Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1918-02-20 / 8. szám
Budapest, 1918. február 20. nem, amelyet a nélkülözhetőség pillanatában el fognak törölni. Nagyszabású előterjesztéssel szerepel a közgyűlésen Vita Emil dr. tanácsnok is, aki a cse- pelszigeti kereskedelmi és ipari kikötő létesítése ügyébem javasolni fogja, hogy a közgyűlés jelentse ki, hogy a Csepöíszigeten a kormány által tervezett kikötőnek megépítését a főváros egyik legsürgősebb feladatának tartja s hogy ehhez képest nemcsak a ferencvárosi helyi kikötőnek berendezését, hanem a Csepelszigeten tervezendő nagy ipari és kereskedelmi kikötő megépítését is vállalja és kéri a kormányt, hogy a kikötő céljaira megszerzett területeket erre a célra a főváros rendelkezésére bocsássa. Szóba fog kerülni a közraktárak ügyében hozott zsűri-döntés is, amelyet amnak idején bőven ismertettünk. Érdekes lesz Pestvármegye átirata is, amely április 11 helyett március 15-ét akarja nemzeti ünnepként törvénybeiktatni. Pestvármegye ez alkalomból ezzel a bizalmas aposztrofálással tiszteli meg Budapest közönségét: Kedves Barátaink és Atyánkfiái! Ez a szép archaizmus mindenesetre felszólalásra bírja majd Sümegi Vilmost, annál inkább is, mert üdvözölnie kell Budapest tanácsát, amely igen szépen elmondja Bazay tanácsnok szavaival, hogy április 11-ike „a nemzet lelkében nem tudott meggyökerezni“ és igy a hírhedt Bánffy- ünnepre rá kell teríteni a feledés vizes lepedőjét és jogaiba kell iktatni március 15-ikét. A legfontosabb tárgyak közé tartozik a jövedelem-, vagyon- és hadinyereség-adó, valamint a hadipótlék ügyében készült törvényjavaslatra vonatkozó tanácsi előterjesztés, amelynek szerzője Sztankovits tanácsnok. A többi tárgy- valószínűleg hozzászólás nélkül szavaződik majd meg és hogy beteljesedjék a közmondás, amely szerint minden jó, ha a vége jó, Bárczy polgármester fogja végül megdicsérni a kerületi elöljáróságokat ,amelyek nagyszerűen működnek, pompás munkát fejtenek ki. • • » A Belváros Színháza. A főváros szerdai közgyűlése Wfldner Ödön dr. tanácsnok referálásában fogja tárgyalni Bárdos Arthur dr. igazgatónak azt a kérelmét, hogy a Koronaherceg- utcában levő Modern Színpad-ját Belvárosi Szin- ház-zí\ alakíthassa át. Már a Módiim Színpad is nívóban, játékmodorban és irodalmi törekvésekben magasan fölötte állott a kabarénak, most pedig Bárdos Arthur kimondottan színházzá kívánja müintézetét átalakítani. A Belvárosnak amúgy sincsen színháza, de emellett túl a Belváros határain igen nagy távolságban vannak a színházak. Bárdos dr. uj színházának célja elismert, irodalmi értékű müveknek, s elsősorban kiváló, neves hazai irók legintimebb, olyan irodalmi alkotásainak bemutatása, amelyeket a kért szinháznyitási engedély hiányában a hőna- ponkint megújítandó rendőrségi engedély által megszabott szíik korlátok miatt eddig be nem mutathatott. A Modern Színpadnak színházzá való átminősítése ellen tűzrendészed és építésügyi szempontokból nem esett kifogás, kulturális szempontból pedig a közoktatásügyi bizottság és a tanács is hozzájárultak az engedetem megadásához és mindössze a szokásos feltételeket, amelyek ,a magyarság és az irodalmi színvonal védelmét szolgálják, kötötték ki. A közgyűlés mindenesetre hozzá fog járulni az engedélyhez, amelynek érteimében a Modern Színpad már legközelebb Belvárosi Színház néven állandó színházzá alakul át. Érdekes följegyezni, hogy Wildner tanácsnoknak ez lesz az első közgyűlési szereplése, mint a szociálpolitikai ügyosztály vezetőjéé. A színházi és kulturális ügyek eddig a közoktatási ügyosztály ügykörébe tartoztak, most, hogy Wildner tanácsnok a közoktatásügyi ügyosztályból a szociálpolitikaiba ment át, mindezeket magával vitte és a közoktatásügyi ügyosztály keretében csak a szigorúan tanügyi vonatkozású kérdések maradtak meg. Budapest-gvőri hajójáratok. Győr városa átiratban fordult Budapest székesfőváros közönségéhez, és azt kéri, hassanak együttesen oda, hogy; Budapest és Győr között közvetlen hajójáratok létesit- : fessenek. Ebben a kérdésben — értesülésünk szerint — a főváros tanácsa mielőbb érintkezésbe kíván lépni a DOT. igazgatóságával. Kitüntetett városatyák. A király: Acsay Antal, Becsey Ai tál. Ehrlich G. Gusztáv, Htennyey Vilmos, Hűvös Iván, Kohner Atolí, Radocza János, Rózsavölgyi Manó,- Schmidlechner Károly, Springer Ferenc, Brüll Alfréd, Czigler Ármin, Gálos Kálmán, Glück Frigyes, dr. Hecht Ernő, Herzfeld Frigyes, jTinker Pál. Kovács Ernő, Krakauer Samu, Németh Imre. Perczel Béla. Ripka Ferenc, Sagmiiller József, Szigethy János fővárosi bizottsági tagoknak a 1 IT. oszt. polgári hadi érdemkíeresztet adományozta. Uíkcvezés. A tanács II. ügyosztálya e hó február 11-én versenytárgyalást tartott az 1918. év folyamán -zükséges kövezeljavitási, továbbá kisebb uj köve- zési munkák teljesítésének a biztosítása céljából. A beérkezett ajánlatok felett e hó 18-án döntöttek. A IV, es V. kerületi javítási munkálatokat 0 b e n d o r- fer József kapta meg, a tavalyi egységár alapján 398 százalék íc!ii 1 fizetéssel. A feleslegessé vált ócska kőnek zuzási munkáját köbméterenként 9.80 K, fuvarozását 12 K-\al vállalja, A VI. kerületi vállalkozó if j. Helten stein Károly. Javítási munkálatok egységára 4.80 4 22(1 százalék feliilfizetés, fuvarozás 17 K. zúzás 3 K köbméterenként. Az I. és II. kerületek vállalkozója Schaffet Györgyné. A II. kér., kövek fuvarozása köbméterenként 7 K, uj és járda- kövezés 700 százalék feliilfizetés, zúzás 10 K; az 1. kér. 7.50 + 700 százalék feliilfizetés, zúzás 10 K, fuvarozás 10 K. A IP. kerület vállalkozója Bauer János. A IX. kerületi munkálatokat Czeck K. kapta: uj anyaggal köbméterenként 14 K, régi 6 K, elfuvaro- zas és zúzás 13 K (járda nélkül), uj járda, fuvarozás 500 százalék feliilfizetés, a munkánál pedig 150 százalék feliilfizetés. A VII. kerület munkáit Pesel Lajos vállalja 6.50, 200 százalék feliilfizetés, fuvarozás 32 K, zúzás 6 K. A Vili. és X. kerületekre uj árlejtést írnak ki, mert a beérkezett ajánlatokat nem fogadták el. A Modern Színpad uj műsora. Kedden este óriási siker kíséretében került bemutatásra a Modern Színpad uj miisora. A főbb darabok szerzője gyanánt öt olyan név szerepel, melynek mindegyike önmagában is biztosíthatta volna a teljes sikert. Ez az öt szerző: Szép Ernő, Földes Imre, He rezeg Ferenc, Bró.dy Miksa, Gábor Andor. Sép Ernő M á j u s cimü tavaszi játékában II osvay Rózsi, deliért, B é k e f i jáíszák a főszerepeket, Földes Imre komikus tragédiáját A láthatatlan em- b e r-t Mész á ros Gizával, Peth-eö vei és Béke ii ve 1, Bródy Miksa bohózatát A p o f o n-t Borossal, V e n d r e y v e 1 és Kökény Ilonával, He rezeg Ferenc G-dur szonáta cimü jelenetét Várnay Jankával és Petheővel a főszerepekben, hozza színre a Belváros színháza. G á b o r Andor két tréfát, Harsányi Zsolt és Szenes Béla egy-egy tréfát irt az uj műsor számára. Gábor Andor, Harsányi Zsolt, Ernőd Tamás stb. uj dalait nagyrészben dr. Szirmai Albert ze- uésitette meg. A darabok dr. Bárdos Artur igazgató rendezéseben kerülnek színre. A Télikert szenzációi. A zsúfolt házak szakadatlan sora előtt kerül színre a Télikert pompás februári miisora, Eysler nagy operettje, a ,,P i t y gróf“ nagy siker1 aratott. A szereplőket, Somogyi Nusit, Sziklai Józsefet, Újvárit és Magyarít minden este lelkesen ünnepük. Az operett nagy valcere: „A. pesti lánynak csókja kincs. A pesti csóknak párja nincs“ a legnépszerűbb keringő és a Sziklai-Somogyi íoxtrottja a legnépszerűbb tánc Budapesten. A legritkább művészi élvezetek sorába tartozik a Le Hesse és a Seewitz báró táncprodukciója is. A két nagy attrakció mellett a kitti- nöbbnél kitünőbb számok sora van a műsoron. Vasárnap délután 3 órai kezdettel mérsékelt helyáru előadás van s abban is színre kerül az operett Uránia, Winterr i Rudolfnak uj filmalakitását mutatta be az U r á n i a. Ebben a filmjátékban W intern a hires varázsvesszőt szerepelteti egy izgalmasan érdekes történetnek körletében, melynek címe Az impressarió. Szenzációs .azonkívül a „Francia anyák“ cimü kép. A Mozgókép-Otthon uj műsora két szenzációval kedveskedik a közönségnek. D r a.s c h ö-L á z á r Alfréd nagy népszerűségül Legénye, a ,,T ii z p r ó b a“ az egyik, melyet a Lux-filmgyár készített igen kiválóan, Mattyasovszki Ilonával. Pcchy Erzsivel. Bojda, Jucival és Tordayval a főszerepekben. A regény alakjai és érdekfeszitő cselekménye az ő pompás játékukban elevenedik meg előttünk. A másik, film '.egy négyfelvonásos Mia May-vigjáték, cime ,,A í e- kete soff őr“ s a darab hangulatos, de emellett mulattató cselekménye sok alkalmat ad Mia May- nak, hogy ragyogó tehetségének gyöngyeit csillogtathassa. Az uj műsort, melynek előadásai 5. 7 és 9 órakor vannak, a közönség sok melegséggel és nagy rokonszenvviel fogadta. A világ- legdrágább, de egyszersmind legjobb szivarkahüvelye: „Modiano-Clubspecialité“ Vigyázat: Utánzatok vannak forgalomban! Sodornivaló papír ára 30 fillér. Védjegy. 5 fi TŐKE • • • Szemle. Bankhivatalnokok és államtisztviselők. — A központok feloszlása. — Az olcsó hús. — Vetőmagot! A kivonulás folyamata egyre tart; az államot, a fővárost és a közintézményeket egyre többen hagyják cserben és menekülnek a bankok árnyékába. Legújabban dr. Reiss Jenő és dr. Maly Ferenc változtatnak pozíciót: Reiss a ii. T.-ból, ahol szinte állami funkciót töltött be az uj exportbankhoz lép át, amelyet a Hitelbank és Kereskedelmi Bank fog alapítani. Malyről pedig az a hir járja, hogy a Kereskedelmi Bank textilosztályának lesz a vezetője. Ezt az utóbbi hirt ugyan a bank cáfolja, de annyi tény, hogy Maly a háború után elmegy a minisztériumból és csak az bizonytalant, hogy milyen munkaköre lesz a Kereskedelmi Bankban. Érdekes, hogy ugyanakkor, amikor külföldön, főleg pedig a szövetséges Németországban bankdirektorokból miniszterek lettek, nálunk nemcsak a miniszterek mennek vissza a jó direktori állásokba, hanem a miniszteri tanácsosok is a bankokhoz gravitálriak. Sajnos, ezietn bajon segíteni lehetetlen, mig meg nem fizetik azokat az erőket, akik túlnőttek a fizetési létrán és akiket nem lehet napi dijakkal kárpótolni. Igaz, hogy még csak nem is igyekeznek őket kárpótolni. Egy másik réteg is erősen mozgolódik, de - ellenkező irányban. A központok tisztviselői kezdenek végre érdeklődni aziránt, hogy mi is lesz velük, ha vége lesz a: háborúnak és vége lesz a központoknak? Mostanáig ugyanis a központok egy egészen speciális szerepet töltöttek be: elvették az üres üzlethelyiségeket, a felesleges Írógépeket, az amerikai asztalokat és — a jó munkarőket a bankok, kereskedők és vállalkozók orra elől. A központok voltak a legnagyobb árdrágítók az emberi munkaerő tekintetében, ami igen helyes, okos dolog volt, mert természetesen felhajtotta másutt is a fizetéseket. Mi történik azonban most? A központok már kezdenek önmagukkal leszámolni és igyekeznek minden nagyobb emóció nélkül szabadulni a tisztviselőktől, akiket elcsábítottak és elrekvirál- tak biztos és állandó helyeikről. Természetes, hogy valóságos katasztrófa lenne abból, ha száz és száz, sőt ezer és ezer tisztviselő kerülne ki az utcára csekély végkielégítéssel és magas igényekkel. A központok tisztviselőinek ily akcióját tehát az egész magánalkalmazotti és banktisztviselői karnak a legmelegebben kell támogatnia, — a saját érdekében. Meg vagyunk arról győződve, hogy a központi kiskirályoknak eszébe fog jutni, a jó szivük, ha majd a tisztviselők tömegei fogják őket rá figyelmeztetni. * Különféle hirek keringenek a husjegyek behozataláról, amivel körülbelül teljessé válik a listája a háborús jóknak. A hirek szerencsére kissé túlzottak, egyelőre csak arról van szó, hogy a Haditermény husakcióját kibővítsék és a szegényebb osztályok helyzetén; javítsanak. Ez az akció természetesen helyes és üdvös, csak az a kérdés, vájjon lesz-e a kormánynak és a Közélelmezési Hivatalnak elég ereje és határozottsága ahhoz, hogy a vágómarha-rekvirálásá- ban ne legyen megint túlságos tekintettel az első kézre, a „termelőre“? A húsellátásnak nálunk mindig az volt a bibije, hogy a közvetítő állomásokon olyan nagy igények jelentkeztek, hogy olcsó hús nem juthatott a közönségnek s ha már jutott, akkor —- az osztrák közönségnek jutott. Azért, hogy a gazda sokat keressen a tolakodó osztrák konkurreneia révén, ezért nem szabad a magyar polgárt és munkást megrövi- riteni és a Haditermény husakciója csak úgy lehet eredményes, ha ez a szempont is érvényesülni fog. Windischgrütz herceg — hir szerint — Berlinben főleg arról fog tárgyalni, hogyan lehetne az ország jövő évi burgonyaszükségletét megfelelő burgonya-vetőmag importjából ellátni. A magyar éléskamra ugyanis az évszakos rekvi- rálások és. a forszírozott ellátás folytán kissé kiürült, s úgy állunk, hogy ennivalónk ugyan
