Fővárosi Hírlap, 1919 (8. évfolyam, 1-52/a. szám)

1919-01-01 / 1. szám

Budapest, 1919. január 1. >* 5 Az njságirö átérezté Krúdy szavainak mélységes igazát, de szerencséjét mégsem tudta megalapozni. Két napig loholt galocsni után, de inég árdrágítók pinceraktáraiban sem tudott szerezni — mert a lába egy kicsit túlnőtt a galocsnik határain. A zsidógyiilés. A szerkesztő, aki ezt a történetet el akarta mon­dani, a nevetéstől folyton elcsuklott. Végül is a vá­rosházi újságírók megkérték, hogy Írja meg. így ju­tott a Fővárosi Hírlap ehhez a történelmien jel­lemző históriához: — Népvándorlás van most a szerkesztösegek- ben, — írja a szerkesztő — csupa gyiilésrendezö tüle­kedik az ajtók körül. Kommünikéket lobogtatnak a kezükben és arnig a sajtó egyöntetűen meg nem egyezik abban, hogy egyetlen sort le nem ad a gyűlési meghívókból, addig az emberek be nem fog­ják látni, hogy néhanapján dolgozni is illik. — Ebben a törtetésbeu is feltűnő volt a minap két, a keleti típus bélyegével ellátott arcú had­nagy, akik kipirulva, izzadtan, lihegve rohantak be a szerkesztőségbe. Végre nagy lelkendezve meg­szólalt az egyik: írtak az urak a ma esti zsidógyülésről? Ma este zsidógyiilés volt? — kérdeztem ál­máik odva. — Hallatlan, nem is tudnak róla, országos, vi­lág-jelentőségű nagygyűlés volt. Micsoda gyűlés volt az, uram! A másik izgatottan vágott közbe: — Mit? Az urak nem Írtak a zsidó,gyűlésről? Hát ez a gyűlés sem érdekes, mikor én két olyan pofont kaptam, hogy a szemem is s z i k- r á zott bel e? A gyűlés mindenesetre érdekes lehetett. KÍzpÍFoSkT háztartásit A lakásépítési akciónál már a központi ház­tartások elve érvényesül. — A cselédkérdés megoldása — Glücklich Vilma nyilatkozata Annál* a hatalmas akciónál, amelynek eredmé­nyeként a nyár végére alkalmasint háromezer bu­dapesti család jut lakáshoz, nemcsak a lakásínség pillanatnyi enyhítésének megoldásával foglalkoznak. Az akció keretein belül sok erősen aktuális kérdést is szeretne megoldani a kormány. Ennek a törek­vésnek tudható be, hogy a tervezett telepeken kü­lön gözmosódákat, gőzfürdőket építenek, ezeket ha­tósági üzemben tartják, de mind ennél ‘fontosabb a,z, amiről a félhivatalos kommünikék eddig csak egy mondatban számolták be, tudniillik, hogy az Erzsé­bet királyné-uton tervezett telep a központi háztar­tások rendszerén épül fel. Ez nem a.zt jelenti, hogy a régi minta után kö­zös konyhát építenek a házak mellé és nagyobb tö­megeket kényszerítenek arra, hogy közös konyhá­ról étkezzenek. A közös konyha rendszere tudva­lévőén csődöt mondott és az akció vezetőségének nem is az a célja, hogy régen rossznak bizonyult rendszert próbáljon feltámasztani. Itt egészen másról van szó. Arról, hogy minden házat már eredetileg a központi háztartás rendszeré­vel épitenek fel és ezzel típust teremtenek meg Bu­dapest jövendő építkezése és a polgárság jövő be­rendezkedése számára. A terv maga a feministáktól ered és éppen azért Glücklich Vilmát, a feministák egyesületének elnökét kértük meg arra, mondaná el, minő lesz részleteiben a központi háztartás rendszere. . Glücklich Vilma a következő érdekes nyi­latkozatában mondotta el azt, hogy miként képzeli a kérdés megoldását: —- A kormány lakásépítő akciójának vezető­ségében megvan már a hajlandóság arra, hogy központi háztartásokat létesítsenek. Ez a rend­szer mutatkozik ugyanis egyedül célravezetőnek a eselédkérdés megoldása tekintetében. Ha a kérdést komolyan tárgyaljuk, akkor azt mondhatjuk, hogy itt nem lehet egyoldalúkig sem a háziasszonyokat, sem a háztartási mun­kásnőket hibáztatni, hanem a mai helyzetet, amely a háztartásokban már tern felel meg a mai technikai fejlettségnek. Hogy például csak egy példát említsek meg, rá kell mutatnunk arra, hogy a mai rendszer mellett egy házban, ahol huszonöt, harminc vagy ötven tűzhely van, vala­mennyi tűzhelyen be kell fütetni, ami azt jelenti, hogy — ha ezt a munkát nem a háziasszony végzi — akkor a munka elvégzésére minden tűz­helynél. egy-egy külön alkalmazottra van szük­ség. Emellett ez a rendszer jelentékeny szénpa­zarlással is jár, ami a mai szénÍnségnél kétség­kívül nem utolsó szempont amellett, hogy a rend­szeren változtatni kell.- Helyes megoldást csak a központi háztar­tások létesítésével lehet elérni. Ezt mi feministák azért is kívánjuk, mert ezzel tehermentesítjük a kcifyérkeresö nőket. Ma a kenyérkeresö no kénytelen két ember munkáját végezni, mert amikor rendes munkájából hazajön, kell, hogy háztartását is el ássa. néni is szólva arról, hogy gyermeke neveléséről is kell gondoskodnia, ami­hez ilyen körülmények között alig marad ideje. Mindez megszűnnék, de a cselédmizériákon is segítve lenne akkor, ha egy központi szolgálat gondoskodnék minden házban a lakások takarí­tásáról és ezt a munkát képzett szakmunkások végeznék el. Emellett egy szakképzett óvónő vagy tanítónő vigyázna a kenyérkeresö nők gyermekeire azalatt, amig az anyák nincsenek otthon. A házban épült központi konyhában ké­szítenék el az ebédet, amelyet akár ételliften, akár más utón szállítanának fel az összes laká­sokba. Az uj házakat természetesen már ilyen rendszer mellett építenék meg. A lakás ezért éppen olyan intim maradna., mint volt ezelőtt, de lehet, hogy még intimebbé válna a lakók együttműködése, a jól képzett sza­kácsok, takarítási munkások munkája révén. Az összes lakások rendbentartását és a főzést né­hány szakmunkás elvégezhetné, ezek akár külön házakban is családjuknak élhetnének, de az is megfelelő megoldás lenne, ha részükre a ház felső emeletén építenének megfelelő elkülönített lakásokat. Glücklich Vilma érdekes nyilatkozatához csak azt az információnkat fűzzük hozzá, hogy értesülé­seink szerint a, nyilatkozatban elmondott szempon­tok vezettek a lakásépítési akció vezetőit az Er­zsébet királyné-uti telep megtervezésénél, ahol a bérházakat már a központi háztartások rendszerének alapján építik fel. #«• Nyolcadik évfolyamába lépett a Fővárosi Hírlap és a nyolcadik évben is ugyanaz marad ami volt: független, bátor, de komoly és igazságos kritikusa és króni­kása a budapesti életnek. Az olvasóközönség, amely nemcsak hozzánk szokott, de hozzánk is nőtt: a nyolcadik esztendő küszöbén is hű marad hozzánk és eddig talán soha nem látott figyelemmel kíséri annak a városnak az eseményeit, amely város legszebb, legfél­tettebb kincse 'lesz a megszabdalt, össze­zsugorodott Magyarországnak. Kemény Géza — tanácsnok. A városi nép­tanács legutóbbi ülésén, a tisztviselők választá­sának módjairól és a státuszrendezésről szólott a vita, amikor Buzáth János tanácsnok szólalt föl és; elmondta, hogy a tanácsnok-főjegyzői ál­lásnak ilyetén megkülönböztetéséinek ma már nincsen semmi értelme. A főjegyző valaha igen komoly funkcionáriusa volt a tanácsnak, ma azonban! a tanácsnok-főjegyző, mint az elnöki ügyosztály vezetője, a1 szó szoros értelmében vett tanácsnoki állást tölt bé. Ez a distinkció te­hát többé meg nem állhat. A néptanács tagjai általános helyesléssel fogadták Buzáth János fejtegetését és határozatot hoztak, amelynek ér­telmében a tanácsnok-főjegyzői állást tanács­noki állássá szervezik át. Ezzel Kemény Géza dr., aki a néptanács ülésére, mint tanácsnok-fő­jegyző ment be, valóságos tanácsnokként távo­zott onnan. Az uj tanácsnoknak a tanács tagjai melegen gratuláltak. Reméljük, a néptanács még egy copfos szépséghibát fog kikorrigálni. A régi rendszer óvatos és körmönfont bátortalansága, amely minden reformnál megnyilatkozott, ahe­lyett, hogy harmadik alpolgármesteri állást sziervezett v ölni a, csinált egy kimondhatatlan címet, amely szerint :a: harmadik alpolgármes­tert alpolgármesteri címmel és jelleggel felru­házott tanácsnoknak hívják. Ezt az ostoba kö­rülírást, amely eredetében a törvény kijátszá­sára hivatkozik, el kell törölni, annál is inkább, mert igen hamarosan esedékest lesz a negyedik alpolgármesteri állás kreálása' is. Tisztviselő választások. Hétfőn délután összeült a városi néptanács és megválasztotta a belügyminiszter által nemrég jóváhagyott státuszrendezés révén keletkezett uj állások viselőit. A választás nem volt zajos és izgalmas, de annál több időt vett igénybe. A Közalkal­mazottak Szövetsége az kérte, hogy amig az igazságos formát megtalálják, addig minden protekciótól mentesen tiszta rangsor szerint történjék a választás. A tanács ülésén Préusz Mór szólalt föl és kifejtette, hogy nem helyesli ezt a szamárlétrás rendszert, hanem igenis ki­vételeket kel! tenni, megtorolni a hanyagságot, mellőzni a rá nem termettséget, ellenben jutal­mazni az .érdemeseket és a tehetségeseket. A hét folyamán azután mozgalmas élet volt a vá­rosházán. A jelöléseket a tisztviselők bevoná­sával az alpolgármestereknél ejtették meg. Folkusluízy alpolgármester elnöklésével a köz­élelmezési és közegészségügyi ügyosztály je­löltjeit állapították meg. Sokkal zajosabb volt azonban az élet ezekben a napokban Déri al- polgármesernél, akinek elnöklésével a pénztári, számvevőségi, adóügyi tisztviselőket, majd az összes műszaki tisztviselőket jelölték. Minden alkalommal azt az elvet követték, hogy az idők nem lévén alkalmasak a büntetésre és a jutalmazásra, meg kell maradni sorrend mel­lett. Így lettek például egészen váratlanul Ságoáy Ottmár zenetanár és Drégely Gábor, szinmüíró-főmérnökökké. Hétfőn délután a ta­nács a jelöléseket teljes mértékben akceptálta és igy azokat választották meg, akik épen so­ron voltak. A jegyzőket, kerületi orvosokat, tiszti orvosokat és tiszti ügyészeket majd ja­nuárban választják, ha a teljes néptanács egy­beült. Betöltésre került a fogalmazói szakon huszon­kilenc tanácsi fogalmazói, tizennyolc tanácsi segéd- fogalmazói állás. Két szakelőadói állás, az árveszéki fogalmazási szakon négy árvaszéki