Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1918-02-20 / 8. szám

4

helyzete lehetővé teszi-e ezt? Ez a kérdés egy csapásra nyert megoldást azzal, hogy a főváros minden nagyobb áldozat nélkül juthat a külföldi reklám kiszámíthatatlan előnyéhez.

.— Ehhez a kérdéshez kapcsolódik azonban most már magának a reklámanyagnak a kérdése. Miután ez az uj szervezet több száz utazási irodával áll kapcsolatban, minden egyes reklámeszközből természetesen több száz példányra, vagy darabra is lesz szükség.

_ Ha például a főváros az állatkertből csak

hár

om fényképet, a Gellért-fürdőről is három darabot, az egyéb látképekből tegyük fel összesen ötöt, saját komunális intézményekről, mint például a sertésvágóhíd, közös konyha, stb. szintén összesen öt. tehát mindössze 16 vagy mondjuk 20 felvételt óhajtana a külföldi közönségnek bemutatni, ez elenyésző. Csak fényképfelvételekből 4—5000 drbra lesz szükség. Ugyanez áll például Budapestről, mondjuk csak 3 külön ide gen nyelven megjelenő ismertető propagandakönyvre, amelyből, — ha irodánként csak tiz példánynak elhelyezését vesszük figyelembe, - legalább tízezer példányt kell egyszerre szétdobni a világba.

— - A székesfőváros idegenforgalmi hivatalának nem kis munkát és gondot fog okozni egyrészt eme reklámanyag megválogatása és elkészítése, másrészt a szükséges budget előteremtése.

— Viszont a középeurópai utazási iroda nagy dimenziója nehéz helyzetbe hozta az Idegenforgalmi és Utazási Vállalat részvénytársaság igazgatóságát is, a személyzet kérdése szempontjából. Miután jogában van az idegen- forgalmi vállalatnak a németekkel közös középeurópai (Utazási irodának bármelyikében saját tisztviselőjét kirendelni, abból a célból, hogy az illető iroda publikumát, tehát már magát az utazás iránt érdeklődő és világot látni akaró közönséget Magyarország meglátogatására buzdíthassa és minden arra szükséges felvilágosítással, nyomtatványokkal, hajózási és vasúti jegyekkel, hálőkőcsilefoglalással, szállodai lakás rezerváilásávad megfelelő gyógyfürdők kijelölésével, stb. saját közönségét elláthassa, — a vállalat kirendelési jogával mindenesetre élni akar és azzal az idegenforgalom érdekében élni is kell. Szakképzett tisztviselője pedig ezidősze- rint még annyi sincs, mint amennyi a békében volt, mert a háború sajnos, éppen ezek közül követelt életben és egészségben áldozatokat. Az utazási iroda, különösen a magyar utazási iroda tisztviselőinek évekig tartó speciális kiképzésre van szükségük. Különösen tökéletesnek kellene lenni annak a tisztviselőnek, akit a világ legforgalmasabb pontján levő utazási irodába úgyszólván Magyarország ama cxponcnseképeu kellene kiállítanunk, akivel az országnak nemcsak turisztikai, hanem egyéb kérdései iránt is érdeklődő közönség személyesen érintkezik. Műveltség, erős magyar nemzeti érzés, hazájának lehetőleg tökéletes ismeretén kívül, az utazási iroda szakmájában is tökéletesnek kell lennie.

E súlyos problémán úgy vélünk segíteni, hogy egy külön iskolát szervezünk, középiskolát végzett egy vagy több idegen nyelvet beszélő fiatal emberek részére, akik az iskolában gyorsabb tempójú teoretikus kiképzéssel elsajátítják a szükséges tudnivalókat és az Idegen- forgalmi vállalat központi irodájában való rövid gyakorlat után külföldre ki rendelhetők legyenek. A tanterv konstruálása már folyamatban van; a tanárok részben az államvasutak főtisztviselőiből, részben pedig az idegenforgalmi vállalat, ezidőszerint még bevonult, régi tisztviselői köréből állíttatnának össze, egy-két tárgyra vonatkozólag pedig e körzeten kivid álló pedagógusok is bevonhatók lesznek.

— A középeurópai utazási iroda megalapításának főér deine a m. kir. kereskedelemügyi minisztériumot és az államvasutak ama vezetőit illeti meg, akik felismerve ez alkotásnak nagy horderejűét és nemzeti fontosságát, szokatlan lelkesedéssel és óriási buzgalommal és szorgalommal rövid pár hónap alatt hozták tető alá e müvet és hárították el mindama akadályokat, amelyek mindig előállanak nagy nemzetközi kérdéseknél, különösen, ha különböző államok és különböző nemzetiségi magánvállalatok érdekeit kell összhangzásba hozni.

Abban a szilárd meggyőződésben, hogy ez a szervezet Magyarország idegenforgalmának szempontjából korszakot alkotó, érdekesnek tartom névszerint is megemlíteni azokat az urakat, akik az államhatalom részéről, a régi korhadt sablonokat félrevetve, személyes, akárhányszor éjjelekre kiható munkával és végtelen sok, órákig tartó fárasztó ülésekkel karolták fel ezt a kérdést. Elsősorban Serényi Béla gróf miniszterről és Tolnay Lajos államvasuti elnökről kell hálával megemlékeznünk. A kereskedelmi minisztérium részéről Sziits András miniszteri tanácsos és Findczy Béla osztálytanácsos, az államvasutak részéről pedig dr. Gál! Herman titkár és dr. Gáldy Nándor s. titkár voltak ez ügynek példátlanul szorgalmas referensei.

— Budapest székesfővárosnak, amely a kelet és nyugat közötti forgalom középpontja és ahová a külföldi idegenforgalom elsősorban terelődik, hogy innét az országból szétágaztathatő legyen, soha nem álmodott méretű idegenforgalma lesz, —ha lesz! Mert — itt jön a legsúlyosabb aggodalom, amelyet már a székesfőváros idegenforgalmi hivatala felügyelő bizottsági, ülésén is felvetettem és amelynek Bárczy polgármester zseniális megértése folytán egy erre vonatkozó erőteljes akció is köszönheti megindulását. Ez t. i. a szállodák kérdése. A szálloda- hiány Budapesten már a békében is aggasztó mérveket öltött, a háború után pedig egyenesen kétségbeejtő lesz. Megértük végre azt a lehetőséget, hogy idegenforgalmunk legyen, de hiába jön az idege nés hiába hozzuk, ha nincs egy ágy, ahová egy „éjjelre is lefektethetjük. A szállodahiányon a leggyorsabb tempóban a legkülönlegesebb és a legerőteljesebb módon, bármibe kerüljön is, segítenünk kell, különben az idegen- forgalom álmáról le kell mondanunk abban a pillanatban, amikor az éppen valósággá válik.

Khuen-Héderváry, a király és Budapest

K hu e n-H éderváry Károly gróf, Budapest Belvárosának elhunyt képviselője, lelkes rajongással szerette a fővárost. A mindig jókedvű, mosolygós arcú, szivarozó öreg ur tipikus alakja volt Budapestnek és ahol mbgjeleut, jókedv és derű járt nyomában. Khue n-H é ä! er váry egy személyben a legnagyobb arisztokrata és a. legnagyobb demokrata volt. Büszkén említette; egyszer e sorok Írójának, hogy ő az egyik legrégibb aranygyapjas vitéz, de minden nagyképűség és póz nélkül ment el a Belvárosi Polgári Körbe, ahol együtt vacsorázott és szívesen elbeszégetett kis kézművesekkel, szerény iparosokkal. Szellemes társalgó volt, aki elszórakoztatott nagy társaságokat, mindig volt egy- egy csillogó ötlete s nem vetette meg a bort és cigányt. Nagyon büszke volt arra, hogy budapesti képviselő. A főváros ügyei iránt mindig meleg érdeklődéssel viseltetett s csak nemrégiben említette előttem, hogy a. most tárgyalás alatt levő nagy horderejű törvényjavaslatok elintézése után napirendre kellene tűzni a f ő v á r o s i törvény r e v i z i ó- j á t. Különösen a k ö z m unkatanács intézményét tartotta elhibázottna.k s nem iegyszer említette fel, hogy a közmunkatanács mai összeállításában in ki á b b árt, m int használ a főváros jövő fejlődésének.

Hanem a.zért éppen úgy, mint néhai P o d m a n i c z k y Frigyes báró, Khue n-H é ó er váry is elválaszthatlan volt a fővárostól. Még nyáron is, amikor hédervári birtokának vezetésével volt elfoglalva, minden héten feljött Budapestre és ellátogatott a Hangliban levő törzsasztalához.

Károly királynál, éppen úgy, mint Ferenc Józsefnél persona .grata, volt Khuen-Héderváry gróf. Hiszen még emlékezetes, hogy Khuen-Héderváry és felesége, Teleki Margit grófnő az elsők között jelenhettek meg az öreg király ravatalánál. Amikor Károly király elfoglalta, a trónt, Khue n-H é d e r- váryt bízta meg azzal, hogy több külföldi uralkodónál ratifikálja a trónralépést. Hazaérkezése után feltűnő hosszú audiencián, fogadta őfelsége a volt miniszterelnököt. Nekem sokat beszélgetett Khue n- Héderváry erről ,a. kihallgatásról.

' Audienciám egyik legkedvesebb emléke - mondta az ősz államférfin -— őfelségének ama szavai, amelyekkel Budapestről emlékezett. Nekem, mint Budapest egyik képviselőjének,. különöslen. jól esett hajlani, hogy a király magyar székvárosáról mennyi szeretettel és melegséggel beszél, őfelsége Tisza István gróf utján annak idején közölte az országgal, hogy eltökélt szándéka., mihelyt a viszonyok lehetővé teszik, az év jelentékeny részét Budapesten tölBudapest, 1918. február 20.

teni. Előttem is többször nyilatkozott ilyen értelemben és már előre is örül, hogy a béke helyreálltával mindig hosszabb ideig lakhat majd magyar fővárosában. Ez az uralkodónál nem külsőség, hanem benső meggyőződésnek az eredménye. Valószínű, ebből az elvből folyó tény az is, hogy a magyar minisztereket Budapesten esketi meg, legalább eddig ez volt őfelségének a gyakorlata. Képzelje el Ön — mondta örömtől csillogó szemekkel Khuen-Héderváry — micsoda jövő vár Budapestre, ha udvari élet lesz itt, micsoda föllendülést jelent a főváros részére, ha az uralkodó Budán lakik s a külföldi uralkodók, diplomaták itt érintkeznek őfelségével. Budapest eddig is Európa legszebb városa volt. A természet nem adományozott egy vá- í osnak se annyi kincset, mint Budapestnek. Igaz, vannak gáncsolni való dolgok is, sok bírálni való intézmény nőtt itt fel, de nagyban és egészben versenyen kiviil áll a, magyar főváros.- Ennék jellemzésére egy kis apróságot mondok el, mondta Khuen-Héderváry :

— A múltkor e.gy külföldi vendégem volt, aki még sohasem volt Magyarországban. 1 Amikor a Hungária-szállóban levő lakásának erkélyére megérkezésének estéjén kiment és meglátta a korzót, a Dunát, a kivilágított Gellért-híegyet, levette a kalapját és. megilletődve mondotta.:

— Hálát adok neked te jó isten, hogy megengedted érnem, hogy egy ilyen gyönyörű látványban legyén részem.

V. M.

Nyolcvanegy programpont

A szerdai közgyűlés

A szerdai -közgyűlés valószínűleg szenzációk nélkül fog szűkölködni, de tárgysorozata a pro- grammpontok tekintetében igen szélesnek ígérkezik. Nem kevesebb, mint nyolcvanegy tárgy szerepel a meghívón és ha az ember egy kicsit lelkiismeretesen veszi a dolgot, kétségkívül van mivel foglalkozni. Mégis az a valószínű, hogy a közgyűlés át fog siklani a tárgysorozaton, mert azon nem szerepelnek az obiigát szenzációk.

A tárgysorozat első pontjának érdekessége az, hogy Csupor tanácsnok ezúttal először jelenik meg a közgyűlés előtt, mint a közegészség- ügyi ügyosztály vezetője és referálja a Zita-kór- ház ezidei költségelőirányzatát. Utánna Bérezel tanácsnok fog nehány bérleti szerződést a közgyűlés elé terjeszteni jóváhagyás céljából. Ezek közül legfontosabb a Fortuna épület, amelyet a m. kir. közigazgatósági bíróság bérel és amelyért a következő három évre a főváros az eddigi

10.000 korona helyett évi 20.000 koronát fog kapni. Valamivel többet fog kapni a főváros a kies pazonyhegyi vendéglőért is, bár önkéntelenül is arra kell gondolni, hogy nem ártott volna e tekintetben nyilvános árlejtésre bocsátani a bérletet. Ugyanez áll a népligeti vendéglőre vonatkozólag, mert hiszen kétségtelen, hogy a mai viszonyok között mindezeknek a helyeknek jövedelmezősége emelkedni fog. Előnyösnek kell tartanunk a városligeti tavon való ladiko- zási jogra vonatkozó bérleti szerződés meghosz- szabbitását, amelynek legfőbb előnye abban nyilvánul, hogy a bérlőnek a jövőben sem lesz joga a kiválóan testedző sport gyakorlásánál nagyobb dijakat szedni, mint amilyeneket 1909- ben szedett. Ismerve azonban a földbérlet körül mutatkozó nagy keresletet, nem lehetünk elragadtatva attól, hogy a főváros által bérbeadott kisebb termő földterületek bére holdan- kint mindössze csak tizenegy korona körül emelkedtek.

A fontosabb tárgyak közül .a gáz- és elektromosáram megadóztatásáról alkotott szabályrendelet tárgyában érkezett belügyminiszteri leirat következik, amelynek főbb pontjait már ismertette a Fővárosi Hírlap. Tudjuk, hogy az állam kivonja magát az uj adó alól és a királyi udvartartás sem hajlandó világítási adót fizetni. A belügyminiszter által kívánt módosításokat Bnzáth tanácsnok fogja referálni és indítványozza, hogy az állam ebbeli kívánságait teljesíteni kell. Egyetlen pontban fog ai közgyűlés a belügyminiszterrel! ellentétbe helyezkedni és ez az, amikor a belügyminisztérium azt kívánja, hogy átmeneti adóról lévén sző, állapíttassák' meg pontosan az adó szedésének határideje. Ez azonban teljesen a főváros háztartási helyzetétől függvén, előre meg lehet dönteni, legföllebb azt lehet kimondani, hogy ez lesz az első adó-