Fővárosi Hírlap, 1919 (8. évfolyam, 1-52/a. szám)
1919-01-08 / 2. szám
-Budapest, 1919. január 8. 3 egész hóra szóló hozzájárulást követelték. Töméseden jelentkeztek olyanok is, akik a leszerelés napiáig voltak elhelyezve — köztük sok főiskolai hallgató, «szabadságolt és menekült tiszt — és Szállásoltál vár.vuk meghosszabbítását kérték. Mindezeknek a tanács nem volt jogosult tovább szállást adni, viszont a Lakáshivatalnak se volt módjában ezeket a földönfutó tiszteket bútorozott szobákkal ellátni. Nem volt tehát olyan hatósági szerv, amely lakásukat biztosíthatta volna. Nem maradt más hátra, minthogy a katonai ügyosztály, a főváros súlyos anyagi megterheltetéséVel bár. de tovább is gondoskodott róluk. Mindebben a nagy fejtörésben még arra is jutott módja a katonai ügyosztálynak, hogy külön -gondoskodjék a rokkant, beteg és idősebb tisztekről, akiket valamennyit külön szobákban helyeztek el, a tömeglakásokra pedig csak a fiatal és egészséges ti,sz- .ek kerültek. Negyedfélmillió. Hogy mindez mibe került a fővárosnak, azt néhány számadattal tudjuk bemutatni. A szálBudapesttel, a fővárossal, a régi politika, pmelyet mindörökre megfojtott a forradalom, nem igen törődött, E sorok írója- egyszer in- tervjut kért Khnen-Héderváry Károly gróftól, a munkapárt elnökétől, Budapest IV-ik kerületének követétől olyan dolgokról, amelyek speciálisan Budapestet érintik. A gróf ötölt-hatolt és kijelentette, hogy a főváros ügyeit nem ismeri, nem tudja, hogy szükség van-e uj fővárosi törvényre és nem tudja, mi fán terem a főváros autonómiája. Ez volt a magyar politikusok álláspontja a főváros ügyeivel szemben minden- , kor a forradalom előtt. Alig egy-két politikai párt volt, amely érezte azt, hogy Budapest tu- 1 aidonkénen az ország sz've és minden attól függ, az egész ország vérkeringése a szerint történik, amint azt a szív irányítja. A forradalommal letűntek a horizontról az elvtelen és programmtalan, vágy legfölebb százados programmal rendelkező politikai pártok. A nagyszerű kialakulásban tulajdonképpen még csak most születnek meg az igazi programrnok, amelyek azonban a pártoknak valóságos szent- irásai lesznek. Razziát tartottunk ezekben a programmokban, amelyekből kiböngésztük azoIyeknek eredete a dohánypótlékkal telt pipák nyálka- oldó természetére engedte következtetni a kutató bölcset. A vitában, amelyet majd a városi néptanácsban fognak folytatni az ötszörösre emelendő bérkocsitaksa körül, jó lesz ennek a gyűlésnek a hiteles jegyzőkönyvét felolvasni. — Mi nem akarunk többé csirkefogók, zsarolók, gazemberek lenni. Rabszolgák vagyunk. Este nem mehetünk haza. cirkálnunk kell'és uta.st zsarolunk a d d i g, amig össze nem szedjük azt a legkevesebb 70—80 koronát, amit a gazda követel tőlünk. Szomorú és fájdalmas vallomások ezek, amelyek — szeretjük hinni, öntudatra ébredt emberek uj életre való fogadalma. De mi van a bérkocsis gazdákkal? Erre is megadták a választ:- A bérkocsis-segédnek szemtelenkedni, rabolni, zsarolni kellett. Ha nem- zsarolt, rúgta a -gazda, ha zsarolt, rúgta a közönség, a rendőrök, az újságok, mindenki. Ha az ember vallani kezd. nincs vége az őszinteségnek: K i t a n i t o 11 betörők voltunk, kijátszatták Velünk a taxit. Az ember naivan megkérdi: vájjon kik lehettek azok, akik betörőkké tanították ki a bérkocsissegé- ucket és kik lehettek azok, akik kijátszatták velük a taxit'? Mi nem felelünk erre a kérdésre: feleljenek majd a városi urak, ha a taksaemelés dolgában dönteni fognak. Mi csak angyalian kellemes csengését halljuk a borízű hangnak, amely bizto-sitott bennünket a bak t-erék birtokosaival való őszinte együttműködés le- he.őségéről. Hogy is mondta Luk á c S' elvtárs? Indákban és magánlakásokban elhelyez.tt tisztek Szállásaiért az utolsó évben 2,461.-162 koronát fizetett ki a főváros, inig a Mária-utcai szálloda évi bére 58,000 koronát, fönntartási költségei pedig 30.113 koronát, együttvéve 88,113 koronát tesz'ki. A Hamburg Szálló évi bére 40,000 korona, fönntartási költségei azonban az első négy hónapra még nincsenek kimutatva. Mindez.kre az 1918. évi költségvetés az átvonuló katona-ság beszállásolása címén 1,500.000 koronát irányozott elő, amiből a kincstári illeték címén 650,000 korona térült volna meg, tehát a főváros azá'.t: 1 a kiadott összegnek még, csak felére se tarthat igényt. A leszerelés idején a főváros, hogy a tisztek elhelyezésére emelje a férőhelyek számát. a Margitszigeten igénybe veit egy nyolcvan ágyas férőhelyet, amely az Jött a XVII. helyőrségi kórház üdülő telepe volt. A margitszigeti szálláshelyet a főváros szintén saját kezelésében tartja fönn, a személyzetet a város fizeti, a katonai kincstár csak a zsoldilletékkel járul hozzá a költségekhez, amit aztán a főváros kiegészít. kát a terveket és követeléseket, amelyek ele- venbevágőan érintik a főváros ügyeit is. Az országos és községi ügyek között a szigorú demarkációs vonalat meghúzni, merő lehetetlenség: hiszen Budapest polgárai az államnak is polgárai. \ tallózás nem volt túlságosan eredményes és el kell mondanunk, hogy ma a szociáldemokrata Programm az, amely leggazdagabb a községi kérdésekben való követelésekben. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a polgári pártok el akarnák hanyagolni a főváros •ügyeit. Sőt ellenkezőleg, mi azt várjuk, hogy ma, amikor intenziven részt vesznek a főváros ügyeinek intézésében, sürgősen meg fogják alkotni önálló, mindentől független, a pártok alapelveiben gyökerező városi programújukat is. Annál inkább is szükséges ez, mert — sajnos — ma-holnap, legalább is, amíg a béke- tárgyalás nem dönt, az ország legfőbb reménye ebben a szépséges metropolisban összpontosul. A hat, ma számottevő politikai párt programújából kiszakított várospolitikai részek, vagy legalább olyan részek, amelyek a főváros lakosságát is érintik, itt következnek: — Becsületes, öntudatos, önzetlen vörös proletárok akarunk lenni, hogy sz.eresse,nek bennünket, jm-int e m b e r.t. Es ne gyűlöljenek többé. És ebben a pillanatban nem szeretnénk mást tudni, mint hogy hol van Lukács elvtárs standja? München jut eszembe, ahol annak idején, amikor még a háború előtti idegek nem is voltak olyan érzékenyek, csaknem kitört a forradalom, mert két pfenniggel fölemelték a sör árát. És Ruprecht herceg — nem akarom sérteni a forradalmi önérzetet — talán meg tudná csinálni az ellenforradalmat, ha máról holnapra olcsó és békebeli sört tudna csapol- tatni természetesen kellő mennyiségben. Lám dunaiunk meg az a rongyos kapupénz história mént olyan igen az emberek szivére, hogy a hirtelen föllángolt tűz már-már a belügyminiszteri szék bársonyát nyaldosta. A Munkástanácsban parázs vita kerekedett belőle és érdekes, hegy maguk a házimesterek is állást foglaltak a hatalmasnak tnondható jövedelem ellen. Ez aztán az israzi proletárönérzet. Csoda-e aztán ilyen körülmények között, hogy a belügyminiszternek szinte félóránként kellett bulletint kiadni a beteg Kapupénz őfensége egészségi állapota felől. Hát bizony ez a küzdelem a jövő árnyékát veti előre. A múlt emberei, akik teli marokkal szórták a pénzt, mert könnyen jutottak hozzá, ezt a csatái nem tudják megérteni. Az egyszerű, .iszta, munkás élet harcai ilyenek lesznek majd. Hiába, nagy időket élünk. Amikor győz a vagyonadó, ugyanakkor megbukik a kapupénz. Ki hitte volna ezt csak fél esztendő előtt is? Országos Polgári Radikális Párt. \ Radikális-párt programmja tulajdonképen most van iiiOgszöNtgezcs alatt. A programul szépségeit «izmiban tiéliáin mondat is, amelyek jobbára csak be\ ez.ctésiil szolgálnak jellemezhetik. Eszméljen magára az eiub.riség mondja a< Programm és vegye kezébe a magit sorsát, nehogy megsemmisüljön a katasztrófák sorozatában. Népek és osztályok vak viasko- dása helyébe az emberiség tudatos össztmikn- dései kell tenni. Városi vonatkozásai a programúinak tulajdon- kép nn még nincsenek, de érezhetők ezek már az alapél vekből, amelyek között végtelenül finomult, igaz és emberi gondolatokat találunk.- Anyagi, szellemi és erkölcsi érdekek egyenlően fontosak az emberiség boldogulásához. Ehhez a boldoguláshoz minden embernek joga van. Minden ember felelős a többiek boldogulásáért. A nagyobb képességgel fokozottabb felelősség is jár. Döntse el minden ember maga, meúnyi felelősséget vállalt. Amit ez a programul az állami életre mond, az teljes-érvénnyel bir a városi életre is.- Ami mindenkinek közös érdeke, az ne legyen a politikai harc tárgya, hogy annak megvalósulása föltétlenül biztosittassék. A kisebbség ne uralkodhassék a1 többségen, a többség ne zsarnokoskodhassék a kisebbségen. A gazdálkodás tekintetében ti város számára legfontosabb az az elv, hogy a fogyasztásnak kell alárendelni a termelést. Minden termelés arra irányuljon, hogy minél több és hasznosabb jószág álljon rendelkezésre. A kultúráról ezeket mondja a Programm: A civilizáció terjesztése és kiépítése sohase történjék a kultúra rovására. Az anyagi kultuirát úgy szolgáljuk, ha a valódi szükségleteket minél közvetlenebbül és természetesebben elégítjük ki. A szellemi kultúrát úgy növeljük, ha hasznos ismeretek és világos képzetek tanításával arra képesítjük az embereket, hogy az élletet áttekintsék és úrrá legyenek fölötte. Az erkölcsi kultúra tegye m cgingat b a trti a n na u lelkekben az emberi értékekbe vetett hitet és az emberi örök sorsközösséget. A Károlyi-párt. A Károlyi-párt uj programmja Károlyi Mihálynak december 2.2-én a, Fővárosi Vigadóban tartott beszédében van lefektetve. Eszerint a polgároknak és dolgozó népnek tömörülnie kell, ha biztosítani akarja a forradalom eredményeit.- Ez alá a zászló alá — mondta Károlyi - csak azok sorakozzanak, akik őszintén vallják a szociáldemokrata-párttal együtt, hogy a kapitalisztikus rendszer régi formájában fönn nem tarthp.tó, hogy a munkát meg kell becsülni, a testi munkát épp úgy mint a szellemit. Ebben a táborban csak azok egyesüljenek, akik ne m akarják a várost a falu ellen és a falu népét a városi lakosság ellen kijátszani. A íöldhirtokreformnál korlátozásként említette Károlyi, hogy annak olyannak kell lennie, amely a termelést ne csökkentse, hanem fokozza, mert ha a termelés kisebb lesz, ezt n e m- c s a k a ■ f a 1 ü s i, hanem a városi e m b e r i s m egér z i. Képtelenség azt kívánni, hogy a kataszteri mérnökök Magyarországból sakktáblát csinálj :t n a k, mert a v á r o s o k a t t e j j e L vajial, cukorral okvetlenül el kell látni. Ne m- c s a k a falu, de a város népéről is egy- a r á n t gondoskodni kell, a p o 1 g á r s á g- r ó 1 épp u g y, mint ti munkássá g r ó 1. A szociáldemokrata-párt. A szociáidemokrata-párt programmja régi és eléggé ismert. Ami a várospolitikát ebből elsősorban érdekli, az a választásokra vonatkozik. Az általános választói jog elvei alapján azt követeli a programul, hogy a községi választások két évenként történjenek. Követeli a községi hatóságok függetienitését, az összes testületek és hivatalnokok választását, azok felelősségét és szavatosságát. Érdekli a fővárost az is, hogy a szociálist^ Programm szerint közpénz vallási célokra nem fordítható. Követeli a Programm a közoktatásnak állami, megyei, vagy községi szervezését, a községi iskolák terheinek állami fedezését, a felekezeti iskolák megszüntetését, a yallástainitás eltörlését a nyilvános iskolákban, általános kötelező ingyenes oktatást és elBudapest és a politika böngészés hat párt programijában . . .
