Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1918-02-20 / 8. szám

6 Budapest, 1918. február 20. van, de hogy jövőre lesz-e, az attól függ, lesz-e mivel vetni. A fi. T., a Mezőgazdák Szövetkezete és a Zöldségközpont a kormány támogatásásá- val már szerzett némi vetőmagot Dániában és Hollandiában, a burgonyaellátás jövője azonban eddig még nincs biztosítva. Windischgrátz her­cegnek tehát Berlinben —- egyebek közt — az a fontos missziója van, hogy kapjon valamit Németországból s most olyan időket élünk, hogy tiz kocsi vetőmag valóságos nemzeti vívmány számba megy. Elég volt az eddigi bajokból és nehézségekből, amelyeket a kataszti ófálisan rossz termés zúdított ránk és ha az oiszág jövő évi burgonyatermése attól függ, hogy Németor­szág részéről kapunk egy kis jóindulatot, vető­mag alakjában, ez igazán szerény és megszolgált kívánság. Reméljük, hogy a Hadik makacssága után a Windischgrátz előzékenysége nem fog _ a német Hadikok ellenállásába ütközni. A D élivasut dzsungeljából — Az Engel-dinasztia — Anno 1870-ben Fehérmegye valamelyik kis fészkéből vándorútra kelt egy akkor már rég össze­töpörödött legényke é:s — amint (erről az egykori feljegyzések tudósítanak — delizsánszon Pestre jött és állást keresett. A história lapjai nem örökítették meg az ifjú vándor pályafutásának eseményeit es csak annyit tudunk, hogy már félszázadda.1 ezlelőtt is lötyögő kabátban járt és orra nyergén ott: ugrált a csiptető, amit állítólag ötven esztendeje visel. Az összetöpörödött kis legényke itt Pesten sok küzdel­men ment át. A D é 1 i V a s u t akkor még a Dar m- s tad ter Bank és az örökké náthás öreg Roth­schild koncepciójában volt meg és bizonyos, hogy Lajos báró néhai való atyjának és párisi nagy­bátyjának sok álmatlan éjszakát okozott a Déli Vasút. A pécs-barcsi vasutat akkor készültek be­fejezni és a megnyitó-ünnepélyen fájó szívvel meg­jelent az öreg Rothschild is, aki, egykorú feljegy­zések szerint igy fakadt ki a. Darmstädter Bank kép­viselője előtt : — Irigylem önöket, akiknek derék és hozzáértő vasutas személyzetük van és akikkel öröm együtt­dolgozni. Az öreg Rothschild nem szólt többet, de akik is­merték, nagyon jól tudták, hogy mire céloz az agg pénzfejedelem. Fehérmegye vándor-ifja állítólag tudomást szer­zett Rothschild báró kifakadásáról és szolgálatait illő tisztelettel felajánlotta a. Déli Vasút vezérigazgató­jának. — Nézd, jó uram, — mondotta a kis összetöpö­rödött ifjú — a Déli Vasútnak szüksége van tetterős emberiekre, én vállalkozom a r.ehéz feladatra. így került vagy negyvenöt évvel ezelőtt a Cs. és kir. szab. Déli Vaspálya Társaság­hoz E n g e 1 Adolf, a fehérmegyei összetöpörödött ifjú. A Déli Vasút akkori üzletvezetőié azonban nem egészen honorálta a kis Engel Adolf magasban szár­nyaló kívánságát és őt addig is, iámig a Déli Vasút vezérigazgatói állása megürül, egy szerény és alig két centiméteres diijnoki állás elfoglalására utasí­totta Engel Adolfot, aki tehát dijnoki minőségében csendlesen szolgálta mindenható urát és ;várt . . várt isteni türelemmel. Már harmincegynéhány esz­tendeje szolgálta a Déli Vasutat anélkül, hogy az ö szolgálataira reflektáltak volna. Engel bácsi azért csendesen dolgozott, élt a családjának és lejárt na­ponta a Philadelphia-kávéházba, ahol nagyon mér­sékelt összegben alsóst játszott. Egy derűs nyári délutánon azonban Engel bácsi a szokottnál idege­sebb volt, merészen ugrált orra, hegyéin a csiptető és- fölénnyel dolgozott a kártyaasztalnál. Partnerei — szegények, ma már a rákoskeresztúri zsidó teme­tőben pihennek —- nem tudták mire vélni Engel bá­csi fölényes magatartását.- Also, meine Herren! Most én jövök. Ich selbst... Ich bin ernannt, als személyzeti ügyek re­ferense. Még nem is tudják? Engel bácsi hajlott háta kiegyenesedett és apró szemeivel lenézően mosolygott partnereire és ott­hagyta a PhiLa.delphiát. Jó ideig nem' is járt le és visszavonult aktái közé. Igen — gond'oita magában Engel bácsi — szegény Rothschild sokat töprengett afölött, hogy hon- nét vegye a, vasúti szakembereket. Ha tudta volna, hogy családom össz/es le- és felmenő ágának tagjai született vasutasok, magát sok álmatlan éjszakától kímélte volna, meg. A gondolátot tett követte és Engel bácsi tizenöt év óta mást se csinál, mint a Déli Vasutat „benépe­I siti" szakképzett vasutasokkal és mint egy szuve­rén uralkodó, egymásután helyezte el és neveztette ki összes épkézláb rokonait a Déli Vasút budapesti üz­letigazgatóságánál. Atyai gondoskodása elsősorban rest vérbátyjára terjedt ki, de csak azért, mert három fia még abban a korban voltak, amikor azok még az elemi tudományokat szivíták magukba, mérsékelt adagokban. Közben felcsepléredett a három Bhgel és legelsőnek az Ödön fiú érkezett be és előlépte­tés dolgában nyilván kenterben veri a protekció­mentes kollegákat. Aztán „az isten is vasutasnak teremtett“ kiáltással és-gyorsvonat! sebességgel be­futott a Sándor gyerek és végül a Béla fiú se hagyta magát és szintén Déli Vasutas lett. Engel bácsi orra nyergén azóta sokszor ugrált az arany- keretes csiptető és közben megható hozzáértéssel és szeretettel szaporította a Déli V-asut tisztviselői­nek státuszát. Egymásután hozta be és neveztette ki a Déli Vasút státuszában két sógorát, egy unoka- öccsét, bátyjának leányát és amikor Engél bácsi „honmentő“ munkáját befejezte, utoljára, szétnézett háza tájékán. — Beinahe háti’ ich vergessen! — mondotta Engel bá’ és sugárzó arccal tekintett két szép eladó leányára és az egyik leány vőlegényét és ráadásul, ákonto, leendő veiének két öccsét is ki­neveztette déli vasutasnak. — Hadd maradjanak a családban! — gondolta Engel bácsi és .a, három ifjú elfoglalta a helyét a Déli Vasút budapesti üzletigazgatóságánál. Evvel az aktussal aztán Engel papa cupringeri tehetsége egy­előre ki is merült, beavatottak szerint főleg azért, mert az „ich selbst személyzeti referens“ összes fel- és lemenő rokonsága kimerült, most várni kell addig, amíg a kis unokák magukra ölthetik a vas­utasok vörös karszalagját. * Ennek a kétségtelenül derűs és immár tizenöt- húsz év óta pergő színjátéknak tulajdonképpen nincs morálja. A Déli Vasútnál válogatás nélkül nevezték ki vezető állásokra nagyon gyenge tudással és szel­lemi képességgel felszerelt férfiakat, akik alaposan kihasználják az igazgatóság gyámoltalan kapkodá­sát és tehetetlenségét. A „Vének tanácsa“ (Schlos­ser. Czölder, Babos, Jakob, Koch, Sturm igazgatók és felügyelők) minden hozzáértő ellenőrzés nélkül gyakorolják a legfőbb hatalmat és ebbe a hatalmi körbe csöppent bele a kis hajlotthátu E n g e 1 Adolf is, aki a Vének tanácsának tagjaival együtt érte el a Mathusalemek szép korát és lett belőle központi felügyelő (amely a, Déli Vasútnál több mint főfel­ügyelő!) és személyzeti referens. Bizonyos, hogy Engel Adolf cupringeri működése maradandó nyomot hagy a Déli Vasúton, mert az általa gyakorolt nepo­tizmusban gyökerezik a Déli Vasút fiatal generáció­jának elégedetlensége. Egy ilyen fontos és bírói pár­tatlanságot követelő poziéió'ban mit is várhatnak a, tisztviselők attól a vezetőtől, aki állását és befolyá­sát közeli és legtávolabbi aty,a,fiainak elhelyezésére használja fel? Valóban nem lehet: kifogást emelni az ellen, ha egy apa gyermekeinek és testvéreinek s> jövőjét és kenyerét biztosítja, de ha már megcsi­nálja, akkor ebből ne származzék kár — másokra nézve. Már pedig nem volt arra, példa, hogy Engel Adolf központi felügyelő ur érdemes, de tőle távol- álló tisztviselőket előre vitt volna. Vitte — mint a fiahordó — a saját rokonait, akiket touron kívül léptetett elő és tette ezt a legcsekélyebb ellenőrzés nélkül. Mondanunk sem kell, hogy ennek a, nepotiz­musnak a protekcióm,entes és tehetséges tisztviselők isszák meg a levét és irigyen gondolunk arra a sok- fiatal délivasutasra, akik Engel Adolf ur fekete leve­sét meg is tudják emészteni. Mindez természetesen csak ott lehetséges, ahol a vezető ember önző sze­mélyi politikát követ és csak ott történhetnek meg olyan esetek, amelyeknek szinhlelye legutóbb is a Déli Va.sut üzletigazgatósága volt. Ujgyanis Engel Adolf központi felügyelő osztályához tartozik a ka­tonai iroda is, ahol a felmentési ügyeket: intézik. En­nek a fontos osztálynak a vezetésére Engel — ő tudja,, miért — egy olyan tisztviselőt állított, aki közismert múltjánál fogva erre a bizalmi állásra ér­demeden volt. Néhány hét előtt ezt a tisztviselőt hirtelen elmozdították erről a fontos posztról és el­helyezték az iktatóba. Hogy miért éppen az ikta,tó­ba, azt nem tudjuk és nekünk csak az okokról van bővebb információnk. Azonban meglehet, hogy a, vé­nek tanácsa erről a friss eseményecskéröl Gordo n vezérigazgató urat nem is informálta és a vezér- igazgató előtt szolgálati érdekre hivatkoztak. Ha igy áll a dolog, Gordon Róbert urat, a DéÜi Vasút iizletvezérigazgatóiját illő tisztelettel meginvitáljuk egy kis barátságos eszmecserére és ezúttal is kész­séggel fogunk neki a fen tidézett esetről és még sok 1 egyé! rő' kimerítő és őszinte felvilágosítást adni. . Tudja meg ő is. hogy miért oly gyalázatosak a Déli Vasut finánciái és miért oly elkeseredettek az alkal­mazottai. A Kohner-eég uj beltagja. A Kohner Adolf fiai cég, amely az utóbbi években kereskedelmi ügy­letekkel nem foglalkozott és csakis saját uradalmá­nak kezelésére szorítkozott, sőt a cég bankérdekelt­sége is mezőgazdasági vonatkozású volt, újabb el­határozása szerint közgazdasági tevékenységét az ipar terére is kiterjeszteni szándékozik. Ennek külső jele máris megnyilvánult abban, hogy Kohner Willy báró, aki az Union keményítőgyárak társtulajdonosa és a Keményitőközpont egyik veze­tője, belép a Kohner Adolf fiai cégbe társtagul. Megalakul az exportbank. Értesülésünk szerint a Magyar kiviteli és behozatali rész­vénytársaság, amelyről már megemlékeztünk, tiz millió korona alaptőkével a közeli napokban megalakul. Az alapításban a Hitelbank, a Kereske­delmi bank, a Kreditanstalt, a Bodenkreditanstalt és az Angolbank vesznek részt. Ez a konzorcium Ausztriában is alapit hasonló részvénytársaságot, amelynek 15 millió korona alaptőkéje lesz. A magyar részvény.társula.tnak Ullmann Adolf főrend lesz az elnöke, alelnöké pedig Wei.sz Fiilöp. Szerencsés ' választása az exportbank alapítóinak, hogy a vezér- igazgatói állásra dr. Reiss Jenőt, a Haditermény r.-t. kiváló képességű igazgatóját hívták meg. A „Bronner részvénytársaság.“ „Nagy tranzakciá a szesziparban" címen soronkint fizetett közlemények jelentek meg a napilapok keddi számában. Erről a nagy tranzakcióról — mint ismeretes — a Fővá­rosi Hírlap néhány hét előtt már megemlékezett. Arról van ugyanis szó, hogy egy Bronner nevű märisch-ostraui ügynök a háború elején Budapestre jött és itt felcsapott a Gottschlig r.-t. ügynöké­nek. Hogy mién: nem kapni ma Budapesten rumot és egyéb szeszes italokat? Mert Bronner és társai kiszállították Galíciába és Bukovinába. Ezeken a szállításokon a morva jövevény nagy vagyont szer­zett, amelyen előbb a Baróti szeszgyár rész­vényeit vette meg, később Herzog Ignáctól meg­vásárolta a Gottschlig-gyár részvényeit. A Magyar Országos Banknak, — amely főleg csak a bankári te­endőket végzi ennél a szeszipari érdekeltségnél — csak jelentéktelen részesedése van. Az Újlaki téglagyár uj aligazgatója. Az Újlaki tégla- és mészégető r.-t. igazgatósága újlaki Müller Pál cr. oki. mérnököt, a vállalat eddigi mű­szaki vezetőjét, cégjegyzési jogosultsággal felru­házva, a társulat aligazgatójává kinevezte. Előléptetések a Salgótarjáninál. A Salgótar­jáni kőszén bánya részvénytársulat igazgatósága dr Reimann Ernő és Gergely Hugó igazgató-helyetteseket igazgatókká, Fii lenz Zsigmond és M ü 11 e r Albert cégvezetőket igazgató- helyettesekké, Hoffmann József, Takács Mi­hály, Lóránt Róbert, Freund Zoltán és Szi­lágyi Emil fötisztviselőket cégvezetőkké, Révész István fötisztviselőt pedig titkárrá nevezte ki. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár mérlege. A bankmérlegek sorát a Pesti Hazai Első Taka­rékpénztár mérlege nyitja meg. Az intézet össz­forgalma a tavalyi 19.8 milliárdról 28.3 milliárdra emelkedett. Az elért nyereség egyébként 13,145.793 korona 64 fillér Az igazgatóság javasolni fogja a közgyűlésnek, hogy az aíapszabályszerii jutalékok ki­hasi tása után fenmaradó összegből osztalékul minden részvényre 750 korona, vagyis összesen 9,375.000 ko­rona fizettessék ki. 1 millió korona az ágió-tartalék- alapra, 100.000 korona a nyugdíjalapra, 50.000 ko­rona pedig köz- és jótékony célokra fordittassék, 250.000 korona adassék a tisztviselők külön jutalma­zására és 1,121.455 korona 03 fillér vitessék át uj számlára. A közgyűlést e hó 27-ére hívták egybe. A jubiláló Salgótarjáni. A Salgótarjáni Kö­sz é n b á ii y a r.-t. igazgatósága, megállapította a zár­számadásokat és elhatározta, hogy a március hóban tartandó ötvenedik közgyűlésnek részvé­nyenként 35 korona osztalék fizetését fogja indít­ványozni. Javasolni fogja továbbá, hogy az érték- csökkenési tartalékalapra K 2,500.000-t, a tartalék- alapra 500.000 K-t, a tisztviselői nyugdíjalapra. 200.000 K-t, a munkástársládák javadalmazására 400 000 K-t, a dr. Chorin Ferenc munkásgyermekeket segiiö alapítvány céljaira 100.000 K-t fordítson és a háborúban elesett társulati munkások özvegyeit és árváit gyámolitő alapítvány további gyarapítására 400.000 K-t szavazzon meg, miáltal ez az alapítvány. 800.000 K-ra emelkedik. Vízvezetéki javítások PílPÍNY Budapest. VIII., Rökk Szilárd-u. 30 rUUHU I Telefon: József 1—48. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom