Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1918-12-04 / 49. szám
4 Budapest, 1918. december 4. Mär dolgoznak a rendőrségen A renderők fizetése — Elkészült a szolgálati pragmatika — Szé. ely Vladimir nyi atkozata A rendőrség vezetői óriási erőfeszítésének következtében végre- megkezdődött a munka. Egyes kerületi kapitányságon már elvétve hallunk egy-egy kihágási ügy letárgyalásáról, a főkapitányságon periig a bűnügyi osztály kezdte meg a működését. Természetesen az elmúlt hetekben annyi akta gyűlt össze, hogy hosszú idő tfog elmúlni, amig ezeket feldolgozzák és érdemesebb eredmények nem fogták jelezni a munka újból való felvételét. A rendőrségen a nyomor megszűnt és most már bajos a korgó gyomorra hivatkozni. A rendőrök részére megszűnik az anyagi gond, most már komoly munkát lehet tőlük követelni. A köz érdekében, a főváros közbiztonsága érdekében elsőrangú érdek, hogy végre a rendőrség összeszedje magát és munkálva a mostani helyzet színvonalára emelkedjen. A rendőrség fizetési statisztikája igazán figyelmet érdemel. E szerint: A főkapitány évi fizetése, lakbér, pótdij és háborús segéllyel együtt 36.000 korona (ebből nyugdíjba beszámított fizetés 26.000). Egy r ndőrfö tanácsos évi fizetése, lakbér, pótdij és háborús segéllyel együtt 22.000 korona (ebből nyugdíjba beszámított fizetés 14.000 korona). Egy rendőrtanácsos évi fizetése, lakbér, pótdij és háborús segéllyel együtt 18.000 korona (ebből nyugdíjba beszámított fizetés 11.000 korona). Egy kerületi kapitány évi fizetése, lakbér, pótdij és háborús segéllyel együtt 18.600 korona (ebből nyugdíjba beszámított fizetés 8000 korona). Egy fogalmazó évi fizetése, lakbér, pótdij és háborús segéllyel együtt 10.600 korona (ebből a nyugdíjba beszámított fizetés 6000 korona). Egy s. fogaiul a z ó évi fizetése, lakbér, pótdij és háborús segély- lyel együtt 8680 korona (ebből nyugdíjba beszámított fizetés 4500 korona). Egy t ogal mazó gyakornok jövedelme 4800 korona (ebből a segélvdij 2500 korona). Egy 11. osztály rendőr évi fizetése 5300 korona (ebből nyugdíjba beszámított fizetés 2400 korona). Egy I. o s z t á 1 y u r e n d ö r évi fizetése .6300 korona (ebből nyugdíjba beszámított fizetés 3000 korona). Egy r e n d.ö r e 11 e n ő r évi fizetése 7400 korona (ebből nyugdíjba beszámított fizetés 3600 korona). Egy re n d ő r ö r me s t e r évi fizetése 8300 korona (ebből nyugdíjba beszámított fizetés 4200 korona). Egy rendőr t ö r z s ö r m ester évi fizetése 9100 korona (ebből nyugdíjba beszámított fizetés 4800 korona). Egy X. osztálybeli detektív évi fizetése 8680 korona (ebből nyugdíjba beszámított fizetés 4500 korona). Egy XI. osztálybeli detektív évi fizetése 7280 korona (ebből nyugdíjba beszámított fizetés 4500 korona). Egyúttal a detektívek részére kreálhatott 100 detektiv-felügyelöi (IX. fizetési osztály) és 46 detek- tiv-főfelügyelői állás (Vili. fizetési osztály). Ilyen fizetés mellett nem lehet és nem szabad tétlenkedni. A Rendörtanács erősen dolgozik a helyreálló rend éddekében. Erről a munkáról Székely Vladimir tanácsos, a Rendőrtanács elnöke a követ- .kezöket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: Székely Vladimir nyilatkozata. Első feladatunk a szolgálati pragmatika sürgetése. Pontosan meg kell határozni a kötelességeket és a jogokat. A megállapított szolgálati szabályok pontos végrehajtása igaizán az összesség érdeke. így gondoljuk, hogy a meglazult fegyelem végre visszatér testületünk körébe. Megcsináltuk a kinevezéseket ellenőrző bizottságot, amely gyakorolni fogja a jogát. Nem fogjuk tűrni, hogy a protekció érvényesüljön, csak az érdemnek és a szorgalomnak szabad vezetőszerepet játszania. A protekció különösen a rendőrségi szenyélyzét1 kinevezés>e. körül mérgesedett el. Egyes rendőrfelügyelők nagy befolyásra tettek szert és privát szívességeket jutalmaztattak állásokkal. Ennek egyszer és mindenkorra vége. A protekciós ellenőröket elkeresztelték hadi ellenőröknek. A hadi ellenőrök napja leáldozott. — A fegyelmi, eljárást teljesen ni> ' - '" m ' juk. Csinálunk egy valóságos esküdtszéket és ezentúl lehetetlen lesz, hogy a főnökök egyéni nem tetszése útját vágja az ambíciónak. Nagyon jól tudjuk, hogy éppen ennek a testületnek érdeke, hogy tagjai különös fokban legyenek tisztességesek. Ezért még egy külön becsiilétiigyi bizottságot is a|I aki tunk. Ehhez a bizottsághoz nem a fegyelmi ügyek, hanem ai becsületbeli ügyek tartoznak és a nem közénk való embert magunktól el fogjuk távolítani. — A detektívek és a rendőrök szolgálati szabályzatának modern átalakítása szintén egyik töt őr ekv esünk. Az idők annyira előrehaladtak, hogy nagyarányú reformról van szó. — A fizetésrendezésekre külön bizottság fog felügyelni és tervbe van véve egy akció az ügyeleti dijak felemelése '.jgyében is. — Rend őr-otthont akarunk felállítani, hogy módot nyújtsunk a rendőröknek: arra, hogy egészségüket ápolják. Alapítványokat fogunk szerezni és kierőszakolni. A kulturális célokat nem hanyagoljuk el. Önképzés a feladatunk. Tanfolyamokat fogunk rendezni, felolvasásokat tartani, sőt a betegpénztár felállítása is programúinak. Ennyit mondott a tanácsos, ami valóban szép Programm. Az uj vezetőség elhatározta, hogy a rendőr elnevezést eltörli. Hivatalosan ez meg is történt. Valójában azonban még mindig a régi elnevezés van forgalomban. És úgy látszik, meg is fog maradni. A rendőrség hivatalos lapjában erősen állást foglal a biztos elnevezés ellen. „Nem tudunk szebb és kifejezőbb szót, címet elképzelni a rendőrnél. Csak maradjon meg, ahogy most van. Nincsen megelégedve a rendőr a rendőrrel?! Jobb, előkelőbbb hangzású elnevezést, cimet keres magának?! Ugyan miért ez a cimhajháA Belváros radikális polgársága vasárnap délelőtt az -uj városháza közgyűlési termében nagygyűlést tartott, amelyen a IV. kerület polgársága — különösen az iparos- és kereskedő- osztály — igen nagy számban vett részt és ahol Játszi Oszkár és Szende Pál miniszterek ajkáról rendkívül fontos és a főváros polgárságát különösen érdeklő nyilatkozatok hangzottak cl. Tizenegy órára zsúfolásig megteltek a terem padsorai, a karzaton is alig fértek és még mindig egyre iparkodtak be a polgárok. A közgyűlési terem melletti társalgók is megteltek érdeklődőkkel, úgy, hogy sok százra tehető a megjelentek száma. A zsongó tömeg egyszerre elcsendesült, amikor a terembe lépett Játszi Oszkár. Zugó, hosszas éljenzés fogadta, amelynek le- csendesültével Székely Imre dr. a belvárosi radikálisok nevében megnyitotta a gyűlést. Az elnöki megnyitó. Székely Imre mindenekelőtt J á szít, a párt vezérét üdvözölte, akit arra kért, fejtse ki a polgárság feladatait. Azután rámutatott arra, hogy a polgárságnak szervezkedni© kell, a munkássággal kooperative dolgozni. Majd mély alapossággal ismertette a radikális párt főbb kívánságait, a töke uralmának megszüntetését, a munka nagyobb megbecsülését, a vagvonhalmozás megakadályozását, a kereskedelem és iparnak a bankokrácia hatalma alól való felszabadítását, erőteljes szociálpolitikát, a népmiiveltség- nek radikális, eszközökkel való megvalósítását, a népegészségügy erőteljes felkarolását, igazságos adópolitikát, a közvetett fogyasztási adók eltörlését stb. Ismertette a radikális pártnak a nemzetiségi kérdésben és a pacifizmus ügyében elfoglalt álláspontját és kérte ezekhez a polgárság támogatását. Jászi miniszter beszéde. Zajos éljenzés és taps fogadta Székely Imre dr. beszédét, amely után Jászi Oszkár emelkedett szólásra. Lendületes és mélytartalmu beszédét gyakorta szakította 'félbe a megnyilvánuló helyeslés, éljenzés. Elnézést kért, hogy beszéde után távozni kénytelen és azután kijelentette, hogy nem általános programmot akar adni, hanem három aktuális kérdést illetőleg akarja a radikális párt nézetét tisztázni. A felgyújtott ország. — Egy felgyújtott ház ez a szerencsétlen ország — mondotta—s az égő házban nem lehet elméleteket csinálni, hanem, az é r fé k e k e t kell m e g m e n~ s z a t és éppen most a demokrata szellem korában?!' Es még egy hiba van. Magyartalanok leszünk. A biz-; tos szolgai lefordítása a Commissär-nek. Német ízű. Amellett megint csak összekeverünk. A vidéki biztosok tiszti rangot képviselnek, vájjon, ha a rendőr biztossá átminősül, hol keressenek azok maguknak uj rangcimet?! Tetszik látni, hogy milyen izü törekvésekbe kalandozhatunk igy. Csak maradjon meg a rendőr rendőrnek. Jó magyar szó s mindenek- elett világos. Mindenki megérti, mindenki nyomban tudja, hogy kiről van szó.“ Ilyen körülmények között ne bolygassák meg a neveket, hiszen a lényeg úgy sem függ a szavaktól. Nem volt sztrájkmozgalom. itt említjük meg, hogy a Rendőrtanács két tagja megjelent szerkesztőségünkben és kijelentették, hogy multheti cikkünk információja, mintha a rendőrlegénység körében sztrájkmozgalom létezett volna, tévedésen alapszik. A rendörlegénység teljesen át van hatva hazafias kötelességének tudatától, szolgálatát a fegyelem legszigorúbb korlátái között teljesiti és a sztrájk fenyegető eszköze egy pillanatig sem zavarta meg anyagi helyzetük javítására irányult szers vezkedésüket. Ezt az információt természetesen a legnagyobb örömmel tudomásul vesszük és megjegyezzük, hogy multheti cikkünkben nem is a rendőr- legénységről általában, — amelynek kötelességtudó munkáját a legnagyobb elismeréssel méltányoljuk, — hanem egyes egyének izgága szerepléséről irtunk. Kifejezetten azokról szóltunk, akik nem tartoznak a testület tiszteletreméltó elemei közzé és akiknek a felfogásával a testület sem azonosítja magát. teni. A mai kormány olyan helyzetben van, mint a/, az orvos, akit olyan beteg ágyához hívnak, akit előzőleg lelkiismeretlen orvosok rosszul kezdtek. Magyarország is ilyen beteg, eddig részben tudatlan kuruzslók, de, részben lelkiismeretlen üzérkedők kezelték. A k u r u z s 1 ó k é r t és üzletemberekért mi felelősséget nem v á 11 a 1 h a- I tini k. (Zajos éljenzés.) Fülembe, cseng, amit tegnap a tótok egyik vezére mondott: Miniszter ur, mi lett volna, ha egy fél év előtt ülhettünk volna össze, ha egy fél év előtt tárgyalhattunk volna! — A radikális párt a nemzetiségi kérdésben már Wilson előtt hirdette a pacifizmust és p r o k1 a m á11 a a népek önrendelkezési jogát. (Zajos éljenzés.) A Keleti Svájc nagyszerű gondolatát állítottuk fel és ezt nem félelemmel, aggodalommal, de lelkesedéssel, politikai múltunk ko- vetkszményeképen tettük. (Éljenzés.) A cseh kormánynak az a hire, hogy határaink fölött már döntöttek, figyelmeztet arra, hogy minden méltányos igényt ki kell elégítenünk. Először a nagybirtokot kell felosztani. — A második fontos kérdés a földbirtok- reform, amelyet elodázni nem szabad, mert ez az a kérdés, amelybe az ellenforradalom bel e- kapaszkodhatok. A kapitalizmus, és banktőke elleni iiarc meddő marad, mi.g végre nem hajtjuk a radikális földbirtokreformot. , — Nemcsak a feudalizmus, de a banktőke is borzalommal nézi a földbirtokreformot. Lelkes hive vagyok a f ö 1 d é r t é k a d ó n a k két föltétellel: a m égném szolgált jövedelmek e 1 k o b- z á S' a és a földi elosztási operációk sürgős, halaszthatatlan megkezdése, ötszáz holdon felül senkinek se legyen birtoka. (Hosszas, zajos éljenzés.) Tiltakozom az ellen, li o g y először a községi és állami birtokokat osszák Sei. Nem!, a nagybirtokokat kell e l s ö s ö r- b a n felosztani! A dunai konfederáció. Ezután a miniszter éles logikával fejtegette, hogy Magyarországnak csak úgy van jövője, lia a k ö r- nyezö áll a. m okkal kooperációi), a,ti 1 e s.z. a dunai konfederációba n — amelyre már Kossuth Lajos rámutatott — találhatjuk meg állami létünket és függetlenségünket. Ebben a konfederáció- báti a magyar nemzetre fontos .szerep vár, amely elé bizalommal nézhetünk. , Jászi és Szende miniszterek a Belváros polgáraihoz Jászi a népek önrendelkezési jogáról és a földbirtok-reformról nyilatkozott— Szende pénzügyminiszter a klikkekről, a vagyonadóról és az adóki vető-bizottságok megszüntetéséről Székely Ferenc bukása
