Fővárosi Hírlap, 1918 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1918-10-16 / 42. szám
4 Budapest, 1918. október 16. zül Szakács a Szabadságharc kiváló^ ismerője. Magyar Eleknél pedig a régi Budának nincsen jobb ismerője. A Közmunkatanácsnál^ Szilágyi miniszteri tanácsos ur becses tanácsait ajánlották figyelmembe. Én 'természetesen mindenkitől kész örömmel fogadok ötleteket és tanácsokat, amelyek igen nagy hasznomra lehetnek ebben a nagy munkában. Kérek is mindenkit, akinek ismeretei vannak az egyes utcák múltjáról, közöljék azt velem, hogy Budapest utcáinak elnevezése minél jobban sikerüljön. Még valamit szeretnék a közönségnek tudomására adni és kérem is a Fővárosi Hírlapot, Írja meg, hogy élő emberekről nem nevezünk el utcákat. Az élő 'emberekkel nem lehet igazságosnak lenni, vádakat nem akarok a nyakamba venni, sem azt nem akarom, hogy legyenek, akik megsértődnek. Ettől az elvtől nem térek el és ezt jó, ha mindenki tudomásul veszi. Hektowatt és kilowatt játék a közgyűlés előtt Húsz fillérrel emelik a villany árát A közgyűlés szerdán foglalkozik a gáz és a villany árának felemeléséről szóló tanácsi előterjesztésekkel. Ezen előterjesztések szerint az áremelés a háborús terheknek a közönségre való áthárítása. Aláhúzzuk azt, hogy pusztán a háborús terhekről beszél mindenütt, mind a két üzem, sőt a pénzügyi bizottságban külön leszögezték azt is, hogy az áremelés csak a háború idejére vonatkozik és mihelyt a normális árviszonyok helyreállanak, megfelelő mértékben le kell szállitani a villany és a gáz árát is. Ezek előrebocsátása után nézzük meg, milyen mértékben kiváltják az üzemigazgatók az áremelkedést? A gázmüvek azt kívánják, hogy a közgyűlés a gáz árát 1918. november hó 1 -étöl kezdődőiéig köbméteirenkiint lü fillérrel emeljék föl, vagyis, hogy azl eddigi köbméteren- kint 26 fillérrel eladott gáz 36 fillérrel, a 20 fillérrel számított ipari gáz pedig 30 fillérrel legyen értékesíthető. Ezzel szemben az eleiktromosmtivek igazgatósága azt kívánja a közgyűléstől, hogy a,z elektromos áramnak egy h e k t o w áttör á r a megállapított egységára a mostani 9 fillérről 11 fillérre emeltessék föl. Amint igy szembeállítjuk ezt a két kívánságot, a laikus megcsóválja a fejét és azt mondja: milyen szerény is ez a Stark igazgató, aki mindössze 2 fillérrel emel, amikor Ripka vezérigazgató tiz filléres emeléssel tisztel meg bennünket. Ott voltunk a pénzügyi bizottság ülésén és ott is azt láttuk, hogy a bizottsági tagok igen nagy részben ebben a téves hitben ringatják magukat. A gáz árának emelését csakhogy nem megostromolták, mig ugyanakkor az elektromos áram áremeléséhez, mondhatnánk árdrágításához, senkinek nem volt egyetlen szava sem. Persze, mert két fillér nem olyan összeg, amiért érdemes lenne obstruálni. A közgyűlés előtt azonban mégis ió lesz egy kicsit belenézni a számításokba. Azaz tisztában kell lenni a két anyag értékméréseivel. A gáznál ugyanis köbméterről beszélünk, mig az elektromos áramnál Hektowatt-ról. A köbméternek pedig tulajdonképpen a kilowatt felel meg, ami tízszerese a\ hektowattnak, egyszóval az elektromos áram árát a közgyűlés szerdán éppen kétszer annyival fogja felemelni, mint amennyire a gázét emeli, mert egy kilowattnak az áremelése húsz fillért tesz ki, mig egy köbméter gáznál csak tiz fillér az emelés. A gáznál az is indokolja az áremelést, hogy a gázgyártáshoz szükséges szén mai minősége 15 százalékkal rosszabb, mint békében volt. Ennek az az oka, hogy ma nem