Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1918-01-09 / 2. szám
4 Budapest, 1918. január 9. Eddig a X. ügyosztályban a műszaki ügyeket Honig Dezső műszaki tanácsos vezette. Úgy tudjuk, ő nem vállalta ezt a megszorított munkakört és visszamegy a Xlll-ik ügyosztályba. A központi kórházi gazdasági hivatal műszaki osztályának tehát más vezetője lesz. Önálló és alárendelt kórházak. Magul a kórházak gazdasági kezelés szempontjából három csoportra oszlanak a következőképen : A) csoport, gazdasági szempontból teljesen önálló kómluizak, amelyek igazgatás szempontjából is teljesen önállóak, ezek: 1. Szent Rókus közp. kórház. 2. Szent István-kórház. 3. Szent László- és Geltért-kórház, 4. Uj Szent János- kórház, 5. Zita-kórház. B) csoport, gazdaságilag önálló, de pénztári kezeléssel nem bíró kórházak, ezek. 1. Palotai- úti csecsemőkórház, 2. Gyöngyösi-uti szülészeti kórház, 3. Bakács-téri szülészeti és nőgyógyászati kórház, 4. Szent Margit-kórház. C) csoport, a gazdasági szempontból más kórház alá rendelt fiókkórházak és pedig: 1. Kunutcai fiókkórház. 2. Telepy-utcai kórház. 3. Régi Szent János-kórház. A gazdaságilag teljesen önálló kórházak gazdasági hivatalainak munkakörébe- tartozik többek között 3' betegek felvétele és elbocsátása, értékeik és ruhájuk őrzése, a betegek anyakönyvelése, a halottajk eltemettetése, a kéziraktárak kezelésié, az élelmezési szolgálatnak a központi gazdasági hivatal irányítása szerint való ellátása. Az élelmezés uj rendje. Fontos uj intézkedések vannak az élelmezésre nézve is. E tekintetben általában ugyan az élelmező-tiszti szolgálati utasítás- rendelkezései irányadók, a beszerzések azonban csak a központi gazdasági hivatal hozzájárulásával eszközölhetek. E célból a havonkint beszerzendő élelmicikkekről az árak feltüntetése mellett készített jegyzékeket legkésőbb a kérdéses hónapot megelőzőleg hét nappal, a naponkint rendelendő élelmicikkekre vonatkozó jegyzéket pedig ugyancsak az árak feltüntetésével a megrendelést megelőző napon be kell mutatni a központi gazdasági hivatalnak és a megrendelések csak a gazdasági hivatal hozzájárulása leisetén bocsájt- hatók ki. Mirluis Jenő s klikkéit uralmőról Véget kell vetni a törzsfonökök basáskodá sának A Liget-klubban, a VII. kér. polgárainak ez előkelő, kellemes klub-helyiségében minden csütörtök este társas vacsora van. A legutóbbi csütörtök estét a klub tagjai felhasználták arra, hogy elnöküket, Márkus Jenő dr. volt fővárosi tanácsnokot abból az alkalomból, hogy kilépeti a főváros'szolgálatából és a Magyar Bank igazgatójává választották, változatlan szeretetükröl és ragaszkodásukról biztosítsa k. A Liget-klub említett, nevezetes csütörtöki vacsoráján a tagok, legjobb bizonyítékául Márkus Jenő dr. személyéhez való ragaszkodásuknak, igazán impozáns nagy számban jelentek meg, úgy, hogy a néhány száz ember befogadására épült emeleti diszterem, ahol ez alkalomra vacsorára terítettek, alig volt képes befogadni a tömegesen megjelent tagokat. A vacsorán természetesen felköszöntőkben sem volt hiány, de külön érdekessége voll az estnek Márkus Jenő dr. beszéde, melyben megindokolta a fővárostól való távozását.- Húsz esztendei szolgálat után - mondta - váltam meg a főváros szolgálatából, attól a fővárostól, melyet szeretni már felejthetetlen,édes apám tanított meg. Nem mondom, hogy nem fájt a válás, hisz a fának is fáj, ha más földbe ültetik át. Kénytelen voltam azonban őzt a lépést megtenni, hogy húsz esztendei rabság után végre szabadon szólalhassak meg, amikor végre lehullott a béklyó rólam, amely mindeddig hallgatásra kényszeritiett. Az a szeretet, melylyel fővárosunk iránt a szülei házban belém oltott érzéseknél fogva viseltetem, bir reá arra, hogy elmondjam, hogy fővárosunk csak akkor liosz nagy és hatalmas, ha szakítunk a mai klikk- rendszerrel és a törzsiönökök uraiméival, kölös- legesnek tartom a bizottsági tagok mai nagy számát, akiknek nagy része csak gép módjára szavaz, amint azt reá parancsolták, vagy pedig a maga kis privát érdekeinek lebonyolítására használja fel a bizottsági tagságot. Az intenzív munkához fölösleges több száz bizottsági tag, sőt ez akadálya a produktiv munkának. Szükségesnek tartom továbbá, hogy a tanács és a közgyűlés között szorosabb kapcsolat jöjjön létre, olyanformán, hogy a közgyűlést valami módon belevonjuk a tanácsba, mórt nem szabad ' megtörténnie annak, hogy az egyik szerv azt mondja, hogy ő csak rendelkező közeg, a másik szerv azt mondja, hogy ő csak a végnek aj tó-közeg és ezzel az ide-oda üzengetéssel a főváros polgárainak. legfontosabb érdekűi! mennek veszendőbe. Ismétlem, — folytatta emelkedett hangon Márkus Jienö dr. — a klikkek és törzsfönökök uralmának kell hamarosan véget vetni, mert nem szabad megtörténnie annak, hogy a bizottsági tagok megkötöttem, előre megállapított és kerületi értekezleteken megbeszélt terv szerint jöjjenek el a közgyűlésre szárazni és a legfontosabb állások betöltésénél egy-jegy törzsfőnök érdeke és utasítása legyen az irányadó. Az ilyen rendszer veszi el a tisztviselők munkakedvét, mikor látják, hogy munka, fáradozás, szorgalom hiábavaló, ha a klikkek és törzsfőnökök kegyét nem bírja. Ebben a szellemben kívánok részt venni a Liget-klub élén a főváros ügyeinek intézésébn — fejezte be Márkus Jenő dr. viharos tetszés közben mindvégig nagy figyelemmel hallgatott beszédét. Utána még számos íelköszöntö hangzott el és a klub tagjainak sokáig emlékezetes vacsorának, csak a záróra vetett végett. Az elátkozott ügyosztály Senki sem vágyik Demjén Géza örökébe A legközelebbi közgyűlés választja meg Márkus Jenő tanácsnok helyére az uj tanácsnokot, aki minden bizonnyal Sztanko vies Szilárd főjegyző lesz annál is inkább, mert a kerületek nagy része is mellette foglalt állást. Sztanko vicson kívül a legközelebbi tanácsnoki állások betöltésénél a leg- posszibilisabb embereknek Kemény Géza dr.-t, Sal lay Árpád dr.-t és Édes Endre dr.-t tartják. Miután egyik tanácsnoki állás betöltése most már gyors iramban a másikat követi, igen valószínű, hogy minden ambíció kielégítést fog nyerni. Van azonban ennél egy sokkal izg-atóbb probléma. Ez pedig az, hogy ki lesz a szociálpolitikai ügyosztály vezetője, A tragikus végű Demjén Géza dr. örökét ugyanis atan ácstagjai köz ül mamég senki sem vállalja s z i v e s e n. Mintha minden azt igyekeznék bebizonyítani, hogy Demjén rém hiába fázott azoktól a feladatoktól, amelyeket itt teljesíteni lehetetlenség és mintha tisztázva lenne, hogy mik azok a körülmények, amelyek Demjén idegeit megőrölték és amelyek végeredményben a revolvert is a kezébe adták. A tanácsnokok beosztása, az egyes ügyosztályok vezetőinek kijelölése, a polgármester szuverén joga és igy Bá.rczy polgármesternek az a szándéka, hogy bár jelenleg Márkus Jenő helyett választanak tanácsnokot, legelsősorban mégis a szociálpolitikai ügyosztály elére kell eröskezü, világosfejii embert állítani, aki ott rendet teremt. A közegészségügyi ügyosztály, amelynek élén Márkus tanácsnok állott, különben sem árva, ott van az élén V é s s e i Ede dr. tanácsjegyző, akire most nagy feladatok várnak és Bárczy úgy szeretné, ha ezeket a feladatokat gyorsan és önállóan Véssei oldaná meg, aki a közegészségügyi kérdéseknek ma leghivatottabb ismerője és intézője a városházán. A polgármester szándéka tehát az, hogy a közegészségügyi ügyosztály élére mindaddig nem állít tanácsnokot, amíg Véssei be nem fejezte a kórházak uj szabályrendeletének nagy munkáját. Vezető tehát elsősorban a szociálpolitikai ügyosztály élére kell és ebben a tekintetben a polgármester jelöltje Csupor József dr. tanácsnok lenne, aki most a pénzügyi ügyosztályt vezeti. Csupor a z o n b a n m i n d e n áron huzakodik a k e11 e m e 11 e n feladat alól és vele együtt a tanács minden meglevő és jövendő tagja szeretné ezt a terhes missziót kikerülni. Senki sem akarja a halott, szomorú örökségét átvenni és Demjén Géza árván hagyott dolgozószobája olyan, mintha cl lenne átkozva. Legtöbben azt emlegetik, hogy ennek az ügyosztálynak a megteremtése Wildner tanácsnoknak az ideája volt, ő is csinálta meg, a leghivatottabb tehát ö lenne arra, hogy most, amikor a legnagyobb nehézségek kerültek fei- I szilire és amikor a leghatalmasabb sikereket itt lehetne felmutatni, vegye vissza az ügyosztály vezetését Wildner Ödön. Úgy