Fővárosi Hírlap, 1919 (8. évfolyam, 1-52/a. szám)

1919-01-22 / 4. szám

7 13 uda'P;t\st, 1919.; j a miár Revüszinház minden esti előadásán zsuloit Jiézü tér tapsol Szőke Szakáll kacagtató és látványos nevűjének, a Naicsi-nak. Az előadás pont három negyed 6-kor kezdődik. „ Az aranyember az Urániában. Válósáaos iro­dalmi esemény volt az Uránig héifői Araríyember- premiérje. A Corvin-film yá' mestermüv kent jelen-- teti meg ezt a filmalkotását, amellyel a külföld elis- hieré'ére is pályázik. Jókai halhatatlan ivgény nek I. részét e héten adják s a következő hét nyújtja a lolytatást. A nagyszabású film főszereplői Beregi Oszkár, Rajnai Gábor, Lenkeffy lca; Berky Lili, Makay Margit. A rendezés Korda Sándor müve. Az Uránia előadásai 4, háromn gyed 6, negyed 8 órakor vannak és az A anyemb r mellett egv francia fiim- vigjáték, Arletie haza sága van műsoron. fi TŐKE • • • Szemle A tSzsde és a „vörös“ kormány — Budapest jövője: a Duna — A malmok üzletei Uj kormányunk van, amely legalább pro- grammjaban egy hajszálnyira sem tér el előd­jétől. Annyira megvan ez a programmbeli egy­ség. hogy még a kabinetből kivált Jász/ pro- grammját is a maga teljes egészében folytatni kívánja az uj kabinet. Mindössze a kormány­ban résztvevő pártok elhelyezkedésében tör­tént némi eltolódás a szociáldemokrata párt javára." Ez azonban a mai belső és külső szi­tuációból teljesen érthető és méltányolható. Ha a szociáldemokrata párt törekvései számára meg nem nyitjuk az utat, akkor utat íör ma­gának nem a szociáldemokrácia, hanem a bol- sevizmus. A haladás, fejlődés utján nincs meg­állás. A bolsevizmussal pedig számolni kell, mert az nem dajkamese, mint a pogrom, ha­nem eleven valóság. Oroszországban államot épített fel, Németországban pedig most termi a vértanukat. Maga Lloyd George békét kínál a szovjetkormánynak, mert a szövetségesek oroszországi expedíció a kereszíülviheteílen. Ugyanakkor nálunk a salgótarjáni, Ganzgyári és gázgyári eseteket jegyzi lel a krónika. Ilyen körülmények között jobbfeié, konzerva ív irányban haladni a politikában, a legvégzete­sebb hiba lenne, amelybe erősebb állam is belepusztulna, mint az ellenséggel elárasztott, nyomorékká tett Magyarország. A tőzsde, amelyről már százezerszer elmondták, hogy a világ legérzékenyebb szeizmográfiája, ezúttal is megérezte, hogy a válság megoldása a kon­szolidálódás irányában viszi előre az orszá­got. Egy jelentékeny részében szociáldemok­rata kormány és ezzel szemben váratlan ár­emelkedések a tőzsdén : szinte hihetetlenül hangzik. Lehetséges-e, hogy a tőke bizalom­mal tekintsen legnagyobb ellensége, a — szo­ciáldemokrácia felé? Es mégis úgy van. Az ország Ínségben van, a gazdasági nyomorú­ság kellős közepén állunk, az üzemek nagy része vesztegel a szénhiány miatt, áruforga­lom édeskevés, az óriási vagyonadó réme fe­nyeget és egy vörös színnel tarkázott kormány kinevezését az árak emelkedésével ünnepli a tőzsde. És mégis azt mondjuk: nem történt semmi rendkívüli, mert a tőke az egyedüli le­hetőségek közül a kisebbik rosszat válasz­totta. , * A főváros egyik terve az, hogy anyagi helyzetének megjavítására el fogja kérni a kor­mánytól az úgynevezett reáladókat. A házbér­adó ma is jelentékeny jövedelmet tudna bizto­sítani Budapestnek és kétségtelen, hogy a főváros tanácsának ebbeli követéséhez meg­van a jogi alapja is. Amikor azonban erre gondolunk, inkább a jövő áll a szemünk előtt. Az a jövő. amikor már az építkezés is meg­indulhat és amikor nem kaszinókat és lovar­dákat kell elrekvirálni polgári családok lakó­helyéül, hanem mindenkinek meglesz a maga kényelmes, tetszése szerint való otthona. Akkor majd jelentős és becses jövedelme lehet a fő­városnak a házbéradó. Éppen ez az oka annak, hogy nem érezzük a félelmet, amelyet néme­lyek Budapest mai anyagi helyzete és jövője iránt táplálnák. Megszabdalhatják és földara- bo.hatják ezt a szegény, szerencsétlen országot, de Budapest mindig Budapest marad. Egy fej- j lődésre, sőt idegenforgalomra predestinálí város : ezr. amely törhetetlen erővel tör majd előre a maga utján. Ne vádoljon bennünket senki op­timizmussal, de mi úgy érezzük, hogy ha semmi másunk nem lenne, mint maga a meztelen Dunánk, akkor is meg kellene találnia benne ennek a városnak a maga biztos életlehetősé­geit. Budapest mellőzhetetlen centruma marad majd a nagyszerű dunai forgalomnak, amely csak most fog majd igazán megindulni. Az ostoba osztrák rövidlátás, amely intrikált Buda- I pest ellen, többé nem lehet irányadó. Ez a j korlátolt áskálódás immár a multié. Most, ami- I kor a Duna számára meg fog születni az igazi ! nemzetközi forgalom, most látjuk csak igazán, ! hogy Budapestet nélkülözni nem lehet. És ebben \ a hatalmas, ma még kontúrjaiban is átláthatat- [ lan életben Budapestnek mindenkitől meg kell ji kapnia a kapupénzt, mert a magyar főváros lesz a Kelet kapuja. Bölcs és okos dolog, amit most a fővárosi néptanács és a kereskedelmi minisztérium együtt, karöltve, megértő, közös munkával csinálnak. Nincs fontosabb és sür­gősebb feladat most, minthogy a dunai ut nagyszerű centruma, Budapest, megkapja mind­azt a kikötőberendezést, amire szüksége van ahhoz, hogy már csak ezen a réven is bizto­sítani tudja a maga megélhetését. Előrelátó emberek csak azok lehetnek, akik már ma biz­tosan hisznek benne, hogy: Budapest jövője a Duna. A Fővárosi Hírlap éppen a múlt héten mon­dott el egyetmást a malmokról. A leleplezés érdeme nem a mienk, hanem a főváros nép­tanácsáé. Ott mondták el, miként károsítják meg ezek a háborús konjunktúrában, a nép éhező esztendeiben agyonhizoít vállalatok a legszegényebb népet. A szájukból veszik ki a kenyeret és miután leharaptak befőle egy dara­bot, még ehetetlen, szomorú masszára cserélik ki. Élvezetes kenyér helyett bizonytalan valamit adnak vissza, amelyet csak az élet legnagyobb uzsorása, az éhség, tud velünk megetetni. A kiőrlési arány meghamisítása révén olyan mér­hetetlen haszonhoz jutnak, hogy ezzel a kér­déssel végre már jó volt komolyan foglalkozni. A kiőrlési arány meghamisítása ebben a vo­natkozásban közönséges lopás, aboan a másik vonatkozásban pedig, hogy ezen a réven ehe­tetlen kenyeret kapunk, nem sok túlzással élünk, ha azt mondjuk, hogy a háborús bak- kancs-csalók jutnak eszünkbe. A közélelmezési miniszter nem is vette tréfára a dolgot és — értesülésünk szerint — már el is rendelte a kiőrlési arány betartásának szigorú ellenőrzé­sét és erről az intézkedésről már értesítette is a fővárost. Hogy mennyire igazunk volt nekünk is, a néptanácsnak is és a köz- élelmezési miniszternek is, legjobban bizo­nyítja az, hogy éppen a héten Ítélték el a második fórumon is a Gizella-malom vezér­igazgatóját, Katona Zsigmondot, mert egy ke­reskedőt a zsákok súlyának levonásával érzé­kenyen megkárosított. Az eset semmivel sem más, mint mikor a malmok a kiőrlési aranyt hamisítják meg és ha Katona vezérigazgató­nak öt napi elzárás jár, akkor talán a többi malmoknak sem elég a szigorú ellenőrzés, de megérdemelnék, hogy az ő ügyüket is a hün- tető igazságszolgáltatás vegye kezébe. A győri ágyugyár államkölcsöne. A győri ágyugyárnak nyomasztó bankadósságai vannak és munkásainak kifizetése miatt is sok millióra van szüksége. Ezért a válla at most nagyobb összegű államkölcsön felvétele ügyé­ben folytat tárgyalásokat. Hír szerint a vállalat 50 millió korona államköicsönt szándékozik igénybe venni „EXPLOZIOS MOTOR“ cimü 69408 számú magyar szabadalmának értékesítésé céljából Daimler Motorengesellschaft cég Untertürkhe mban be'földi gyárosokkal összeköttetést kére*;, helvileg isi­id-sál szolgál: STRALEVDORFF (ezelőtt dr Ha á z es Rostás) szab. irodája BUDAPEST, VII., Hársfa-utca >7. A téglagyárak és az építkezés. Az 0r: szágos Lakásépiiési Tanács műszaki osztálya a téglagyárakkal a raktáron levő tégla ári étek ügyében tárgyal. A tanács műszaki osztálya különben az üzembehelyezés, a termelés és a szénkérdes megoldása érdekében is megbeszé­léseket folytat. A hadbavonult kisiparosok és kiskereskedők se­gítése. Mint ismeretes, ama kisiparosok és kiskeres­kedők fölsegitése érdekében, akiknek hadba vonulá­suk előtt a főváros területén üzletük volt, üzemük a hadbavonulás folytán szünetelt és üzemük folyta­tásához hitelre szorulnak, a népkormány hitelakciót, indított és* annak keresztülvitelével a főváros taná­csát hízta meg. A népkormány által a kölcsönök le­bonyolítására vonatkozó ügyrendben adott utasítás értelmében „a kölcsönkéréseket a felek rájuk nézve illetékes ipartestületnél (kiskereskedők a helyi bi­zottságnál) az iparigazolvány vagy iparűzési enge­dély bemutatása mellett terjeszthetik elő.“ Az ipar­testület köteles minden kölcsönkérönél mgállapitani, hogy: 1. a háborút megelőzőleg, vagy a háború fo­lyamán a hadbavonulást megelőzően a főváros te­rületén önállóan ipart űzött, 2. hadbavonut és mű­helye hadbavonulása folytán szünetelt, 3. iparát folytatni akarja, ehhez kölcsönre szüksége van és valószínű, hogy a kölcsönnel üzemét életképessé tudja tenni. A kölcsön összege egyénenként legfel­jebb 5000 korona. Kamat évi 4°/o. A kölcsöntőke rendesen 5 éven át negyedévi 5°/o-os részletekben törlesztendő. Garami Ernő kereskedelemügyi mi­niszter erre a célra a fővárosnak tizenkét­millió koronát b o c,s á j t o 11 rend e T k fe­zé s é r e. A miniszter elrendelte, hogy a kölcsön- ' kérvények elbírálására bizottság alakíttassák. E bi­zottság elnökévé Déri Ferenc dr. alpolgármestert, elnökhelyettessévé Vita Emil dr. tanácsnokot ne­vezte ki, a bizottság tagjaiul pedig Gaul Károly technológiai igazgatót, Detfre László pénzügyi főtanácsost, Fischer Elemért, a Hadigondozó,- hivatal előadóját, V a n c z á k Jánost, Mór Jenő kereskedelmi és iparkamarai előadót és S z#é k e 1 y Ferenc dr.-t, a főváros kisipari hitelszövetkezetének .alelnökét delegálta. A bizottság előadója Bodrog Jakab tanácsjegyzö. A bizottság ülésén hivatalból, vesznek részt az elnökei ama ipartestületeknek, amelyeknek tagjairól a bizottsági élüseken éppen szó van. A bizottság január elején alakult meg és első érdemleges ülését a múlt hét végén tartotta Déri alpolgármester különben körleve­let intézett az összes ipartestületekhez, a kamarák­hoz, az iparegyesületekhez és összes kereskedelmi egyesülésekhez, amelyben felhívja őket a kölcsön­igények gyors bejelentésére. Kinevezés A Foneiére paFonátusa alatt meg­alakult ,,Kisbirtokosok Biztosító Intézete“ igazga­tói teendőivel Szil is Arnold, a Foneiére cégjegyzőie bízatod meg. Vez rtitkárrá Gombos Lajos nevezte- tett ki. Cégvá főz s. „Foneiére Pesti Biztositó Inté­zet“ cégét ,,Foneiére Általános Biztositó /?.-7'“-ra változtatta. p szakipari szövetkezetek szervezése. Ilyen címen jelent meg a' Ipartesíületek Országos Szövet­sége kia ásában Vikár Béla fővárosi sza1 óiparos­nak, az Ipartesíületek Anyagbeszerző Köteléke R -T. végrehajtó- izotHága elnökének tartalmas és figye- lemremélió tanulmánya a kézművesipari termelés szöveikezeti szervezéséről. Vikár Béla a szövetke­zeti szervezés apostola és a modern irányú gyakorlati szakoktatás úttörőié Ta ulmanya két évtizedre ter­jedő hazai és külföldi gy korlatn k eredményeit szedi könnyen áüekii thető rendszerbe Iparosokna a szö- vets'g díjmentesen küldi meg a fü etet- Mások egy koronáért szerezhetik meg Benkő könyvkereske­dőnél Déli vasút. A d U vasút internacionalizálására való szanáló tervet dolgozott ki dr. Landesb mger Gyula igazgató'- nácsos, m ly számol a politikai események által ke! tkezelt ui heh zettel Ezt a javas­latot közük a francia kötvénybirtokosokkal és a déli vasút kérd seben érdé élt kormányokkal. Ez a ja­vaslat le z az alapja azoknak a tárgyalásoknak, me­lyek ebb n a kérd- --ben Svájcban m gindulnaK és a melyekie dr. Fad, a d li vasút igazgatója övájcba utazót. A B. V V. V. rendkívül' közgyül se. A Buda­nesti villamos városi vasút rtg. január áO-ikán a Viga.ió kistermében rendkívüli kö gyűlést tart, mely- nek n pirend'e szerint az igazgatóság jelenté-t tesz a társaság és t rsvállalatai vasún hálózatának az ál­lam által való átvételér 1 és a közgyűlés határozatot hoz az átvitel folytán szükséges intézkedésekről. E közgyűlésre i rész é iyet-et a Pesti magyar keres­kedelmi bank érték^apirpénztáránál, az Angol-osztrák bank budapesti fiők'elepéné'1. vagv Budapest főváros közpon i i énztáráuál kell d poná ni. Minden 25 tár­sasági részvé: után e y-egv szavazat t lehet gya­korolni ________________ Ki adja: a .FŐVÁROSI HÍRLAP* lapkiadó-vállalat A szerkesztésért és kiadásért felelős: Dacsó Emfl. RÉV-v.-- . 0 *t A , uu-ITca 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom