Fővárosi Hírlap, 1919 (8. évfolyam, 1-52/a. szám)

1919-01-01 / 1. szám

6 Budapest, 1919. január L* A Garbai százezrei. G a r b a i kormánybiztosnak személyvszerint nem igen vannak százezrei, de legen­dásak lettek már azok a százezrek, amelyeket a fővárostól hetenkint immár példás pontossággal kérni szokott a kitűnő lakáshivatal céljaira. Igenis, nem mélíóztatik tévedni: a héten kérte a harmadik százezer koronát. Persze a tanács nem tért szó nélkül napirendre a dolog fölött, hanem az obiigát derültség után újból elhatározták, hogy mégis csak utánira néznek, mit csinál O a r b a i a töméntelen pénzzel? Egyben felhasználták a kedvező alkalmat és a kéz-kezet mos elve alapján elküldték hozzá Kondor Bernátot, hogy revar.sként a sok jó száz­ezer koronáért adja vissza a P i p e r k o v i t s ta­nácsnok véletlenül elrekvirált hivatalát. Szó volt ennek kapcsán a lakáshiányról is, amelyről megálla­pította a tanács, hogy legelső,sorban a Budapestre özönlő tízezrek okozzák. Elhatározta a tanács, hogy fölír a kormányhoz és kéri, hogy a nem idevalók elszállításával segítsen a bajon. Drágább lett a Széchenyi-fürdő. A tisztál­kodni szerető polgártársaik kriszkindlijéről nem felejtett el gondoskodni a Széchenyi-fürdő. De­cember 21-től kezdve ugyanis a fürdő újból fel­emelte az árszabást. A Thermal gőzfürdőjegy árát 6 K-ról 8 K-ra emelték fel, de minden más 50—100 százalékkal is drágult. A lábápolást pél­dául 1 koronáról 2 koronára emelték fel. A kéz­ápolás 5 korona1, férfihajfésülés is egy korona. A szalonfürdő ára 12 korona, izzasztópakolás 2 korona. De nem is kell külön izzasztópako’ás, enélkül is eleget kell kiizzadni annak, aki eze­ket az árakat fizeti. Szilveszter limonádéval. Ilyet sem értünk még meg, de most, amikor semmi sémi lehetetlen, ezzel is meg kell barátkoznunk. Igenis, feketekávét, limoná­dét és málnaszörpöt fogunk Szilveszter éjszakáján egymás egészségére üríteni. így határozott a mi­nisztertanács és akkor, amikor csak pár nap előtt történt a Rákóczi-uíi csata, az, egész polgárság lelkes tetszésével találkozik a limonádés Szilveszter. Es ha már a szesztélen üdítőitalokkal ünnepelt Szilvesz­tert dicsérnünk kell, nem mulaszthatjuk el följegyezni azt sem, hogy a városi néptanács már a miniszter­tanács határozata előtt és a Rákóczi-uti csatát meg­előzően a leghatározottabban állást foglalt ebben, a kérdésben. G 1 ü c k 1 i c k Vilmáé az érdem, hogy a Szilveszteri teljes szesztilalom ötletét felvetette. A rokkant mészárosok kívánságai. A rokkant mészárosok azzal a kéréssel fordultak a tanácshoz, hogy adjanak nekik fülkéket a központi vásárcsar­nokban. Azoknak, akik hadbavonultak cs már előző­leg fülkéjük volt a vásárcsarnokban, azoknak a helyükrejöttek kitelepítésével vissza is adták a fül­kéiket, más volt a helyzet azonban azokkal a rok­kantakkal szemben, akiknek sohasem volt fülkéjük a vásárcsarnokban. Ezeket mindössze az csábította, hogy a vásárcsarnokban olcsóbb bért kell fizetni, mintha boltot nyitnának. Ahogy a rokkantak minde­nütt azzal a meggyőződéssel lépnek fel, hogy a szer­zett jogukat mindenki köteles az ő számukra felál­dozni, itt is kijelentették, hogy a nagyobb vágók három-négy fülkéjéből vegyenek el. M a h r e r ta­nácsnok elreferálta ezt az ügyet a tanácsban é,s elő­adta, hogy a dolgot ilyen formában úgy sem lehet elintézni, mert annyi fülkét úgy sem lehet elvenni, mint amennyi hadirokkant mészáros jelentkezik. Különben is, akik három,-négy fülkét foglalnak le, sokkal megbízhatóbbak, mint azok, akik most jelent­keznek, különben sem lehet a meglevő jogokat el­kobozni. annyival inkább sémi, mert, ha a nagyvágók fülkéit elveszik, az egyenesen involválja, hogy mun- I kásokat kell elbocsátani. Pedig a meglevő munka- ! nélküliséget is csökkenteni kell, nemhogy azt mester- j ségesen fokozni akarnánk. A tanácsnok érvelését a tanács elfogadta. A Medgyaszay-Szinház délutáni előadásai. Újév napjának délutánján Haydn örökszép kis operája, a Patikus és a Háztüznéző cimii operett kerül színre, .lövő vasárnap, január 5-én délután ugyancsak a Patikus kerül szilire és az Incidens az Ingenborg- hangversenyeir, inig hétfőn, Vizkereszt napjának dél­utánján Paladilhes lírai operája, a Vándor és a Ház­tüznéző cimii operett vau műsoron. A féhárom órakor kezdődő mérsékelt helyáru délutáni előadások kei­két darabja között Medgyaszay Vilma, Vidor Feri és Nyáray Antal dalokat adnak elő. A hét minden es­téjén a bemutató előadások színdarabjai kerülnek ismétlésre hat órai kezdettel. Belvárosi Színház. Az ötvenéves férfi bemuta­tója szombaton lesz a Belvárosi Színházban. Hajós Sándor háromíölvonásos tragikomédiáját úgy az irodalmi körök, mint a közönség legnagyobb érdek­lődése előzi meg. Az újdonság, -— melyek Bárdos Ar­túr igazgató rendezésében kerül színre — szerepeit Simonyi Mária, Ilosvay Rózsi, Körmendv Kálmán, Petheö Attila, Harsányi Rezső, Várnai Janka és Bér- czy Ernő játsza. A diszletet Pán József tervezi. Uránia. Az a példátlan siker, amely a, Robin­son kisasszony c. nagy olasz film előadásait kiséri, meghosszabbította a nagyszerű film műsoron maradását. Az Uránia tehát még néhány napig ihemutatja ezt a nagyszabású filmet. Az előadások 4, 6.15 és fél 9 órakor kezdődnek. Az első békemüsor. A háború egész ideje alatt szűkölködött a budapesti színházi élet a nemzetközi artisták mindenütt megcsodált és minden világváros­ban nagy sikert aratott számaiban. A háború befe­jeztével a Télikert az első, amely egy igazi béke- műsort hoz már januárban. Ez a műsor francia, an­gol, orosz, belga és hollandi számokból áll, kivált­képpen pedig két igen mulatságos darab teszi tel­jessé és érdekessé ezt az igazi békemiisort. Uj revü-szinház Budapesten. Speciális látványos színházzá alakul át a Kristálypalota, hogy egy uj műfajjal, a ,.revü“-vel ismertesse meg a közön­séget. Az első rév üt az uj színház részére Szőke Szakáll, a népszerű humorista irta, zenéjét Kalmár Tibor verseire Hetértyi-Heidelberg komponálta. Szil­veszterkor Nancsi cimen került bemutatásra a nagy­arányú látványosság, amely az újév legnagyobb szin- . házi eseménye lesz. Az egész estélyt betöltő revü a színpadi technika csodáinak egész sorozatát tárja a szemeink elé. A harmadik felvonás egy élő mozit mutat be, — a cselekmények 42 szobában játszódnak le rövid 30 perc alatt. Az igazgatóság a. díszletek és kosztümök pazar tökéletessége mellett, a legnívósabb színházi előadásra törekszik, a darab főszerepeit maga a szerző. Szőke Szakáll, Lonzay Annie, a hi­res primadonna, Pázmán Ferenc, a Városi Szinház v. tagja, R. Tóth József, a Király Szinház v. tagja, Szász Ilona, Valero Berta, Pázmán Eerencné, Sarkadi •Vilmos, Máthc Sándor, Regnis, a világhírű hegedű- művész játsza, azonkívül még 40 szereplő lép fel. f fi TŐKE • » • Szemle Kis háztartás .*— gazdaságos élet — A Kunfi-féíe salvus konduktusz Az emberek ma leginkább afölött vannak kétségbeesve, hogy illik-e, szabad-e kétségbe­esni a haza sorsa fölött? Nem lehet tagadni, hogy a sors, amely; reánk szakadt, épenséggel nem biztató. A magyar főidből sokat elvesznek. Hogy mennyit, ki tudná azt ebben a pillanatban megmondani? De amikor gazdasági jövőnkről beszélünk, a. legpesszimisztikusabb számítással szabad csak élnünk. Ha elveszik is erdeink, bá­nyáink és iparüző vidékeink javát, akkor is megmarad egy dúsan termő vidék, amelynél sokkalta hitványabból éltek már népek és or­szágok. A Pó völgyé jut eszünkbe, ahol a veté­sen át szőlőtőkék sora vonul. Ki kell majd hasz­nálnunk minden talpalatnyi területet. Lenézett háziiparokat kell majd Űznünk, ki kell használ­nunk majd a technika olyan vívmányait, ame­lyek mellett valaha fütyülve mentünk el. A kis háztartás úgy él, ahogy anyagi viszonyai meg­engedik és mi, ha korai vigasztalódásnak lát­szik is ebben a komoly órában, de elmondhat­juk, hogy láttunk már kicsiny háztartást, ahol jobban, mert gazdaságosabban éltek, mint a nagyban. “U j* Az emberekkel nem lehet vitatkozni, mert í az emberek meg vannak ijedve, hisztérikusak i és nem gondolkoznak. Ez az oka annak, hogy ! Kunfi miniszter minapi nyilatkozata után is I egész csomó embernek inába szállt a bátorsá- i ga. Jellemző a helyzetre, hogy Kunfi tiz millióig adott a rnagánvagyonnak salvus conductust és mégis tizszeramnyian ijedtek meg, mint ahány embernek Magyarországon tiz milliója van. Milyen furcsa járása az időknek, hogy Károlyit szinte radikáüsabbnak kell mondani Kunifiuál. Ö azt mondta, hogy a kapitalizmust nem lehet fenntartani a masai ridegségében. Ebben a mon­datban nincsen se alsó, se felső határ. Vájjon hol kezdődik és hol végződik a kapitalizmus ri­degsége? Vájjon hányám voltak háromszáz ko­ronás takarékkönyv tulajdonosai, akik e miatt a. mondat miatt nem aludtak? Mire való a szénkölcsön? A főváros, ta­nácsa elhatározta — mint ismeretes — hogy hu arra megadódnék a. mód, szénbeszerzés céljaira külföldi kölcsönt vegyen fel. Ha ez megtörtént, bízzon meg a főváros szakembereket a szük­séges szénmennyiség beszerzésével. Az ötletté1 nem mindenki értet egyet, sőt akadtak, akik gúnyosan nyilatkoztak a dologról. Akik igy vé­lekedtek, nyilván nem ismerik sem az indítvány megokolását, sem ,pedig azokat az intenciókat, amelyek a városi néptanácsot az ötlet akcep­tálására bírták. A Fővárosi Hírlap munkatársá­nak erre vonatkozólag jól informált helyen ezeket mondták: — Forbáth Imire indítványa megokolásakéut el- mond'.a, hogy Bécs városa Svájcban húszmillió frank kölcsönt kapott arra a célra, hogy élelmisze­reket szerezzen be. A városi néptanácsnak az - szándéka, hogy amint Bécs ezen az utón próbái se­gíteni az élelmipzerinscg leküzdésében, éppen így mi is megkíséreljük ugyanezzel az eszközzel a buda­pesti széninséget leküzdeni. Senki sem mondta, hogy sz eredményt biztosra veszi, de a mai kétségbeejtő állapotban' minden eszközt, amihez a legkisebb re­ményt léhct fűzni, meg kell ragadnunk. Mindenesetre logikus az a feltevés, hogy ha a* cseh kormány nem ad szenet a magyar kormánynak, annak politikai természetű okai vannak, de ha mi, mim város fordulunk segítségért a csehiekhez, ennek a lépésnek elbírálásában rém lehet szerepe a politiká­nak. Ha pedig ehhez az akcióhoz külföldi pénzt U kapunk, akkor ismét nagyobb lehet a .sikere. Még akkor is meg kellett tennünk ezt a lépést, ha csak annyit tartunk róla, hogy ha nem használ is. de .semmi esetre sem árthat. Kotányi, a Wiener Bank vereintöl. így szokta bemondani nevét -telefonon, ilyen rossz magyarság­gal, ez a kellemetlen ur, aki csak később kapta ,,ke- resztségben“ a Kotányi nevet. Cézáromániában szenved és mivel nincs hatásköre, azért a Wiener Bankverein szolgáin akarta kitölteni bosszúját. A szolgák azonban nem tűrték a kopasz Kotányi ba- sáskodásáí és az igazgatóságtól azonnali e 1- csapatását kérték. A bzalmi férfiak mégis megkönyörültek Kotányin és egyelőre meghagyták állásában azzal a feltétellel, hogy huzza meg magát egy kis lyukban és tegyen hangfogót a szájára. Ko­tányi azóta csöndes és néma mint a csuka. A kitűnő szolga-főnöknek különben érdekes kalandja volt a Kereskedelmi bank előtt, amikor a sztrájkoló tiszt­viselők felvonultak, ö és Szepessy. a Bankverein délceg főkönyvelője fél 2 óra körül tátott szájjal bámulták a tüntetést, amikor felismerték őket a tö­megben. „Abcug Kotányi. vesszen a Bankverein!" Kiabáltak, mire Kotányi rémülten elszaladt. A Ná­dor-utca sarkáig hátra, nézni sem mert, ugv rohant lie a Wiener Bankverein épületébe. A főváros sürgeti az őrlés megkezdését. A bu­dapesti nagymalmokban sok száz vaggon gabona van, amelynek felőrléséröl azonban, sajnos, szó sem lehet, mert nincsen szén. Most, hogy a íehérliszt már fogytán van, a főváros is megsürgette az őrlés- megkezdését a közélelmezési hivatalnál. Nagy kér­dés azonban, hogy sikerül-e szenet szerezni őrlésre. A kilátások épenséggel nem biztatók. A vidéken már olyan bajok vannak az őrlés szünetelése miatt, hogy egyes helyeken húsdarálóval őrlik meg a gabonát. maiSBa£3E£ESBlBBgifflBBE£ll£BNBiS&aBnB@SSldEe @1 jNEW-YORK kávéhaz “Esténként symphonikus zenekar hangversenyez. "Elsőrangú étterem Bar A kávéházban minden délelőtt _ :: leveskülönlegességek :: Vízvezetéki javítások PÍ1PÁNY Budapest. VIIIMRökk Szilárd-u. 3®. rUuAHI Telefon: József 1—48. szóm.

Next

/
Oldalképek
Tartalom