tudjuk azonban, hogy Wildner tanácsnok nem hajlandó önként fölvenni a harcot a szinte leküzdhetetlenné nőtt akadályokkal és igy nem lesz más mód, minthogy a fekete leves arra vár, akit a polgármester megkülönböztetett bizalma erre ki fog jelölni. Senki sem kételkedik benne, hogy a polgármester ragaszkodni fog első tervéhez és igy Csupor tanácsnoknak kell megbirkózni majd a szociálpolitikai ügyosztály feladataival, amig az ő helyére a pénzügyi ügyosztály elére Sztankovics Szilárd kerül. R RENDŐRSÉGRŐL • • • Szociális reformon a rendőriéin Amikor Sándor László főkapitány elfoglalta hivatalát, legelső kijelentései között megemlékezett a rendőrlegénység sorsáról is és megelégedéssel lehet megállapítani, hogy amig ebben az irányban más elhatározó lépések történtek, addig a főkapitány egy és más apróbb sérelmen a saját hatáskörében is segített és némely előnyhöz máris hozzájuttatta a rend- örlegénységet. A főkapitány információi alapján a belügyminisztériumban be is látták, hogy a segítség el nem maradhat, Ugrón Gábor belügyminiszter pedig felszólitotta a főkapitányt, hogy tegyen e tekintetben részletes előterjesztést. Sándor László előterjesztett memorandumát a belügyminisztériumban már el is intézték és az most a pénzügyminisztériumban van, ahol a felmerülő költségtöbbletek fedezéséről fognak dönteni. A főkapitány memoranduma szerint a rendőrök fizetését is lényegesen emelni fogják, a reform lényege azonban a minősítés liberálisabb alapokra való fektetése lesz. A fizetési fokozatok eddig ezek voltak: próbaszolgálatos, másodosztályú és első osztályú rendőr. A próbaszolgálatos rendőrök intézménye a háború alatt teljesen megszűnt, mert a háború kitörésekor ebben a helyzetben volt rendőrök nagy része bevonult katonának, a többi már másodosztályú lett, az uj rendőrök pedig, akik rendesen a katonaság leszolgálása után jöttek, a háború kitörése óta elmaradtak. A rendőrlegények zöme most a középső fokozatban van és a főkapitány terve épen itt akar segíteni. Növelni fogják ugyanis az első osztályú rendőrök számát, mig az első osztályúak számára uj gradust szándékoznak beiktatni. Torz s- őrmesteri állásokat szerveznek, természetesen magasabb dotációval. Szó volt a legérdemesebb rendőröknek felügyel ő-h elyettesekké való kinevezéséről is, ezt a tervet azonban egyelőre félretették. A főkapitány alaposan megokolt memorandumában mindenekfelett arra hivatkozik, hogy a rendőrlegényeknek módot kel! nyújtani a családalapításra és családjuknak tisztességes eltartására, ami legelső feltétele annak, hogy a rendőrlegények részéről a múlt bari nem egyszer tapasztalt visszaéléseknek elejét vegyék. A rendőrök a háború alatt legnagyobbrészt valósággal nyomorogtak s igy épen itt az ideje a segítségnek. A próbaszolgálatos rendőr eddig mindössze 800 K, a másodosztályú 1000—1200 K fizetést kapott, az első osztályú pedig 1600 koronáig vihette föl. Az altisztek fizetése szintén 1400—1600 korona között ingadozott, az őrmesterek 1800 korona évi bért érhettek el. Néhány hónappal ezelőtt kaptak némi segítséget: amikor is a közszolgálati alkalmazottakénak megfelelő háborús segélyt utaltak ki nekik. A főkapitány most azután többek között a lakbérkérdést is rendezni akarja. Eddig a lakbér négyszáz korona volt. A rendőrség ebből a lakbérből úgy igyekezett a legénység számára lakást szerezni, hogy azokat a városi lakásokban és a kispesti munkástelepen helyezte el. Ismét más rendőrök kénytelenek voltak házmesteri állást vállalni, amihez azonban külön engedély szükséges. A lakbérrendezést az inspekciórendszer reformja követi. Eddig a színházakban, mulatókban, bálokban, footballversenyen egyenruhában szolgálatot teljesítő rendőrök nem kaptak inspekciós dijat. A Nemzeti színház és az Opera eddig soiia egy krajcárt sem fizetett, az Opera csak újabban utal ki esténként két koronát. A magánosok számára teljesített szolgálatért hat óra után a gyalogos rendőr 3.60, a lovas 4.60, az altiszt 5.60 koronát kapott. Ezeket a dijakat már felemelték és az ilyen szolgálatot enyhítették is. A rendőrök szabadban állva ezentúl csak négy óráig kötelesek szolgálatot teljesíteni; de ha ülhetnek, vagy zárt