jegyzői, három fogalmazói és négy segédfogalmazói állás. A mérnöki és műszaki szakon nyolc főtanácsosi, nyolc taná­csosi, tizenhárom másodosztály főmérnöki, tiz má­sodosztályú mérnöki, kilenc főtiszti és öt második osztályú tiszti állás. Egy gyógyszerészi állás. A ve­gyészeti szakon öt osztályos fővegyészi, hét második osztályú fővegyészi, hét második osztályú vegvészi állás. A statisztikai szakon egy segédtitkári, két fo­galmazói, két felügyelői, egy statisztikai másod osz­tályú főtiszti, egy másod osztályú tiszti és négy ke­zelőtiszti állás. A könyvtári szakon egy igazgatói, egy aligazgatói, egy főkönyvtárosi, egy második osztályú könyvtárosi, két segédkönyvtárosi, három második osztályú főtiszti, hét második osztályú tiszti állás. A levéltári szakon egy ullevéltárosi és egy le­véltári másod osztályú tiszti állás. Az állategészség­ügyi szakon négy aligazgatói, két elsőosztályu fő­állatorvosi, tizennégy második osztályú főállatorvosi, hét második osztályú állatorvosi állás. A közélelme­zési szakon egy községi lóhusiizemi igazgatói állás, öt közélelmezési aligazgatói állás, hat közélelmezési főfelügyelői állás, nyolc közélelmezési felügyelői, tizennégy közélelmezési második osztályú tiszti és tizennégy közélelmezési segédtiszti állás. A számve­vőségi szakon egy helyettes főszámvevői, hat szám­vevőségi főtanácsosi, huszonnyolc második osztályú számtanácsosi, negyvenöt második osztályú főtiszti huszonhat második osztályú tiszti állás. Az adósza­kon egy igazgatói, kilenc főszámtanácsosi, harminc másodosztályú számtanácsosi, negyvenöt második osztályú főtiszti, tizenhét másodosztályú tiszti állás. A végrehajtói szakon tizenhét második osztálya fő­tiszti és második osztályú tiszti állás. A pénztári sza­kon egy aligazgatói, hét első- és hét másodosztályú föpénztárosi, tizenegy második osztályú pénztárosi, nyolc pénztári másodosztályú tiszti állás. A köztisz­tasági szakon három főfelügyelői, három felügyelői, hét főtiszti, kilenc másodosztályú tiszti állás. A tűz­oltó szakon három tüzoltótiszti, két tűzoltó segéd­tiszti, egy műszaki másodosztályú tiszti állás. A gaz­dasági szakon öt főfelügyelői, hat felügyelői, két fő­tiszti, két első és egy másodosztályú tiszti állás. A kertészeti szakon egy főfelügyelői, egy felügyelői, négy főtiszti, öt második osztályú tiszti állás. A ke- zelősziakon hét segédhivatali főigazgatói, tizennyolc segédhivatali igazgatói, hetven kezelő főtiszti, ötveu másodosztályú kezelőtiszti állás. A szülésznői szakon egy kerületi szülésznői állás. A kórházi szakon két kórházi első- és egy második osztályú főfelügyelői, három kórházi felügyelői, négy kórházi főtiszti és hét második osztályú kórházi tiszti állás. Kibővítik a Palace-szállót. A Közmunkatanács a legutóbbi ülésén (foglalkozott ,a Palace-szálló kibő­vítésének tervével. A szálló megvásárolta az eddigi telke tőszomszédságában levő és a Csokonay- utcában levő telket. A benyújtott terveket azon ban a Közmunkatanács nem találta elfogadhatóknak, mert a tervek szerint a Palace-szálló az épitési sza­bályzatban megállapított maximálisan 21 méternél magasabb 'párkányzatot akar emelni. A terveket át­alakítás céljából visszaadták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom