Fővárosi Hírlap, 1919 (8. évfolyam, 1-52/a. szám)
1919-01-08 / 2. szám
4 Budapest, 1919. január 8. látást a népiskolákban, felsőbb iskolákban azok számára, akik képességüknél fogva' a további kiképzésre alkalmasaknak bizonyulnak. A nők teljes egyenjogúságát a férfiakkal. A közigazgatásáig* Hatóságok InmskoiMsétnpk megszüm tatásét. Az egészségügy államosítását, ingyen orvost és a gyógyításhoz szükséges eszközökéi, ingyen temetkezést. Minden pénzügyi és élelmiszervámnak. valamint a városi vámoknak megszüntetését. A közszükségletet képező üzemek (világítás, viz, erőszolgáltatás, csatornázás, köz- tisztaság stb.) a község, által kezelendő. Lakóházak építését a község vagy az általa támogatott építési szövetkezetek utján s azok bérbeadását olyfo'rmán, hogy a lakbérek csakis az építési fenntartási és törlesztési költségeket fedezzék. Községi l.akásközvetltést és felügyeletet. A községi birtokok eladásának megtiltását és munkásszövetkezeteknek való bébeadását. A halászati és vadászati jog községivé tételét és községi kezelését. Országos keresztény szociális néppárt. A keresztény szociális néppárt követeli a, községi választásoknál az. általános egyenlő, közvetlen és titkos választójogot, a kisebbségi képviseletet biztositó aránylagos választást. Követeli az állatni, felekezeti és községi tanerők egyenjogúsítását. A valláserkölcsi és jehemképzö oktatás ibiztokitásiát, emellett kiváltja a nevelésügy fejlesztését, a széles néprétegek általános műveltségének éis gyakorlati szaktudásának emelését és általában a közoktatás olyirányu reformját, mely az ifjúságot a gyakorlati élet szántára, neveli. Kívánja az oktatás'szabadságát úgy, hogy az állam szakfelügyelete mellett m i u d e n m .a g á n o s, v agy testület s z a b a d o n állít- hasson fel elemi, közép- vagy felsői s- kólát. Követelik a, közegészségügy államosítását és fejlesztését, a íajegészségügy hathatós felfelkarolását, a gyermekhalandóság elleni védekezést. E célból követelik, hogy az állam és a községek úgy a városi, mint a falusi nép részére a modern szociális követelményeknek megfelelő lakásokat (tisztviselö- és munkás-telepeket, kertvárosokat) létesítsenek. Követelik a prostitúció és az alkoholizmus elleni küzdelmei. Benne van a pfógrammban a létminimum adómentessége mellett a progresszív adózás elve is, a fény űzési adó kivetése, az elsőrendű életszükségleti cikkekre vonatkozó fogyasztási adók eltörlése és a telekérték emelkedésre. ■ kivetendő adó. A párt hozzájárul ahhoz is, hogy a birtokreform keresztülvitelére sajátítsa ki az állam a községi birtokokat is. A feministák. A feministák programmja mindenekelőtt az •anya- és gyermekvédelemmel foglalkozik. Csupa olyan kérdés, amely Budapest lakosságát legelső sorban érdekli. AiZ anyasági biztosítás, a népbetegségek ellen való küzdelem, az elhagyott gyermekek védelme, mind olyasmi, amikben a. fővárosnak kell példával előljárni. Gondoskodni kell arról, — mondja a Programm — hogy a leánygyermekek a fiukkal teljesen egyenlő mértékben vehessék igénybe az összes általános képzést nyújtó elemi és középiskolákat, azaz ahol külön leányiskola nincs, lehessenek a fiúiskola rendes tanulói és viszont. Mindkét nembeli gyermekek kötelező ingyenes népoktatását a 14. életévig, ismétlő oktatását a, IS. évig kell kiterjeszteni és az egész vonalon keresztülvinni. Követeli a népegyetemek felállítását. Meg kell nyitni az összes szak- és főiskolákat, művészeti és ipari iskolákat, valamint az egyetemek minden fakultását a leányok előtt. Indítson a kormány nagyszabású lakásépítő akciót, amely figyelembeveszi a kenyérkereső nők érdekeit és központi háztartások létesítésével szüntesse még a nők kettős munkaterhét. Ellenőrizze a lakások hygienikus viszonyait szakszerűen képzett női lakásfelügyelők utján. Országos Kisgazda-párt. A kisgazda-párt természetszerűen nem igen foglalkozik programmjába.n a speciálisan városi kérdésekkel. A következő pontok mégis olyanok, amelyek városi és fővárosi érdekeket is érintenek: Követeljük a