Fővárosi Hírlap, 1919 (8. évfolyam, 1-52/a. szám)

1919-02-05 / 6. szám

4 Budapest, 1919. február 5. meghatározni, mely ügyek tartoznak a népta­nács és melyek a fővárosi tanács hatáskörébe. Mihelyt a miniszter ia( náptanáes tagjait kiküldi, az lesz az első teendő, hogy ezt az általam ki­dolgozott ügyrendet letárgyalja!. — A néptörvény igen fontos intézkedésének tartom azt is, hogy a néptanács a szükséghez képest intézkedhetik a házi bizottságok és szak- bizottságok kiküldése dolgában és ezekbe a bi­zottságokba bárkit ki lehet küldeni, akin'ek köz­ségi választójoga vain, tekintet nélkül arra, hogy tagja-e a néptanácsnak vagy sem. E tekintetben' mi már a néptörvény megalkotása előtt prece­denst alkottunk, amikor a járványbizottságba a legkiválóbb szakférfiak,a>t hívtuk meg. Így fog ez történni a többi szakbizottság megszervezésénél is és biztos a reményünk, hogy ezen a réven a bizottsági tárgyalások nívójában kiváló emel­kedést tudunk produkálni, egyben pedig a munka eredménye is jelentősebb lesz. — Mi igaz azokból a hírekből, hogy a köz­ségi választásokat február hó folyamán meg fog­ják tartani. — Sajnos, nem látom úgy a helyzetet, hegy ez Lehetségesi lenne. Szerintem még hosszú Idő kell ahhoz, hogy a községi választásokat meg Tehessen ejteni. A főváros anyagi helyzete.- A főváros anyagi helyzetének megjaví­tására, a főváros háztartási mérlegének helyre­állítására vonatkozólag történtek-e az utolsó időben elhatározó lépések? — Elhatározó lépések nem történtek. Eri a tanácsban nyíltan és őszintén ismertettem a: helyzetet. Az kétségtelen, hogy a kiadási tétele­ket redukálni nem lehet, az, ami tehernek mu­tatkozik, változatlan marad. Nin;s más und, mint hogy a bevételeket kell a szükséges mér­tékben fokozni. Hogy ez miképpen fog történni, az már a néptanács dolga. A tanácsba c cléc ált külső tagok a ma|guk külön értekezletén fognak dönteni afölött, hogy milyen bevételi forrásokat kívánnak ebből al célból jobban kihasználni. Természetesen ez már az újonnan megalkotan­dó néptanács dolga lesz, mert a) mai delegátusok mandátuma — mint említettem — a néptörvény megjelenésével megszűnt. —- A főváros háborús kiadásainak a kor­mány által való visszafizetése tekintetében dön- tött-e már a kormány? — Ezideig nem. A tárgyalások folyamatban vannak. A számvevőség éppen most dolgozik a pontos kimutatásokon és özeket a habokban fo­gom személyesen bemutatni a pénzügyminiszter urnák. Csak röviden! Bokányi kontra Becsey Amikor a forradalom után a külső tagok be­vonultak a tanácsba, bizony egyik-másik régi tanács­nok jóiziieket bóbiskolt, mert — mi tűrés-tagadás benne — az urak egy kicsit sokat beszéltek. Persze ők egész életükön át hallgattak, soha sem folyhat­tak be a város dolgaiba, egyszerre ki akarták adni, ami felgyülemlett a begyükben. No nem is volt ez olyan szerencsétlenség, annál inkább nem, mert a betegség nem volt hosszúlejáratú. Ma már a külső tanácstagok is kellő önfegyelemmel dolgoznak és ők is kiadták a jelszót: csak röviden. Az utolsó tanácsülésen mié'gis apróbb összecsa­pás keletkezett egy hosszabb felszólalás körül. Az áldozat Becsey Antal volt, aki belebonyolódott a tanügyi kérdések útvesztőjébe. Nem lehet tagadni, hogy a beszéde egy kicsit hosszúra nyúlt, amivel szemben viszont áll az, hegy érdekes, okos, becses dolgokat mondott. Ezt elismerték azok a szocialisták is, akik némi türelmetlenséggel hallgatták a beszé­det. Polgárember még ritkán mondott annyira progresszív tanügyi beszédet, amely azonban szé­les alapjaival, terjedelmével bátran bevált volna programmbeszédnek is. Amikor azonban a feltétlenül érdekes angol és né­met példáknál tartott, egyszerre elfogyott Boká­nyi Dezső türelme, aki, ha keli, maga is hatalmas távbeszédeket tud kivágni, és kissé hevesen vágta oda: Pártprogra m rn a k a r ez le n n i. mert ha az, akkor én is tudok ötórás beszédet mondani. Szegény Becsey, aki mindössze félórája beszélt, ugyan imdignálódott ezen a megjegyzésen é<s hama­rosan segítségére is siettek Lukács és Forbáth „népbiztosok“, ahogy őket Polóny i Géza elke­resztelte. Még idegesebb lett azonban Glücklich Vilma, aki élesen kiáltotta oda Bokányinak: — A gyermek nevelése elég fontos ahhoz, hogy türelemmel végighallgassuk a szónokot. A szocialista tanácstagok nem siettek B o k á- n y i védelmére és igy Bokányinak magának kellett megvédeni az álláspontját: — Szívesen végighallgatom a tanügyi fejtegeté­seket, de mellékkérdéssel kapcsolatosan nem lehet pártprogrammot adni. A tanácsülés tovább .nyüzsgőit, mint egy han­gyaboly, senki sem adott igazat Bokányinak és Be­csey maga elkeseredetten tört ki: — Fii abba is hagyhatom. Nem tudtam, hogy az urakat nemi érdeklik az ilyen fontos kérdések. Szerencsére ott volt az elnöki székben, a város­háza legnagyobb diplomatája, Déri Ferenc dr. al­polgármester, aki salamoni Ítélettel tett igazságot. Jobbra egy bók, balra egy magyarázat és a kérdés meg volt oldva. — A nagyon érdekes fejtegetést kélsaséggel meghallgatjuk, de annyi a dolgunk, hogy a tanügyi kérdések megbeszélésére legjobb lenne egy külön tanácsülést (Szentelni. Ez hatott. Bokányi is megnyugodott, Becsey pedig sietve befejezte értékes beszédét:, mintha tüzes betűkkel lett volna felírva vele vszemben a falra: Csak röviden! Megszűnt az idegen-özönlés Magánlakások felülvizsgálása — Székely Vladimir rendortanácsos nyilatkozata Budapest megtisztítása az alkalmatlan elemek­től — mint már jelentettük — megkezdődött és a lehető legjobb utón van. A Miatyánk-utcai uj hiva­talban mozgalmasan dolgoznak a hivatalnokok és a rendszeres munkának nem maradhat el az eredmé­nye. Egyelőre csak a szállók' és a penziók ügyeit in­tézték el és csak imiőst fog a sor a magán- háztartásokra kerülni. Ez a kérdés már iobban érdekli a főváros lakosságát és ezért Szé­kely Vladimir főtanácsoshoz, az uj hivatal vezető­jéhez fordultunk, aki a következő felvilágosítást adta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Tizenötödikén kezdjük meg a magánla­kások ellenőrzését. Ez lesz ,ai megoldandó fel­adat nagyobb és nehezebb része. Eddig már megtisztítottuk a szállodákat és a penziókat, sőt a hivatal felállítása már elriasztó hatást mu­tat. Bevezettük ugyanis a kötelező tartózkodási engedély kiadását, amelyért mindenkinek sze­mélyesen kell megjelenni. A szállók az átuta­zók számára csak három nfs/pig adhatnak mene­déket. Azt hittük, hogy naponta néhány százan fognak tartózkodási engedélyt kunyorálni. Örömmel jelenthetem ki, hogy csalódtunk. Aki­nek nincs eihalaszthatatfcn dolga, egyáltalán nem utazik Budapestre, sokan pedig sietnek há­rom nap alatt ügyeiket lebonyolítani. A fővá­rosba özönlés megszűnt, nciponta csak néhányan kérnek tartózkodási engedélyt és igy minden­kinek áz esetét külön-külön alaposan megvizsi- gálhatjuik. Panaszok érkeztek be hozzánk, hogy a magánlakásokban húzódnak meg a szállók kiutasított lakói, Ez a visszaélés még most le­hetséges, de február 15-ike után teljesen meg­szűnik. Ha a lakásigényeket átvizsgáltuk, min­den egyes visszaélést külön fogunk megvizs­gálni, szigorúan elbírálni és á büntetések na­gyon szigornak lesznek. Ezen a téren a fokoza­tosság elvét fogjuk megvalósítani!. Mindenek­előtt a lakót és a lakás kiadóját büntetjük, de a házmestert és a háziurat is felelősségre fogjuk vonni, — A kutató-bizottságok már megkezdték működésűket? — kérdeztük. Igen, de egyelőre csak a szállókat bújják. Minden szálló teljes névsorát összeállították és a megjegyzés rovatban a tudnivalókat felje­gyezték. A név mellé minden esetben odaírták kutatásaik eredményét. A tisztviselő teljes ké­pet kap még mielőtt beszélt volna a lakóval. Íme a megjegyzések: Főleg árdrágításból ét, csak szórakozásból van a fővárosban; vidékem jó lakása van; szüleinek kényelmes lakása vám stb. Hiába próbál hamlis adatokat bemondani a fél ai hivatalnak, a hivatal már kellőkép infor­málva van, így lesz a magánlakásoknál is. A detektívek titokban minden adatot összeszed­nek. \ — Milyen sorrendben történik az átkutatás? Nagyon vigyázunk arra, hogy senkinek se sértsük meg az érzékenységét. így nem ve­szünk ki egy kerületet sem. Nem fogunk sem a Lipótvárosra ráfeküdni, sem a Dob-utcát nem füstöljük ki. Sorra veszünk mindent. Egy hó­napra előre fogjuk megállapítani a programmot. Egy utcát, illetve egy tömböt fogunk venni a Lipótvárosból, egy részt pedig a szegényebb városrészből. A teljes demokrácia fog uralkod­ni ebben a kérdésben. Nekünk ,ai liszthivatallal' együtt kell működni, mert hiszen a lakhatási engedély megtagadásával elvonjuk az élelmi­szerjegyeket is. Ezért figyelembe vesszük a liszthivatalok körzetét és velük együtt fogunk működni. —- Eddig már sok lakás szabadult fel? A szállókban a megkönnyebbülés már érezhető. Néhány száz embert már eltávolítot­tunk, de a tulajdonképpeni nagy massza a ma­gánlakások átvizsgálása után fog távozná A szállók helyzete még kedvezőbb lesz, mert so­kan csak rfcért laknak szállóban, mert lakást nem tudnak kapnli. Ha a lakások felszabadul­nak, a szállók lakói elhelyezkedhetnek ,ai raa:- gánlakásckban és az átutazók mindig fognak a hotelekben helyet kapni. Erősen dolgozunk, hogy a normális, illetve a lehető legjobb viszo­nyok rövidesen visszatérjenek. Ennyit mondott a főtanácisos és hangsúlyozta, hogy a hivatal senki ellen sem irányul. A méltányos- sági szempontokat mindig figyelembe veszik é's csak azokat távolitjuk el, akik igazán nem tudják még maguk Lsem elfogadhatóan 'megindokolni, hogy miért is vannak Budapesten. Polónyi corpus separaluma A Margitsziget jövője és a bérletszerződés A Fővárosi Hírlap legutóbbi számában rész­letesen ismertettük Polónyi Gézának a Köz­munkatanács és a saját elnöksége érdekében irt életmentési memorandumát, amelyben Po­lónyi a főváros elleni piszkolódásain kívül sú­lyos nyilatkozatokat tett a Margitszigeti bérleti szerződésről is. Az illusztris szerző kifejtette azt is, hogy a fővárosnak, mint községnek a Margitszigethez semmi köze nincs és a Köz­munkatanács megszűnése esetében e szigetet, mint corpus separatumot külön kell választani, már csak azért is, mert kezelése súlyos vesz^ teséggel és nagymérvű ráfizetéssel jár. A szi­getre majd ő fog vigyázni . . . Azóta Polónyi ur jótanácsait már elintézte a kormány, megje­lent a Közmunkatanács feloszlatásáról- szóló néptörvény, amelynek rendelkezéséi a Margit­szigetet átutalták a főváros hatáskörébe. Éppen ezért felkértük Kallós Istvánt, a Margitsziget Gyógyfürdő Részvénytársaság igazgatóját, hogy Polónyi memorandumának a Margitszigetre vonatkozó részéről nyilatkoz­zék. Kallós igazgató a következőket mondta: — A Margitszigeti bérlő-társaság­nak a játékbankhoz semmi köze nin­csen. A régi játékbanktervek csúfos és megérde­melt bukása után uj kezekbe kerültek a társaság részvényei, a föérdekeltség a Pesti Magyar Keres­kedelmi banké, s az uj részvénytársaság — amely­nek csupán a cime régi — kimondottan azzal a céllal váltotta meg a részvényeket, hogy j á t é k b a n k- programmok helyett szolid és a- közön­ség széles rétegeit szolgáló vállal­kozásokkal, szállodák, szanatóriu- m ok, s t r an d f ü r d ö, s z i ti h áz, elsősor­ban pedig megfelelő közlekedés léte­sítésével építse ki a Margitszigetet. Ha tehát a memorandum minden aktualitás nélkül most ismét a játékbankkal hozakodott elő, annak csak az lehetett a célja, hogy a kormány tagjait, ál­talában mindazokat, akik természetszerűen nincse-

Next

/
Oldalképek
Tartalom