Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1918-05-15 / 20. szám

4 rr Budapest, 1918. május lo. ben téli tolvaja, — amint az Arzén Lupin szokta - tiszteletteljes kérést intéz hozzá. — Talán emlékezik még méltóságos uram, - Írja Lupin —- hogy egy szép téli délelőttön az ön ka­bátjával, mellényével és járulékaival leptem meg ma­gamat. Nekem sokat jelentett ez az ajándék, mig mél­tóságodnak mindössze egy telefonbeszélgetésébe ke­rült, hogy hazulról másik ruhát küldjenek. Udvariat­lan voltam, hogy eddig nem köszöntem meg az öl­tönyt, amely el kell ismerni, kitűnő háború előtti an­gol szövet volt és mindössze azt a gyakorlati taná­csot adom méltóságodnak, hogy a tojásrántotta élve­zésénél se mulassza el az asztalkendő használatát, mert a sárga foltot többé a zsidók sem viselik, nem­hogy mi keresztények tennénk ezt. De térjünk a tárgyra. Méltóságos uram, itt a tavasz, hazajönnek a fecskék és az ibolyák lassan már el is virulnak. ín szigorúan ragaszkodom a szezonszerü öltözködéshez és bár a ruha, amelyet Méltóságod után büszkén vi­selek, még egészen jó karban van, tavaszi öltönyre van szükségem. Méltóságod tapasztalt és fölvilágoso­dott ember: nem kell drága időmet haszontalanul be­tűvetéssel töltenem, hiszen ön a többit úgy is tudja... Írja meg hát méltóságod, melyik napon lesz szeien- csénk régi kedves tanyánkon, <a Rudasban 2 Vértessy államtitkár közölte a megtisztelő le­velet a Rudas-fürdő igazgatójával, aki természetsze­rűen mindent elkövet Arzén Lupin méltó fogadása ér­dekében. Ellubickolt százezrek Mit jövedelmeznek a főváros fürdői ? A főváros fürdői most zárták le mérlegü­ket és elismeréssel kell róla megemlékezni, hogy a fürdők jövedelmezősége nagyon szépen emelkedett az utolsó esztendőben. Módunkban van alábbiakban a Széchenyi- és a Rudas­fürdők üzleti eredményeit ismertetni, amelyek közül a Széchenyi-fürdő százezer koronát tu­dott beszolgáltatni a községi alapnak, dacára, hogy a múlt esztendőben még nem a fölemelt fürdődijak voltak érvényben. Viszont az öreg Rudas-fürdő is kitett magáért, amennyiben az előirányzott tiszta haszonnak éppen ötszörösét produkálra, A törvényhatósági bizottság tagjai között többen vannak, akik azt az álláspontot képviselik, hogy a fürdőknek nem szabad ha­szonra dolgozniok. Megkérdeztük Bérezel Jenő dr. tanácsnokot, aki ezzel az állásponttal szemben a következőket jelentette ki a Fővárosi Hirlap munkatársa előtt: — Nem osztom azt a nézetett, hogy fürdőknek nem szabad haszonra dolgozniok, igenis nyíltan kimondom, hogy hasznot akarunk biztosítani a fővárosnak és az a szándékunk, hogy a főváros háztartásának helyreállításából a fürdők is kivegyék a maguk részét. Különösen jogos ez a törek­vés akkor, amikor a főváros fürdőinek ára nem haladja túl azokat a dijakat, amit a magánfürdőkben szednek dacára annak, hogy egyedül a főváros fürdői azok, amelyek mindazt nyújtják, amit békeidején nyújtottak. Így, hogy mást ne említsek, állandóan tisztára mosott és vasalt lepedőt és törülközőt. De nemcsak a fürdőkből akarunk nagyobb jövedelmet juttatni a köz­ségi alapnak, hanem a különböző bélietek­ből is, amelyeket — amiket azt a köz­gyűlés előtt hamarosan módunkban lesz dokumentálni — jelentékenyen fel fogunk emelni. Hogy a fürdők engedelmeskedtek a tanács­nok intencióinak, arra nézve álljon itt a követ­kező kis pénzügyi rajz, amelyet a Széchenyi- és Rudasfürdőkről van módunkban adni: A Széchenyi-fürdő első százezer koronája A Széchenyi-fürdőbe az építkezés során a főváros 4,338,000 koronát fektetett be, amivel azonban íulajdonképen semmiféle rizikót nem vállalt, mert a fürdő ma fönnállásának ötödik esztendejében amortizálja önmagát, fizeti az apróköltségeket, a községi alapnak jövedelmet ad és még tartalékolni is tud. Az 1917. évi bruttó bevétel 1,649,158'83 korona volt, amiből üzemi kiadásokra és a beruházási tőke után fizetendő kamatokra 1,235,77582 koronát fizettek ki, úgy hogy a nyeresé2 413.383-01 korona volt tbbol vagyongyarapításra (gépberendezésekre és ingóságokra 43.312-64 koronát, a beruházó tőke törlesztésére 30.346-39 koronát, azonkívül az alap-beruházási tőkén fölül felmerült íul- kiadásra 66.076-53 koronát juttattak.) Ez a bárom vagyonszerzési tétel összesen 139.735-56 koronát tesz ki, amelyet ha leszámítunk a 413.383-01 korona tényleges nyereségből, ma­rad még 273,647-45 korona. Ebből a tiszta nyereségből az intézett ujitási alapjának java­dalmazására jutott 173.647-45 korona, mig a községi alapnak százezer koronát fizetett be a fürdő. Ehhez az összeghez a községi alap teljesen ingyen jutóit, mert a Széchenyi-fürdő önmagát tartja fönn. Az idén már a felemelt fürdődijak vannak érvényben és igy, a láto­gatottság is állandóan fokozódván, még nagyobb haszonra van kilátás. Hogy még inkább kimutassuk, mit jelent ez a kedvező mérleg, emlékeztetni kell arra, hogy a fürdő az első időben deficittel dolgozott. A fürdő 1913-ban nyílt meg és az első eszten­dőben nem volt deficit. A deficites esztendők 1914 és 1915 voltak, amikor a pénztári hiány 139.500 koronára szaporodott föl. Az 1916. év arra való volt, hogyezta deficitéibe lehessen hozni. Tényleg ki is fizették és igy a községi alap­nak 1916-ban csak 3400 koronát lehetett be­szolgáltatni. Az első gondtalanabb esztendő az 1917. volt, amikor a város pénztárába be­juttatta a Széchenyi-fürdő az első százezer koronát. Az öreg Rudas bravúrja Valóságos bravúrral dolgozott azonban 1917-ben az öreg Rudas-fürdő is, amelyet újabban régi rajongóin, a derék budaiakon kivül, a pestiek is sűrűn keresnek föl. Divat lett a Rudas-fürdő és az meg is látszik a mérlegén. Hogy mit müveit a második fiatal­ságát élő öreg csont, nehány számadattal illusztrálni tudjuk. A fürdő költségelőirányzata ugyanis 1917. évre igy nézett ki: Bevétel 229.600 korona Kiadás 199.652 tiszta nyereség : 29.948 korona Es itt következik a csoda. A tényleges mérleg ugyanis, amelyet most állítottak össze, ezt a képet adja : Bevétel 347.129-30 korona Kiadás _______ 180.238-63 tisz ta nyereség: 166.89067 korona Ami rövidesen azt jelenti, hogy a megif- jodoít Rudas-fürdő kereken ötször anyit pro­dukált, mint amennyit Bérezel tanácsnok, a gazdája várt tőle. Kíváncsian várják a jövő esztendőt, hogy milyen meglepetést tud még hozni ez a kedves másodvirágzás? jeWW-CIRKUÄEj Budapest egyetlen cirkuszában I f Ma és minden este Va8 órakor. j a nagysikerű, uj májusi műsor j ! Délután! előadások teljes esti műsorral: j Í Csütörtökön 16-án Szombaton 18-án T V,4 órakor , f/,5 órakor | mindenkinek félhelyárak. I Vasárnap 19 én Hétfőn 20-án 7»4 órakor nagy I pünkösd ünnepi előadások. SS II R A N I A SS ÖSjETTÍEi" SARDOU színmüve filmen. Repriz. A fősze­repben Franceska Bertini. Ezenkívül: A Imiül hajó. ________Főszereplő: W. PSYLANDER. Előadások : Hétköznap 5, 3/i7, l/.,9 és 10 ó. 10 p.-kor Pénztári órák: d. e. 10—1/21 -ig, d. u. 3 órától kezdve^ 23*3 és 26°|o-os a tanítók fizetésrendezése A tanügyi ügyosztály előterjesztése Hosszú várakozás és korrektúra után elké­szült végre a tanszemélyzet fizetésrendezésére vonatkozó ügyosztályi előterjesztés, amely Vá- rossy Gyula dr. tanácsnok és Némethy Béla dr. főjegyző munkája, de már érvényesültek benne Déri Ferenc dr. alpolgármesternek elvei is. A tanszemélyzet még csak főbb vonásaiban ismeri az előterjesztést, amelynek eddig még a húszas- bizottságban is csak bejelentése történt meg. A