községi és vármegyei törvények módosítását. Követeljük, hogy a politikai községek olyan önállóságot nyerjenek ügykezelésük és vagyonkezelésük tekintetében, hogy határozataik csak fellebbezés folytán kerüljenek felsőbb hatósági jóváhagyás alá, azonban az ügyvezető tisztviselők a saját személyes ügyeik kivételével fellebbezési joggal ne bírhassanak. Követeljük az állam részére a kisajátítási jog törvényibeiktatását az egyházi, a pénzintézeti, a- v á- rosi es köz. s égi ;és a többi összes kötött birtokokra. nézve. Követeljük a.z ingyenes népoktatást és ingyenes továbbképzést. Követeljük a felekezeti népiskolák és tanítóképzők államosítását. Hal reformon n rendőrben Átalakítják a státuszt — A főkapitány államtitkár lesz — Győztek a felügyelők — Nincsenek „vörös“ rendörök A nagy bizonytalanságban mindenkit ideges remegés fog el. Kormánybiztosok hirdetik, hogy Budapest hisztérikus görcsökben fetreng. fis mindez azért, mert nincs megfelelő közbiztoniság. Ilyen körülmények között nem csoda, ha úgy az illetékes körök, mint a nagyközönség azon fáradoznak, hogy .megbízható rendőrséget teremtsenek. Illetékes körök egyik íizetésrerdezést a málsik után csinálják, de a rendőrök most már gyökeres reformot a k ama k. A kívánságaik nem valami mérsékeltek, de a mai viszonyok között még ezeket is teljesíteni fogják., A rendőrök mozgalmának már eddig j(s több jelentős eredménye van. A napilapok sokat Írtak arról, hogy a beHigyminisztérium: tisztviselő; állást foglaltak a rendőrségnek a minisztériumban levő exponensei ellen. Arról volt szó, hogy Szilárd helyettes államtitkárt és Németh Lipót rendőr- főtanácsost átminősítik a belügyi státusba. Ez nem tetszett a belügyi tisztviselőknek és küldöttségben tiltakoztak ellene. Már úgy volt, hogy sikerrel operálnak, de megmozdult a rendőrség is, hiszen arról volt szó, hogy két magas állás üresedik meg a rendőri státusban. Ök is deputációztak és a belügyminiszter a rendőrség kívánsága mellett foglalt állást. A két rendőrfőtisztviselő átkerül a belügyi státusba és továbbra i,s a belügyminisztérium rendőri osztályát fogják igazgatni. A rendőri státus- 1; a n üresei: maradt helyeket a bel ii g y- m i n i s z tér' u rri a Bonnal betölt i. Az ötödik fizetési osztályba kerül egy cinrzete.s főkapitány- helyettes. Erre az állásra Schreiber Emil főkapitányhelyettes van kiszemelve, aki a közigazgatási osztály élén sok .szolgálatot tett. A rendörfeiiigyelök helyzetét kívánságuk szerint javították és most már valósággal jobb helyzetbe kerülnek, mint a rendőrtisztvúselők. Ezt a kivételes kedvezményt K o s z t k a Árpád főparancsnoknak köszönhetik a rendőrfelügyelők. E szerint ; ható ,n beke r ülnek a hatodik fiz e- t é s i osztályba, hatot a hetedikbe neveznek ki, tizenegy felügyelő pedig a nyolcadik fizetési osztályba kerül. Beniczky Tamáist, a volt főparancsnokot szintén kinevezik a hatodik fizetési osztályba és csak akkor küldik nyű g a~ 1 o m b a. Ezt a volt főparancsnok meg is érdemli, mert a rendőrség fejlesztése körül nagy érdemei van nak. A rendőrtisztvisélök tovább mozgolódnak és igen erős kívánságokat támasztottak. A kivá- n a 1 m a k 80 százalékát már teljesíteni akarták, de ő K1 a z egészhez ragasz- k o d n a k. Azt akarják, liogfi a főkapitány államtitkár legyen és a harmadik fizetési osztályba kerüljön, követelnek hat negyedik fizetési osztályt a státusz részére, az ötödik fizetési osztályba pedig harminc rend őr tisztviselő kinevez és é t k é rik. Ezek olyan nagy követelések, ho-gy laikus ember alig érti meg. Kissé bevilágít a tervekbe az a körülmény, hogy a régi világban a főkapitány mindössze az ötödik fizetési osztályba kerülhetett és most ilyen állást harmincat követelne k. A re: dörlcgénység már teljesen megbízhatóan teljesít szolgálatot. A , bizalmirendszert nehezen értik meg a rendőrök, de a fejlődés meg fogja hozni az eredményt. Hogy a felfogások még mennyire zavarosak, jellemző ez a kis eset: Egy rendőr megtagadta az engedelmességet az ellenőrnek. A bizalmiférfi erre a