Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1918-05-15 / 20. szám
4 rr Budapest, 1918. május lo. ben téli tolvaja, — amint az Arzén Lupin szokta - tiszteletteljes kérést intéz hozzá. — Talán emlékezik még méltóságos uram, - Írja Lupin —- hogy egy szép téli délelőttön az ön kabátjával, mellényével és járulékaival leptem meg magamat. Nekem sokat jelentett ez az ajándék, mig méltóságodnak mindössze egy telefonbeszélgetésébe került, hogy hazulról másik ruhát küldjenek. Udvariatlan voltam, hogy eddig nem köszöntem meg az öltönyt, amely el kell ismerni, kitűnő háború előtti angol szövet volt és mindössze azt a gyakorlati tanácsot adom méltóságodnak, hogy a tojásrántotta élvezésénél se mulassza el az asztalkendő használatát, mert a sárga foltot többé a zsidók sem viselik, nemhogy mi keresztények tennénk ezt. De térjünk a tárgyra. Méltóságos uram, itt a tavasz, hazajönnek a fecskék és az ibolyák lassan már el is virulnak. ín szigorúan ragaszkodom a szezonszerü öltözködéshez és bár a ruha, amelyet Méltóságod után büszkén viselek, még egészen jó karban van, tavaszi öltönyre van szükségem. Méltóságod tapasztalt és fölvilágosodott ember: nem kell drága időmet haszontalanul betűvetéssel töltenem, hiszen ön a többit úgy is tudja... Írja meg hát méltóságod, melyik napon lesz szeien- csénk régi kedves tanyánkon, <a Rudasban 2 Vértessy államtitkár közölte a megtisztelő levelet a Rudas-fürdő igazgatójával, aki természetszerűen mindent elkövet Arzén Lupin méltó fogadása érdekében. Ellubickolt százezrek Mit jövedelmeznek a főváros fürdői ? A főváros fürdői most zárták le mérlegüket és elismeréssel kell róla megemlékezni, hogy a fürdők jövedelmezősége nagyon szépen emelkedett az utolsó esztendőben. Módunkban van alábbiakban a Széchenyi- és a Rudasfürdők üzleti eredményeit ismertetni, amelyek közül a Széchenyi-fürdő százezer koronát tudott beszolgáltatni a községi alapnak, dacára, hogy a múlt esztendőben még nem a fölemelt fürdődijak voltak érvényben. Viszont az öreg Rudas-fürdő is kitett magáért, amennyiben az előirányzott tiszta haszonnak éppen ötszörösét produkálra, A törvényhatósági bizottság tagjai között többen vannak, akik azt az álláspontot képviselik, hogy a fürdőknek nem szabad haszonra dolgozniok. Megkérdeztük Bérezel Jenő dr. tanácsnokot, aki ezzel az állásponttal szemben a következőket jelentette ki a Fővárosi Hirlap munkatársa előtt: — Nem osztom azt a nézetett, hogy fürdőknek nem szabad haszonra dolgozniok, igenis nyíltan kimondom, hogy hasznot akarunk biztosítani a fővárosnak és az a szándékunk, hogy a főváros háztartásának helyreállításából a fürdők is kivegyék a maguk részét. Különösen jogos ez a törekvés akkor, amikor a főváros fürdőinek ára nem haladja túl azokat a dijakat, amit a magánfürdőkben szednek dacára annak, hogy egyedül a főváros fürdői azok, amelyek mindazt nyújtják, amit békeidején nyújtottak. Így, hogy mást ne említsek, állandóan tisztára mosott és vasalt lepedőt és törülközőt. De nemcsak a fürdőkből akarunk nagyobb jövedelmet juttatni a községi alapnak, hanem a különböző bélietekből is, amelyeket — amiket azt a közgyűlés előtt hamarosan módunkban lesz dokumentálni — jelentékenyen fel fogunk emelni. Hogy a fürdők engedelmeskedtek a tanácsnok intencióinak, arra nézve álljon itt a következő kis pénzügyi rajz, amelyet a Széchenyi- és Rudasfürdőkről van módunkban adni: A Széchenyi-fürdő első százezer koronája A Széchenyi-fürdőbe az építkezés során a főváros 4,338,000 koronát fektetett be, amivel azonban íulajdonképen semmiféle rizikót nem vállalt, mert a fürdő ma fönnállásának ötödik esztendejében amortizálja önmagát, fizeti az apróköltségeket, a községi alapnak jövedelmet ad és még tartalékolni is tud. Az 1917. évi bruttó bevétel 1,649,158'83 korona volt, amiből üzemi kiadásokra és a beruházási tőke után fizetendő kamatokra 1,235,77582 koronát fizettek ki, úgy hogy a nyeresé2 413.383-01 korona volt tbbol vagyongyarapításra (gépberendezésekre és ingóságokra 43.312-64 koronát, a beruházó tőke törlesztésére 30.346-39 koronát, azonkívül az alap-beruházási tőkén fölül felmerült íul- kiadásra 66.076-53 koronát juttattak.) Ez a bárom vagyonszerzési tétel összesen 139.735-56 koronát tesz ki, amelyet ha leszámítunk a 413.383-01 korona tényleges nyereségből, marad még 273,647-45 korona. Ebből a tiszta nyereségből az intézett ujitási alapjának javadalmazására jutott 173.647-45 korona, mig a községi alapnak százezer koronát fizetett be a fürdő. Ehhez az összeghez a községi alap teljesen ingyen jutóit, mert a Széchenyi-fürdő önmagát tartja fönn. Az idén már a felemelt fürdődijak vannak érvényben és igy, a látogatottság is állandóan fokozódván, még nagyobb haszonra van kilátás. Hogy még inkább kimutassuk, mit jelent ez a kedvező mérleg, emlékeztetni kell arra, hogy a fürdő az első időben deficittel dolgozott. A fürdő 1913-ban nyílt meg és az első esztendőben nem volt deficit. A deficites esztendők 1914 és 1915 voltak, amikor a pénztári hiány 139.500 koronára szaporodott föl. Az 1916. év arra való volt, hogyezta deficitéibe lehessen hozni. Tényleg ki is fizették és igy a községi alapnak 1916-ban csak 3400 koronát lehetett beszolgáltatni. Az első gondtalanabb esztendő az 1917. volt, amikor a város pénztárába bejuttatta a Széchenyi-fürdő az első százezer koronát. Az öreg Rudas bravúrja Valóságos bravúrral dolgozott azonban 1917-ben az öreg Rudas-fürdő is, amelyet újabban régi rajongóin, a derék budaiakon kivül, a pestiek is sűrűn keresnek föl. Divat lett a Rudas-fürdő és az meg is látszik a mérlegén. Hogy mit müveit a második fiatalságát élő öreg csont, nehány számadattal illusztrálni tudjuk. A fürdő költségelőirányzata ugyanis 1917. évre igy nézett ki: Bevétel 229.600 korona Kiadás 199.652 tiszta nyereség : 29.948 korona Es itt következik a csoda. A tényleges mérleg ugyanis, amelyet most állítottak össze, ezt a képet adja : Bevétel 347.129-30 korona Kiadás _______ 180.238-63 tisz ta nyereség: 166.89067 korona Ami rövidesen azt jelenti, hogy a megif- jodoít Rudas-fürdő kereken ötször anyit produkált, mint amennyit Bérezel tanácsnok, a gazdája várt tőle. Kíváncsian várják a jövő esztendőt, hogy milyen meglepetést tud még hozni ez a kedves másodvirágzás? jeWW-CIRKUÄEj Budapest egyetlen cirkuszában I f Ma és minden este Va8 órakor. j a nagysikerű, uj májusi műsor j ! Délután! előadások teljes esti műsorral: j Í Csütörtökön 16-án Szombaton 18-án T V,4 órakor , f/,5 órakor | mindenkinek félhelyárak. I Vasárnap 19 én Hétfőn 20-án 7»4 órakor nagy I pünkösd ünnepi előadások. SS II R A N I A SS ÖSjETTÍEi" SARDOU színmüve filmen. Repriz. A főszerepben Franceska Bertini. Ezenkívül: A Imiül hajó. ________Főszereplő: W. PSYLANDER. Előadások : Hétköznap 5, 3/i7, l/.,9 és 10 ó. 10 p.-kor Pénztári órák: d. e. 10—1/21 -ig, d. u. 3 órától kezdve^ 23*3 és 26°|o-os a tanítók fizetésrendezése A tanügyi ügyosztály előterjesztése Hosszú várakozás és korrektúra után elkészült végre a tanszemélyzet fizetésrendezésére vonatkozó ügyosztályi előterjesztés, amely Vá- rossy Gyula dr. tanácsnok és Némethy Béla dr. főjegyző munkája, de már érvényesültek benne Déri Ferenc dr. alpolgármesternek elvei is. A tanszemélyzet még csak főbb vonásaiban ismeri az előterjesztést, amelynek eddig még a húszas- bizottságban is csak bejelentése történt meg. A tanszemélyzet nincsen megelégedve a fizetésrendezéssel és minden eszközt föl akar használni arra, hogy kívánságai egész terjedelmükben honoráltassanak. A most elkészült előterjesztés tulajdonképpen csak korrektúrája a januárinak. Az annak idején megindult tárgyalások során ugyanis részben a közoktatásügyi és a jogügyi bizottságban elhangzottaknak, részben az oktatószemélyzet köréből fölmerült újabb kérelmeknek hatása alatt újra fontolóra vette az ügyosztály, hogy mik volnának azok az intézkedések, amelyeket az oktatószemélyzet sorsának enyhítésére meg kellene s a pénzügyi szempontokra való figyelemmel meg lehetne tenni. Egyúttal újabb, a lehetőségig pontos számításokat végeztek a fölmerülhető költségekre nézve, különös súlyt helyezvén arra, hogy lehetőleg az oktatószemélyzet minden egyes tagjának jusson valami Az ügyosztály javaslatainak egyrésze azt a célt szolgálja, hogy a fővárosi oktatószemélyzet anyagi helyzete semmi tekintetben se legyen kedvezőtlenebb az állami oktatószemélyzet helyzeténél. A második csoport a főváros különleges viszonyaira való tekintettel a fővárosi oktató- személyzet' részére bizonyos tekintetben az állami oktatószemélyzet helyzeténél kedvezőbb helyzetet kíván biztosítani. A javasolt intézkedések nyomán várható többletköltséget nemcsak az 1918. évre, hanem az 1919. és 1920. évre is megállapították. Magát a javaslatot egész terjedelmében módjában van a Fővárosi Hirlap-nak a következőkben ismertetni: I. A várható költségek 1918-ban: 1. A várakozási idő leszállítása négy évről három évre 1918. évi január hó l-jétől kezdődő érvénnyel 142.573 K. 2. A várakozási idő leszállításának 191/. évi július hó 1. napjától való számítása a polgári- és a középiskolai személyzetnél 9000 K. 3. A várakozási időnek további 1—1 évvel való leszállítása, az elemi és a polgári iskolai személyzetnél és az óvcmőknél 20 évi beszámítható szolgálat esetén 119.366 K. 4. A középiskolai tanárok várakozási idejének olyatén való további leszállítása, hogy az V. fiz, fokban, lévők még 1 évet, a IV. fokban lévők még 2 évet. a 111., II. és I. fokban lévők még 3 évet nyerjenek 23.300 K. 5. A polgári és középiskolai személyzetnél a r>. és 4. pont értelmében a várakozási idő kivételes leszállításának 1917. évi július hó l-jétől való számítása 7160 K. 6. A legalsó fi z e t é s i fokozat eltörlése a polgári- és a középiskolai személyzetnél 69.250 K. , . 7. U j (1. A.) fizetési fokozat beiktatása ugyancsak a polgári és a középiskolai személyzetnél 20.020 K. összesen: 390.669 K. II. A várható költségek 1918-ban: 1. A várakozási idő leszállításának 1917. évi július hó 1 -töl való számítása az elemi iskolai tanítóknál és az óvónőknél 6850 K. 2. Az elemi iskolai személyzetnél és az óvónőknél az 1. 3. pont értelmében a várakozási idő kivételes leszállításának 1917. évi július hó Írtől való számítása 35.100 K. 3. A legalsó fizetési fokozat eltörlése az elemi iskolai tanítóknál, az óvónőknél és a szaktanítóknál 88.400 K. 4. U j (L A) fizetési fokozat beiktatása az óvónőknél, az elemi iskolai tanítóknál és a szaktanítóknál 10.400 K. 5. A mai szab. rend. életbeléptetése óta alsóbb fokú iskolából, rendszeres állásból magasabb fokú iskolához ugyancsak rendszeres állásra megválasztottaknak, továbbá a rendszeres állásra megválasztott ideigleneseknek és szaktanítóknak a mai szabály- rendelet módosításán alapuló u j bes o- r ozása s az ennek folytán járó magasabb illetményeknek 1918. évi január hó 1-től való utalványozása 304.000 K. 6. A szaktanítói meg h a t á r o z á s k i b ö- v i t é s e és a szaktanítói minőséggel járó előnyök ki-
