községi választásokról, a tanácscsal való együttműködésről, a fővárosi iskolák államosításáról és arról az akciójáról, amelynek célja, hogy a kormány rendezze „ a főváros pénzügyeit hivatalosan még nem adott programmot, szán­dékai sem túlságosan ismertek, de abból a nyi­latkozatából, amelyet a Fővárosi Hírlap munka­társa előt't tett és amelyet mai számunkban köz­elink, képéit alkothatjuk jövő tevékenységének. Mindenekelőtt meg kell állapítanunk, hogy azok csalódtak benne leginkább, akik rémregényekbe •llő feladatokat akartak a kormánybiztosnak elö- irni. Sipőcz Jenő dr. nem jött ilyen étvágygyal a városházára, nemi fog tanácsnokokat friistö- kölni, alpolgármestert ebédelni és polgármestert vacsorázni. Komoly időkhöz mért komoly em- *er, higgadt és határozott, tudatában van fel­adata nehézségének, de van benne eltökéltség arra is, hogy cselekedni aikiar. A főváros tanácsa és a bölcs mérséklet álláspontjára helyezkedett akkor, amikor az együttműködést lehetővé leendő, maga közeledett és’ személyesen üdvö­zölte a kormánybiztost. Igy.állván a dolgok, lekerült a napirendről az a kérdés, amely hónapok óta' vitás volt. Most wiár senki sem fogja firtatni, törvényes-e a kormánybiztos küldése, senkii sem fog a régi aggodalmakon rágódni. A kormánybiztos itt van, barátként jött és lelkében Budapest sze- retete él. Összeütközés nincs, békés, nyugodt, a lakosság összességét boldogító munkára van szükség. Tuil vagyunk a! forradalmi állapotokon, túl vagyunk a kormánybiztos kinevezésének •lső izgalmain, meg kell indulni a konszolidáció felé, amelynek első és legfontosabb lépése a községi választások megejtése lesz. Ha majd a nép adta mandátummal rendelkező törvényha­tósági bizottságunk lesz, akkor jutottunk el althoz a törvényes stabilitáshoz, amelyet 1918 cktóber 31-ike felborított és amelyet azóta helyreállítani nem lehet. A kormánybiztos azonban addig sem ma­radhat tétlen, amig a közgyűlés összeül. A fő­városnak olyan sürgősen megoldandó válságai vannak, amelyek nem tűrik a halogatást. 1 udja ezt a kormánybiztos is és épen ő maga mutat rá nyilatkozatában a pénzügyi bajokra. És va­lóban üres kasszákkal nem lehet szociálpolitikát csinálni, nem lehet utakat burkolni, csatornákat javítani, kislakásokat építeni, de még csak a tisztviselőket sem fizetni. Ilyen viszonyok kö­zött nem bárja el a; főváros, hogy az állam 168 millió koronájával tartozzék és nem tud segí­teni akkor sem magán, ha az állam nem enged lát neki olyan jövedelemforrásokat, amelyek jogosan a fővárost illetnék meg. Ezt eleget ma­gyarázta, kiabálta, sírta a kormányok egész so­rozatának. Mindegyik kormány megértő jóindu­latról beszélt, de p'énzröl egyik sem szólt. A mostani kormány elküldte bizalmi emberét a városházára. Ha ő fogja mondamii, hogy a fővá­rosnak ezekben a dolgokban igaza van, akkor a kormánynak nem csak el kell azt hiinmie, de cselekednie kell. És ha Sipőcz Jenő dr. ezt el­éri, akkor egy milliónál több lakosú város őszinte háláját biztosítja magának. Sipőcz Jenő dr., a főváros kormánybiztosa, egy hetet töltött el eddig hivatalában. Az első hét, egész természetesen, a szükséges információk meg­szerzésével, a főváros ügyeiben való orientálódással telt el. Erre az orientálódásra Sipőcz Jenőnek ke­vés idő kellett, hiszen nem igen nevezhetett volna ki iai kormány olyan kormánybiztosit, aki a fővá­rosi dolgokban annyira otthon van, mint épen Si- pőca Jenő, aki tizennégy esztendeje városi tiszt­viselő és ki mint hivatalnok nemcsak napi robot- iát végezte el. hanem érdeklődéssel, tudásvággyal nézte a főváros egész adminisztrációját és amikor végigment a városházán, mindenkor nyitott szemek­kel járt. így természetes, hogy rövid egy hét alatt tisztába jöhetett feladatával, úgy hogy az első hét végén, a hét keddjén, már érdembevágó tárgyalá­sokat kezdhetett egyrészt a főváros vezetőségével, másrészt a Keresztény Nemzeti Egyesülés pártjá­nak városi albizottságával Sipőcz Jenő személye tette lehetővé azt is, hogy a kormánybiztos és a főváros tanácsa között súrlódások nem állottak be. A tanács ugyanis, bár jóleső tudait számára, hogy az eddig egyedül viselt sulyos felelősség megoszlik, mégis a törvényesség kérdésében aggodalommal fogadta a kormánybiztos kinevezésének tervét. Ezt az aggodalmat enyhí­tette az a körülmény, hogy a kormánybiztos sze­mélye nemcsak a főváros