Fővárosi Hírlap, 1919 (8. évfolyam, 1-52/a. szám)
1919-02-05 / 6. szám
Budapest, 1919. február 5 3 a háború előtt, ki volt Írva az árlejtés, de azt a kormány tiltó rendelete alapján visszavonták. Ezekre m iskolákra vonatkozólag a tanács elrendelte az árlejtés kiírását február 20-iki beadási határidővel. A beérkezett árlejtési anyagot az ügyosztálynak, olyan gyorsan kell feldolgoznia, hogy március elsejére nyélbe lehessen ütni a; megrendeléseket és azonnal megkezdhető legyen a munka, az anyagszállítás, a helymunka és igy lehetségessé váljék már márciusban igen waigyszámu munkás foglalkoztatása. — A másik csoportban öt iskola foglaltatik: az V. kor. Szalay-utcai, aj VII. kér. Szövetség- utcai, a Vili. kér. Práter-utcai, al IX. kér. Elnökutcai, ej X. kér. Kerepesi-uti iskola. Ezeknél a pályázatot egy hónappal később kell kiirni, úgy, hogy a munka április elsejével kezdődhetnek meg. Gondolt a tanács arra is, hogy az építkezés mindenekelőtt olyaü objektumokra induljon meg, amelyeknek helye szabad, vagyis üres telkeken, ahol a mai lakáshiányban senkit sem kell lakásától házlebontás által megfosztani. Építési anyag természetesen korlátozott mértékben áll rendelkezésre, sőt sokféle anyag egyáltalán nincs. Ezen a bajon úgy vélt segíteni a tanács, hogy megállapította: az ajánlatok nem csak az előírásos anyagra vonatkozhatn ik, de minden más eltérő anyagra és szerkezetre is, amelyek konstruktív és higiénikus szempontokból kielégítők. Ezek a legtöbb esetben éppoly .’szilárdak és jók, min t az erde tick. így réldáui óriási segítsége az1 építkezésnek a beton, amely helyettesíti a téglafalat és Budapesten a Dunából korlátlan mennyiségben lehet betonkavicsot kikaparni. A betonpillérek közötti falrészek megkonstruálására viszont nagyszerű a salakbeton, amiből szintén óriási mennyiség áll Budapesten rendelkezésre, mert a pesti gyárak tele vannak salakkal, mert ezt a rendkívüli fuvarárak és fuvarhiány miatt a háború alatt nem tudták ki- hordatni. De igy egész sora van az anyagoknak amelyeket építkezési, célokra kitünően fel lehet használni. — Ami az építkezések költségeinek ' kérdését illeti, említettük már, hogy a tanács a nyolc iskola építési költségeire negyvenegymilliót szavazott meg. Az árakat olyan állápon számítottuk Windischgrätz Levele a Vádtanács Előtt. Az „a“ betű kis a-va!. A csapás rettentő volt. Hacsak azonban kijelentette; jó, belenyugszom a kis a-ba. Másnap azonban az És is kis és volt. Hacsak ezt is tűrte. Harmadnap azonban egy cim igy festett: A Rokkantak Nem Tartsák meg Gyűlésüket. Amikor ezt meglátta Hacsak, sebzett vadként hördült fel: — Kis mö, az nem lehet. El vagyok veszve. Meghalt a kisbetű. Kibírtam a kis a-t, a kis és-t, a kis raö azonban katasztrófa. És megérjük még, hogy Az U j Szó egyszerűen azt fogja írni: Megkötötték a békét. . . - :J; Az U j Szó esetét már csak azért is érdemes elmondani, hogy az egyetemi tanároknak bebizonyítsuk, hogy nincs igazuk. A forradalom igenis megengedi, hogy ha tetszik, az ember a, szó kellősközepén is nagybetűt használjon és az egyetemre a kultuszminiszter igazi tudósokat is kinevezzen. kz egyetem múmiái azonban lázadoznak, ellenforradalmi tüzek égnek kihűlt szivükben. Jászi, Várri- feéry, Rónai Zoltán neve vörösposztó a szemükben, mert az ő bevonulásukkal az egyetemen kimegy a divatból a tudományos körömpiszkálás. Az egyetemiek tényleg van autonómiája, de arra nincs önkormányzata, hogy a forradalmi szellem előtt bezárhassa a kapuit. Sokkal erősebb kapukat nyitott meg a forradalom: kinyíltak vörös lobogója előtt a kaszárnyák tölgyfakapui. És sokkal csalafintább észen járt túl, mint C sár ad a Jánosék, Angyal Pálék. A forradalom leíeperte a legravaszabb koponyát, P o- 1 6 n y i Gézát is. Hiába bizonyítgatta az öreg, hogy a népkormánynak pont ü t néptörvényt van joga hozni: a kormány mégis pont a hetedik néptörvényben törölte el a Közmunkatanácsot. Nemi is kétséges: az egyetem urai is igy fognak járni. Mert ne felejtsék el, október 31-ikén kitört a forradalom és tac'g mindig nem ért véget. ki, hogy az egységárat köbméterenkint százötven koronára tettük. Ennek a megállapításnak realitását mutatja, hogy a most épülő állami lakásoknál az egységár 160 korona. Ezek az állami építkezések azonban a legkedvezőtlenebb időben, téli, rövid, esős napokon kezdődtek, a munkásság kellő elhelyezkedése hijján. De egyébként is az uj állami házak emeletei fele olyan magasak lesznek, mint az iskoláké, a szobák kisebbek és sok-sok felszerelési tárgyra van szükség, több az ajtó és az ablak, ezek kiA héten megjelent az 1919. évi VII. néptörvény, amely a városházának mindaddig házirendje lesz, amig aiz uj közgyűlés egybe nem ül és amelynek megalkotásában Bódy polgármesternek is tevékeny része volt. A Fővárosi Hírlap munkatársa érdeklődött Bódy Tivadar dr. polgármesternél az eljövendő eseményekről, amelyekről a polgármester alább bővebben nyilatkozik. A polgármesterrel való beszélgetésnek legérdekesebb pontja az, amely a Margitsziget jövőjére vonatkozik. Ez volt az az ütőkártya, amelyet Polónyi Géza, a Közmunkatanács volt elnöke, a Közmunkatanács megszüntetése ellen a legnagyobb elkeseredéssel játszott ki. Elkeseredetten bizonyította, hogy ha mindenkép meg is lehet szüntetni a Közmunkatanácsot, annak mégis fenn kell maradnia, mert a Margitsziget elsülyédne Polónyi nélkül. Mat már egy bölcs nép törvény van a kezünkben, amely — ha úgy tetszik — forradalmi utón tette el láb alól Polónyi Gézát és ai Közmunkatanácsot. Polónyi azonban utolsó felhevülésében szenzációs leleplezéseket közölt arról a szerződésről, amelyet Lukács László miniszterelnök kötött az Általános Forgaßmi. Részvénytársasággal. Kimutatta, hogy a fővárosnak, ha birtokába veszi a Közmunkatanács vagyonát és benne a Margitszigetet is, akkor a világszép szigetre évenkint hatalmas összeget fog ráfizetni. Bódy polgármester szemmel láthatóan nem ijedt meg Polónyi aggodalmaitól és nyilatkozatából nemcsak az tűnik ki, hogy ha forradalmi tövénynyel meg lehetett szüntetni a Közmunkatanácsot, akkor forradalmi módon végezni lehet a, panama jegyében született botrányszerződéssel; de egyben az is világos, hogy a polgármesternek nagy tervei vannak a Margitszigettel. A minden vonatkozásban érdekes beszélgetés itt következik: Revideálják a Lukács-féle szerződést. —- Polónyi Géza — kérdeztük — rémképeket fest arról, hogy a fővárosnak, amely ma már birtokosa a Margitszigetnek, milyen összegeket kell ráfizetni a szigetre a Lukács László- féle szerződés értelmében? —- Nem látom be, — felelt a polgármester' — hogy miért kellene nekünk a Margitszigetre ráfizetnünk? A Közmunkatanács megszűnése tulajdonképen nem jelent komolyabb változást. Hiszen miből élt a1 Közmunkatanács? Abból a pénzből, amit a főváros elől elvont. Ök szedték be helyettünk az útadót, a fővárosi pénzalap is I fiktiv valami, a Közmunkatanácsnak tulajdonképen csak telkei vannak. Első sorban a Margitsziget, amelynek a bérlőtársasággal való szerződését mindeneseire revízió alá fogjuk venni. A hatvan éves szerződést és ennek a szerződésnek feltételeit a főváros nem akceptálhatja. , Mindenesetre meg fogjuk kísérelni, hogy ebben I a kérdésben a bérlőtársasággal barátságos meg- I egyezésre jussunk. De ha! ez nem is sikerülne akkor sem ijedünk meg, mert a Margitszigetinél jelentősebb szerződéseket is felbontottak már. Nyaralótelep a szigeten. — Polónyi azt mondja, hogy a szigetre ráfizetett a Közmunkatanács? —- Hogy a Közmunkatanácsnál mi történt, azt nem tudom, de kizártnak kell tartani, hogy a Margitszigetre ráfizessünk, hiszen a sziget fen- tartása a szerződés értelmében a bérlő-társaság kötelessége. Ha ennek a kötelességének nem sebb pavillonok, egy-két emeletes házak. Ezzel szemben az iskolák építése a legszebb tavaszi időben kezdődik meg, a hosszú napok, a magas emeletek, a nagy termek, a kevés installáció, a 3—4 emeletnyi magasság mind azt mutatja, hogy a város 150 koronás egységára1 magasabb, az állami 160 koronásnál. Azt kell tehát mondani, hogy az előirányzott összeg a legpesszimiszti- kusabb számítás szerint is elegendő lesz. tenne eleget, meg lennének a módjaink és az eszközeink, amelyekkel szerződéses kötelességének teljesítésére szorítanánk. — Ismétlem azonban, revízió alá fogjuk venni a szerződést és ha ez megtörtént, reméljük, a főváros maga veheti kezébe a szigetet. Ebben az esetben azután nem baj aizi sem, ha egyelőre ráfizetünk. Elég pénzünkbe kerül a Városliget is, a fontos azonban az, hogy a népnek szórakozó- és üdülőhelyet biztosítsunk. Végeredményben pedig az a szándékunk, hogy a szigeten nyaralótelepet létesítsünk, villákat építsünk és igy a telkek jövedelme mindenesetre bőségesen biztosítani fogja azokat a költségeket, amelyekre a sziget fentartása céljából szükségünk lesz. Hol lesz a növénykert? — A sziget egy része, harminchatezer négyszögöl az Országos Növénykert céljait lesz hivatva szolgálni és mint ilyen a kultuszkormány birtoka. Mi az álláspontja a polgármester urnák a növénykert kérdésében, amelyet a Lukács-kormány szintén bérbeadott az Általános Forgalmi Részvényt á.r.s,a,s,á,g^ n a k? — A sziget egy részét az 1908. évi XLVHI. t.-c. tényleg a növénykert céljainál jelöli ki. Ebben a tekintetben azonban szintén nincsenek aggodalmaink. Mindenesetre érintkezésbe fogunk lépni a kultuszkormány nyal és nem tartom kétségesnek, hogy a megegyezés ebben a kérdésben létre is jöhet. Nem tudom belátni ugyanis, hogy a növénykert miért ne maradhatna meg a mai helyén és bármennyire elismerem és tisztelem is a célt, azt hiszem sokkal sürgősebb tennivalóink is vannak, mint növénykertet létesíteni akkor, amikor meg van a régi. De még ha sürgős volna is a növénykert létesítése, akkor is el tudom képzelni, hogy ez ne a Margitszigeten legyen. Van olyan terv, amely szerint a növénykert Budára kerülne és amit még jobbnak találnék, el lehet helyezni azt a Vérmezőn is, amelyet ma majd talán sokkal könnyebben visz- sz'á fogunk kapni a katonaságtól, mint a múltban, mikor a katonai kincstár hallani sem akart a kívánságunkról. A néptörvény végrehajtása. — Az 1909. évi VII. néptörvény értelmében a ifővárosi néptanácsba a, belügyminiszter huszonnégy tagot küld ki a főváros választói joggal felruházott lakosai közül. Vájjon a főváros tanácsában ma, helyet'oglaló delegátusok mandátuma érvényben marad-e, vagy azokat is újra kell kinevezni? — Abban a tekintetben még Tincsen döntés, hogy kik lesznek az uj néptanács tagjai, aminthogy általánosságban a néptörvényhez a magyarázatot csak majd a mielőbb megjelenő végrehajtási utasítás fogja megadni. Azoknak az uraiknak, akik eddig a tanácsban helyet foglaltak, a néptörvény megjelenése után lejárt, a mandátumuk és a belügyminiszternek újból ki kell őket küldenie. A személyi kérdésekre vonatkozólag természetesen nincsenek információim. — A néptörvény szerencsés alkotás és igen fontos intézkedése az, hogy az apró-cseprő ügyekkel nem kell magának a néptanácsnak bíbelődnie, hanem az ilyesmiket majd egyszerű tnnácsülésen kell elintézni. Egyébként most dolgozom a néptanács ügyrendjén, mert a néptörvény értelmében a néptanács maga fogja Bódy polgármester nyilatkozik a Fővárosi Hírlapnak az uj néptörvényről, a Margitsziget jövőjéről és a főváros pénzügyi helyzetéről
