Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1918-06-05 / 23. szám
6 Budapest, 1918. juniua 5'. tetést tartanak fönn. Megbízta ezen kívül a bizottság dr. Deutsch Jenő városi képviselőt, hogy a város közönségének minden rétegével és osztályával érintkezésbe lépve, megfelelő formában juttassa kifejezésre a lakosságnak egyöntetű óhaját a becsatolta- tás kérdésében. — Újpest város okos és céltudatos első lépésével szemben megjegyezni kívánjuk, hogy helyesen tennék a fővároskörnyéki többi községek és falvak is, ha agilitásban követnék Újpest példáját és a becsatoltatás elhatározására már most elökészhe- nék a közönségüket. Belvárosi Színház. A Belvárosi Színház- ban estéről-estére a leglelkesebb hangulatban tapsol a közönség Hatvani Lili nagysikerű ötletes vigjá- tékának, a Noé bárkáj á-nak. Mészáros Giza és S i m o n y i Mária, továbbá 11 o s v a y Rózsi, valamint P e t h e ő Attila a darab főszereplői, de nemcsak ök, hanem az egész kitűnő együttes is, mindnyájan tényezői a sikernek. A Noé bárkája a hét minden estéjén szinrekerül. Beketow-cirkusz. A legnagyobb, legteljesebb, legőszintébb siker jegyében mutatkozott be a Beke- tow-cirkuszban az uj júniusi műsor. Kétségtelen, hogy ez a műsor túltesz valamennyi eddig látó.ton, 16 mii- sorszám között 8 elsőrangú attrakciót lát a közönség. Óriási sikere van a nőimitátor Tacianun ak, az erőt és szépséget gyönyörűen képviselő San d w ' ne a legszebb, leghíresebb erőmüvés-znő, Harun a 1 Rasdwa és nejének, e hárem kedvencének lovas pás de d e u x-j e hamarosan kedvenc mutatványa lesz a közönségnek. Sohn n y és Charlie kiváló excentrikusok, a 4 B r y g h t o n táncegyüttese nagyon kedves, a 10 tagból álló B u j a m a arab lovas- akrobata-csoport és a Rain at s komikus léptor- nász-csoport, mind elsőrangú attrakciók. Diana Alabastrom Puder és Diana arckrém adják meg a nagyvilági nők páratlan finom subtilis, hamvas teintjét. Az egyéni szépséget diszkréten juttatják érvényre. A városligeti Henry-arénába tódul a közönség, amely az uj júniusi műsorban a legkiválóbb attrakciókat csodálja. Henry igazgató a legjavát nyújtja a publikumnak, amely hálás elismeréssel adózik érte. A helyárak olcsók, az aréna kellemesen htis, szellös, az előadás magas színvonalon mozog: ennél többet egy nyári szórakoztatóhelytöl kívánni igazán nem lehet. A TŐKE • C 9 Szemle A nyolcadik hadikölcsön — Képviselők rek- virálása — Friedman ur és a bankok — Földet a rokkantaknak! — A Máv reformja A nyolcadik hadikölcsön nemsokára kibocsátásra kerül. Az aláírás e hó 12-én kezdődik és egy hónapig fog tartani. A típus ö1^0/o-os lesz és az egész emissziónak az a legfontosabb újítása, hogy a pénzügyminiszter bejelentése szerint az uj hadikölcsönkötvényeket a leszerelt katonai anyagok eladásakor készpénz gyanánt fogadják el. A Fővárosi Hírlap volt az első, amelyik ezt az agitációs és gyakorlati szempontot hetek előtt felvetette és elégtétellel üdvözöljük, hogy a pénzügyminiszter egyszer végre egy jó osztrák ihletet is magáévá tett. A 8-ik hadikölcsön remélhetőleg az utolsó lesz a sorozatban és épp ezért minden erőt meg kell feszíteni, hogy sikere példa nélkül való legyen. Az osztrákok legutóbb is arra hivatkoztak, hogy a hadikölcsönök- böl nem vettük eléggé ki a részünket : meg kell cáfolnunk nemcsak az osztrákok vádjait, hanem az entente reménységeit is. * A napokban megalakult egy titokzatos vállalat: az Általános vasúti r.-t. Az újszülött első dolga az volt, hogy gyámokat fogadott maga mellé, még pedig négy képviselőt: Bolgár Fe- lencet, Eitner Zsigmondot, báró Perényi Zsig- mondot és báró Pap Gézát. Ezek az urak nyilván elsőrangú vasutügyi kapacitások, mert különben hogy is jutott volna eszükbe az alapítóknak épp négy képviselőt és rajtuk kiviil a kereskedelmi minisztérium államtitkárát elrekvirálni? Ezt a rendszert eléggé ismerjük ugyan, még sem tudunk belenyugodni abba, hogy Magyarországon a képviselőház háromnegyed része a bankok és vállalatok zsebében legyen. Ez a kis vasúti csodabogár nem szabad, hogy szárnyra kapjon: el kell taposni, mielőtt megkezdené a kijárást és panamázást. * tudvalevő, hogy a kormány nemrégiben elhatározta, hogy árvizsgáló bizottságokat létesít. Mihelyt a bizottságok megalakultak, már is kiderült, hogy életképtelenek és feleslegesek. Természetes, hogy a kormány nem vonta le a konzekvenciákat, hanem átreformálja a halva született intézményt. A reformot Friedmann Ernő tanár urra bízták, aki az eredeti tervet is elrontottál. A tanár ur, — aki mint Zichy János gróf kegyence, most újra előtérbe nyomult, — nem akar kevesebbet, mint megrendszabályozni a bankokat, amiért engedély, illetve iparigazolvány nélkül folytatnak áruüzleteket. Egyáltalán nem védjük a bankokat, de mégis kénytelenek vagyunk mulatságosnak találni, hogy a professzor ur most eszmélt fel arra, hogy a bankok áruüzleteket is folytatnak. Mit csinált a tanár ur eddig? Valószínűleg aludt és most azt hiszi, hogy azért van hajnal, mert ő kukorékol. * Végre kezdenek foglalkozni azzal a kérdéssel is, hogy mi lesz a rokkant katonákkal a háború után. Sebess Dénes, volt államtitkár pendítette meg a képviselőház pénzügyi és véderőbizottságának együttes ülésein, hogy az állam egy összegben váltsa meg a rokkant katonák nyugdíj- és vitézségi érem-illetményét és az ősz- szegért földet adjon a rokkant vitézeknek. Szomorú volna, ha egyáltalában hangsúlyozni kellene ennek a kérdésnek fontosságát és komolyságát. Földet kell adni a rokkantaknak, kertgazdaságot, házat, otthont, hogy hasznos tagjai legyenek a társadalomnak. Ez nemcsak becsületbeli kérdés, hanem önző érdekünk is a társadalmi rend és a helyes termelés biztosítása szempontjából. A Aíav. reformja ellen nem lehet szót emelni: a közönség, a tisztviselők, a minisztérium, a hadvezetőség érdeke egyaránt megkövetelte, hogy az eddigi bürokratikus rendszernek véget vessenek. Az üzletvezetőségek, illetve üzletigazgatóságok szaporítása azonban mellőzendő volna, mert ez nem egyszerűsítené, hanem csak komplikálná az ügymenetet. Inkább csökkenteni kellene őket és elég volna minden 1000 kilométer fővonal után egy üzletvezetőséget felállítani. A fcdolog az, hogy a copffal végre szakítsanak és ennek egyik feltétele, hogy az üzletigazgatóságok élére kiváló vasúti szakemberek jussanak, nem pedig protekciós senkik. A Máv.-ból nem szabad Ksod-ot csinálni, sőt a Ksod-ot kellene beolvasztani a Máv.-ba! Hizókura és szeretetadomány A Ksod botránya A múlt héten a napilapok hallatlan botrányra hívták föl a közvélemény figyelmét. A legnagyobb magyar magánvasutnak, a Ksod-nak igazgató-helyettesét, dr. Hollóm Miklóst, avval vádolták meg, hogy hivatali hatalmával súlyos visszaélést követett el és rendszeres élelmiszer- csempészést folytatott, öregbiti a vádat az a körülmény, hogy az élelmiszereket a Ksod nyomorgó személyzetétől vonta el és az osztrák Semmeringre, a felesége tulajdonában levő Ve- csey-féle szanatóriumba csempészte ki, ahol rossz bőrbe jutott, de tömött bugyilárissal rendelkező hadimilliomosokat hizlalnak kövérre. A szellőztetett botrány folytán Pulszky Garibaldi, a Ksod vezérigazgatója Hollán Miklós ellen fegyelmi vizsgálatot rendelt el és ugyancsak vizsgálatot indított a kereskedelmi miniszter is. A két irányban megindult nyomozás aktái még nem zárultak le, egyelőre tehát még nem lehet tudni, hogy a vádakból mennyi fog beigazolódni. Annyi azonban máris megállapítást nyert, hogy a Pulszky-Hollán rezsim a Kassa-oder- bergi vasutat lezüllesztette és a most kipattant botrány csak epizódszerü részlete az ott uralkodó visszás állapotoknak. A Fővárosi Hírlap már hónapok előtt, pontosan március 6-iki számában részletesen foglalkozott a Ksod urainak sáfárkodásával. Rámutattunk a vasútnál uralkodó pénzpocsékolásra, megírtuk, hogy ez a lerongyolódott vasút a háborús nyomor dacára Kassán három millió koronával üzletvezetőségi palotát építtetett, amelyben Hollán Miklós ur két szalont rendeztetek be magának és heti kirándulásai alkalmával ott rendezi baráti összejöveteleit. Szóvátettük, hogy e palotában Pulszky vezérigazgató urnák fényes termek állnak rendelkezésére és kétszázezer korona költséggel kiállított termeskocsijában kéjutazásokat rendez Kassára. És aztán szószerint még a következőket irtuk: „H o 11 á n igazgató ur egyébként, ahelyett, hogy folyton a vidéken utaznék, hogy kivegye az esküt az uj alkalmazottaktól, amit alárendelt hivatalnokok is elvégezhetnének, jobban tenné, ha a Beszerzési csoport működését ellenőrizné. Igaz, hogy ez nem jár utazási napidijjal, viszont sok érdekes tapasztalatra tehetne szert. Megtudná az: is, hogy miért helyezték el dr. Beranek József felügyelőt a csoport éléről, ahol teljes puvoárral rendelkezett és értesülne azokról a panaszokról, amelyek a hivatalnoki kar ellátása körül egyre gyakoribbak, s amelyek a Kassai kéjlakban nem julnak el a füléig.“ Három hónappal ezelőtt tehát világosan rámutattunk azokra a visszaélésekre, amelyek most országszerte méltó visszatetszést keltenek és pellengérre állítják az egész vasút becsületét. * Szinte hihetetlenül hangzik, hogy a mindenható Hollán Miklós ellen: hivatali vizsgálatot indítottak. Hollán Miklós csak igazgató-helyettes, (egyes lapokban tévesen vezérigazgató-helyettesként szerepel), de a Ksod-nál ismerős emberek jól tudják, hogy az erélytelen és könnyen befolyásolható Pulszky vezérigazgató csak gyenge eszköze Hollánnak, aki évek óta szabadon gazdálkodik és garázdálkodik a vasútnál. Ráth Péter alatt még kis hivatalnok volt Hollán, aki szürke tehetségtelenségével valóságos iskolapéldája a nepotizmus érvényesülésének. Gyors karrierjének titka: atyja Hollán Sándor ny. államtitkár, kormánybiztos a Ksod-nál, bátyja pedig dr. Hollán Sándor címzetes államtitkár a kereskedelmi minisztériumban. Pártfogókban tehát nem szűkölködött és aki útjában állt előre- menetelének, azokon kíméletlenül keresztülgázolt. Ráth Péter, ez a derék, szorgalmas, puritán- lc-lkü ember, akinek vezérigazgatása alatt a Ksod fénykorát élte, Hollán Miklósnak köszönheti dicstelen távozását a vasúttól. Ráth Péter a Gutt- mann-féle szénbányákkal szónszállitási szerződést akart kötni. Ennek a körülményeit Hollán Miklós besligására a kereskedelmi minisztérium vizsgálat tárgyává tette és az eredmény az lett, hogy Ráth Péter kénytelen volt nyugdíjba menni. Mindenki tudja, hogy Ráth Péter szegényen távozott a vasúttól. Utána Pulszky Garibaldi jött, akinek első dolga volt, hogy Hollánt maga mellé vette az elnöki osztályba, kinevezte titkárnak és aztán — megkötötte a Guttmann- féle szénszerződést azokkal a feltételekkel, amelyekért Ráth Péternek távoznia kellett. Hollán Miklós kíméletlenségének sok áldozata van a vasútnál, ö indíttatott vizsgálatot a pénzügyi szakosztály vezetője, Bayer Antal ellen. aki be sem várta a vizsgálat eredményét, öngyilkos lett. Mint a személyzeti ügyek vezetője Samorjay Lajost állította a gépészeti osztály élére, aki Éder Róbert alatt szolgált. A mel- lőztetés miatt Éder buskomorrá vált és rövidesen meghalt. Közben nem feledkezett meg Hollán magáról sem. Gyors iramban átugrotta Teicher József, Neuwahl, Wiinscher Frigyes főfelügyelőket és kineveztette magát igazgató-helyettessé. Ebben a minőségben teljesen befolyása alá kerítette Pulszky vezérigazgatót, aki beteges ember, vakon bízik Hollánban, a,kinek a vasút sok ezer személyzetével most már teljesen ki van szolgáltatva. így történt aztán, hogy dr. Marguis Gézát, a pénzügyi szakosztály vezetőjét elmozdította állásától, hidegre tette, egy félreeső kis szobába internálta, ahol munkakör nélkül tölti hivatalos óráit. Marguisnak ugyanis nagy bűne van, ő fedezte föl a beszerzési csoportnál tapasztalt visszaéléseket és követelte az erélyes vizsgálat megindítását. Ez a föllépés persze nem lehetett innyére Hollánnak, mert — mint utólag kiderült, — neki volt legtöbb oka félni a vizsgálat eredményétől. * Hollán Miklós a Déli Hírlap-ban nyilatkozott és önérzetesen visszautasította az ellene, emelt vádakat. Közben azonban kiderült, hogy nemcsak élelmiszereket csempészett, hanem a Kassa-Oderbergi vasút karvini szénbányájából hat vagon szenet is küldött a Vecsey-szanató- riumba és nehogy a szénszállítás körül valami akadályok merüljenek föl, a feladó-levélre ráírta, hogy a szállítmány — szeretetadomány. így gondoskodott Hollán Miklós a Vecsey- szanatórium hadimilliomosairól és mig a vasúti személyzet a télen át koplalt és didieirgett, a sza-