Fővárosi Hírlap, 1919 (8. évfolyam, 1-52/a. szám)
1919-01-08 / 2. szám
Nyolcadik évfolyam 2. szám. Egyes példány Ara 80 fillér. Budapest, 1919. január 8-án |btiiamD»imína»iaiiiDuia»iiaiiiaiiiaiiiaiiiPiimiiiD»Tíai»Binnuininniiiniiiaiiiaiuaii»o»ia»iia»iiHiiiPmc EEÖflZE TÉSt TtjRJTKs Egész. évr>e .......... K. fe l évre ................ 20 ff. Eg yes számok kap fiatéit a kiadóhivatalban. Városi, politikai és közgazdasági hetilap felelős szerkesztő t DOLCSÓ Emil Megjelenik mindenszt dán. Szerkesztőség ém kiadóhivatal: VI. kér. Szív-utca ....... IS. szám Te lefon ............ I37-T3 Újpest ismét olt hatatlan és rési szerelmével üldözi Budapestet. Előbb virágénekekkel és gitárszóval igyekezett a szivünkhöz férni, most pedig a zord apához, Nagy Vince belügyminiszterhez fordul, hogy parancsoljon rá makrancos lányára, Budapestre, ne adjon többet kosarat a szerelmes és jobb sorsra érdé nos ifjú Újpestnek. Mi itt Budapesten nem vagyunk kérgesszivüek. mi is értjük a gitárszót, de gondolkozni is szoktunk. Mi magunk is elégszer álmodtunk a szép frigyről, álmodtunk Nagybudapestről, amely bennünket talán még Újpestnél is több joggal vonz maga felé. Beláttuk azonban, hogy mindez ma csak a holdvilágos esték ábrándja lehet és a zord apa, akinek egyformán kell gyermekei érdekét képviselni, nem fog a kényszerházasság mellett állást foglalni. Budapest százszor és ezerszer mérlegre vetette az egyesülés előnyeit és hátrányait. Megtette ezt a háború előtt is, a háború alatt is és ma is. A mérleg mindig egyformán mutatott. Legföljebb arról lehet szó, hogy az egyesülés ma, amikor Budapct lerongyolva és romokban heverve a maga sebeit gyógyítani és a maga stafirungját újból összeállítani is képtelen, igazan nem gondolhat arra, hogy olyan hozományt adjon Újpestnek, Kispestnek, Erzsébetíalvának, meg a többieknek, amilyet magyar mágnások valaha Amerikából hoztak. Tudjuk mi nagyon jól, hogy Budapestnek mérhetetlen szüksége van arra, hogy közbiztonságát és közegészségét a környék becsatolásának újonnan emelt sáncaival védje. Tudjuk azt is, hogy ezt a környéket Budapest éléskamrájává, termőföldjévé, házi gazdaságává, major- ■ ágává kell tenni. Ezek azok, amik a mi előnyeink lennének, de ismerjük ezzel szemben azokat az igényeket, amelyeket a csatlakozásért halálosan elszántan küzdő környék velünk szemben támaszt. De hogy adjunk nekik vízvezetéket, amikor Budapesten a negyedik emeleteken és a budai hegyvidéken szomjazik és mosdatlanul megy munkájára a lakosság? Hogy adjunk nekik pompás csatornahálózatot, amikor esztendők sora óta a magunk tervei is meddő rajzokban hevernek kitűnő mérnökeink asztalfiókjaiban? Hogy adjunk világítást, amikor Budapest utcái sötétek? Hogy adjunk iskolákat, amikor a mieinkben, francia katonák irodái vannak? Az Isten szerelméért! hogy létesítsünk kórházakat, fertőtlenítőket, amikor Budapestet járványok pusztítják és nyolcvanmilliós kórházépítési terveinket ad graecas calendas halasztottak? Sok szót ezután nem igen kell vesztegetnünk annak bizonyítására, hogy ez a házasság a mai, sőt talán a holnapi viszonyok között is, nem is könnyelműség, hanem katasztrófa lenne. Az állam aligha tud annyi pénzt adni hozománynak, hogy akár Budapestet, akár a környékbeli helységeket házasságképes állapotba hozza. Semmi, sem Újpest nem akarhatja azt, hogy az egyesülés pillanatában külön mértékkel mérjünk Budapest régi és eljövendő uj városrészei között. Nagybudapestről ma még csak álmodni lehet és senki se mondhatja, hogy ez az álom nem szép és hogy valaha, — de csak valaha valóra is válik. Addig, talán évtizedekig, meg- százszorozott munkával készüljünk az eljövendő boldog házasságra. • • é Az újdonsült városi szakértők tovább nyargalnak a vesszőparipán, anielyet tulajdonképpen már régen kilőttek alóluk. A városi néptanács terve már tökéletesen készen van, mindenki megnyugodott benne, hogy a pártok képviseletében jóindulata és lassan már hozzáértéssel is felszerelt emberek intézik Budapest ügyeit addig, amíg az uj választójog alapján összeülő törvényes közgyűlés átveszi jogait és kötelességeit. Ezzel szemben, mint nyáron az Adriában, újra és újra föl-iölmerül a hatvantagu kupak- tanács cápája, Nem irigyeljük a belügyminisztert, aki alig készül el egy életrevaló tervvel, máris halvasziiletett ötletek tulajdonosainak uj és uj ostromát kell visszavernie. Szerencsére a városi néptanács nem zavartatta magát és tovább dolgozik, a kupaktanács kitervelő> p csak hadd eln- szobázzanak a miniszternél. A szesz ellen olyan gigászi küzdelem fo dk Budapesten, amilyent csak imitt-amott álltunk valaha a Piave mellett, vagy a roltyiloi mocsarakban. A kormány minden ereiével nekilátott a munkához és sikerült is '.előkelő vendéglőkben, ahol müveit emberek itták meg ebédhez és vacsorához a maguk egy pohár sörét, rendet teremtené A kis korcsmák hátsó bejáratai azonban annál népesebbek. El vagyunk ragadtatva a gondolattól, el vagyunk ragadtatva a jószándéktól, mely az izgalmas napokban számkivetésre Ítélte az alkoholt, de be kell vallanunk, hogy Budapesten sohasem láttunk még annyi részeg embert, mint ma. A járvány megszűnt magától is, nem kellé'! vele túlsókat harcolni az orvostudománynak, amely, valljuk be őszintén, az ismeretlen bacilusokkal szemben teljesen tehetetlen volt. Most azután a járványbizottság uj harcra fegyverkezik. Be kell ismerni, hogy ezúttal idejekorán meggondolták és alapos tudományos fölkészültséggel kezdenek munkába, amikor a Iátütéses tífusznak akarnak gátat vetni. Szépen, becsületesen dolgozni akarnak és a járvány bízott súg szombati ülésén olyan nívót sikerült látnunk, amilyennel a városházán eddig nem igen találkoztunk. Az uj, a iölfrissitett bizottság megteszi a maga kötelességét és olyan ötlete' támadt, amire hónapokig nem jöttek rá a városházán. Az ötlet nagyszerű és elragadó, Európa népei tanulni fognak belőle. Röviden igy hangzik: nindeiuíron és min den eszközzel ki kell hordani Budapest házi szemetét. Hogy erre mindaddig nem tudtunk rájönni! Hózíjzemétből villamos emin Tízmillió szénkaloria megtakarítása — Csont feldolgozó gyár a szeméttelepen — Salakbó útburkolat — Pormentes háziszemétgyiijtés Balló Alfréd nyilatkozata A járványbizottság ülésén több felszólalás hangzott el arról, ami Budapestet már régóta nyugtalanítja: Budapest tele van szeméttel, amely ha nem mondható is momentán tragikus veszedelemnek, de maga a piszkosság érzete iis kész betegség. A polgármester még az ülésén felszólította B a 11 ó Alfrédet, a köztisztasági hivatal és G a 11 e i n Hugó dr.-t, a fuvartelep igazgatóját, hogy minél sürgősebben és minden költséggel gondoskodjanak Budapest köztisztaságáról. Mindez azonban csak pillanatnyi segítség: az igazi nagy reneszánszot Balló igazgató készíti elő, aki nagyszabású terveiről a következőket mondta el a Fővárosi Hírlap munkatársának: A főváros köztisztaságügyének a közel jövőben nagy átalakuláson kell keresztül mennie és előtte oly feladatok állanak, melyek megvalósítása már régóta szükséges. Hogy eddig csak részben, igen kis részben valósultak meg. annak főoka a háború, mely épp akkor tört ki. amikor e feladatok megoldásához, hozzáfogtunk. Első legfontosabb teendő a pestszentló- rinczi szemétfeldolgozó telep modern kiépítése lesz, mely abból áll, hogy ti mostani elavult Cséry-féle szemétfeldolgozó rendszer részben való elejtésével a szemétválogatással kapcsolatos szemétégetést vezetjük be. A szemétégetés most kétszeres fontossággal bír, mert ennek segélyével szén és egyéb tüzelőanyag nélkül. csupán a háziszemétbö! évenként több mint tiz millió kalóriát termelhetünk, ami széninség idején igen sokat jelent. A háziszemét cz;időszerint ti szentlőrinczi telepen lévő szemétdombokon haszontalanul ég el és eltekintve az ekként veszendőbe menő sok kalóriától. a környék levegőjét is rontja, a talajvizet pedig megfertőzi. A szemétégetéssel kapcsolatosan több rendbeli uj üzemágat is fogunk a szemétfeldolgozó telepen létesíteni. Nevezetesen magunk fogjuk a szeméiből ki.érmeit csontot feldolgozni és abból csontzsirt, enyvet és csontlisztet gyártani. A csontliszt és az utcai szemétből nijáfrágyát lógunk előállítani, a szemétégetés után fenma- radó salakból pedig útburkolati köveket szóin- áékozunk készíteni.- A szemétégetés révén termelt villamos áramot elsősorban köztisztasági célokra fogjuk felhasználni. Ezzel hajtjuk majd a feldolgozó- telep összes gépeit, villamos üzeműre alakítjuk át a most gőzüzemű szemétszállító vasutat és elektromos automobilok bevezetésével átalakítjuk a mostani lófcgaíu szemétfuvarozást, locsolást és utcamosást automobil Üzeművé. Az erőforrást tehát, amellyel a szemetet a városból ki fogjuk szállítani és mellyel az utcákat locsolni, tisztítani és mosni fogjuk, magából a szemétből termeljük majd ki. Ezzel kapcsolatosan be fogjuk és be kell vezetnünk a pormentes háziszemét gyűjtést, mely abból áll, hogy minden lakást szabványos szemétgyűjtő ládákkal fogjuk felszerelni, mely ládák szerkezete olyan, hogy belőlük a szemetet