ügyeinek ismeretét, de azok iránt való megértő szeretetet is garantálja. Ez volt az oka annak is, hogy a tanács nem hogy op- pozicióra nem szánta el magát, de igen megfe­lelő formában üdvözölte is a k o r m á y- biztost. Ami most már a kormánybiztos programúdat illet:, az legelső sorban politikai vonatkozású. Leg­főbb célja a keresztény és nemzeti gon- di o 1 a t n a k ai í ö v á ros ii g y e: i in: e k intézé­sébe való bevitele és a községi válasz­tások előkészítése. A kormánybiztos a köz­ségi választások megejtését igen sürgősnek tartja, aminek nemcsak az az oka. hogy a keresztény kurzus győzelmét ez a gyorsaság csak biztosít­hatja, hanem az iß, hogy' végre meg akarja szün­tetni azt az interregnumot, lamelv törvényhatósági bizottság hijján immár másfél esztendeje uralkodik a városházán. Sipőcz Jenő dr.-t utoljára a tisztiügyészség egyik kényelmes, csendes dolgozószobájában láttuk, akkor már sokat emlegették nevét '■a politikában. Ebbe a szobába azonban nem hatolhatott be a po­litika. itt egy szorgalmas munkás keze alatt gyors és termékeny munka folyt. Husvét hétfőjén az uj városházán, a főpolgármesteri hivatal ékes termé­ben tisztelegtünk nála Nyugob, mérsékelt, hig­gadt. okos. de határozott ember benyomásét tette ránk. Budapest negyvenkétéves kormánybiztosa ko­molyan fogott hozzá munkájához és minden szaván megéreztük, hogy legfőbb ambíciója nem a hatalom­nak kihasználása, hanem az, hogy használjon ennek a városnak, amelyet .szeret és amelyet mindnyá­jan szeretünk. / * Azzal kezdi a kormánybiztos, hogy bár a sajtó­nak munkájában, vart támogatását sokra becsüli és kéri is. nem adhat interjút. — Nem tartom a dolgokat ma meg annyira éretteknek, hogy nyilait kozni lehetnie! róluk. Hivatalbalépésem óta a sajtó képviselői közül még senkinek sem adtam nyilatkozatot, dacára annak, hogy a .napilapok is erősen sürgették, hogy nyilatkozzam programmomról. Bár a Fővárosi Hírlap számára többször lesz majd mondanivalóm és súlyt helyezek a lap támo­gatására, ezúttal kérem tekintsenek el önök is attól, hogy interjút adjak. — Bizonyára vannak — mondottuk — olyan kérdések, amelyekről megvan már Méltóságod ki­alakult véleménye és amelyek érettek arra, hogy a közönség is halljam róluk. Például a községi vá­lasztások dolga erősen foglalkoztatja a közvéle­ményt. — Az a reményem — felelt ai kormány- biztos, — hogy a községi választásokat május hónap körül megtarthatjuk. Ez azonban ter­mészetesen legelső sorban a nemzetgyűlés mimikájától függ, ettől függ, hogy Budapesten miikor választhatjuk meg a törvényhatósági bizottságot. A választások m;ineműségének alapelveivel még teljesen nem vagyunk tisz­tában. Voltak ugyan eddig is fontos tanács­kozások, sőt bizonyos kérdések tisztázódtak is. így például eldöntött dolog a virilizmus eltörlése. A többi alapvető kérdéseket e hét keddjén egy itt, az én elnöklésemmel tartandó értekezleteim fogjuk megvitatni. Ezen az ér­tekezleten egy részről a főváros lesz képvi­selve, Folkusházy alpolgármester ur jön el Thiirring urrail és' más munkatársaival, más­részt pedig itt lesznek a Keresztény Nemzeti Egyesülés pártjának városi albizottságának kiküldöttjei. Ez az értekezlet dönt többek közt arról is, hogy a községi választásokat nem­zetgyűlési, vagy közigazgatási keriiletenkint ejt\ük-e meg. — Úgy láttuk, hogy méltóságodnak a tanáccsal való normális együttműködése biztosítva van? -- kérdeztük.- Azt hiszem, igen. Remélem, nem lesz semmi akadálya annak, hogy békésen együtt dolgozhassunk. Erre elsősorban a ta­nácsnak abból a lépéséből meritek reményt, hogy eljöttek és megfelelő formában üdvözöl­tek. Azt hiszem,, a barátságos közeledésnek a jele az, hogy tiszeletüket tették. — Arról értesülünk, hogy a kultuszminiszter ur tervbe vette a fővárosi iskolák államosí­tását. Van-e erről méltóságodnak tudomása és milyen álláspontot foglal el ebben a kérdésben? Értesültem róla, hogy a kultuszminisz­ter ur azon az állásponton van hogy a fővá- . rosi iskolákat államosítani kell. Részleteseb­ben, behatóbban eddig a dologgal nem foglal­koztam, mert hiszen ez természetszerűen a kultuszminiszter feladata. Az én véleményem különben az, hogy a leghatározottabban he­lyeslem a tervet. — A főváros pénzügyi helyzetéről mi a véle­ménye méltóságodnak? — Tudatában vagyok annak, hogy a fő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom