Fővárosi Hírlap, 1919 (8. évfolyam, 1-52/a. szám)

1919-02-05 / 6. szám

2

Budapest, 1919. február 5.

jfxmmäJimMP

amelyek ma szétszórtan, különböző épületekben vannak. A tágas, nagy termekben interieur- szeríien helyezzük el a különböző, egy embert, vagy egy korszakot jellemző kincseinket.

— Külön1 dolgozzuk fel az Árpád-kori emlékeket, Mátyás ragyogó korszakának értékeit, külön, a meghamisitatlan história alapján mutatjuk be azokat a kincseket, amelyek a nemzet szomorú elnyomatásának idejét illusztrálják. És mindezt szépen, úgy akarjuk megcsinálni, hogy maga az elrendezés teljes mértékben lekösse a laikus szemlélő figyelmét. Teszem azt fel, ha az egyik szobában kápolnát rendezünk be, akkor ebben a kápolnában egyházi tárgyakat teszünk.-— A művelődéstörténeti és kegyeleti gyűjtemények egészen, elfoglalják a Nemzeti Palotát, de ha a Nemzeti Muzeum mai régészeti osztálya, amelyből e gyűjtemények kikerültek, elköltözik a Nemzeti Múzeumból, a muzeum tehermentesítése még nem történt meg, mert nekünk az a célunk, hogy a Nemzeti Muzeum mai épületében ne legyen más, mint egy hatalmas és jól adminisztrált könyvtár. E cél elérése érdekében megfelelő helyen kell elhelyezni a természetrajzi gyűjteményt is.

•—-• E kérdés megoldását illetőleg is megvannak már a terveink. A természetrajzi osztályt az Állatkertben szeretnek elhelyezni és pedig pavillonrendszer alapján. Hasonlóan a párisi megoldáshoz, ahol a Jardin des Plantes- ban szintén pavilonokban van elhelyezve az állat- és növénygyűjtemény. így a közönség is jobban és könnyebben tud hozzájutni a múzeumnak ehhez a részéhez, de ezzel a megoldással az eredeti célt is jobban és könnyebben érjük el.

— Ha ez a terv megvalósul, akkor a Nemzeti Muzeum épületében tényleg nem marad más, mint egy hatalmas és nagy könyvtár. Ebben a könyvtárban helyezzük azután el a muzeum hadi gyűjteményét is, amely főleg nyom ■ tatványokból áll. Különböző röpiratokból, képekből, plakátokból, háborús sziikségpénzek- ből és e gyűjtemény, amply felette gazdag, a- háború minden fázisát és minden területét kellőképpen illusztrálja. A háborús emlékek gyűjtése természetesen még mindig erősen folyamatban van.

— Mindezeken felül gondoskodni kell a Néprajzi Muzeum végleges elhelyezésének megoldásával. A néprajzi osztály ma a városligeti iparcsarnokban van, de ez az állapot tovább már nem tartható fel. Az osztály további fejlődése lehetetlenné van téve. Emellett nincs meg -a lehetősége annak, hogy gazdag néprajzi tárunk megfelelően csoportosítható legyen. Többféle megoldáis került már szóba, én a magam részéről leghelyesebbnek tartanám azt, ha a néprajzi osztályt a régi kadett-iskola területén, a Zugliget-felé vezető utón helyez- hetnök el. Itt módunkban állana pavillonokat építeni és látványosságot teremteni a néprajzi múzeumból. Gondoskodnánk róla, hogy különböző látványosságokkal idevonzzuk a közönséget. Ennek megfelelően rendeznénk is be az egész gyűjteményt. E megoldás esetén a néprajzi muzeum egyik legszebb kirándulóhelye lenne a fővárosnak.

*

Beszélgetésünk végén elmondotta az igazgató ur azután azt is, hogy ,a minisztertanács (felhatalmazása alapján a muzeum tisztviselői most lajstromozzák és most veszik leltárba a koronajavak közül azokat, amelyeknek muzeális értéke van. Nemcsak Budapesten, hanem Gödöllőn is folyik ez a munka. A leltározás főleg bútorokra és képekre vonatkozik, Gödöllőn azonban igen kevés muzeális értékű tárgyat találtak. A korona és a koronázáshoz szükséges egyéb tárgyak ezidőszerint még nincsenek a muzeum birtokában, ezeket a Nemzeti Palota Krisztinavárosi oldalán őrzik, de valószínű, hogy a muzeum rendezése idején már a korona, az aranyalma, a jogar, a palást szintén már a muzeum kincseihez fognak tartozni.

A Nemzeti Múzeumtól függetlenül egy más muzeum kérdése is tanácskozás tárgyát képezi. A hadügyminisztérium külön hadimuzeumot akar létesíteni a különböző zsákmányolt tárgyakból és egyéb hadi vonatkozású muzeális értékekből. Az előkészület munkálatait Gabányi alezredes végzi, aki egyelőre a muzeum anyagát az Országos Levéltár uj palotájában gyűjti össze. Ennek a múzeumnak a végleges elhelyezése nem tisztázódott.

Márciusban kezdődnek az

iskolaépítések

Nyolc iskola 41 millió — Százőtvenkoronác

egységárak

A Fővárosi Hirlap legutóbbi számában hirt adott már róla, hogy a főváros néptanácsa sürgősen meg akarja kezdeni az épitési munkálatokat, hogy ezáltal mindenekíelett gátat vessen a munka- nélküliségnek, amely a fiatal magyar népköztársaság egyik legveszedelmesebb ellenségeként kezd jelentkezni. Híradásunk megjelenése óta behatóan foglalkozott egy albizottság munkája alapján az építkezések megkezdésének kérdésével maga a néptanács is. Illetékes helyről nyert információi alapján a Fővárosi Hirlap a következőket jelentheti:

— A főváros néptanácsa mindenekelőtt elhatározta, hogy a fővárosi építkezések Programm ja kidolgoztassék. Az építkezések között a legelső csoportot iskola-építéseknek kell kiten- niök. A néptanács ezt a részt letárgyalta és két irányban döntött. Az egyik irány az építőipar támogatása és a munkaalkalom megteremtése. A másik a. magán-technikusság támogatása azzal, hogy alkalmat ad nekik a főváros tervezési munkák készitésére. Benne van ebben a célban az is, hogy a főváros lehetőleg a hadviselt és el nem helyezkedett polgárságot juttassa munkához. A háború által megrendített e.xisztenciákat rekonstruálni kell. \

— Első csoportban —- sürgős szükségről lévén szó — a néptanács annak az anyagnak építkezésre való előkészítését határozta el, melynek a tervezési munkálatai már készen vannak. Ez nyolc nagy iskolát foglal magában. Ennek a nyolc nagy iskolának megépítésére a néptanács negyvenegy milliót szavazott meg annak hozzátevcsévél, hogy az építkezéseknek a viszonyokhoz mérten a lehető leggyorsabban kell megkezdődniük.

— A nyolc közül is három legelső sorban megépítendő iskola: a Simor-u-teái, amely mára háború előtt tető alá került, a Karpfenstein - utcán

I amely a háború Időrésekor már a falazást mun- I kálónál tartott és a Váci-iúi iskola, amelyre már

PESTI ÉLET

Beírtam a naplómba, hogy diákok jártak nálam és egy furcsa írást mutattak nekem. A budapesti főigazgató rendelte el benne, hogy az összes középiskolák VII. és VIII. osztályaiban szüneteljen a tanítás január 29-én, A d y Endre temetésének napján. , A nemzet nagy költőjének“ temetésén, a ,,nemzet nagy halottjának“ végtisztességén, ott kell lennie az ifjúságnak, dacára annak, hogy egy esztendővel, de négy hónappal ennek előtte egy Ady-versnek elszavalása a kicsapatás terhe alatt lett volna tilos. Az indexre tett hazaáruló, vag> talán pornográf-költő egyszerre a nemzet nagy halottja lett. Szegény jó Ady Endre, amikor még a Trenk-féle „Kraszna-vize“ és a Révész Béla „fojtott bora“ mellett mértük ezt az ocsmány, megalkudó pesti életet, tudom, érzem, esküszöm, Te mindezt előre láttad. Párisi szemmel nézted a pesti kanálist, amely szenyóvel, ocsmányságával megöli volna Téged, aki nem voltál soha a szürkék hegedőse. Nekibusult éjszakákon, a pesti bűn szörnyű hullámzásában, tiszta, szent oázis maradt a Te poé- zisod, amely ezrek és ezrek lelkét gyúrta forradalmi lélekké. Féltek Tőled és Te büszke voltál a magad iizött-vadságára. Sások, nádasok között tanyáztál és a rádtámadó farkast a másik farkassal ^erted agyon. A pesti kicsi korcsmák: ezek voltak a Te világod: innen dirigáltad az el nem veszett lelkeket, innen csináltad a forradalmat, innen nemesítetted a sziveket, amelyek kitartók és hűek voltak Te melletted. A dicsőség sugarait nem bírtad, elköltöztél előlük a testi elmúlásba. A Te életed baráti levelek, baráti kézszoritások, baráti koccintások és baráti köny- nyek voltak.

í’aris adta nekünk, de ö csak a ,,hepe-lnipás vén Sz'.lagyot“ szerette, mert tudta, hogy

Sosabbak itt a könnyek S a fájdalmak is mások,

Ezerszer Messiások . A magyar Messiások.

Magyar Messiás volt ő is. Hiszen ő hirdette nekünk mélységes hittel:

_ í

Másképen lesz holnap, másképen lesz végre,

Uj arcok, uj szemek kacagnak az égre.

Uj szelek nyögetik az ős magyar fákat,

Várjuk már, várjuk az uj magyar csodákat.

Vagy bolondok vagyunk, s elveszünk egy szálig,

Vagy ez a mi hitünk valóságra válik.

Valóságra vált az ő hite, a mi hitünk. Milliókra szaporodott az ő hívőinek végtelen serege. És ö elment szelíden, de felvillanó beteg szemmel. Megvalósult minden, amit álmodott: és itthagyott bennünket:

Nézem a tépett venyigéket,

Hajtogatom részeg korsómat S lassan, gőggel magasra lépek.

A csúcson talán majd megállók.

Földhöz vágom a boros korsót S vidám jóéjszakát kívánok.

Valami komolyan nagyszerű dologgal lett gazdagabb Budapest. A csepeli szikratávirót, amelyet a háború alatt csak a katonaság használt, a kormány közcélokra kommunizálta. A Magyar Távirati Írod a, amely ma már teljesen állami szerv, közvetlen Amerikából kaphatja a legfrissebb és legérdekesebb híreket és ha Kovács Jánosnak, mint magán személynek, kedve telük szikratáviratban érintkezni külföldi rokonaival, itt az alkalom, megteheti. Aki tudja, hogy a köztársaság első hónapjaiban hogy elzártak bennünket a külföldtől, cseh, román és szerb szomszédaink milyen irgalmatlan szájkosárral láttak el bennünket, aki tudja, .milyen reszkető szívvel vártuk az első külföldit, lett légyen az egy párisi hordár; az tudja csak megbecsülni, mit jelent ma a mi számunkra a radiotelegramm. Nagy,

szörnyű nagy, fájdalmas elhagyatottságunkban a reménység szikrái azok, amelyek a radio-állomáson kirobbannak és a kedves, népszerű Veress Mihály telefon- és távirókormánybiztos példátlan érdemeket szerzett magának. Ideje is volt, mert sokat Írtak már a rovására. Annyi hadimilliomosnak rek- virálta el a telefonját, hogy csak úgy nyüzsögtek az ellenségei. Csak még egy csomó színésznőt kell kibékítenie, mert a színésznők céhét alaposan magára haragította. Senkivel sem volt olyan kegyetlen, mint velük szemben. Meglehet azowbar az a vigasztalása, hogy mindenki elismeri: aki kormány- biztos létére még a színésznőkkel szemben is kegyetlen tud lennü, az mindenesetre igazságos e m bér.

A pesti utcának uj nevezetessége van. Egv- eleven, kedves, franciásan ötletes újság Az U j S z ó.. Fél órára mulattatni az olvasót: ez a célja mindössze. És pikáns riportjai, a kedves D e z s ő-rajzok és száz groteszk ötlet révén sikerül is ez neki. A szerkesztők egész vezérkara irányítja az újságot: dr.. Nádas József, dr. Kosa Miklós és Nádor Jenő mellett újra feltűnt Hacsak Géza neve, aki bril- Iiáns riporter, de egyben zseniális szerkesztő is. Ha- csaknak ezúttal egy mindent felülmúló groteszk ötlete volt. Kijelentette, hogy a elmekben minden szó nagybetűvel kezdődik. Az olvasónak valósággal rébuszok ezek a címek. Így írják:

Wilson Február Tizen Ötödikéig. Alá

Akarja írni A Béke Szerződést.

Kitörik rajt az ember szeme. De Hacsak ezt mondta:

— Ha az olvasó nehezen tudja elolvasni a cimet, annál jobban érdeklődik aziránt, hogy mi van a cikkben.

A szerkesztőség mindent elkövetett, hogy frontot csináljon a nagybetűk ellen. Hacsak, azonban inkább adott mindenkinek fizetésemelést, de a nagybetűkről nem mondott le. Egyszer azután a nyomdai személyzet mégis -megtörte a jeget. Egy dm igy jelent meg: