Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1918-05-15 / 20. szám
Budapest, 1918. május 15. 3 Természetesen az, — mondta az alpolgármester — hogy minél előbb és minél több anyaghoz és munkáskézhez juttasson bennünket a kormány. Ha ez megvan, gondunk lesz rá, hogy mielőbb hozzáfogjunk a munkához és minél gyorsabb iramban folytassuk azt. A legefső lépésnek azonban mégis annak kell lennie, amit már kértünk is, hogy lakásügyi kormánybiztost nevezzenek ki, akinek legfontosabb kelléke az legyen, hogy teljhatalommal rendelkezzék. Kormánykörökben, amennyiben a főváros ebbeli kívánságának eleget tesznek, nem igen gondolnak egyébre, mint hogy Budapest lakásügyi kormánybiztosa vagy Bárczy István főpolgármester legyen, aki tiz esztendő előtt sikeresen megoldotta a budapesti lakásproblémát, vagy, ami talán még valószínűbb, hogy Harrer Ferenc dr. alpolgármestert fogiák kinevezni, aki amúgy is az egész lakásakciót ,a kezében fogja tartani. Így ő lenne egy személyben a teljhatalmú kormánybiztos, aki rendelkezik és az is, aki a rendelkezéseket végrehajtja. Harrer Ferenc dr. alpolgármestert egyébként az is kvalifikálja erre a küldetésre, hogy Gyöngyös fölépítésére is őt küldötték ki kormánybiztosnak és még ma is ő vezeti az ottani munkálatokat. A Gyöngyösön szerzett tapasztalatait nagyszerűen értékesíteni fogja Budapesten is, ha a lakásügyek teljhatalmú vezetésére ö kap megbízatást. Kérdést intéztünk különben az alpolgármesterhez a gyöngyösi munkálatokra vonatkozólag is. A válasz igy hangzott: —Gyöngyösön természetesen tovább folynak a munkálatok, és remélem, a tavasszal meg is kezdhetjük az építkezéseket, amelyeknek eddig is csak az anyaghiány volt az oka. Most azonban Gyöngyösön már szépen gyűlik az építőanyag és ha munkásokat is kapni fogunk, akkor nincs semmi akadálya az építkezések megkezdésének. Az alpolgármester igen nagy feladatok előtt áll, ő fogja elvégezni a háborúból a békére való átmenet legnehezebb munkáit és igy működése iránt egész Budapest feszült figyelemmel érdeklődik. táció vezetője nem P a k s y Béla. hanem F e 1 e k i Béla dr. lett. De legalább a Bélában megtartották a tradíciót. Másodszor az első gratuláns nem újlaki M ü 11 e r József volt, akinek már valósággal kijár, hogy a megválasztott íötisztviselöknek ő szorítsa meg elsőnek a kezét. Ezúttal sem a fürgeségén múlott azonban a dolog, hanem azon, hogy nem tudott eljönni a közgyűlésre. Kint a biiífében fölkelnek a törzsfőnökök, akik egy márványasztal mellett a szegény jegyzők bőrére alkudoztak és bejönnek a terembe az uj tanácsnokokat üdvözölni. Elől jön Halász József, aki ezúttal valami várnagy féle szerepet tölt be. Utána ringó léptekkel S a 11 a y Árpád és most egy kedves gyermekhang szeli át a levegőt: — Apus! — kiáltja lelkendezve. A Kernén y Géza kis fia nem tudta magába fojtani a gyönyörűséget, hogy látta az édesapja bevonulását. Végül igen komolyan B a d á 1 Ede, immár eliil- járó ur lépked. A szokásos főpolgármesteri beszéd ezúttal mé- lyenjáró programúi volt arról, hogy mit vár a főváros a fötisztviselöktöl, S allay tanácsnok válasza pedig férfias, szép fogadalom, amelynek mindenki teljes hitelt adott. Most még az üdvözlők tódulnak oda, előbb azonban Bárczy, Body és az alpolgármesterek nyújtják le kezüket az emelvényről. Az ünnepeltek aztán eltűnnek a sokaságban, amely kifelé gomolyog a pipázóba, ahol a szeretet és megbecsülés újabb inzultusait kell elviselnie a három ferencjózseíes urnák. A választás csattanóját különben Rác Dezső nyomta rá Kemény Géza arcárai. Ez a csattanó olyat csattant, hogy mindenki odanézett, pedig a csókot igazán nem szokták a nagy nyilvánosságnak szánni. Bent még — ahogy két-három ténytanu állítja. — tovább folyt az ülés, de közönséget is csak kötéllel tudott fogni Bódy polgármester, aki igy könyörgött az elnöki emelvényről: — Egészen rövid lesz már, tessék egy kicsit itt maradni. Hiába való volt itt minden csábítás, mi érdekelhetné még a városatyákat, ha a voksukat egyszer Ica diák? Fogalmazók versenyfutása Tizenöt jegyző — negyvenöt pályázó A szerdai közgyűlésnél izgalmasabb és szenzációkban bővelkedőbb hamarosan aligha volt. A főpolgármester, a polgármester és az alpolgármester-választás mind liekuba ahhoz, ami a tizenöt jegyző megválasztása lesz. Tizenöt jegyző, negyvenöt pályázó és négyszáz városatya, akik mind kegyelmet akarnak gyakorolni és akik valamennyien abban a biztos tudatban jönnek el a szerdai közgyűlésre, hogy tizenöt embert életre- halálra leköteleznek maguknak. Már a választás előzményei is tele voltak izgalmakkal. A kerületek, valamint a tanács, között folyt tárgyalások két hétig tartottak és állandóan izgalmasak voltak. Egyöntetű jelölés még sem sikerült, úgy hogy ma a tanácsnak is, a kerületközi választmánynak is, mások és mások a jelöltjei. Két lista van és mindenki valószínűnek tartja, hogy egyik sem fog a választáson teljes egészében keresztülmenni. A tanács jelöltjei a következők: Lamotte Károly dr., Schöberl Ferenc dr., Radványi Gyula, Bodrog Jakab, Goszleth Ernő dr., Hetessy Ferenc dr., Mattyasovszky Jenő dr., Pichler Ottó, Virnhardt Béla, Szendy Károly, La- kits Elemér, Kortsák Károly dr., Cmth Ferenc, Sidó Zoltán dr. és Farkas Lajos dr. Ezek után az előzmények után természetesen nagy érdeklődés nyilvánult meg a hétfői kerületközi választmányi ülés iránt. Az ülésben azonban minden simán ment. Az első szavazással sikerült azonnal egy listában megállapodni, amelyben azok a jelöltek állanak leghátrább, akiket öt kerület jelölt. Olyanoknak, akiket csak négy kerület jelölt, már nem jutott holy a listán, amely a következő: a jelölő kerületek száma Schöberl Ferenc dr. 8 Holtz spach Ödön dr. 7 Bodrog Jakab 8 Sebő Gusztáv 5 Goszleth Ernő dr. 6 Mattyasovszky Jenő dr. 9 Pichler Ottó 8 Michal Jenő 5 Virnhardt Béla Szendy Károly 9 Lamotte Károly 6 Wanke Sándor 6 Radványi Gyula 8. Hetessy Ferenc dr, 7 Virnhardt Ágoston 5 A kerületközi választmány jelölése a rangsort csak egyetlen esetben törte; át, amikor Virnhardt Ágostont jelölte, aki azonban azon a réven is előnyt szerzett magának, hogy a közgyűlések állandó gyorsírója. Figyelemmel voltak arra is, hogy a harctéren levők ki ne maradjanak. Ez különös súllyal eset latba Michal Jenő jelölésénél, aki 1915. eleje óta; az olasz harctéren van. Méltánytalanságok nem igen estek, de vannak sokan, akik bár egyik vagy másik listában nincsenek benne, sőt mind a kettőből hiányoznak, mégis jelentékeny sánszaik vannak. Ezek: Lakits Elemér, Kőriseik Károly, Guth Ferenc, Sidó Zoltán dr., Farkas Lajos dr., Paulay Pál, Kállai Sándor, Müller Emánuel és Basch Imre dr. Az időjósok azt állítják, hogy a kerületközi lista nagyjában keresztül fog menni, de legkevesebb három, legtöbb öt változás lesz benne. A szerdai közgyűlésnek a választásokon kívül még tiz tárgya van, de minid olyan, ami iránt az érdeklődésnek még csak az árnyéka sem fog megnyilatkozni. Minden érdeklődés a szegény, munkás, jobbsorsra! hivatott fogalmazóké lesz, akik közül, sajnos, csak tizenöten fognak szerdán örülni. Harmincán szomorúan viselik majd sorsukat. l\tm\ tőnők azonnal felvétetnek Párisi Nagy Áruház Andrássy-ut 39. V. em. iroda. Gázvezetéki javifások PflPANV Budapest, VIII., Rökk Szilárd-utca 30 rUunNl Telefon: József 1—48. szám ♦ Városházi kabaré • • • A hidráns A hidráns a tengeri kígyók fajtájához tartozik. Tartózkodási helye a színházak és mulatók színpadai mögött van. Nagy előszeretettel sütkérezik a női öltözők körül és ha valami tűzbe jön körülötte, olyankor teleszivja magát vízzel és megmerevedik. A hidráns ilyenkor vizet lövell ki magából és eloltja a tüzet. A rendőrség és a tűzoltóság közös eljárással megrendszabályozta a hidránst. Törvényes döntéssel kimondották, hogy harmincnégy méter hosszúnak kell lennie, ami az effajta műszereknél igen tekintélyes nagyságnak mondható. Amelyik színházban rövidebb a hidráns, azt szigorúan megbüntetik és különösen a mulatókra utazik a rendőrség, mert hiába, itt van a legtöbb szép nő, akik akarva-nem akarva tüzet csinálnak, amelynek eloltásához rendszerint hosszú hidráns ra van szükség. Ez a harmincnégy méteres rendelkezés múlt évi eredetű. Azelőtt megelégedtek a tizenkét méteres hidránssal is, de hiába, a rendőrség igényei is megnőttek a háború alatt. Az egyik mulató igazgatója azonban úgy találta, hogy nem baj, ha a harmincnégy méteres hidráns mellett a tizenkét méteres hidráns is szolgálatban marad. Több szem végre is többet lát és több hidráns több tüzet olt. Ez igen természetes okoskodás és miután még kényelmesebb dolog is volt a hidránst a helyén hagyni, mint leszedni, ez. is ott szégyenkezett a harmincnégy méteres bátyja mellett. Meg is éltek volna igy egymás mellett igen szépen, de egy este az ügyeletes rendőr odamegy a tizenkétmétereshez, megnézi és valamit ir a noteszébe. Másnap idézés a rendőrségre. Ott meghallja az igazgató, hogy baj van a hidránssal, mert az csak tizenkétméteres. Ki kellett szállani a rendőrségnek és megállapítani, hogy a tizenkét méterestől három lépésre ott van a harmincnégy méteres is. Pár nap múlva újabb idézés. Megint a hidráns és megint a rendőr, aki három lépésnyire nem látta a tizenkettes mellett a harmincnégyest. Es csodálatosképen minden héten történt egy-kéí ilyen feljelentés a mulató tulajdonosa ellen, akinek az a bűne, hogy egy hidráns helyett kettő van. A Rudas-fürdő Arzén Lupinje Az incselkedő tolvaj Nem mindenki tudja, de minden kétséget kizáró módon igaz, hogy a legelőkelőbb fürdőközönsége az: öreg Rudas-fürdőnek van. A budai méltóságos, sőt kegyelmes urak is sokszor látogatnak el ide és van egy újságíró kollégánk, aki ha érdekes politikai riportot akar Írni — átmegy a Rudasba és megfürdik. Fiirdő- nadrágbian megnyílik az emberek szive és a politikusok őszintén kimondják, ami a begyükben van. Nem csoda tehát, ha a budapesti tolvajok ama szakosztályában, amely a fürdőügyekkel foglalkozik és amelynek műszere a kabinkulcs, igen izgatottan szoktak a Rudasfürdőröl beszélni. A kitűnő szakosztály legszebb álmai közé tartozik, hogy valamelyik elismert tagja egyszer kedvére garázdálkodhassék a kegyelmesek és méltóságosok ruhája között. A Rudasban is tudják azonban ezt és nagyon vigyáznak. A múlt télen hogyan hogyan nem, a tolvajok fürdői szakosztályának egyik tagja mégis bejutott.. Komolyabb eredményt azonban nem igen tudott elérni, mindössze V é r t e s s y Sándor pénzügyminiszteri államtitkárnak a kabátját és mellényét vitte magával, érthető módon a járulékokkal együtt. Természetesen a gyenge zsákmány nem keltett valami túlságos elismerést. A dúsgazdag rudasbeli kabinokból egy kabátot és egy mellényt produkálni, igazán nem érdemli meg, hogy bekerüljön a szakosztály an- naleseibe. Az első siker azonban felkeltette a vállalkozó ambícióit és eltökélte, hogy újból megkísérli a szerencsét a Rudasban. Kényelmes ur lehet azonban, mert. különös módszerhez folyamodott. V é r t e 9 s y államtitkár ugyanis a napokban levelet kapott, amely
