Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1918-12-04 / 49. szám

Budapest, 1918. 'december 4 3 radtiak, az áraikat revízió alá vesszük ismét un­nak a szempontnak a figyelembevételével, hogy leszállítjuk az árakat, de mindig csak addig a mértékig, ameddig az árleszállítás a termelők cs kereskedők jogos érdekeit nem, sérti. Reudeleteink ellenőrzése érdekében egy külön ügyosztályt szervezünk az Országos Ár- vizsgáló-bizottság keretében. Ennek az ügyosz­tálynak a feladatai lesz a főváros területéül- ra legszigorúbban ellenőrizni azt, hogy betartják-e az árakat és nem történnek-e a vásárló közön­ség megkárosítására irányuló visszaélések. Te­kintettel arra, hogy mindezt egy külön szerv fogja ellenőrizni, az ellenőrzés intenzivebb és a visszaélések száma ennek következtében előre­láthatólag kisebb lesz. Az ellenőrzést gyakorló osztályt egy államügyész fogja vezetni és az osztálynak megfelelő számban állanak majd rendelkezésére hozzáértő rendőtisztviselők és detektívek. Amolyan külön rendőrség lesz .z, amelynek felállítása természetesen egyéb intéz­kedéseket is szükségessé fog tenni. Ez ügyben rövidesen érintkezésbe is lépek az államrendőr­ség főkapitányával, akivel meg fogom beszélni a szükséges teendőket. Beszélgetésünk további során elmondotta az elnök iir. hogy a bizottság most foglalkozik a kötött cs szövött áruk, a bútorok, a ruházati cikkek, de ezenkívül az összes közszükségleti cikkek árának revidiálásávai és elöreláhatólag sikerülni fog jelentős mértékben leszorítani az egész vonalon az árakat. Ámbár nun tartozik szorosan a bizottság hatáskö­rébe, mégis foglalkoztatja a bizottságot a hónapos­szobák kérdése b, mert a bizottság elnöke szüksé­gét látja annak, , hogy a hónaposszobákkal űzött uzsorának vége szakadjon. Ez ügyben Idegre dr. érintkezésbe lépett már a lukáshivatullal és közösen fogják megállapítani azokat a módozatokat, amelyek­kel ezt a fontos kérdést rendezni lehet. Lázongnak a mészárosok Riadalom a húsárak leszállítása miatt — Ä zsirárusitás uj rendje Budapest közélcímezésének intézői rendkívüli szolgálatot tettek a lakosságnak akkor, amikor meg­kezdték az élelmiszerek körül kifejtett uzsora letö­rését és legelsősorban a hús árát állapították meg olyan formában, hogy ha ma a hús olcsónak nem is mondható, de legalább a szemérmetlen drágaság né­miképpen engedett. A héten a hús ára —és itt nem az akcióimról beszélünk többé — 30—40 százalék­kal lett olcsóbb, ami a mészárosok körében nagy szervezetben törekednék helyet foglalni. Ha ez az őrület meg nem áll, elérünk oda, hogy egyetlen em­ber sem fog dolgozni, megáll minden, ellenben az emberiek 'kettesével lösznek megszervezve. Az -a hetyke kis kucsma jut az eszünkbe, amit kisdiák- korunklnn viseltünk. Hogy miért? Mert az egyetemi ifjúságban fellángolt a magyar tradíciókhoz való ra­gaszkodás, a magyar ruha becsülete. Az egyetemi polgárok kucsmában jártak, tehát természetes volt, hogy a bácstopolyai dédós,-gyerekek is hosszú, ke­mény sas-tollas kucsmában szaladgáljanak. Éppen igy vagyunk a szervezkedéssel is. Mert, hogy a vas- és .fémmunkások felségesen meg vannak szervezve, természetes, hogy szervezkednek a makkabeus ci­onisták is. Persze külön a szőkék és külön a bárnak. Es tömörülnek a kántorok is. Mi sem természetesebb, mint hogy külön a katolikusok, kálvinisták, zsidók, unitáriusok és nazarénusok. És a politika? itt is rémség ami történik. Két­ségbe kell esni, hogy mindenki milyen igyekezettel, lázzal igyekszik hitet tenni a politikai vallásáról. Mondani sem kell, hogy igen nagy tömegben törté­nik a politikái kikeresztelkedés. Az egyedül üdvösitö radikális és Károlyi egyházak kapuin kopogtat ma minden eretnek és boldog, ha nem veszik észre rajta, hogy előbb a munkapárti vagy egyébb dzSímgelek- ben téveiygett és még a kávéházban, alsós."közben is minden elvesztett parti után hazaárulónak nevezte Károlyi Mihályt és Jászi Oszkárt. Es mindez a töméntelen plakát miatt. Vájjon'mi­kor-jönnek már a boldog idők, amikor az utcákon minden negyedik héten jelenik meg egy egyszerii fehér plakát és az is röviden arról értesíti a nyájas olvasót, hogy a iX-ik kerületben elrendelték az eb- zárlatob Vájjon visszajönnek-e azok a szép idők, amikor az emberek csak a mozik plakátjait olvassák cs Budapest nem lesz plakátváros, az ország pedig nem lesz szavaló, hanem dolgoz/) ország? felzúdulást keltett. A fővárosi H i r 1 a p értesü­lése szerint a mészárosok keserű dühvei beszélnek a szociáldemokraták, elsősorban Erdélyi kor­mánybiztos akciójáról, amely szerintük nem a mun­kásság és szerény viszonyok között élő polgárság, hanem a gazdagok érdekeit szolgálja. Miután a mé­szárosok haragusznak, már maga ez elegendő ok lenne arra, hogy megállapítsuk: nincs igazuk. De mi tudjuk, hogy a polgárságnak soha sem jutott az akció- húsból, a polgárság mindig extrém húst evett, amelynek drágaságát, a szemérmetlen zsarolást, amely ezen a címen végbement, nem lehet a pol­gárságon elkövetni csak azért, mert a mészárosok a milliomosokra hadisarcot akartak kivetni. A mészárosokat különben legfeljebb az a vésze­déi.m fenyegeti, hogy nem fognak vagyonokat gyűj­teni, hanem megelégesznek a tiszta oqlgárí haszon­nal. Értesülésünk szerint ugyanis a közélelmezési minisztérium máris felhívta az árvizsgáln-bizottsá- got, hogy a földmivelési minisztérium segítségével állapítsa meg az élőmarha irányárát és ha ez meg­történik, akkor a mészárosokra csak egy feladat vár, hogy ezeket az irányárakat át ne lépjék csak azért, mert úgyis tudják, hogy a gazdagok minden árat megfizetnek egy jó falat vesepecsenyéért. A terv különben az, hogy a termelőket se érje veszte­ség és az árkülönbözetet a kormány az illetéktelen ügynökök busás hasznán akarja megmenteni A sertészsír és sertéshús kérdésében is történ­tek a héten uj intézkedések és pedig a kishentesek javára. Ez az intézkedés, amíg egyrészt megszün­teti a községi éielmiszerbódék előtt való ácsorgást, J á n o s s y Zoltán, a belügyminisztérium politi­kai államtitkára szives volt a Fővárosi Hi r lap tudósítójának a főváros törvény revíziójáról nyi­latkozni. Az államtitkár ur nyilatkozatában ezeket mon­dotta: Mielőtt nyilatkoznék, hangsúlyozni .kí­vánom, hogy a népkormánynak nagy elfog- 1 laltsága miatt Hem. volt még módjában, hogy e fontos kérdéssel bővebben foglalkozzék és igy nekem; sem nyílott alkalmam ahhoz, hogy mások véleményét megismerjem. Amit elmondok, az az én egyéni véleményem, ma­gától értetődik azonban, hogy igyekezni fo­gok álláspontomnak híveket szerezni. A fővárosi közigazgatás gyökeres re­formra szorult. Ennek a reformnak olyannak kell lenni, amely teljes mértékben méltó a rr»ii demokratikus világhoz. A főváros köz- igazgatásában is a legteljesebb demokráciá­nak kell érvényesülni és ennek első feltétele az, hogy tisztességesen és becsületesen kell fizetni a fővárosi alkalmazottakat. Módfelett fontosnak tartom azt, hogy a tóvárosi tiszt­viselők semmiféle hasznot hajió magánvállala­toknál, semmi néven nevezendő szerepet ne vállaljanak, ezzel szemben azonban úgy is kell fizetni a fővárosi tisztviselőket, hogy azok gond nélkül élhessenek meg. Budapest törvényhatósági bizottságá­nak a budapesti nép képviseletének kell len­nie. Én olyannak szeretném látni a főváros törvényhatósági bizottságát, amilyen a par­lament lesz. A nép képviselői üljenek ott. És ‘ amint a parlament maga választja az elnö­két, áronképpen a törvényhatósági bizott­ságnak is magának kellene az -elnökét vá­lasztania. Sem a polgármester, sém más tiszt' viselő a közgyűlés elnöke nem lehet, mert hiszen ezek felelősséggel tartozván a köz- . gyűlésnek, azok tanácskozásait nem is vezet­heti. És miként a, parlamentben a kormány tagjainak csak akkor van tanácskozási és .szavazati joguk, lu: őket a nép képviselőnek választotta meg, éppen úgy a fővárosi tiszt­viselők a főváros parlamentjében csak akkor bírhatnak tanácskozási és szavazati joggal, ha őket a főváros népe törvényhatósági bi­zottsági tagnak megválasztotta. Az én álláspontom egyébként az, hogy a közgyűlés elnökét kivéve, egyetlen tisztség vagy állás sem tölthető be választás utján. egyben azt a szociális célt szolgálja, amit ml is sok­szor sürgettünk, hogy meg lehet vele menteni a vál­ságba jutott kishenteseket. Erről az intézkedésről illetékes helyen a következő felvilágosítást kapta u E ő v á r o s i H i r 1 a p munkatársa: A zsirárusitásba bevontuk az összes kishenteseket, amivel a fővárosi lóhus- iizembiem való elárusitás megszűnik. A vál­lalatokat, intézeteket, beszerzési csoporto­kat ezentúl is a főváros szolgálja ki. Ugyan­csak a kishentesek fogják kimérni a sertés­húst is, a főváros csak a kórházakat látja cl. A hentesek egyszerre ötven kiló zsírt fognak kapni, amelynek ellenében 49 kilo­grammról tartoznak elszámolni 327 darab zsirszel vénnyel. A községi lóhuselárusitó helyeknek noveinbei 21-ikén kellett volna abbahagyni a zsirárusitást, ez azonban mindezidáig nem történt meg, aminek az az oka, hogy az uj rend behozatalát úgy akarják csi­nálni, hogy abból a közönség számára kényelmet­lenség, vagy nélkülözés ne származzék. itt említjük meg azt a mészáros-ipartestületberi gyökeres változást jelentő eseményt, hogy a inészá- ros-ipartestiilet vasárnap Lesz lauer Gyulát vá­lasztotta meg elnökévé. L eszi au er eddig puriíi- káló törekvéséiről volt ismert, egyike volt azoknak, akik a mészárosok jogtalan haszna ellen is tiltako­zott. Reméljük, hogy ezekhez az elveihez ezúttal is hii marad és működésével Budapest lakossága azt várja, hogy hivatalból fogja letörni a hússal űzött uzsorát. Alkalmasint rendelet fog megjelenni, amely az uj választójogi törvény alapján összeülő törvényhatósági bizottság megalakulásával egyidőben megszűntnek jelenti ki a nem életfogytiglanra megválasztott tisztviselők mandátumait. E tisztviselők, nyugdíj- és egyéb igényei magától értetődően nem érintetnek. Az én álláspontom az, hogy a jö­vőben minden városi tisztviselői, nemcsak Budapesten, hanem az egész országban a kormány nevez Iá, a kormány nevezi ki a polgármestert és a tanács tagjait is. Az auto­matikus előléptetés biztosítva lesz, minden személyi ügyben azonban a belügyminiszté­rium illetékes osztálya csak a fővárosi al­kalmazottak bizalmit ér fiainak meghallgatá­sával dönthet. Ez vonatkozik arra is, ha köz­érdekből egyik vagy másik tisztviselőt más osztályba, vagy más városba kell áthelyezni. A közgyűlésnek az eddiginél lúgabb hatásköre lesz. A tisztviselőt az állam adja. az én véleményem szerint azonban a fővá­rosnak ehhez nem kell külön hozzájárulnia,1 mert hiszen a főváros polgárai fizetnek ál­lami adót és ebből az állami adóból fizetik viszont a tisztviselőket. Mivel pedig a; fővá­ros tisztviselői kivétel nélkül állami alkalma­zottak lesznek, az én egyéni véleményem szerint nincsen semmi szákég arra, hogy a fővárosnál a kormánynak külön bizálntíférfiú legyen. — Hangsúlyozom mindig, hogy mindaz, amit itt elmondok, az én magánvéleményem és az én magánvéleményem az is, hogy a fővárosnál az .adminisztrációt és a vagyon­kezelést szét kell választani és a főváros va­gyonának kezdését ki kell venni a tanács ha tásköréböl. A főváros vagyonának kezelésé­vel külön szakembereket 'kell megbízni. A tanács hatáskörébe csak az adminisztráció; tartozna a jövőben, de felesleges külön hang-1 súlyozni, hogy a főváros írjnden tisztvise­lője a legteljesebb felelősséggel tartozik a' főváros autonom szervének: a.közgyűlésinek..'' Beszélgetésünk -Végén- ’ elmondotta még az ál­lamtitkár ur, hogy véleménye szerint fegyelmi'- ii g'y ekben c s a k a t is z t v i s e lő k b öl a 1 a- k u 11 füg g etlen fegyelmi b i lóság ítél- ■ kc'-z hetik és meg kell teremteni demokratikus alapoi! a fővárosi .tiszt v i s c 1 ö k s z o i g á- lati j: r a g m a t i k á j á t is. (p. j.) Jánossy belügyi államtitkár nyilatkozik a Fővárosi Hírlapnak a fővárosi törvény készülő revíziójáról A közgyűlés maga választja az elnökét — Államosítják a főváros közigazgatását — A főváros tisztviselőit a kormány nevez ki —- A tanács tagjai csak akkor lehetnek tagjai a közgyűlésnek, ha őket megválasztják

Next

/
Oldalképek
Tartalom