tanszemélyzet nincsen megelégedve a fizetés­rendezéssel és minden eszközt föl akar hasz­nálni arra, hogy kívánságai egész terjedelmük­ben honoráltassanak. A most elkészült előterjesztés tulajdonkép­pen csak korrektúrája a januárinak. Az annak idején megindult tárgyalások során ugyanis részben a közoktatásügyi és a jogügyi bizottság­ban elhangzottaknak, részben az oktatószemély­zet köréből fölmerült újabb kérelmeknek hatása alatt újra fontolóra vette az ügyosztály, hogy mik volnának azok az intézkedések, amelyeket az ok­tatószemélyzet sorsának enyhítésére meg kelle­ne s a pénzügyi szempontokra való figyelemmel meg lehetne tenni. Egyúttal újabb, a lehetőségig pontos számításokat végeztek a fölmerülhető költségekre nézve, különös súlyt helyezvén arra, hogy lehetőleg az oktatószemélyzet minden egyes tagjának jusson valami Az ügyosztály javaslatainak egyrésze azt a célt szolgálja, hogy a fővárosi oktatószemélyzet anyagi helyzete semmi tekintetben se legyen kedvezőtlenebb az állami oktatószemélyzet hely­zeténél. A második csoport a főváros különleges viszonyaira való tekintettel a fővárosi oktató- személyzet' részére bizonyos tekintetben az ál­lami oktatószemélyzet helyzeténél kedvezőbb helyzetet kíván biztosítani. A javasolt intézkedések nyomán várható többletköltséget nemcsak az 1918. évre, hanem az 1919. és 1920. évre is megállapították. Magát a javaslatot egész terjedelmében módjában van a Fővárosi Hirlap-nak a követke­zőkben ismertetni: I. A várható költségek 1918-ban: 1. A várakozási idő leszállítása négy évről három évre 1918. évi január hó l-jétől kezdődő érvénnyel 142.573 K. 2. A várakozási idő leszállításának 191/. évi július hó 1. napjától való számítása a polgári- és a középis­kolai személyzetnél 9000 K. 3. A várakozási időnek további 1—1 évvel való leszállítása, az elemi és a polgári iskolai személyzet­nél és az óvcmőknél 20 évi beszámítható szolgálat esetén 119.366 K. 4. A középiskolai tanárok várakozási idejének olyatén való további leszállítása, hogy az V. fiz, fok­ban, lévők még 1 évet, a IV. fokban lévők még 2 évet. a 111., II. és I. fokban lévők még 3 évet nyerjenek 23.300 K. 5. A polgári és középiskolai személyzetnél a r>. és 4. pont értelmében a várakozási idő kivételes le­szállításának 1917. évi július hó l-jétől való számí­tása 7160 K. 6. A legalsó fi z e t é s i fokozat eltör­lése a polgári- és a középiskolai személyzetnél 69.250 K. , . 7. U j (1. A.) fizetési fokozat beikta­tása ugyancsak a polgári és a középiskolai sze­mélyzetnél 20.020 K. összesen: 390.669 K. II. A várható költségek 1918-ban: 1. A várakozási idő leszállításának 1917. évi július hó 1 -töl való számítása az elemi is­kolai tanítóknál és az óvónőknél 6850 K. 2. Az elemi iskolai személyzetnél és az óvónők­nél az 1. 3. pont értelmében a várakozási idő kivéte­les leszállításának 1917. évi július hó Írtől való szá­mítása 35.100 K. 3. A legalsó fizetési fokozat eltör­lése az elemi iskolai tanítóknál, az óvónőknél és a szaktanítóknál 88.400 K. 4. U j (L A) fizetési fokozat beiktatása az óvónőknél, az elemi iskolai tanítóknál és a szak­tanítóknál 10.400 K. 5. A mai szab. rend. életbeléptetése óta alsóbb fokú iskolából, rendszeres állásból magasabb fokú is­kolához ugyancsak rendszeres állásra megválasztot­taknak, továbbá a rendszeres állásra megválasztott ideigleneseknek és szaktanítóknak a mai szabály- rendelet módosításán alapuló u j bes o- r ozása s az ennek folytán járó magasabb illetmé­nyeknek 1918. évi január hó 1-től való utalványo­zása 304.000 K. 6. A szaktanítói meg h a t á r o z á s k i b ö- v i t é s e és a szaktanítói minőséggel járó előnyök ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom