Fővárosi Hírlap, 1919 (8. évfolyam, 1-52/a. szám)
1919-01-22 / 4. szám
3 ' Budapest, 1919. január 22. a helybeli pártok megbizottaiból alakult választási bizottság számlálja össze és a választás eredményét a választási biztos hirdeti ki megválasztott képviselőnek, aki a legtöbb szavazatot kapta. Azonban felterjeszti jegyzékben a nemzetgyűlési elnökséghez az összes jelöltekre leadott szavazatok számát, mert e jegyzék alapján a Kúria igen komplikált eljárással a kisebbségnek is juttat mandátumokat. A harminchárom kerületben ugyanis a többségi választással harminchárom képviselőt je- lentenek ki megválasztottnak a választási biztosok, de a Kúria a kisebbségben maradt jelöltek közül még tizenegynek ad mandátumot, úgy, hogy Budapestnek voltaképpen negyvennégy képviselője lesz. De nem az a tizenegy jelölt kerül be feltétlenül a kisebbség képviseletében a parlamentbe, akinek aránylag a legtöbb szavazata van, hanem a mandátum odaítélésénél a pártokra esett szavazatok és jelöltekre jutott szavazatok arányosításával állapítja meg a Kúria az igényjogosultságot Képviselőnek csak azt a választói jogosultSággal bíró budapesti lakost lehet jelölni, akit a jelölésre legalább hat nappal a választás időpontja előtt legalább száz olyan választó jelöl, akik a jelölés időpontjában Budapesten tartózkodnak. A jelölési ivén pontosan fel kell tüntetni azt is, hogy a jelölt milyen párthoz tartozik, azonban nem akadálya a jelölésnek, ha az illető pártonkiviili programmal lép fel. A rendelet szerint a főváros /egész területén csak. egy szinti szavazólappal lehet szavazni. A szavazólapoknak alakjukra nézve is meg kdl egyezniük egymással. A szavazólapokat az állam költségén nyomatják. Mindenki csak az elnöktől kapott szavazólappal szavazhat. Az elnök a szavazólapot tartalmazó boríték átvételénél csak azt vizsgálhatja meg, hogy a választó nem adott-e át neki véletlenül két borítékot, vagy hogy a borítékban a szavazólapon kivül nincsen-e egyéb tárgy. Mert végre a derék pestiektől kitelik, hogy a szavazólap mellé körmöd aranyakat is tesznek. Avagy nadrággombot. Ámbár ez se nagyon valószínű, mert hiszen a nadrággomb ma elég drága. , n niiii i iMirm n mmr n ■—m ■« ■ mi— n ' Miből fedezik a főváros deficitjét 102 milliót követel a Tanács a kormánytól — Pótadóemelés, a jövedelmi és hadinyereségadó megpótlékolása, a reáladók átengedése, a vizdijak és a szemétfuvarozási illeték felemelése — A külföldi kölcsönök kamataira 70 milliót kell ráfizetni A fekete péntek lezajlott. Bódy Tivadar dr. polgármester megtartotta ezen a nevezetes nép- tanácsi ülésen expozéját, amely azt az éppenséggel nem meglepő eredményt juttatta a nyilvánosságra, hogy a fővárosnak az 1919. évi költségelőirányzati vázlata szerint a pénztári hiány Í25.511.548 korona, amiben azonban még nincsen benne az 1918. évi zárszámadási hiány. Ezzel együtt a főváros összes defícije meg fogja közelíteni a százhetven milliót. Ezzel vonatkozásban a polgármester felállította azokat az alternatívákat, amelyek közül a nép- tanácsnak módjában lesz a véleménye szerint legmegfelelőbbet kiválasztani a főváros pénzügyi vá.saganak megoldásáia. Képét adta egyben a polgármester a főváros mai vagyoni helyzetének is. amely, ha nem is kecsegtető, de nem is kétségbeejtő. Tallózás a költségvetésben, A főváros az idén nem adott tulajdonképpeni kölía kihallgatásoknak, amit sok-sok embernek jó lenne tudomásul venni. Az egyik beszélgetés alkalmával előjött a szó Jászi Oszkár sokat ócsárolt Ruőz- k a-K r a j n á j á r ó 1.- Olvastam róla. — mondta — a lapokban. Mondja meg, uram, őszintén, hogy tény-e az, hogy ilyen szándékai vannak a magyar kormánynak? — Uram, Ruszka-Krajnáról néptörvény .intézkedik és Ruszka-Krajnának külön minisztere van. Hihetetlen. Ez rendkívül érdekes — mondja az elragadtatás hangján Coolidge — nagyon kérem önt szerezze meg számomra a. Ruszka-Krajnáról szóló törvény angol fordítását. íme a sokat ócsárolt Ruszka-Krajna mégis csak ott lesz az országmentő bizonyítékok között. Aminthogy a törvény megalkotója a.nnak is szánta. Vajha nem Hiába! Liebknecht és Luxemburg Róza körül forgott különben a világ a héten. Ls felharsant a magyar sajtóban e két halott neve körül a csatakiáltás. Az elvek vértanúiról azonban az a publicista irta a legigazabbat, aki megmondta, hogy mind a ketten apostolok voltak, de betelt rajtuk a bibliai mondás, hogy ..aki kardhoz nyal, kard által vész eh" Az ő haláluk, borzalmas vesztük kavarta fel a héten leginkább a pesti életet. Bolseviki tüntetések és magtalan ellenforradalmi Itészkelődések keletkeztek a nyomán. K u n Béla az Almássy-téren tartott bolseviki gyűlésen azt mondta, hogy Liebknecht és Luxemburg kiömlött vérét csak tízezer burzsoa életének kioltásával lehet megbosszulni. Az ellenforradalom sokkal szerényebb volt. Az ellenforradalom szélhámos lovagjai egyszer 4000 koronát, egyszer tneg 8000 koronát csaltak ki a Károlyi-párttól és "ezzel be is fejezték működésüket. A hetenkint felmerülő pogrom- tervek e heti hőse viszont Koma y István volt, ségveíésí. Elmaradtak a vaskos füzetek, amelyek 1 máskor szinte egész könyvtárra való nyormatvány- nak felellek meg. Az idei költségvetésnek a cime is csak Vázlat, amelyet Stankovics Szilárd tanácsnok vezetésével a pénzügyi ügyosztály állított ö-sze. A költségvetést főbb tételeiben ismertették a napilapok. A költségvetési hiány az 1918. évi 61,041.659 koronával szemben 1919-ben 64,269.689 koronát te^z ki. ami együttvéve 125,511.548 koronának felel meg. A kiadásokban természetes szinte minden tételnél emelkedés van. Akad ímiit- amott azonban csökkenés is. Ezek a fehér hollónak számitó tételek valósággal felsorolhatok az ujjunkon is. Íme : bérbeadott épületek szükséglete kevesebb .............................. 15.457 K-val ad ókezelési költségek kevesebb 50.5Z0 htgyivizek ts be sővizek elleni munkák............ 150,000 „ ut ak, hidak jokarbaníartása ... 195,957 „ népfürdők költségei .................. 1,900 „ be tegápolási költségek helyi beaki a régi rendszer alatt vitézkötéses, de borzasztóan ros-sz verseket tárogatott, most azoban antiszemita gyűlést akart rendezni, miközben nyilván titkon élt benne a vágy, hogy nehány zsidónak jó lenne megcsapolni a vérét. Hívatlan vendégei érkeztek azonban az újpesti munkások személyében, akik előtt nem volt hajlandó a derék Kornay István nyilatkozik. Történt pedig ez akkor, amikor a katholikus papság gyűlésén azt kellett tapasztalni, hogy ezek az emberek, akik a. sötétség terjesztésének hivatalos közegei voltak a múltban, színükig modernséggel telt lelkitek. Hiszen még a celibátust, a klérus nagy inkviziciós erejű fegyverét is kikezdték. Házasodni akarnak a papok! — ha a forradalom nem előzte volna meg ezt a gyűlést, aligha lehetett volna megtartani. A celibatus kérdésének tárgyalása különbért izgalmasan érdekes volt. Annyira, érdekes, hogy amikor egy újságíró hölgy be akart menni a terembe, útját állta egy fiatal, rózsásarcu, hirtelen szőke púpocska és fülig pirulva mondta: — Nagyon szívesen látjuk a, sajtó képviselőit, de bocsásson meg, odabent most a celibatus kérdését tárgyaljuk és ez végre is mégsem fiatal hölgyeknek való téma. Belülről pedig kihalkitszott: — Helyezzük át Budapestre a hercegprímás székhelyét ... Ls zúgott a tömeg: Nem kell, m a r a ,d j o n o 11, ahol v a n. A legszebb mondás mégis ez volt: — Az újjászületésnek nincs más útja, mint a j é z u s i demokrácia! Mi Krisztus S párta k u s z a i l e s z ü n k. Ezen közben pedig Wagaszt kapitány szobájában ül fogságban az egyik magyar Spartakusz: S z á m u e 1 3" Tibor. Zöldes-sárga, beteges fiú volt, ; mikor a háború előtt az újságírók Abbáziabeli asztegekért... ............................. 42,500 „ a Népház kezelése .................. 50,000 „ A kiadások emelkedése legnagyobb az utcák, terek tisztogatásánál, ahol 13.8 millió a többlet a mull évivel szemben. Ezt követik még a vízvezeték 7.6 millió és a kamatok 62 millió többlettel. A bevételek megkevesbbedtek a házbérkrajcá- roknál (2.93 millió), a pezsgőadónál t200,000 kor.), a városi vámnál (690,000 kor.), a közlekedési adónál (amelynek egész remeit 4 milliós bevétele elmaradt)» az épitésrendőri dijaknál (22,500 kor.). Jelentősebb bevételi emelkedések láthatók a következő té eleknél: a községi adópótléknál (11 millió) a telekértékadónál (9 5 millió), a vigalmi adónál (1.2 millió), a gáz és elektromos áramadóndl (25 millió), a Gell rtfürdőnél (1 millió), szarvasmarha közvágóhíd és vásár (2 millió) és közegészségügyi kiadások megtérítése (1.3 millió 11)2 milliót követel a főváros a kormánytól. A polgármester beszédéről, amelyet a tanács zárt ülésében tartott meg, a következő információt kapta a kővárosi fiirlap munkatársa : — A polgármester mindenekelőtt bőven ismertette az 1919. évi költségvetés adatait és nyiltan feltárta a főváros anyagi helyzetét. Felsorolta azokat az adatokat is, amelyek világot vetnek a deficit növekedésére. Ezek szerint 1914—1917 között a deficit 45 millió, 1918-ban 50 millió volt, mig 1919-ben 80 millióra lehet számítani. A főváros háborús deficitje ebből mintegy 102 miidó koronát tesz ki. amelynek megtérítését a főváros a kormánytól fogja kérni. Ez a háborús deficit 1918-ig 61 milliót telt ki és ezt ebben az összegben is számolta fel annak idején a főváros a kormánynak háborús kiadások és elmaradt jövedelmek cimén. Azóta a főváros hónapról hónapra felterjesztette ezekről a kormányra áthárítandó kiadásokról a kimutatást Most 102 milliónál tartunk. A ITe/ire/Ye-kormány pénzügyminisztere, Popovics Sándor el is ismerte, hogy a fővárosnak, arra, hogy ezeknek a kiadásoknak megtérítését követelje, megvan a jogalapja. Mivel fedezik a deficitet? — Ha ezt az összeget megtéríti a kormány, abban az esetben nem kell több deficitnek a pótlásáról gondoskodni, mint arról a nyolcvan millióról, amely az idei hiány. Itt aztán a polgármester felsorolta azokat az alternatívákat, amelynek révén fedezni lehetne a főváros tálánál ült minden nap. Ki hitte volna, hogy ilyen lázongó, folyton explodáló lélek lakik benne. Wagaszt kapitány szobájában különben nincs rossz dolga. A rendőrkapitányok szobájába is beköltözött a demokrácia, amit az is bizonyít, hogy Számuelyt fogsága alatt egy államtitkár, Böhm (azóta miniszter) elvtárs is meglátogatta. De történt körülötte egy még csodálatosabb eset is. Az egyik szerkesztőségből érdeklődni akartak aziránt, hogy nem bocsátják-e szabadon Számuelyt? A riporter felhívja a főkapitányságot, ott Wagaszt kapitány szobáját. A szerkesztő tréfás kedvében volt. azt mondja, a riporternek': a- Kérd talán magát Számuelyt! 0 mégis legjobban tudja, hogy szabadlábon van-e vagy sem? A riporter nem volt a jónak elrontója:- Kérem Számuelyt a telefonhoz — mondta a világ legtermészetesebb hangján. — Rögtön — volt a válasz. A szerkesztőségben majd hanyattvágódtak az emberek, pláne, amikor megcsendült a hang: — Halló, itt Számueh’. Egyelőre őrizetben maradok. Boda. Dezső idejében merte volna csak valaki a terheltet a telefonhoz hivni! Történt azonban a héten még eg\r mulatságos eset a kommunisták körül. A Vörös Ujság-ban egy hir jelent meg: a Il-ik kerületben megalakult a kommunista-párt 150 taggal, aiz intéző-bizottság elnöke Boór József, másik vezetője a Il-ik kerületi csoportnak Jäger Ignác. Elolvasták azonban a kommunista újságot a budai Hatty u-u teái Z ö 1 d- h o r d ó vendéglőben is. Hát a Zöld hordóban ih’en jót még sohasem nevettek, mint ezen az estén. Különöst! jót nevetett Jäger bácsi, aki nem más, mint a Zöld hordó derék vendéglőse, Boór József pedig a legnyárspolgárabb asztaltársaság elnöke. Ezek a jó budai kommunisták: nem is félnek a hidon túl a proletár-diktatúrától.
