Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1918-10-16 / 42. szám

0S&M£NyőIC

0 • •

ELŐFIZETŐINKHEZ. A mindinkább ránk nehezedő drágaság, a háború szülte rendkívüli viszonyok arra kényszerítenek bennünket, hogy előfizetőinkhez forduljunk és elviselhetetlenné váló terheink megkönnyítését kérjük. Lapunk technikai előállításának költségei a békebeli árakat ma már 500—í)0(l százalékkal múlják fölül, mérhetetlenül drágább lett a nyomda, a papír, a festék. az expedíció és lényegesen többe kerül az is, hogy a lap szellemi munkásainak korszerű igényeit kielégíthessük. Mindez arra indít bennünket, hogy az igy felszaporodott költségeink jelentéktelen részét előfizetőinkre hárítsuk át. Ezek azok az okok, amelyek azt a feladatot rójják ránk, hogy lapunk előfizetési árát november elsejével

ÉVI 40 KORONÁRA

emeljük fel. Bár a Fővárosi Hírlap ig.v is a legolcsóbb politikai hetilap marad, mégis nehezen törődtünk bele abba, hogy előfizetőinkre újabb terhet rójjunk ki. Megértő közönségünk jóindulatába ajánljuk ezt a kényszerű elhatározásunkat, amelynek indító okait nem nehéz belátni. A lap egyes példányainak ára a jövőben 80 fillér lesz.

A KIADÓHIVATAL.

Megindult a „Fővárosi Tudósitó.“ Kedden uj kőnyomatos napilap indult meg Budapesten. Fővárosi T u d ó s i t ó a cime s Zólyomi Dezső kitűnő ujságirókollégánk a szerkesztője és a kiadója. Az uj kőnyomatos annál is inkább érdekel bennünket, mert a városházi híreket a Fővárosi Tudósitó fogja közvetíteni a budapesti napilapokhoz s hogy ez a hírszolgáltatás minden tekintetben kifogástalan lesz, arra nézve garancia maga a szerkesztő, aki tizenkét esztendeig látta el ezt a nehéz és felelősségteljes szolgálatot, mint a Magyar Híradó fővárosi tudósítója. Zólyomi kollégánk megvált a Magyar Hiradótól. mert ennek a lapnak Bodor Zsigmond dr. halála után olyan egyén lett a szerkesztője, aki sohasem volt újságíró s a lapot olyan érdekeltség befolyásolja, amely nem biztosítja a teljesen pártatlan hírszolgáltatást. Zólyomi a lap kötelékéből való kilépése előtt előterjesztette ügyét a budapesti napilapok fővárosi tudósítói szindikátusának, amely egyhangúan igazat adott neki s kijelentette, hogy minden lépésében támogatja, annál is inkább, mert közérdek, hogy a híreket elfogulatlan s csak újságírói szempontokból vezetett közvetítő szerv juttassa a lapokhoz. Zólyomi Dezső erre határozta el magát arra, hogy Fővárosi T u d ó- sitó címmel kőnyomatos napilapot indít, amely a főváros rovaton kívül a törvényszéki és rendőri híreket is hozza. Az uj lap munkatársai a legjobb nevű újságírók, akiknek kipróbált munkásságát elismeréssel fogadják a szerkesztőségek. A mi a városházi hírszolgáltatást illeti, a napilapok fővárosi tudósítói természetesen kollégájuk vállalkozását támogatják, ami azt jelenti, hogy ezentúl csakis a Fővárosi Tudósítóban megjelent tudósításokat veszik át. A szerkesztőségek java része már megindulása előtt pártfogásába vette az uj lapot, mint tisztára ujságiró-vállalkozást, amely egyébként egyedül fogja közölni a főváros hivatalos híreit is. A Fővárosi Tudósító szerkesztősége a Ferenciek-tere 7. számú házában van s 107—37 a telefonszáma. - ■

Az üzemi szabályrendelet. A huszas bizottság már második hete tárgyalja az üzemi szabályrendeletet, amely most uj, — úgy tudjuk — enyhített formában került a bizottság elé. A tervből valószínűleg nemsokára már valóság lesz. Van azonban egy igen érdekes ütköző pont az előterjesztésben, amelyet nem lehet szó nélkül hagyni. A tervezet ugyanis ki akarja mondani, hogy az üzemek igazgatói nem lehetnek tagjai a főváros törvényhatósági bizottságának. Tulajdonképpen maga az elv sem helyes ebben a formájában. A közgyűlésnek ugyanis számtalan esetben szüksége van arra, hogy az üzemigazgatók szakkérdésekben megadják az elkerülhetetlenül szükséges felvilágosításokat. Ehhez pedig nem hogy az lenne szükséges, hogy az üzemigazgatókat kirekesszék a közgyűlési teremből, de egyenesen fontos az, ha csak tanácskozási joggal is, de az üzemigazgatók állandóan kéznél legyenek és megadják a felvilágosításokat. Ezenfelül azonban szerzett jogokat megszüntetni, vagy megszakítani sem szabad. Nem szabad és nem lehet a meglevő törvényhatósági bizottsági tagsági mandátumokat megsemmisíteni, de annak sem lehet útját vágni, hogy egyes üzemigazgatók, akik eddig a polgárság bizalmát élvezték, egy üzemi szabályzat miatt elveszítsék passzív választói jogosultságukat.

Az újságíró munkája. Az elmúlt napokban, ismét alkalmunk volt a uyilvánonság hatalmas erejét, üdvös hatását tapasztalni. Hegedűs Gyula, a Budapesti H i r I a p fővárosi rovatának vezetője, több cikkben rávilágított a Károlyi-telkek körül történő manipulációra, amelyről különben mi is megemlékeztünk. Károlyi Mihály gróf nagyobb telket vásárolt a fővárostól a Stefánia-uton, de avval a kikötéssel, hogy azt csakis palota-épitési célra használhatja föl. Időközben Károlyi visszalépett az üzlettől és a telek visszaszállt a fővárosra. Megtörtént azonban, hogy a főváros elmulasztotta Károlyi grófnak kézbesíteni a lemondásra vonatkozó nyilatkozatot. Ezt a körülményt Schreyer Jakab fővárosi bizottsági tag bankja, a Magyar Kereskedelmi Hitelbank arra használta föl, hogy a telket potom áron megvette Károlyi gróftól, átíratta és parcelláztatni akarta. Ez a szabálytalan. vétel szobakénét a legutóbbi tanácsülések egyikén és a főügyészt utasították, hogy szerezzem érvényt a főváros törvényes jogainak. Minden valószínűség szerint hosszadalmas pör származott volna e bonyodalmas ügyből, ha a B. H. segítségére nem siet a főügyésznek és a nyilvánosság fegyverével meg nem, bélyegzi Schreye- rék kapzsi eljárását. így azonban a bank kénytelen volt levonni a konzekvenciát, a revére szóló telekkönyvi átírást töröltette és a főváros ismét tulajdonába vehette az értékes Stefánia-uti telkét. A derék újságírói munka mintegy másfél milliónyi vagyont mentett meg a, fővárosnak.

Nagyvárad szénszükséglete. Nagyvárad város tanácsa a város szénszükségletének biztosítása érdekéből felterjesztést intézett Vázsonyi Jenőhöz, a szénügyek kormánybiztosához. Az alaposan megokolt felterjesztés rámutat arra, hogy a városban működő üzemeknek nemcsak világításra, hanem fűtésre is nagyobb mennyiségű szénre van szükségük. A legtöbb vállalat üzeme kizárólagosan széníütésre van berendezve, úgy, hogy fűtőanyagul fát nem használhatnak. De különben a város faszükségletének biztosítása, nevezetesen a ,fakészletek beszállítása is alig leküzdhető nehézségekbe ütközik. Éppen azért arra kéri a felterjesztés a szénügyi kormánybiztost, hogy Nagyvárad város ez évi szénszükségletét 1200 vaggonban állapítsa meg s e mennyiség rendelkezésre bocsátásáról gondoskodjék.

Tíz railló korona értékű textil-áru Szegednek. A szegedi közélelmezési hivatal vezetője tárgyalásokat kezdett egy svájci gyárral 10 millió korona értékű szövet-, vászon- és batisztáru megvétele iránt. Az egész hatalmas üzlet már perfektuálás előtt áll, az árukra a svájci kormány a kiviteli engedélyt megadta s csak a magyar pénzügyminiszternek vannak még valutáris aggályai. Ha a pénziigyminisz’ter is hozzájárul a vételhez, akkor néhány napon belül megtörténik az üzlet végleges perfektuálása és a svájci gyár a jövő hónapban már megkezdi az áruk leszállítását.

Katzer szörmeárui legújabb szab. rendszere szerint készítve, világhírűén elsőranguak és elismert jutányosak. E rendszer előnyei főleg az erősen fokozott tartósság és utolérhetetlen precizitásban nyilvánulnak. A legújabb modellek divatszalonjainkban (Ó-utca 44. és Szervita-tér 1.) megtekinthetők.

Kereskedelmi szaktanfolyam. A Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Egyesülete huszonkettedik tanévét nyitja meg az idén esti kereskedelmi szaktan- folyamának. A szaktanfolyam, amely nyolc hónapig tart, kezdő és haladó csoportra oszlik és államérvé- uyes bizonyítványt ad hallgatóinak, november hó 4-én kezdődik az Izabella-utcai fővárosi felső kereskedelmi iskolában. Tananyagában felöleli mindazokat a tárgyakat, melyeket minden törekvő és képzett kereskedelmi alkalmazottnak ismernie kell, mint kereskedelmi számtan, könyvviteltan, magyar keresk. levelezés és ismeretek, jogi és közgazdasági ismeretek, földrajz és áruismere't, mint rendkívüli tárgyak: magyar-német gyorsírás, gépírás, szépírás, német, angol, francia és balkáni nyelvek stb. A tanfolyamot Aranyosi Miksa (felső keresk. isk. igazgató vezeti, a felügyeletet a hatóság részéről az orsz. iparoktatási főigazgató, a fenntartó egyesület részéről annak elnöksége: Vázsonyi Vilmos b. t. t. elnök, S c h 1 a n- g e r Mór főv. biz. tag, ügy v. elnök és M o r v a y Izsó főtitkár, a tanfolyam-bizottság elnöke gyakorolják. A beiratkozások már megkezdődtek az egyesület VI., Andrássy-ut 67. sz. alatti irodájában, ahol naponként d. u. 4—7 óra között készséggel adnak a tanfolyamra vonatkozólag felvilágosítást.

Óvszer a spanyol nátha ellen. Érdekes, hogy ámbár mindenki méltán tél a spanyol influenzától, mégis a legtöbben nem tudnak ellenállni ama vágyuknak, hogy színházat, hangversenyt, kávéházat, most is látogatnak, holott jól tudják minő veszedelemnek teszik ki magukat a legragályosabb járvánnyal szemben. A szórakozás utáni vágyat otthon kell kielégíteni, s erre legalkalmasabb egy Sternberg- f é 1 e „Etoíon", a beszélőgépek királya. A Rákóczi- u t 60. s z. zenepalota gramofon-osztálya kora reggeltől késő estig alig győzi kielégíteni a felfokozott keresletet, mert ezren és ezren csak a veszélyes napokban jönnek rá arra, hogy mekkora kincs egy tökéletes beszélőgép a családi körben.

fi TŐKE

• • •

Szemle

Az uj Talpra magyar — A pénzintézeti tisztviselők mozgalma — Vendéglőd erkölcsök — Tengeri hajók Budapestig

Akik mindenkor csak a politika látószögéből nézték a gazdasági eseményeket és a gazdasági helyzeteket, sokszor megvádolták gazdasági életünk vezető egyéniségeit megokolat- lan konzervativizmussal, a meglevőhöz való csökönyös ragaszkodással. Az oka pedig mindennek az volt, hogy ezek a vezérférfiak ezideig Vnőteljcsen ragaszkodtak a|z Ausztriával való gazdasági együttéléshez. Ma azonban, amikor a világhelyzet úgy alakult, hogy egy gyenge Ausztria nem lenne méltó és egyenlőerejü szerződő fél, amikor a magyar gazdasági függetlenség órája szinte önmagától ütött, amikor a viszonyok teljes mértékben ellene mondanak miniden gazdasági közösség lehetőségének: gazdasági életünk vezetőférfiai azok, akik a legnagyobb erővel és bátor szókimondással állanak oda a gazdasági függetlenség harcosai élére. Ma látjuk tulajdonképpen, hogy ezek az emberek eddig is mérleget tartottak a kezükben és minden eshetőséget a mérleg serpenyőjébe dobtak. Papírral, ceruzával, rideg számokkal dolgoztak és a számtani műveletek eredménye csak ma lett a gazdasági függetlenség elkerülhetetlen szükségessége.

Ma Lánczy Leótól és Chorin Ferenciéi hallunk olyan szavakat, mondatokat és gondolatokat, amilyeneket valaha csak felelőtlen politikai rajongók mertek kimondani. Vágyak, álmok és fantazmagóriák válnak a nagy idők kohójában kemény realitásokká. A nagy események érccé jegeoesiti a sóhajokat és ma nem Nagy György, a magyar köztársasági párt borzas vezére, de Lánczy Leó mondja ki: elérkezett az idő arra, hogy az ország gazdasági függetlenségét és szabad kezét biztosítsa magának, úgy a hadügyek terén, mint különösen gazdasági és külügyi önállóságunk terén.

íme, nem álom többé, hogy a magyar baka sipkájára I. K. és a IV. K. között lavírozó ,,K“ betű helyett a IV. K. kerüljön, nem álom a magyar külügyminiszter és legkevésbbé álom a nemzetiszinü vámsorompó. Ma Chorin Ferenc- től halljuk, hogy lehetetlen a külügyminiszternek Ausztria népeinek és Magyarországnak érdekeit egyaránt képviselnie, hogy az osztrák és magyar kormányok között létrejött minden gazdasági megállapodás tárgytalan és hogy a salzburgi 'tárgyalások minden megállapodása semmisnek tekintendő.

Úgy hangzik mindez, mintha ezek a gondolatok egy uj Pilvax kávéházban születtek volna meg, mintha a Muzeum lépcsőjéről harsány hangon szavalnák el a magyar gazdasági élet Talpra magyar-ját.

*

Valami különös és megható tisztelettel kell gondolni mindenkor azokra, akik a nagy, az óriás pénzek árnyékában szegényen, összehu- zódva, csöndben élnek. A banktisztviselők a háború alatt a hűség, becsületesség és uralkodni tudás újabb hét próbáját állták ki, százszorosán méltók arra, hogy minden rokonszenviinkkel kísérjük őket most, amikor memorandummal a hónuk alatt, tiszteletteljesen bekopogtatnak a hatalmas vezérigazgató ajtaján. Lehet kritizálni, lehet kárhoztatni a bankok gazdasági szereplését, de ott, ahol a bankok és pénzintézetek tisztviselőiről van szó, mindenkinek csak a jóindulatú megbecsülés hangján szabad szólani. Egyet-