Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1918-12-25 / 52. szám

Buch pest, 1918. december 25. fontos okok kényszeritették. Legelsősorban az, hogy ha a törvényhatóságok eddigi első tisztviselői (alispánok, polgármesterek) ma­radtak volna a törvényhatóságok élén, ezek nagyobbára a szűk válastzői jog alapján megválasztott törvényhatósági bizottságok emberei lettek volna és igy. a nép szélesebb rétegei kétségkívül bizalmatlansággal visel­tettek volna velük szemben. A vidéki törvény- hatóságok élére tehát kormánybiztosokat kel­lett küldeni, akik inkább bírják a nép bizal­mát. Budapest székesfővárosnál azonban ez az eset nem forog fenn. itt a belügyminiszter közvetlenül érintkezhetik a törvényhatóság­gal. éppen azért felfogásom szerint nincs szükség az ilyen közvetítő szerepre és igy ugyanabban a népiörvényben ingom elintézni a főpolgármesteri intézmény eltörléséi. — Szó esett arról is, hogy a k ö z i g a z g a t á s i bizottság intézményét is el akarja miniszter ur törölni, vagy legalább és szükségesnek tartja annak gyökeres reformját?- Ezekkel a reformiervekkel természete­sen szoros összefüggésben van a közigazga­tási bizottság kérdése is. Természetesen a j közigazgatási bizottságnak is — éppen a maga fontos hatáskörénél fogva - - olyannak i kell lennie, hogy a változott viszonyok között j az eddig nem itt képviselt rétegek bizalmát \ bírja. Ez csak úgy valósítható meg, ha a köz- igazgatási bizottság megalakítását a városi néptanácsra bízzuk. Ugyancsak a városi nép­. tanács fogja megalakítani a kisebb bizottsá­gokat is. (Jgy a közigazgatási bizottság, mint az egész bizottságok megalakításánál joga lesz a néptanácsnak a bizottságok tagjait akár a saját kebeléből, akár kividről kiválasz­tani. — A Fővárosi Közmunkák Tanácsának sorsa fe­lől megtörtént-e már a döntés?- A reformnak természetesen foglalkoz­nia kell a Közmunkatanács létével vagy el­törlésével is. A Közmunkatanácsnak a fővá­roshoz eddig való viszonyát úgy ítélem meg, hogy ha nem is tekinthető olyan szervnek, amely a főváros haladásának akadálya lett volna, de feleslegesnek mutatkozik, amikor kisebb szerveknek gyors munkájára van szükség. Valószínűnek tartom, hogy a nép- törvény, amely a főváros autonómiájának előbb említett szervének újjáalakításáról in­tézkedik, a közmunkatanács kérdéséi is ra­dikálisan megöl d ja. — A főváros anyagi viszonyainak szanálásának kérdésével foglalkozott-e a miniszter ur és történtek-e ebben az irányban elhatározások? A főváros anyagi ügyeire vonatkozólag ebben a pillanatban nem adhatok még kime­rítő választ. A fővárosnak azok a kívánságai, amelyeket az állammal szemben támasztott, részletekbe menő tájékozódást tesz szüksé­gessé. A minisztérium illetékes osztályától részletes kimutatást kértem, s mihelyt a szükséges tájékozódást megszereztem, azon­nal közvetlen érintkezésbe lépek ebben a kér­désben a főváros vezetőségével és tárgyalá­sokat indítok a lehető megoldásra nézve. Eb­ben a tekintetben azonban természetesen az egész kormány hozzájárulására és legelső sorban a pénzügyminiszter úrral való meg­egyezésre van szükség. A megállapodást pe­dig nem lehet egyoldalúan csak Budapest fő­városra vonatkoztatni, hanem az összes ma­gyar városoknak a háború alatt és által fel­merült követeléseit egyformán kell elbírálni. Végül még a miniszter Budapest közbiztonsági viszonyainak rendezéséről szólott. Ebben a tekin­tetben rendkívül megnyugtató kijelentéseket tett. A rendőrség és népőrség intézményének fejlesztését, a legnagyobb erélylyel folytatják, úgy hogy a köz- biztonsági állapotok mindinkább és minél előbb meg­szilárduljanak. A rendőrség éppen most kérte, hogy védő munkájuk és önvédelmük céljaira lőfegyverrel lássák el őket, amit a miniszter meg is tett azzal a megszorítással, hogy a lőfegyvert csak éjszaka sza­bad viselniük. Kilátásba helyezte még a miniszter azt is, hogy a rendőrség anyagi helyzetének javítását sürgősen el fogja intézni: — Meg kell becsülni — mondta azokat a nagy­szerű .szolgálatokat, amelyeket a rendőrség a forra­dalomnak tett. Megszülik a lakáshiány Háromezer lakás épül — 30.000 munkás foglalkoztatása — 125.000.000 befektetés Vágó József nyilatkozata Hatalmas arányú építkezés kezdődik meg a ta­vasszal Budapesten. A népjóléti minisztérium három­ezer hajléktalan budapesti család részére épit lakást. Ez az akció százhuszonöt millió koronába kerül és előreláthatólag harmincezer iparosnak és munkásnak ad kenyeret. A mozgalom jelentősége u-gy a lakásín­ség, mint a munkanélküliség csökkentése szempontjá­ból egyaránt óriási jelentőséggel bir. Ezt a hatalmas lakásépítési akciót az Országos Lakásügyi Tanács alelnöke, Vágó József építőmű­vész vezeti, aki a nagyarányú tervekről igy nyilat­kozott a Fővárosi Hírlap munkatársa, előtt: Az akció öt telepet létesít ,a főváros te­rületén. Az egyik telep Újpest vidékén, a Ma­darász-utcánál lesz, három telep lesz Kőbánya környékén, a Pongrácz-utcánál, a Maglódi-uton, a Juranics-utcánál, végül pedig egy telep épül az Erzsébet királyné-uton is. Legnagyobb lesz a Maglódi-uti telep, legkisebb a Juranics-utcai. A főváros a lakások építéséhez szükséges terüle­teket ötven évre díjmentesen adta bérbe az ál­lamnak. — Ezeken a termeteken nem barakkok épül­nek, hanem végleges lakások. Nagyjában két ty- pus lesz. Lesznek kislakások és bér házak. Ösz- szesen mintegy háromezer lakás épül, túl­nyomórészt egylakásos házakból. Az épülő la­kásoknak csak húsz percentje nyer bérházakban elhelyezést.- Amint említettem, túlnyomórészt magános családi házakat építünk. Minden családnak egy külön házat. A legtöbb házban lesz egy lakó­szoba., két hálófülke, konyha, kamra és előszoba. Kiegészíti pedig a házakat az utcai fronton egy három méteres élőkért, hátul pedig egy nyolc­van négyszögméter nagyságú kis kert. Lesz­nek azonban valamivel nagyobb családi házak is, olyanok, ahol három aszóba van. Itt már für­dőszobát is építünk. A bérházakban többnyire két és háromszobás lakások lesznek, az Erzsébet királyné-uton épülő bérházakban leginkább há­romszobás Lakásokat építünk, olyanokat, ame­lyek jobb hivatalnokoknak is megfelelő othonul szolgálnak. Ezek a házak itt kétemeletesnek épülnek. Reméljük, hogy a tavasszal már hozzá­foghatunk az építéshez is. Azt szeretnők, ha március vége felé megkezdhetnénk az építke­zést és a lakások nagy részét a; nyár végére átadhatnánk a,z igényjogosultaknak. Az épít­kezés előkészítése érdekében szükséges intéz­kedések megtétele folyamatban van. Az anyag nagy részét már most biztosítjuk. Az alkatré­szeket előzetesen akarjuk gyártatni. Így a há­zakhoz szükséges ajtókat, ajtóvasalásokat, ki­lincseket, pántokat, padlólemezeket, bádogot, kályhákat, csapot, csövet, üveganyagot stb. még ez év folyamán megrendeljük. A tégla részben már rendelkezésre áll, ha lesz elegendő szén, akkor téglákat gyártatunk, de tárgyalá­sokat kezdtünk a kőbányákkal is, mert kő­anyaggal is fogunk építkezni. De lesznek ce­ment házaink is. A legtöbb lakás munkások részére épül, de mint már említettem, építtetünk olyan laká­sokat is, amelyek tisztviselőknek állanak ren­delkezésére. Az egész akció állami akció, a kislakásokat nem adjuk cl örökáron, hanem csak bérbeadjuk azokat. A házak a népjóléti mi­nisztérium tulajdonát fogják képezni, azokat a lakáshivatal adja majd bérbe azoknak, akik­nek a Lakásokhoz a megállapítandó feltételek szerint igényük van. Miután pedig itt valóságos telepek épül­nek, szüksége merül fel annak is, bogy a la­kások közvetlen közelében kulturális és köz­egészségügyi feladatokat szolgáló épületek is létesüljenek. Éppen ezért az Erzsébet király- né-uti telep kivételével minden telepen építünk iskolát, óvodát, csecsemőotthont, népszállót, népházat, gőzfürdőt