szortírozzák a szenet darabos-, kocka-, akna-, mosott- és porszénre és igy a gázmüvek szortirozatlan szenet kapnak a bányából. A megérkezett szenet itt Budapesten többé lehetetlenség szortírozni és igy sok pala- és kőanyag marad benne. A bányákban is rablógazdálkodás folyik és a szenet a palával és földdel vegyesen hozzák a felszínre és azonmód szállítják. így azután számszerűen a következőképp alakul ki a dolog: a gázmüvek az idén csak a gáznál 671,000 koronával kevesebbet vett be, mint egyébkor, ugyanez az arány persze a melléktermékeknél is. Mindez a nehézség nincsen meg a villanynál, ahol tudvalevőleg nem kell külföldi szenet használni, hanem a magyar szén is alkalmas az elektromos áram fejlesztésére. A munkaerők megfizetésénél is kényelmesebb helyzetben vannak az elektromosmüvek, mint a gázgyár. Az elektromosmüveknél ugyanis mindössze 400 munkás, dolgozik, mig a gázgyár munkásainak száma még a mai redukált üzemnél is 2400-ra tehető. Ha mindezeket az adatokat figyelembe: vesszük, nem tudjuk megérteni, miért kell a villany egységárát kétszer annyival emelni, mint a gázét? A villany ma többé nem lukszus és ha az elektromosmüvek suttyomban mégis kétszeres áremelést terveznek, annak oka az, hogy az igazgatóság vagy a fővárosnak akar a fogyasztóközönség bőrén igazságtalan hasznot biztosítani, vagy pedig rosszul, de legalább is lényegesen rosszabbul gazdálkodik, mint a gázgyár. A közgyűlésnek ezt meg kel! kérdeznie és a kapott felelet értelmében kell dönteni. Annak azonban, hogy a kilowattal és hektowattal való játékon a közönség veszítsen, nem szabad megtörténnie. Városházi kabaré • • • . . . aztán fölébredtem .. . Kint a béke napja mosolyog, finom szép vénasz- szonyok nyara melengeti az emberek hátát, akik azonban egy kicsit meg-megborzongnak, amint embertársaikkal találkoznak. Minden szemből egy kérdés tör elő: nincs-e, kedvesem, spanyol náthád, mert hogy engem is megfertőzzél, inkább nem hallgatom végig kedves csevegésedet. Egyszóval okosabb egy jó szivar mellett odahaza a karosszékben elmélkedni a békéről, gondolkozni, mi lesz, ha csakugyan eljön, mert el kell jönnie. Előveszem az újságot, lássuk, mi van a megszállott területek kiürítésével, mit csinált Svájcban Andrássy, hol ül össze a békekonferencia. Az ember elábrándozik, a karosszék érzem, mindenáron álom- fátyolt akar a szememre dobni, de én ellentállok, mert erős vagyok és mert újságot akarok olvasni. Lássuk hát mi van benne? Vezércikket nem olvasok, hiszen Magyarország függetlensége amúgy is bizonyos. Lássunk egy kis külpolitikát. íme olvasom: Dernburg a német gyarmatokon. B e r1 inbői jelenti tudósítónk: Dernburg gyarmatügyi államtitkár négy hónapig tartó útra indul D é 1 n y u g a t-A f r i- k á b a. Csak hivatalos személyiségek fogják kisérni a gyarmatügyi államtitkárt, vállalkozókat és hirLapirókat nem visz magával. Dernburg Fokvároson át a Fokföldre megy. onnan utazik a délafrikai angol g yarmatok r a, aztán két hétre a délnyugat-afrikai német gyarmatokat megy meglátogatni. Ezidőszerint angol részről ismét felmerült az az eszme, hogy célszerű volna a német és angol vasúthálózatot Afrikában összekötni egymással. No lám, egészen szépen halad a béke. Dernburg már Afrikába megy és az angolok közös vasutat akarnak... De lássuk mi újság a fővárosban? A Főváros rovat Polónyi névével kezdődik: Polónyi és a főváros. A (főváros polgárságának örülnie kell, hogy Polónyi Géza miniszter lett. A főváros polgársága jogosan remélheti, hogy ez a nagytudásu ember, aki a főváros törvényhatósági bizottságában harminc esztendőn át küzdött a főváros igazáért, most, hogy miniszter lett: segít megvalósítani a főváros ama jogos kívánságait, amelyek eddig csak jámbor óhajtások voltak. Sajnos, eddig nem igen volt szerencséje a fővárosnak azokkal a városatyákkal, akik miniszterekké lettek. Hegedűs Sándor, L á n g Lajos és Hierony mi Károly volt kereskedelmi miniszterek inkább ártottak a fővárosnak, mint használtak; ámbár elismerjük, hogy az állóhelyek megszüntetése a villamos vasúti kocsikban a L ári g Lajos érdeme. Hát bizony igaza van a rovatvezető urnák, hogy a miniszterek nem igen sokat tettek a fővárosért. Polónyi legalább, mint Döbrentei-téri közmunkaminiszter ki akarja sepertetni a Margitszigetet. De a többi? Hát persze Láng Lajos! Ö megszüntette az állóhelyeket a villamoskocsikban. Nagyon helyes, csak azt nem tudom, miért lógnak akkor ma is tizével az emberek a lépcsőkön? Az álom kezd elnyomni, jó lesz egy kicsit felvidulni az apróhirdetéseken. Lássuk csak: 30 koronáért készülnek saját műhelyünkben mérték irtán remek szabásban, finom kivitelben, divatos férfiöltönyök, vagy télikabátok finom szövetekből. „Hazai verseny-szabóság“ Budapest, Thököly-ut 3. sz. Vidékre posztóminták bérmentve, helyben szabászunkat kívánatra házhoz küldjük. Hm. Harmincért télikabát, azt veszek. Huncut legyek, ha nem veszek. Harminc korona ide vagy oda, de lesz egy jó télikabátom. Vérpiros muskátnarancsok, I mézédes. nagyok, ötkilós postacsomag 2.50, eredeti láda (100 drbj 6.—, mes- sinai mézédes narancs pos- 'takosár 2.30, eredeti láda (100 drb) 5,—, kétszázas láda 9.—, citrom 2.—, Car- fiol 2.40. Korai zöldfőzelé- kek: cukorborsó 70 fillér, spinat 90 fillér, ujburgonya 20, hónaposretek csomója 10, fejes saláta 10, hagymácska 4, carfiol nagy rózsák 40—50, articsóka darabja 25, téli , spárga csomója 60 (r. Tessék árjegyzéket kérni. Legfinomabb Berber datolya kilója 1.60, legfinomabb szmirnafiige kilója 1.40. Szalámi á la veronai kilója 3 K. szalámi 1. rendű kilója 2.50 K, utánvét mellett szállítja He- tényi F. déligyümölcs és gyümölcsüzlete, Budapest, Akácfa-utca 36. szám. Narancs? Bizony azt régen ettem. Menjen is el mindjárt a cseléd, hozzon hat koronáért egy ládával. Hetényi F. Akácfa-utca 36. Jó lesz megjegyezni. De nézzük meg, mit ir a Népszava. Hát persze, hogy nincs megelégedve a fővárossal. Már a koronás hús sem elég olcsó neki: A koronás marhahús. A mészárosok panaszára, hogy a marhahús elejét nem tudják értékesíteni és arra a kívánságára, hogy szeretnék azt a hatósági lóhusmészárszékek- ben olcsón kiméretni, a közélelmezési ügy* osztály még nem határozott. Melly Béla tanácsos husvét utáni keddre hívta össze értekezletre a mészárosokat, hogy az ügyet velük megvitassa. Álláspontja azonban már ma is az, hogy a lóhusmészárszékekben nem engedi meg a marhahús árusítását, mert ez sokféle visszaélésre adna alkalmat. Abba sem megy bele, hogy a főváros egy koronáért vegye át kilónkint az elejehust és a maga költségén árusitassa. Mindezek helyett arra akarja rászorítani a mészárosokat, hogy az értéktelenebb fajta húst ők maguk és ne az értékénél magasabb áron adják el. Hogy mit olvastam még azután? Semmit. Elolvastam a koronás marhahúst... azután 'i ö 1 ébre d t e m. Kisült, hogy 1908-ból való újságokat olvastam. Hia tiz év előtt! Koronás marhahús! Éppen nőst mondja a feleségem, hogy ma negyven koronájával vette a borjúhúst... Hát érdemes volt felébredni? ...