rendőrfelügyelő elé vitte őket és előadta az esetet. Beszélt a megsértett ellenőr és a bizalmiférfi, mielőtt azonban Ítéletre került volna a sor, a rendőr közbeszólt: — Felügyelő ur, mondhatok én is valamit? A felügyelő természetesen megengedte, a rendőr erre a bizalmiférfihoz fordult: — Csak annyit akarok mondani, hogy magától ezennel m e g v o n o m a b i z a 1 nr a t! A büntetés azonban ennek ellenére nem maradt el. A rendőrségnek most nagy karhatalmi készenlét áll a rendelkezésére, mert a védőrség is alája van rendelve. Ez 2500 felfegy.verzett ember és ezekből később valószínűleg rendőr lesz. Érdekes, hogy a bolseviknek a védőrség kebelében is szerették volna a széthúzást meghonosítani. Nyugtákat találtak védőröknél, akik a k ommun-istáktól propoganda cél r a Pénzt kaptak. A propoganda azonban csődöt mondott. A rendőrség minden széthúzást szeretne megsemmisíteni és ezért azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy nyugdíjazzák Nagy Endre fiatal főtanácsost, aki miatt annyi baj volt. Forradalmi érdemeiért a fiatalembert főtanácsossá nevezték ki és emiatt a tisztviselők szembehelyezkedtek vele. Valósággal bojkottáltá k. Erre mindent megkíséreltek vele. Beosztották a hadügyminisztériumba, vidékre küldték rendet teremteni. Beadták neki, hogy Szolnok rerdőrkapitányi állására pályázzék, de minden kísérlet meddő maradt. Nagy Endre egyideig a rend- őrlegénysé.get lazította és főparancsnok szeretett volna lenni. Ezt a tervét meghiúsították és a belügyminisztérium megakadályozta további, akcióját. — Nagy Endre azóta nem jelentkezik szolgálati: a és azt mondja, hogy szellemileg k i f á r a d t. A rendőrtisztviselők csak úgy fogadnák, vissza maguk közzé, ha kanosszát járna, de erte nem hajlandó. Ilyen körülmények között csak a nyugdíjazás marad hátra. Ezek és ilyen incidensek akadályozzák meg, hogy a rendőrség szervezete egységessé váljék. Nem csökkent a budapesti házak értéke A háború alatt jó világ járt a pesti háztulajdo- ’ nosokra. A házak értéke rohamosan emelkedett. A hirtelen meggazdagodott hadimilliomosok valami szokatlan mohósággal vetették masukat a házvásárlásra éis jóval tulfizettek a házak értékét csak azért, hogy csőstül dűlő. pénzüket mielőbb elhelyezhessék. Milliós nyereségekkel keltek el a pesti paloták é.s sokan vásároltak házat, hogy nehány hét múlva busás nyereséggel tovább adhaissák. Akadt olyan hadimilliomos is, aki képes volt megvásárolni egy házat csak azért, hogy megfelelő lakáishoz juthasson. Az októberi forradalom uj világot teremtett. A kapitalisták megijedtek, a milliók tulajdonosai összerezzentek és mindenfelé azt beszélték, hogy az ingatlanok értéke nagyon alászállott, hogy senkinek sincs kedve házat vásárolni, hogy azok, akiknek a házukat kényszerítő okokból el kell adniok, csak veszteséggel tudják ezt az üzletet lebonyolítani. A háziurak részvétet iparkodtak kelteni maguk iránt. Mi, akik egész • szivünkkel szeretjük a megélhetésért küzdő kisembert, akik a fillérekkel számoló polgár életküzdelmeiben osztozunk, utánajártunk, vájjon tényleg olyan sajnálnivalók-e a pesti háztulajdonosok, vájjon tényleg annyira csökkent-e a házak értéke, vájjon tényleg el kell-e veszítenie annak a pénzét, aki elad egy házat? Utánajártunk é',s meggyőződtünk róla, hogy a pesti házakba fektetett tőke mé.g mindig elég biztosságot nyújt: a forradalom után néhány nappal már vígan vásárolták a házakat és ma is busás n y e- r e ,s é g g e 1 a d nak túl egyes h a z t u 1 a j- d o n ^o k az ingatlanaiké n. Állításunkat adatokkal igazoljuk és közlünk néhány telekkönyvi feljegyzést: Vámos Adolf és neje november 2-án 920.000 koronáért eladta a Király-utca és Eötvös utca .sarkán levő házát Klein Adolf és nejének. Vámosék a házat 1918. január ‘31-én vették 630.000 koronáért, kerestek tehát rajta éppen kilenc h ó nap alatt kere k 290.000 k o r o n á t. W i e s- ,n e r Félix Izabelia-utca 66. számú házán,, amelyet 331.500 koronáért vásárolt, több mint 300,000 koronát nyert. Igen érdekes az Izabella-utca 84.
