Fővárosi Hírlap, 1919 (8. évfolyam, 1-52/a. szám)

1919-01-22 / 4. szám

6 ponti irodája 12.086 menekültnek fizette ki a napi 4 K állami segélyt, rendkívüli segélyt 230 esetben adott 60.000 K összegben. Ruhaneműre 1231 család kapott utalványt a Népruháözati Bizottsághoz, ci­pőre 1066 családnak adtunk utalványt. A kormány­biztosság számlájára 400 család részesült ingyen ru­hában és cipőben; az igy kiadott ruhanemiiek és cipők értéke megközeliti a 400.000 K-t. Hazatérő menekültek. Legelőször a szerbek által megszállott területek­ről menekültek térhettek vissza otthonukba, mert ott a rend hamarosan teljesen helyreállt. Az első hónapban a keleti pályaudvari kirendeltségünk utján igazolvánnyal 6000 menekültet utaztattunk haza. Az Erdélybe való visszautazás tekintetében érintke­zésbe léptem az erdélyi iiőkormányibiztossal és amint a választ tőle megérkezik, a lehetőséghez képest oda is megkezdjük a visszautazást. Legnagyobb ne­hézségek vannak a íelsömagyarórszági területekre való visszatéréssel. E tekintetben elsősorban a bu­dapesti tót követséggel kíséreltem meg a tárgyalá­sokat, majd gróf Károlyi Mihálynét, a Magyar Vö­rös-Kereszt Egylet kormánybiztosát kértem föl a prágai VöröSr-Kereszt Egyletnél való közbelépésre, hogy a hazatérő menekültek személy- és vagyon­biztonsága tekintetében a szükséges intézkedéseket a cseh kormány tegye meg és biztosítsa nekik fél­beszakított foglalkozásuk zavartalan folytatását. Gróf Károlyi Mihályné érintkezésbe is lépett iMassaryk elnökkel és a prágai Vörös-Kereszt Egy­let vezetőségével ebben az irányban, de választ még nem kaptunk. Megbízottá,im bejárták Felső-Ma- gyarországot és csak a napokban tértek vissza Bu­dapestre azzal, hogy a. megszállott területeken min­denütt rend van, de a visszatérő menekültektől iga­zolványt kérnek. Ha a tót követség utján sikerül az igazolvány kérdését dűlőre juttatni, azt hiszem a Felső-Magyarorsizágba való visszatutazás is na­gyobb arányokban lesz lehetséges, bár az egyenes vasutösszeköttetés még-nincs meg és csupán kerülő­vel, a bruck-királyhidai vonalon, az ausztriai Lun- denburgon keresztül lehet az ország felső részeibe utazni, ami nagyon meghosszabbítja és megnehezíti a.z utazást. Elhelyezés. Nagy nehézséget okoz a megszállott vidékekről Budapestre özönlő, leszerelt katonák és diákok el­helyezése. A leszerelt katonákat egyelőre a mene­kültek részére berendezett három iskolába helyezzük el. A székely diákok megfelelő elhelyezése céljából társadalmi akciót indítottunk, amelyben több lelkes és áldozatkész magyar nő vesz részt: gró; Mikes Arminné, Ugrón Gáborné, báró Borne in i s s zá- n é. Az ő segítségükkel és a tisztviselőtelepi nők tá­mogatásával legutóbb nyitottuk meg diákok elhelye­zésére a tisztviselötelepi kaszinónak erre a célra be­rendezett helyiségeit. Szó van még a Nemzeti Ka­szinó 5 helyiségének berendezéséről és tárgyalásokat folytatok a katonasággal a gróf Károlyi László tu­lajdonát képező újpesti CHHsseumnak erre a célra való átengedéséről. A diákok közül sokan magánla­kásokban kaptak már elhelyezést. Menekültek ellenőrzése. A menekültek megfelelő ellenőrzése és viszo­nyaiknak megállapítása céljából a főkapitány kéré­semre beosztotta hivatalomba. An dréka Károly rendőrtanácsost, aki már az erdélyi menekültek ügyeinek az intézésében velem együtt dolgozott és igen hasznos szolgálatokat tett. A szükséges hely­színi vizsgálatokat az irodába beosztott három ál­lamrendőrségi detektív látja el. Budapesten nagy számban tartózkodó idegenek ellenőrzését és igazoltatását a belügyminiszter ren­deleté értelmében már megkezdték. Erre a célra, kü­lön hivatal szolgál, amely a Deák Eerenc-utca és a Miatyánk-utca sarkán levő Adria-palotában már működik. Az idegeneknek a fővárosba való özönlése nemcsak a, lakásínséget fokozza, de válságba, so­dorhatja a főváros lakosságának eddigi élelmezését is. Ezért az 1914. évi augusztus hó 1 -je óta a fővá­rosban lakó idegeneket össze fogjuk Írni és amennyi­ben itt tartózkodásuk indokoltságát, közérdekű, vagy jogos magánérdekül foglalkozásukat igazolni nem tudják, az illetőket, mindenkor a helyzethez mért méltányos, de záros határidőn belül, eredeti tartózkodási helyére vissza, fogjuk küldeni. Mint­hogy az erre vonatkozó miniszteri rendelet végre­hajtását, mint kormánybiztosi, egymagámban nem láthatom el, a belügyminiszter ezen munkálatokra, mellém kirendelte Székely Vladimir rendőrtaná­csost, aki ezt a külön hivatalt vezeti és Kisteleki Imre rendőrkapitányt, a szükséges segédszemélyzet kirendeléséről pedig a főkapitány gondoskodik. Budapest, 1919. január 22. Nincs hajléktalan ember Bndapesten. Garhai Sándor a lakáshivatal elnöke ugyan sokszor kér száz- és kétszázezer koronát a fővárostól, de legalább meg van a látszatja a dolognak: a lakáshivatalban ugyanis büszkén állítják, hogy Budapesten ma már teljesen hajléktalan ember nincsen. Sokan vannak, akik más lakásba kívánkoznak, de olyan, akinek ne lenne éjszakára a fejét hova hajtani, többé nem akad. Ezzel nem mondjuk, hogy a lakás- hivatal működése ellen nem merülne fel sok és jogos panasz, annyi azonban bizonyos, hogy derekas munkát végeztek. Ma még különösen a jegyesek és a hazatérő katonák adnak sok munkát, s miután a hadifogságból még igen sok budapesti embert várnak haza, házasodni pedig még akkor is fognak, amikor mindenki itthon lesz, nincs kilátás arra, hogy a lakás­hivatalban ölhetett kezekkel lehetne ülni.. Hogy milyen volt a lakáshiány és hogy milyen lesz az, amely most következik, annak jellemzésére érdemes megemlíteni, hogy eddig 9000 lakást rekviráltak el. A kollektiv szerződések. A főváros hivatalos lap­jában az utolsó számban újfajta közlemény jelent meg. A fővárosi fürdők személyzetével kötött kol­lektiv szerződésit olvassuk mindjárt az első oldalon. Egyetlen apróság, amely eléggé jellemzi az uj időket. Egy-egy ilyen kollektiv szerződés a munkások szá­zait érdekli, ami egymagában is elegendő annak bi­zonyítására:, hogy fontosabbak, mint a törzsfőnökök- nek a bizottságban , mondott fecsegései voltak vala­mikor régen,, még — a, f o r. r a d a 1 o m e Eö 11. Az újpestiek szives ajánlata. Az újpestiek váro­suk sorsát Budapestéhez akarják kötni. Budapest nem lehet mondani, hogy valami túlságosan rajon- gana ezért az ötletért, mert nagyon jól tudja, hogy erre az üzletre alaposan rá kell majd fizetni. A szi­ves ajánlat azonban szives ajánlat marad, de az új­pestiek mégis rossz diplomaták, amikor a.z eljegyzés előtt leleplezik önmagukat. Hogy ebben a frigyben mit nyer Budapest, Azt érdemes elolvasni az „Újpesti Hirlap“-ba,n, amely többek között ezeket írja: Újpest ezelőtt tizenegy esztendővel alakult át rendezett tanácsú várossá, s ez időtől kezdve a vá­ros háztartása állandó és folytonos válságban van. Mikor már annyira harapódzott el a rossz gazdálko­dás, hogy a polgári pártok részben politikai okokból is, szükségesnek látták a rendszerváltozást, eltá­volították d r. Ugró Gyula polgár- mestert. Az uj rezsimtől rendet s a város háztar­tásának helyes, egészséges alapokra helyezését várta mindenki. Ez azonban nem következett be. Semmi ko­moly lépés nem történt, hogy a város gazdasági helyzete: reális alapokra helyeztessék. S rövid idő múlva újból polgármesterváltozás következett be, s újból nem normális ütőn. Ma az a helyzet, hogy a város a:-z anyagi csőd szélére került. Most kölcsönt felvenni nem lehet, hogy a régi mód­szer szerint ebből lehessen fedezni a folyó kiadáso­kat. A városnak legfőbb bevételi forrása, a községi pótadó volna, hol 1 millió 400.000 korona 'hátralék van. A4ég ha ennek az összegnek csak tele vagy egy negyede volna is behajtható, most a behajtás lehe­tetlenség. így a város a legkétségbeejtőbb helyzet­ben van s könnyen megtörténhet, h o g y tisztviselői fizetését sem tudja f o- 1 y ó s i t a ti i. Egyszóval Újpest már a tisztviselőit sem tudja kifizetni; ezek után csak természetes, hogy Buda­pest ég az egyesülés után való vágytól. Ez már igen; ilyen pótvárosra van nekünk szükségünk. Evdrson Éva. Föl kell jegyezni ezt a nevet, mert nagy dolog az, eljönni a nagyszerű Angliából az idegen Magyarországba és itt negyven esztendeig angol leckéket adni és angol leckékből élni. Evdrson Éva valószínűleg karcsú, angol miss lehetett^ ami­kor Budapestre került. Talán az egykori pesti fiatal­ság bolondult is utána, ma azonban töpörödött anyóka lett belőle. Sokszor láttuk apró cickánya fejét /a. körúti kávéházban esfénkint, amint vacso­rára a háború alatt is hadikávét szürcsölte földön­túli kéjjel. Negyven év után azonban elfogytak az angol órák, fiatalabb mislsek jöttek és Éva néni vég­telen szomorúsággal látta, hogy nem lehet többé munkából élni. Valami más után kell látni. Izgalmas emberi intézményt kell igénybevenni. Elment hát K u u Gyula nyugalmazatt fővárosi tanácsnokhoz, aki viszont Piperkovics Gábor tanácsnokot Iá- tapsolja. fogatta meg. Elmondta, hogy Éva néni, aki családját oktatta az angol nyelvre, milyen kitűnő és szána- lomraméltó nö, akinek ma nincsen miből élnie. Piperkovics szívesén elhelyezte volna valame­lyik szegényházban, de jaj a betű barrikádot állított a jószándéknak. Nem lehetett, mert Éva angol alatt­való. Elvitte tehát Piperkovics a szomorú aktát a tanács elé, ott most libériális szellem uralkodik, majd csak keresztüllépik az okvetlenkedö rendelkezése­ket. Úgy is történt. A tanács, hogy a kecske is jól­lakjék és a káposzta is. megmaradjon, egy kis pia fraus-szal élt és kimondta; Éva néninek nincsen semmiféle okmánya, nem tudja bebizonyítani, hog.\ ö angol állampolgár lenne, igy tehát ez csak fél­tévé s lehet. Ha pedig nem angol állampolgár, akkor hadd nyíljon meg előtte a szegényház kapuja. Szegényke, még ide is. protekcióval tudott bejutni. A frakk. Az Országos Központi Ár­vizsgáló B i z o 11 s á g-nak nem érezzük valami túlságosan jótékony szerepét. Azt mondják D e g r é elnök urat, elődjével Friedmann tanár úrral együtt nem lett volna kár egy kicsit elküldeni a szerbek által megszállott területre tanulmányútra, mert ott két korona egy kiló hús és busz fillér a tojás darabja. Az O. K. A. B. azonban mégis csak kénytelen életjeleket mutatni és igy a legfantasz­tikusabb ötletei támadnak. A vendéglői és kávé­házi rablásokat —- egyébről nem is szólva — nem tudja megszüntetni, ellenben hallatlan kéjjel ve­tette rá magát az ócskaruhakereskedőkre és ár- drágitási porokét akaszt a nyakukba, mert í r a k- k o k kikölcsönzéséért sokat számit o t- t a k. Oh nyájas olvasó emlékszel-e még eiye a ké­nyelmetlen, buta és. otromba ruhadarabra. Közeli rokona a turnirnak, a tunikának, meg a krinolin- nak. Azt hiszem ma éppen úgy kinevetnék, aki frakkot huzna fel, mint aki diszmagyarbüji jelenne meg valahol. Az O. K. A. B. bölcs: urai alighanem elfelejtették, hogy 1918. október 31-én éjszaka V ár­it o n y i városparancsnok az Astoria-szálíóban volt viziten, hogy ma demokratikus köztársaságban élünk, ahol többre becsülnék, ha tiz fillérrel le tudnák al­kudni a vendéglőben a leves árát, mint ha tömege­sen záratják le a í r a. k k-d r á g i t ó k a t. Végre is. aki olyan ostoba, hogy bereue József udvarának ezt a buta majomkosztümjét ma akarja felhúzni, az meg­érdemli, hogy olyan árat fizessen érte. amilyet' csak egy Petöfi-utcai ószeres fantáziája tud kisütni. A tüzelöszerraktár áthelyezése. A főváros köz­ponti tüzelöszerraktára január 2-án az V. kerület Vil­mos császár-ut 10. szám alá költözött át. A szén- hiány miatt a tüzelöszerraktár a tanács határozata alapján rendeléseket egyelőre nem fogad el. Az utolsó zsiráf. El kell páréntálnunk az állat- kert utolsó zsiráfját is. A háborús táplálkozás sok állatot, értékes, pompás példányokat pusztított el. A veszedelem azonban különösen a fókákat vette elő. A zsiráf ezzel szemben a forradalom áldozata lett. A forradalom napjaiban eldugott fegyverek az állat­kert körül is puffognak. A szegény állat egy ilyen durranástól ijedt meg és ez okozta vesztét. Az állat- kert igazgatósága különben az u t o 1 s ó zsiráfot a következő meleg sorokban búcsúztatja el: A szűk keretekben mozgó állatoknál gyakori jelenség, hogy minden látszólagos ok nélkül megijednek. Ilyenkor oly szerencsétlenül ugranak vagy megfutamodnak, hogy saját testük épségét veszélyeztetik. A gyakor­lati tapasztalatok bizonyítják a legjobban, hogy is­tállózott állatoknál gyakori a lefekvés vagy hirtelen felkelés közben létrejött csonttörés. Ehhez hasonlóan járt szerencsétlenül a mi féltve gondozott zsiráfunk. A közel múltban zsiráfunk valamitől, talán a vasúti raktárak közelében időnként eldurranó lövésektől megijedhetett, mire hirtelen oly ügyetlenül megug­rott, hogy állásában összeesett. A szerencsétlenül járt zsiráf, bár ismételten fel próbálkozott kelni, de amint kísérletezése nem vezetett eredményre, nyu­godtan lefeküdt. A szakértőt vizsgálat csonttörést és belső elvérzést állapított meg, mely a rövidesen be­következett elhullás oka volt. Medgyaszay Vilma és SvärdsTöm Valhorg e héten Bmét együtt lépnek fel a Medgyaszay S'inház nagy ikerü lírai operájában ,.A vándor“-ban. amely csütörtökön és vasárnap kerül színre. A hét többi napjain Haydn remekműve ,,.4 patikus" van műsoron. Ez operákon kívül minden este színre kerül a'. ..Incidens az Ingeborg-hangverscnyen“ a b mutató- esték szereplőivel és a Reinitz — Drégely—Harsányi operett a „Háztüznéző". amelyben Böske szerepét Környey Paula játssza. ,,Az ötvenéves férfi“ rendkívüli sikere egyre nagyobb elővételben nyilatkozik meg. A jegyeket na­pokkal előbb vásárolja meg a belvárosi Színház közönsége, mely Hajó Sándor izgalmas érdekességii. szenzációsan aktuális darabjának nemcsak felvonás­végeit, hanem nyiltszini jeleneteit is lelkesen meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom