Fővárosi Hírlap, 1919 (8. évfolyam, 1-52/a. szám)
1919-01-08 / 2. szám
2 porképződés nélkül lehet az elfuvarozó automobilokba tölteni, hasonló eljárás szerint, mint ahogy most a postaszekrényekből veszik ki a leveleket. Változást fog szenvedni az utcák liszloga- gatása is, mert a mai majdnem kizárólagos kézimunkát nagy részben szintén elektromos üzemii seprőgépekkel fogjuk pótolni, mely gépek hajtásához szükséges elektromos áramot, mint már mondottam, a szemétégető fogja szolgáltatni.- Igen természetes, hogy mindez vsak lassú tempóban, fokról-fokra haladva fog megvalósulni, de mivel a főváros egyik legsürgősebb teendőjét képezi, különösen a szemétégető telepek építése minden egyéb uj közmunkát kell, hogy megelőzzön. Kesyedfé! millió tiszti btfzKolftokFB A forradalom és a leszerelés bonyodalmai A forradalom és a leszerelés nehéz és zavaros napjai sokszorosan nehezek voltak a főváros katonai ügyosztályára nézve. A Fővárosi Hírlap ismertette azt a sziszifuszi munkát, amelyet az az ügyosztály Bukovszky Viktor tanácsnokkal, Schubert Ernő tanácsjegyzővel és' Vita Ede számtanácsossal az élén a leszerelés napjaiban, hallatlap katonai tömegek türelmetlen támadása között végzett. Ugyanakkor, amikor a katonák ezreinek kezéhez juttatták a leszerelési pénzeket és hatvan bizottsággal dolgoztak a különböző kaszárnyákban, gondjuknak kellett lenini arra is, hogy a lakáshiány veszedelmével tengődő Budapesten az ideözönlő katonatisztek éjszakára fedél nélkül ne maradjanak és, ha mást nem, minden.kirtek legalább egy nyugalmas, kényelmes ágyat juttassanak. Budapesti embernek, aki ismeri a lakásmizériákat, nem kell külön lefestenünk azokat a küzdelmeket, amelyeket az izgalmas napokban egy-egy ágyért meg kellett vívni. A katonai ügyosztály "zen a téren is kitett fugáért. Még csak arra sem tekintett, hogy kinek van/, vagy kinek nincs joga a főváros vendégszeretetét igénybe venni. Aki fedél nélkül volt, azt ,a katonai ügyosztály valamennyit lakáshoz juttatta, bár a fővárosnak ez a humánus, becsületes és emberszerető intézkedése rengeteg pénzébe került. Természetesen a katonai igazgatással az illetéktelen költségeket megtérítteti. Baj- njos, abból) a negyedíélmdlióból, amit a ezzel a szállásra való igényük megszűnt, mégis az főváros pusztán az 1913-ik esztendőben átvonuló tisztek beszállásolása címén költött el, még csak fele sem térti! meg abból az összegből, amivel az állam törvényszerűen hozzájárul. A dicséretes, ötletes és fáradhatatlan munkáról, amelyet a katonai ügyosztály ezen a téren végzett, a következő tudósításunk számol be: Szállodai és hónapos szobák. Az utolsó háborús esztendő természetesen nem hozott a katonai beszállásolások körül jelentősebb változást. A katonai ügyosztály munkája 1918-ban ezen a téren is minden elismerést megérdemel. A háború során többször változott a beszállásolások mértéke és volt nagyobbszámu beszállásolás is, mint az utolsó esztendőben, de az 1918-ki számok mindenesetre élénk világot vetnek az egész háborús munkára. A katonai ügyosztály úgy a keleti, mint .nyugati pályaudvarra kirendeltségeket állított, amelyek huszénnégy órás szolgálatot teljesítettek. A vonatokkal érkező katonatisztek a pályaudvaron a kirendeltségtől azonnal megkapták szállásukat, úgy hogy már a pályaudvarról meghatározott célponttal indulhattak el. A főváros katonatisztek elszállásolására állandóan szobákat bérelt és bérel még ma is Budapest ö s s z e >s s z á 1 1 ó i b a n. Ezeknek a szobáknak száma jelenleg 367 c(s pedig 539 férő helylyel. Az olyan tisztek számára, akik állandóan Budapesten laknak, a katonai ügyosztály hónapos szobákat is bérelt. Ilyen hónapos szoba közel kétezer van. Vannak azonkívül úgynevezett foglalt szobák, amelyeket, mintegy száz darabot, időközönként vesznek igénybe. Tömegszállások. A beszállásolások körül nagy szolgálatot tesznek az úgynevezett szálláshelyek. Ilyenek az Andrássy-uti, Nádor-utcai, Áldá,s-utcai és Golgotautcai összesen 823 férőhelylyel. Ezek tulajdonképen tömegszállások, ahol akárhányszor száz tiszt is jut egy szobába, közöttük előkelőbb rangú törzstisztek is. A tömegszállásokra leginkább ások tisztek jutunk, okii^. csak egy-két napig tartózkodnak Budapesten és a rövid átutazási idő alatt elviselhetik a tömegszállás kényelmetlenségeit is. Tiszti szállók házi kezelésben. Az elszállásolás terén különben a katonai ügyosztály akkor szolgált legkiválóbb és legpraktikusabb ötlettel, amikor két tiszti szállodát rendezett be a főváros házi kezdésében. A két szálloda közül az egyik a Mária-utca 56. látják az emberek, hogy Szende pénzügyminiszter komolyabban veszi az ő „nem akarok vagyonokat íátni“-ját, mint Linder vette annak idején a maga „nem akarok többé katonát látni“-ját: hát elnémult az effelől való okoskodás, helyeslés és tiltakozás. Puszíitó-járvány a kapupénz-ügy is és kapupénz már régen nem lesz a világon, amikor még mindig akadnak majd vitázó felek, akik emiatt az egymás haját tépik. Es mikor a pesti ember mindezeken a témákon kitlesitette a pennáját, akkor leül é\s megírja a maga egyéni nyílt levelét Wilsonhoz és megrajzolja a maga külön térképét a keleti Svájcról. Azt mondják, hogy egy-egy szerkesztőségbe ma átlag naponta harminc nyílt levél érkezik Wilsonhoz ad- resiszálva, a rekordot azonban az a szerkesztőség tartja, amelyhez mértföldes távirat érkezett ezzel a kéréssel: T o v ábbi t s á k k é r e m az alábbi táviratot Lenin elv társ hoz M o s z k v a, K r e m 1. Mondanunk sem kell, hogy a .szerkesztőnek megborsozott a háta és a sürgöny még akkor sem engedett neki nyugodt éjszakát, amikor régen a papírkosár fenekén volt. \z általános lefegyverzés olyan arányokban indáit meg Magyarországon, hogy ma már a rendőrök is szuronyos puskával járnak és a polgári tízparancsolat legfontosabb pontjává lett, hogy: távozás előtt ne felejtse el az ágyúját m a- gaval vinni. Éjszakánként az ablakom alatt Tvan lövöldözés van, mintha az ember a Szemere Miklós szentlőrinci telepén laknék és egyetlen viBudapest, 1919. január 8, szám alatt, a másik pedig a Csengety-utca 25. szám alatt van. A Mária-utcai szálloda köriil- belől másfél esztendeje van üzemben, Papp Béla kezelőfőtiszt vezetésével, akinek gazdaságos munkája a főváros számára igen nagy' megtakarításokat hozott. A Csengery-utcai szálloda egy garni szállóból alakult és ma is Hamburg Szálloda néven szerepel. Amikor, mintegy négy hónappal ezelőtt a főkapitány és a tanács meg- inditották akciójukat a garni szállók ellen, -a Hamburg-Szálló tulajdonosa föl akart hagyni üzletével, a;mi tudomására jutott a katonai ügyosztálynak és igy sietett az átvonuló katonatisztek beszállásolására rendkívül alkalmas szállodát a maga számára r/kvirálni. Ez alatt a négy hónap alatt a Hamburg Szállót Schmidt István kezelőfötiszt vezeti rendkívüli rátermettséggel, úgy, hogy a beszállások ndó tisztek között állandó versengés van arra nézve, hogy ki jusson a népszerű Hamburg Szállo- dáb?>. A két kezelő főtiszt természet, sen csak a gazdasági vezetést látja el, mig egyébként a szállodák katonai igazgatás alatt állanak. . Azokon a tiszteken kivül, akik természetben kapnak szállást, van körülbelül 250(1 tiszt, akik szüleiknél, rokonaiknál, vagy ismerőseiknél nyernek elhelyezést és ezek a fővárostól -szálláspénzhozzájárulást kapnak. A forradalom és a leszerelés. Az elszállásolások körül természetesen sokszor igen nagy nehézségekkel kellett megküzdeni, igy többek között a forradalom napjaiban és a leszerelés heteiben. Ezekben az időkben valósággal a tisztek tömegei ostromolták a katonai ügyosztályt és az is termeszem,s, hogy ezekben a tumultusokban rengeteg igény-jogosulatlan tiszt is módot nyert arra, hogy részt kÍrjén a főváros vendégszeretőből. A térparancsnok,ság értesült ezekről a dolgokról, úgy hogy kénytelen volt kiszállani a katonai ügyosztályba, ahol még ma is kirerdeltséget tart, amely fölülvizsgálja és ellenőrzi, hogy csak igényjogosult tisztek juthassanak ingyen lakáshoz. A megrohanás napjaiban a tanács kénytelen volt a hadügyminiszterhez felterjesztéssel fordulni, amelyben kijelenti a tanács, hogy a leszerelés alkalmából a nehézsége k a leküzdhetetlenségig fokozód i a k/' Szám-" tálán alakulat tiszti személyzete, mint például nemzetőrséghez, rendőrséghez, védönséghez és népőrséghez beosztott tisztek vették igénybe az átvonulási szálláshelyeket. Voltak olyan tisztek, akik már leszereltek és még mindig csökönyösen ragaszkodtak ^álláshelyeikhez. A saját maguk által bérelt szobákban lakó tisztek egész hónapra szóló szállás bórhnzzáinrulási utalvánvt kantak s bár Ip.s/prolvén. gasztalás az lehet, hogy csak hadd lövöldözzenek, igy legalább megvan a remény, hogy egyszer mégis csak elfogj? a muníció. Lám azonban a köz- biztonság mégis csak fejlődőben van, mert amíg a Rákóczi-uti ütközetben még a bálósnpkás emberek szőnyege alatt kereste a rendőrség a revolvert, az álreudőrség pedig a gyémánt fülbevalót, addig a minap a Rock Szilárd-utcában felállították a gépfegyvereket, mert ötven darab önmagával tehetetlen rokkant tüntetni vonult föl. A karhatalom azonban egyszer a héten meglehetősen megjárta. Úgynevezett vaklárma miatt kellett kivonulnia a Magyar Világ kávéhá.z elé. Történt ugyanis az, hogy meghívók jelentek meg, amelyek g y ülésre i n v i t á 1 t á k m i n d a z o - k a t, akiket Tar ,n aj? kúriai bíró t a n á- csa a háború alatt elítélt. Azt mondják; hogy ezekből az árdrágítókból és egyéb csirkefogókból egész hadsereget lehetne felállítani, de mondják azt is, hogy Tarnay volt ?z árdrágítók Karaffája, aki vérbiróságot ült fölöttük. Mondom, ilyen érdekes gyülekezet össze ülésért) 1 lévén szó, kivonult a rendőrség, katonaság, a tűzoltóság. Megjelentek a riporterek is, sajnos, azonban Tarnay kedvencei közül még csak az összehívók sem érkeztek meg. Netü volt ennél sokkal érdektelenebb az a másik gyűlés .sem, amelyet pénteken délután a Klauzá'-té- ren tartottak meg. Érdekes, hogy ebben a demokratikus világban az összes résztvevők kocsin érkeztek meg — lévén a gyiilésezök maguk a derék b é r k o- e.sis segédek. Tessék elképzelni: négyszáz bérkocsi sorakozott fel a téren, amely a gyűlés után úgy nézett ki, mint az Erzsébetién amikor ősszel zsurt tartanak a tarlóit ágakon a verebek. A Klauzál-téren azonban a bérkocsisok hagyták ott nyomaikat, antePESTI ELET Bölcsek és tudósok, akik polgári értelemben kezelték az életet, meghaltak Budapest számára. Ma a pesti élet kaptafája Marx lett. Vitatkozni, harcolni csak árról lehet, vájjon a szőnyegen forgó kérdést hogyan magyarázná a .szocializmus német apostola? Hadik Karolinától Kun Béláig folyik a rette ne :es szócsata és olyan ez, a város, mint egy nagy-nagy szónokló száj, egy nyitott torok, amely odvas fogakból szőtt koszorúval ékes. Gyűlés-gyűlést követ és a legklasszikusabb mind között mégis az, amelyet a katonadiákok — miután minden ülésterem állandóan le van foglalva, — példátlan ötletességgel az Abbázia kávéház e l é hivtak össze. Az, ember elképed, mi lesz i.t majd, ha a választási kampány is megindul már legközelebb. Plakát piakát hátán, gyűlés gyűlés hátán, röp- irat röpirat hátán. Ha van egy versem, amelyet a legutolsó szenylapocska sem hajlandó leközölni, nem ijedek meg, hanem kinyomatom plakátnak és kira- . gasztatom a legelőkelőbb kávéház ablakába. íme a szellemek szabad versenye. Általában a gondolkozás, a vitatkozás, a cikkirás özönvize fenyegeti Budapestet. Szerkesztők statisztikát csináltak arról, hogy milyen témákról érkezik be a legtöbb rossz cikk. Ma a bolsevizmus és a tulajdon szentsége, vagy nem szentsége vezet. Pár hét előtt még a nemzetiségi kérdés vezetett, amelyet azonban az okkupáló seregek egészen egyoldalúan oldottak meg. Valóságos cikközönt indított meg a birtokreform is, amelyen azonban a politikai élet vezetőinek sikerült úgy összegabalyodni, hogy a laikusok c titáni küzdelem lattara végre elhallgatlak. Nem kevésbbé izgató volt a vagyonadó kérdése is. miután azonban
