Fővárosi Hírlap, 1919 (8. évfolyam, 1-52/a. szám)

1919-01-22 / 4. szám

1

deficitjét és amelyeknek alkalmazása rendbehozná a főváros háztartását. Ezek között a módok között első helyen említette

a pótadóemelést. A mai pófadó 45" „. Kimutatta a polgármester, hogy az 1%-os pótadóemelés 700,000 koronát jelentene, vagyis WO^io-os pótadó 70,000.000 koronát tenne ki A másik mód tenne

a jövedelemadó és hadi nyereségadó meg- * pótlékolása, ami feltétlenül szociálisabb és progresszivebb adó lenne mint a 111. osztályú kereseti adó után fizetett pótadó. A harmadik mód

a reál adók (házbéradó) átengedése, amit már évek óta kér a főváros az államtól. Ennek kezelése igen egyszerű, amellett pedig feltétlenül megilleti a fővárost, mert hiszen a budapesti emberért tö bet tesz a főváros, mint az állam.

A jövedelmek emelésénél felemlítette még a polgármester

a vizdijak télemelését. A vízvezeték eddig önfenntartó intézmény volt, most pedig deficittel dolgozik. A vizdijak emelésének olyannak kell lenn', hogy a költségeket behozza és emellett még némi hasznot is biztosítson a fővárosnak. Ennek orvossága a vizdijak igen lényeges idem elése, ami az átalányban fogyasztott víznél 200°;o-ot, az óraszeriní fogyasztóiméi pedig /őO"!0-of fesz ki. Emellett fel kell emelni

a háziszemét fuvarozási illetékeket is, amelyek ma a házibér 0'4"'„ teszik. Itt az emelésnek legalább tízszeresnek kell lennie

Á főváros vagyona.

— Képét adta a polgármester a főváros vagyonának is, A háborít kitörése előtt vettek fel erről utoljára teltért. Az akkori értékek szerint a főváros vagyona 850 milliót ér, amivel szemben az adósságok 590 milliót tesznek ki. Eszerint is 260 millió korona lenne a főváros vagyona. Ezek azonban ma már nem reális értékek, mert 1914 óta a főváros ingatlanainak az értéke legalább is megkétszereződött. (A polgármester nem említette, de ezzel szemben áll az a tény is, hogy a főváros külföldi kölcsöneinek értéke is lényegesen emelkedett, ami azt jelenti, hogy adósságai is többet reprezentálnak 590 milliónál.)

Még hetven millió.

— Rendkívül érdekesek voltak a polgár- mesternek azok a fejtegetései, amelyek a főváros külföldi kölcsönétté vonatkoztak. Ezek a külföldi kölcsönök a következők:

az 1897. évi 4" ,,-os 100 milliós kölcsön bői fennálló tartozás egy jelentős része a Disconto-Gese Ischaft. a Bleichröde bankház és az Amsterdam'sehe Bank révén Németországban és Hollandiában van elhelyezve az 1910. évi 91’5° „ árfolyam mellett a főváros a londoni Lloyds Bank és a Neumann, Luebeck et C. bank cég utján 2 milli font ster/inges kölcsönt vett fel, amelyet a két cég angol tőkések körében plasszirozott,

1911-ben 4%-os kötvényekre 100,000,000 koronát, illetve 105,000,000 frankot kapott a főváros egy szindikátustól, amelynek külföldi tagjai a Crédit Lyonnais, a Banque de Paris et des Pays Bas, a Comptoir National d‘Es- compte de Paris, valamint a Sociélé Generale volt, s amelyek a reájuk eső kvótát francia kezekbe továbbították,

1914-ben 4'5%-os típusra 158.000,000 koronát, illetve 154,300,000 márkás, 165,900,000 frankos, illetve 79,000,000 hollandi forintos kölcsönt vett fel a főváros egy nemzetközi konzorciumtól, amelyet a Drezdener Bank hozott össze és amelyl en resztvettek: a Darmstädter Bank, a Kommen - und < iscon.o-Bank, a M. M. Warbúrg et. Co. amsíerdami bankcég, a Frankfurter Effekten- und WechsePBank, a Schweizerische- Bankverein, a Crédit An- versois, a Banque de Bruxelles, az Amsterdam'sehe Bank és a londoni Morgan cég. Ez a kölcsön csaknem teljes egészében Németországban, Hollandiában, Belgiumban és Angliában nyert elhelyezést.

— Ezeknek a kölcsönöknek kamatait — természetesen azonban csak békeárfolyamban — a háborús évek alatt is felvette a főváros költségvetésében. Ezek az összegek zárószáma dásiiag fenn is vannak tartva. Pénzünk

értéke azonban rendkívüli módon leromlott. Ezeknél a kölcsönöknél* amelyeknek kamatai idegen valutában lennének fizetendők, a mi koronavalutánk siralmas állapota folytán a kamatok kifizetése óriási differenciái jelent. Az 1914. évi márkakölcsön az egyetlen kivétel, amelynek kamatait a Háború platt állandóan pontosan fizettük Ha tehát most ki akarnánk fizetni a külföldi kölcsönök elmaradt ötéves kamatait, akkor arra az összegre, amit éven- kint békeárfolyam alapján visszatettünk,' nem kevesebb mini hetven milliói kellene ráfizetnünk.

•— Ezeknek a kamaiügyeknek a kérdése egyike ma a legkényesebbeknek. A főváros mindenesetre abban reménykedik, hogy e tekintetben majd a -béketárgyalás hoz vaiami kedvező döntést. A béketárgyalás fogja meghatározni, hogyan kell visszafizetni a kölcsönöket. A polgármester abban reménykedik, hogy a kamatok fizetését megegyezés uiján addig lehet majd prolongálni, amíg a konszolidálódó viszonyok révén pénzünk értéke annyira emelkedik, hogy legalább ilyen katasztrofálisan nagy összeget nem tenne ki a diszázsió.

Depuíáció a pénzügyminiszterhez.

— A polgármester előterjesztéseiben a deficit eltüntetésére vonatkozólag előadott megoldási módok közül egyik melleit sem foglalt határozottan állást, hanem a döntést e rek'n~ tefben a tanácsra bízta anélkül, hogy. bármely irányban befolyásolni igyekezett volna. Az adatokat a tanács feszült figyelemmel ha lgaíta végig, de vita ezúttal meg nem fejlődött ki. Arra kérték ellenben a tanács tagjai a polgármestert, hogy beszédét, valamint a szükséges tabellákat nyomassa ki és osztassa ki a tanács tagjai között. Ennek a munkának áttanulmányozása után a tanács külső tagjai értekezletre gyűlnek egybe, amelyen megvitatják az eshetőségeket. 'Amikor aztán ezzel készen vannak, a kormánytól kérendőket memorandumban foglalják össze, amely memorandumot a tanács kebeléből képzendő küldöttség fog átnyújtani Szende Pál pénzügyminiszternek, akit szóvai is informálni kívánnak.

^omi^^jííjsmp

Nem butítanak többé az iskolák

Modern világnézetre neveli a főváros a gyermekeket — Tanfolyam az oktatószemélyzetnek

Uj iskolái! Ez a kiáltás hangzik végig az egész országon. A mai embereknek tényleg az a 'legfőbb katasztrófája, hogy rossz volt az iskola, amelyben nevelték. Miiiíariszíikus, imperialista ideológia jármába fogták be a gyermeket, aki az elemi iskolában szívta már magába a hazugságokat. Csak hogy mást ne említsünk, az emberi ideál volt Kinizsi Pál, aki kél kezében egy-egy török holtlestet fogott, egyet pedig a fogai (mondhatnánk agyarai) között szorongatott és úgy járt valami vad magyar táncot. Ennek a példának, meg a többi száznak el kellel! torzítania a gyermek viaszlágy telkét. Ennek a gyalázatos, sötét, ostoba tanítási módnak most országosan hadat kell üzenni és a főváros volt az első, amely megfelle az első nagy lépést. A közoktatási miniszter meg fogja tisztogatni az egyetemeket a kivénült bölcsektől és remélhetőleg tűzre fogja dobatni az összes meglevő középiskolai és elemi iskolai könyveket is, amelyek a gyűlölet és embertelenség vad hirdetői.

A főváros néptanácsa már megtette az első lépést. Egyszerre nem lehel fabula rasal csinálni, de az oktató személyzet már megkapta a direktívákat, amelyek értelmében a nevelést irányítani kell. Erről az első lépésről a Fővárosi hirlap a következő információi kapta :

— A Fővárost Hírlap megírta már, hogy az oktatószemélyzet körében reformbizottság alakult, amely előkészíti ezt a munkát. Nem maradt létlen azonban a néptanács sem. amely figyelmeztette már az oktatószemélyzetet, hogy az iskoláknak is be kell fogadniok a diadalmas aj eszméket. A saját szempontunkkal szemben való elfogultság helyébe a nemzetközi együttműködésnek tisztánlátása, a nemzetek szövetségének elve hangsúlyozandó. Rá kell mulatni azokra a még mindnyájunk által

BudápesV, 1919.' január 22.

keserűen érzeti hátrányokra és csapásokra, amelyekre ennek hiánya vezetett. Az ' ember és ember közöli emelt faji, felekezeti, osztály- és rangeUemétek ellen is vegye fet a küzdelmét az iskola, amely ekként az emberek kölcsönös megértésének és az emberiség egyeteme közötti mesterséges korlátok ledöntésének legcélravezetőbb eszköze lesz. A tanulónak az önkéntes munkátianság legnagyobb megvetésében kell felnőnie. Ennek a célnak az érdekében az iskolát is mintegy munkaközösséggé kell fejleszteni, amelyben való részvétel nemcsak társadalmi kötelesség, hanem egyéni öröm is.

Hozzátenni az itt elmondottakhoz még csak az kell, hogy a tanács a tanügyi.tanácsnok utján utasítást adott a tanulókkal való bánásmódra vonatkozólag is A tanító tekintélyének — mond a az utasítás — nem szabad a büntetésen vugy a megfélemlítésen alapulnia. „Csak a tudás, megértés és szeretet fölénye biztos that a tanítónak tekintélyt, válthat ki vele szemben szeretetel a tanítvány lelkében.“

A tanács legközelebb tanfolyamokat fog rendezni, hogy az okiatószem Iyzetet ezekről az ui irányelvekről fel világosítsa Nagy feladatok ezek, amelyekről csak az olyan fe.világosodott, modern világnézetekét valló Oktatószemélyzet tud majd végrehajtani, mint amilyennel a főváros rendelkezik

A főváros két kórházat kapott

A hadügyminisztérium a Zita-kórház ellenében a fővárosnak ajándékozta a tizenhatos számú helyőrségi kórházat és a négyes

számu tartalékkórházat

Néhány nappal ezefőtt egészen csöndben, megkezdték a hadügyminisztérium és a főváros megbízottai a tizenhatos helyőrségi kórház és az Üllői- inon lévő négyes szánni■ tartalékkórház leltározását, ß.öhm Vilmos hadügyminiszter aláírta már azt 'az okiratot, amelyben a hadügyi kormány ezt a két kórházat, azok minden 'felszerelésével együtt a főváros közönségének tulajdonába engedi át és a leltározás befejezése után, — ami igen rövid időt vesz igénybe — megtörténik e két egészségügyi intézet hivatalos’ átadása, is-.

A főváros közegészségügyének jelentős mérték- búi válik előnyére az, hogy. ezt a két kórházat' á hadügyminisztérium polgári betegek számára engedte át és ezzel lehetővé tette az immár egyre tűrhetetlenebbé váló kórházi viszonyok javulását. A főváros ezt a két kórházat voltaképpen cserébe kapta a Zita-kórházért, amelyet viszont a főváros az egyetemnek engedett át, végeredményben azonban ebben a kórházban is csak fővárosi polgári betegeket fognak ápolni.

A fővárosra nézve mindenképpen kedvező cserét Böhm miniszter és M a d z s a r József dr. egyetemi tanár, a hadügyminisztérium egészségügyi leszerelési osztályának főnöke nagy előzékenységgel és nagy megértéssel készítették elő és nekik köszönhető, hogy ez a transzakció ilyen gyorsan lebonyolítást nyert.

Felkerestük M a (.1 z s . a r tanár urat. aki a csere előzményeiről és a hadügyminisztériumnak a fővárossal kötött megállapodásáról a következő részletes nyilatkozatot tette a Fővárosi Hirlap munkatársa előtt:

— Nemrég megjelentek nálunk az Egyetem orvoskarának megbízásából Grosz Emil és Liebermann Leó professzorok. Előadták, hogy az egyetemi oktatás céljaira feltétlenül szükség lenne uj klinikára, mert a meglévők már nem elégítik ki az Egyetem tudományos szükségletét. A professzor urak azt kérték, hogy erre a célra a Mária Terézia-laktanyát és a Ludovikát engedjük át. E két helyen óhajtottak ők klinikát berendezni. E kérést a minisztérium nem tudta teljesíteni, mert úgy a Mária Terézia-laktanya, mint -a Ludo- vika Akadémia ezidöszerint még nem szabadultak fel és e pillanatban nem is lehet megállapítani, hogy e két épület felett mikor lesz módunkban disponálnt.

— A további tárgyalások során a professzor urak azt mondották, hogy más megfelelő megoldást nem igen tudnának elképzelni, mert azok a katonai kórházak, amelyek e célra esetleg átengedhetek lennének, mind nagyon messze vannak az egyetemi kliui-