Fővárosi Hírlap, 1919 (8. évfolyam, 1-52/a. szám)
1919-01-22 / 4. szám
Nem litok az ' ^fn, '1ibgf ’Bärczy Jstvqn. m'vfp- íisztviselők fizetéseit apró foltocskákkal látta el egyes üzemek igazgatósági tagságának .honorálásával. Mindez azonban nem volt méltó és megfelelő jutalmazása a főtiszfviselők tevékenységének. Bokányi Dezső a szociáldemokrata-párt tanácsi delegátusa volt az, aki ezt a helyzetet átlátta és követelte a főtisztviselők jobb honorálását. Ennek alapján határozatba ment, hogy a polgármesteri, alpolgármesteri és tanácsnoki állasok, amelyek a rendes státusz keretén belül nyernek elhelye- íyezést, különös rendelkezés k utján a státusz keretéből kiemeltessen k. A tanács ebben az értelenben utasítást adott K mény Géza tanácsnoknak, az elnöki ügyosztály vezetőjének hogy előterjesztését megtegye. Bokányi elmondta, hogy ezek a vezető állások olyan súlyos felelősséggel járnak és olyan széleskörű, fontos hatáskörrel rendelkeznek a főváros önkormányzatában annyira más természetűek, mint az alájuk rendelt alkalmazottaké, hogy feltétlenül szükséges az állások fontosságának, nagyobb tekintélyének és a velük járó súlyos felelősségnek megfelelő megkülönböztetése és a velük járó illetményeknek megfelelő megállapítása, A tanács összes delegált tagjai a legteljesebb egyetértésben voltak e tekintetben Bokányival, akivel szemben csak Czóbel Ernő dr. (szintén szociáldemokrata) hangoztatta, hogy ezeket az állásokat is egyenlő megbirálás alá kell venni a többi állásokkal. Az uj státuszrendezést magát, amely kizárólag csak az alsóbb fizetési fokozatok .eltörléséről fog intézkedni, hamarosan a tanács elő fogja terjeszteni Kemény tanácsnok, majd annak tanácsi approbálása után a belügyminiszter elé terjesztik jóváhagyás céljából. Mihelyt azután meglesz az állami tisztviselők általános fizetésrendezése, a főváros nértan: csa is letárgyalja a fővárosi tisztviselőn fizet°sre^de/ését, amelynek hivatása minden tisz vi elő számára biztos tani legalább a tisztességes megélhetést Ezzel a fizetésrendezéssel egy időben fog sor kerülni a polgármesternek, az alpolgármestereknek és tanácsnokoknak a státuszból való kiemelésére, aminthogy ugyanezt az eljárást fogja követni az állam is a miniszterekkel és államtitkárokkal szemben, akik között bizony ‘ í.-. ' — "—'V.-. ------ -rY ial már nemcsak született grófok és szül étéin panamisták vannak, hanem szegény emberek is, akik miniszteri bérükből, nemcsak reprezentálni nem tudnak, de még megélni is alig. Itesy sennéay mandátum Milyen lesz Budapesten a választás ?— Megszűnik a névjegyzék — A jelölés — A szava zatszedő bizottságok működése A belügyminisztériumban elkészültek inár azokkal a rendeletekkel, amelyeknek alapján a nemzet- gyűlési választásokat megtartják. Három ilyen rendelet lesz. Az egyik a kerületek besorolásáról szól, a másik a választási eljárást szabályozza, végül a harmadik rendelet külön intézkedik a nemzetgyűlési választójogosultság igazolására szolgáló szavazóigazolványokról. Ezek a rendeletek, amelyek az elvben már megállapított eljárás technikái kivitelét szabályozzák, az egész országnak szólanak, de egyes paragrafusok figyelembe vették a főváros speciális helyzetét és éppen ezért a fővárost illetőleg külön intézkedéseket tartalmaznak. A Fővárosi Hirlap-nak módjában állott információkat szerezni arról, hogy milyen lesz Budapesten a választás. Az alábbi közlésünkből kiderül, hogy a jövőben a választás külső képe is lényegesen megváltozik. Hogyan történik a szavazás ? Nem készítenek névjegyzéket ci választókról. Néhány héttel a választás előtt a belügyminiszter által kinevezett összeirási biztosok össze- irási iveket küldenek minden házba, minden lakónak. Ezeket az iveket a házmesterek osztják szét és szedik össze. Az összeirási iveket pontosan ki kel' tölteni és az ivekben foglalt adatokból állapítják majd meg, hogy a kitöltőnek van-i ! választól jogosultsága. Az iveket a házmesterek beszolgáltatják a liszthivataloknak, ahr] az ott lévő régebbi feljegyzésekből meg- állap tiák, hogy az összeiró-iven foglalt adatok megfeldnék-e a valóságnak. Végeredményben tehát a VsztMvatalbcéPáVapitják meg a főváros lakosainak választói jogosultságát. Ha a választói jogosultságot megállapították, akkor az összeirási biztos ugyancsak a liszthivatal utján szavazó igazolványt küld a választónak. Ezt is a házmester kézbesíti ki. Ennek a szavazóigazolványnak a felmutatásával lehet majd szavazni. 'Budapesten harminchárom választó- kerület lesz De minden választókerületben több szavazat- szedő küldöttség fog működni. Minden ezerötszáz választóra- egy küldöttség jut.' A legtöbb utcában tehát több szavázatszédő küldöttséget .állítattak fel.' A választást a belügyminiszter által kinevezett választási biztos -vezeti, de minden szavazatszedő küldöttségnek külön elnöke lesz, aki mellett a pártok kiküldötteiből -bizalmférfiak dolgoznak. A rendelet előírja, hogy a választási helyiségben több fülkének kell lenni. A szavazó, amikor megjelenik, a szavazats'zedő küldöttség előtt, mindenekelőtt a szavazó-igazolvány- nyal igazolja azt, hogy van szavazati joga. Ha ez megtörtént, akkor az elnöktől egy szavazólapot, egy borítékot, egy irónt kap, majd bemegy.a tülkébe, ahpl a szavazólapon kereszttel megjelöli annak a jelöltnek a nevét, akire szavazni kíván. Előírja a rendelet, hogy minden szavazólapon rajta kell lenni az összes jelöltek nevének, a jelöltek pártállásának kitüntetésével. Ha a szavazó elvégezte a dolgát a fülkében, beteszi a megjelölt szavazólapot a borítékba, a borítékot leragasztja, kijön a fülkéből és átadja a borítékot az elnöknek. Ekkor még nem mehet el, 'mért előbb a rendelet 48. §-ának értelmében vissza kell adnia az elnöknek az trónt is. Úgy látszik, hogy a rendelet elkészítői alaposan ismerik a pesti ember természetrajzát, mert különben nem intézkedtek volna külön paragrafusban arról, hogy a szavazó nem hagyhatja el előbb a szavazás helyiségét, mielőtt az elnöktől kapott irónt vissza nem adja. Az analfabétáknak az elnök köteles megmagyarázni, hogy a jelöltek a szavazólapon milyen sorrendben következnek egymásután. Csak az elnök magyarázhat. Előírja a rendelet még azt is, hogy a szavazat- szedő küldöttség asztalára „egy fedett urnát kell helyezni, amely a szavazólapok bedobására alkalmas nyílással van ellátva. Az urna céljaira ládát, vagy egyéb megfelelő tartályt kell használni, amelynek fedelét zárral, vagy lepecsételéssel kell lezárni.“ Ebben az urnában gyűjtik össze a szavazatokat. A szavazás maga öt napig is eltarthat, ámbár valószínű, hogy az eljárásnak ilyen decentralizálásával ezentúl hamarább fognak végezni a választással, mint eddig. Harminchárom többségi és tizenegy kisebbségi mandátum A leadott szavazatokat a választási biztos és PESTI ÉLET Kilenc óra. Az utcák szomorúan sötétek, hátul a Nyugati táján egy álmos villamos vánszorog, a gázlángok, mintha a halállal viaskodnának: nagy mester ez a Vázsonyi Jenő és ez a Ripka Ferenc, október 31. óta folyton azzal fenyegetnek bennünket, hogy holnap teszik a gázkemencébe az utolsó lapát szenet. És még mindig van világítás, ha ugyan ezt az előkelő szót a pislogó lámpákra rá lehet 'fogni. És titokban mégis történik valami, ha nrá.s nem, legalább annyi, hogy a szénnek legfőbb intézői befelé mégis csak optimistábbak, mint kifelé. Mert kifelé nagyon pesszimisták. Vázsonyi azt mondja: — Sehogyan még sohasem volt, de most lesz. Közben pedig a legkétségbeejtöbb lázzal és munkával tárgyalnak mindenfelé. Vázsonyi Jenő és R a u Gottlob kétségtelenül a szénhiány uzsoki hősei lesznek, ha majd ennek a szomorúan szép korszaknak a történetét meg fogják írni. Franchet tábornok volt az első, akinek módja volt az uj magyar vészkiáltást hallani: Szenet! Azóta hallják a németek akik szívesen adnának, ha a csehek el nem fognák a szállítmányokat, hallják a csehek, akik nevetneik a fájdalmainkon, hallják a románok, akik elvették a Zsilvölgyet. Hallotta az entente gazdasági bizottsága és a jó Isten tudná megmondani hányszor hallotta C o o 1 i d g e professzor. Kaptunk is már vagy 2200 waggonnal, ami hogy, úgy mondjuk, az ország :oga- heigyére sem elég, hiszen normális körülmények között egyetlen napra kétszerennyire van szii! ségünk De majd csak kibírjuk valahogy. Ha kibírjuk a nyárig, akkor mi fogunk majd mulatni legjobban. Nem kell mást mondanunk, csak annyit: megérett a magyar búza, le is arattuk, osztagba raktuk, most nem tudjuk clcsépelni, mert nincs szenünk, amivel a masinát etessük. Teremtő isten: milyen versenyfutást fogn k majd akkor rendezni azok, akik most hallani sem akarnak arról, hogy ínségben vagyunk. # Addig azonban sötét az utca, amelyet eláraszt a nép. Soha, de soha annyi embert nem láttunk a pesti utcán, mint most mában úgy kilenc óra körül, amikor a színház, kávéház, kabaré, mozi, bar és mulató okádja a tömeget az utcára. És mindenki a gyalogjárón. A villamosokról fürtökben lógnak az emberek, a sarkok a nedves, egészségtelen hidegben i.3 kiszúr kká alakulnak és a barátságos, de szuronyom őrjáratok alig tudnak átvergődni a tömegeken. Hát még a hazaigyekvő polgár, aki a népes ut cán többet kénytelen állni, mint előremenni. Persze az is természetes, hogy minden lépésnél részeg emberbe Totlik bele, tekintettel arra, hogy a legszigorúbb a'kohol tilalom van Budapesten. Halott város lett égős ez a mi vidám keleti Párisunk, a,hol csak az tud felönteni a garatra, akinek legkevésbbé volna szabad: a kétes elem. Te, derék polgártárs nem káosz r v'csqfához egy spriccert és ha elmész oda, ahol iáiooló angyalok jelennek meg mulattatásodra, ba'i' é'é'a vagy kénytelen fojtani a bubánatodat. Csík r:a nagyok kíváncsi, hogy mit isznak az angyalok, ■ i-:k mindenesetre előbb jutnak hozzá egv üveg nezcgöhöz, mint a világ legjámborajbb háziállatja, a nyárspolgár. A villamoson azonban a minin rzt a párbeszédet hallottam két rosszképii sihe- dertől: Sietek ha~a, lefekszem, mert az éjjel bor- z "ztó ujVer voltam. Brr! milyen siker! —. A ztán hol kaptál piát? piát? Hé' ki kapna, ha én nem? M°rt tudniillik, Coclidge professzor nem kap. Cool 'Ve professzor végre is csak Károlyi elnöknek a vendége volt. És a köztársasági elnök teái legendásak lesznek itthon is, a külföld előtt is; Tea, parizer és fekete kenyér. Nincs tovább. Az elnök ragyogó termeiben a háborút gyászolják és az igénytelenség szimbólumai sorakoznak hamupipőkésen egymásmelleit az asztalon. Klasszikus a puritánság, amit az elnök házánál tapasztal a vendég és a fekete kenyérke mellett mérhetetlen munka folyik: mérhetetlen munka, a külföld megismertetése a magyar viszonyokkal. Hogy ez mit jelent, azt csak az tudja, aki valaha látta és hallotta, mennyire nem ismertek bennünket. Ha sikerülni fog megmenteni az országot: jegyezze fel majd a történetiró, hogy fekete kenyér és parizer mellett mentették meg. * V C o o 1 i d g e professzor sorsát sem irigylem. A Ritzben még sohasem lakott ember, aki ennyit dolgozott volna. Naponta harminc-negyven embert hallgat meg, soha meg nem lazuló figyelemmel. És az a harminc emiber élete tudásának, tapasztalásának ecész bőségszaruját kiönti az amerikai tudós elé. Mikor az informálódást befejezi: belép szobájába a gyorsíró. Coolidge minden nap köteteket diktál neki. És az anyagot azon melegében futár viszi Varsailles- be. Sok-sok mindent lehetne elmondani arról, hogy mit kellett végighallgatnia Coolidge-nek, de hogy ő mit mondott, arról nem tud senki semmit. Mert Coolidge sohasem- mond semmit. Nem azt jelenti ez, hogy nem beszél. Dehogy nem. Folyton beszél. Kérdez, megjegyzést tesz, a magyar mappán kevés föld- rajztanárnak a pálcája szántott annyi barázdát, mint az övé: de azért még sem mond semmit. — Kedves, nagyon kedves, sőt végtelenül lekötelező volt hozzám — mondta az egyik meghallgatott, — de semmiről nem nyilatkozik. Az álláspontját sohasem hangoztatja, mégis az az impresszióm, hogy mérhetetlenül nagy jóindulattal viseltetik a magyarság ügye iránt. Egy szenzációja azonban mégis akadt ezeknek