és gőzmosóintézetet. Eze­ket alkalmasint saját kezelésben tartja az állam, de az sincs kizárva, hogy a gőzfürdőt és a 1 gözmosodát vállalkozónak adjuk majd bérbe. ] Természetesen gondoskodunk arról is, hogy a telepeken megfelelő boltok és raktárak is épül­jenek. — Az Erzsébet királyné-uton iskolát és óvo­dát nem építünk, mert az ott van, ellenben lé­tesül itt egy úgynevezett háztartásos épület, amelyben a közös konyha nyer majd elhelye­zést. — Az egész akcióra a kormány százhuszon­öt millió koronát engedélyezett. Ebből az ösz- szegböl kell felépülni az összes kislakásoknak és bérházaknak, de ezt a tételt terheli még an­nak az öt nagy diákszállónak az építése is, ame­lyet a diákság lakásnyomorának enyhítése ér­dekében létesítünk. Az öt diiákszájió Budán, a Műegyetem környékén épül fel.- A kislakások terveit nyolcvannégy épí­tész készíti. Bizonyos közös'elvek alapján, de mindenki a saját egyéniségének megfelelőén. Változatosan. Én remélem, hogy ezek közül a telepek közül mindegyik szebb lesz, mint Bu-. dapestnek bármelyik más része. Az összes munkálatok előreláthatólag mintegy harmincezer embernek hdnak majd kenyeret. Ezzel nagyban hozzájárul a munka- nélküliség enyhítéséhez, minthogy az egész ak­ciónál ez a szempont is fontos szerepet ját­szik. Beszélgetésünk végén elmondott! a kor­mánybiztos ur, hogy a diákszállókat az állam teljesen berendezi, azonban tanácskozások folynak most az épülő kislakások berendezése ügyében is. * Konkrét formában az a terv merült iet, hogy a kislakásokat fel kellene szerelni a legszükségesebb bútorokkal. Két ágyat, asztalt, székeket, szekrénye­ket kellene minden lakáshoz adni. Ennek az intéz­kedésnek egyik előnye az volna, hogy a bútorral nem rendelkező munkásokat nagy gondtól szabadí­taná meg, másrészt azonban munkához és kenyérke­resethez juttatná a leszerelt asztalosokat. E terv megvalósítása ellen hoznak azonban fel érveket és éppen ezért ez ügyben. tanácskozások még folyamat­ban vannak. Máról holnapra élünk Nem szűnik meg- a jegyrendszer — Harc a drágaság ellen — Nehézségek a szén hiány miatt — Megeshetik, hogy leszállítják az adagokat Erdélyi Mór kormánybiztos nyilatkozata Amit Erdélyi Mór. Budapest közélelmezési kormánybiztosa, mond a főváros lakosságának ellá­tásáról, nagyobbrészben nem vigasztaló. Széninség van, a vonatok nem közlekedhetnek rendesen, sok- vonatot beállítanak, a közlekedést kényszerült a kor­mány redukálni, mindez Budapest lakosságát sújtja, amelyen beteljcsedheiik a kormánybiztos próféciája, hogy leszállítják az a dagadt. Ennél súlyo­sabb baj ebben a pillanatban nem fenyeget berniün­ket, sőt vannak vigasztaló momentumok is, amelyek között talán legelső sorban kell megemlítenünk, hogy a közélelmezés vezetői komoly irtóharcot i n- d i t o 11 a k a drágaság ellen. Erdélyi Mór. a főváros élelmezési kormánybiztosa különben a E ö- városi Hírlap tudósítójának a következőkben adott felvilágosítást az aktuális élelmezési kérdé­sekről : A jegyrendszer egyelőre nem szüntethető meg és azt mindaddig fenn kell tartanunk, amíg a viszonyokban lényeges javulás nem mutatko­zik. Ami az élelmiszerek magas árainak lenyo­mását illeti, erre vonatkozólag megkezdett mun­kánk folyamatban van. A húsáraikat máris csök­kentettük és ez az elv vezet bennünket a továb­biakban is. Természetes azonban, hogy az árle­szállításhoz az szükséges, hogy az illető ám elég mennyiségben rendelkezésünkre álljon. A hús­árakat is azért tudtuk csökkenteni, mert ele­gendő hús van.- A vonatközlekedés redukciója rém fog-e ne­hézségeket okozni a főváros? ellátása körűi? — kér­deztük a kormánybiztost. Bizonyos — mondotta Erdélyi ez kel­lemetlenséggel jár s nehézségeket gördít a fővá­ros élelmezése elé. Kívánatos volna, hogy a vo­natok közlekedését ne redukállak, mert hiszen

Next

/
Oldalképek
Tartalom